Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

flkllS MIGUI Világ proletárjai egyesüljetekI MUNKÁSOK, PA 1958. FEBRUÁR 16., VÁSÁRNAP Ára 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Vigye e staféta a Szovjet Hadseregnek és komszomolistáinsk helyőrségünk szeretetét és tiszteletét Tegnap elindult Békéscsabáról a Csillag staféta Szép nap. Ünnepi hangulat, ben­sőséges érzelmek, külsőséges pom­pa kevereg a békéscsabai helyőr­ség katona-, munkás- és paraszt­fiataljaiban. Mindenki tudja, mi­ről van szó, mi fog történni most, de nem beszélnek róla. A katona- fiatalok &■ kiképzésről, a területi fiatalok pedig a tanulásról, mun­káról beszélgetnek, érdeklődnek egymástól. A zenekar csendet int a felsza­badulási emlékmű előtt. Felharsan a parancsnokot fogadó ütemes zene, az utcán megállnak a járó­kelők, szorongva figyel az egész tér. Néhány másodperc alatt be­fut a térre a küldöttség, élén vö­rös csillaggal és szalagokkal öve­zett síaféta-űo.tal. — Díszszázad, vigyázz! Fogadás középről, tisztelegj! — pattog a parancsszó. Kellemes, magasra emelkedő érzelmek futnak az emberben mindig, ha katonai .pompát lát. De most még ennél is több, en­ne. Is ünnepélyesebbek a felsora­kozott díszszázad katonái, a KISZ- szervezstek küldöttei, a vendégek és a járókelők: köszönetünket, jó­kívánságainkat küldhetjük a győ­zők hadseregéhez, komszomolistái- nak Az, hogy a csabai kiszisták is köszönetét mondhatnak a fel­szabadításért, a jobb életért, a bé­kéért, nagy dolog. Míg a magyar és szovjet himnuszt játsza a ze­nekar, a vigyázzban álló tér moz­dulatlansága ezt érezteti. Megjelennek a küldöttek, ke­zükben különböző színekben ját­szó szalagokkal, melyeken arany­betűk kiáltják: köszönet nektek szovjet hadsereg komszomolistái, legyetek továbbra is barátaink! ’ Fiúk, lányok, katonák, munká­sok, parasztok viszik egyenként a szeretetüket jelképező vörös, fe­hér, vagy nemzeti színű szala­gocskákat a stafétabotra. Itt van a békéscsabai téglagyár KISZ- ahjpszervezeténék küldötte, Szka- loc?.ki Ilona. Remegő kézzel köti tel a vörös szalagot, aztán mielőtt tovább lépne, végig simogatja a stafétát: a szovjet hadsereg fia­taljainak szól ez: bátor, kemény harcosok vagytok, legyetek min­dig ilyenek. A város: KISZ-szervezet üzene­tét Gatonai István elvtárs helyezi el a csillagstafétán. Jönnek sor­ban a KISZ küldöttek: honvéd­ség, ruhagyár, Isíván-malom, gimnázium és a többiek küldöttei. — Vigye e staféta a szovjet hadseregnek és komszomolistái- nak, helyőrségünk katonafiatal­jainak, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak forró üdvöz­letét, kívánságunkat, azt, hogy mint 40 éven keresztül, a jt vőben Mint kedden Bonnban ismere­tessé vált, a NATO egyes szakvé­leményező csoportja nem javasol­ja, hogy a Szövetségi Köztársa­ságban középhatósugarú rakéta- támaszpontokat létesítsenek. Ezt Fajta-ismereti kiállítást rendeseit a Kertimag Termeltető Vállalat Békéscsabán, az Űttörőházban. A kiállítás a legfontosabb kertikul­túrák fényképeit, magvait és gipsz­ből készült másolatait mutatja be. A kiállítást szombaton, február 15- én délelőtt 9 órakor Nánási Illés, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. majd Fogarasi Lajos, a Békés— Csongrád megyei Kertimag Válla­lat kirendeltségének vezetője is­mertette a kertimag termesztés eddigi eredményeit. is legyenek szilárdak és erősek, vezessék a szocialista országok fegyveres erejét, akadályozzák meg az imperialista agresszoro- k't háborús céljaikban, érjenek el minél jobb eredményeket a szovjet haza és a béke védelmé­ben. Ezzel indította útjára a sta- fétát_ Sándor György főhadnagy elv társ, a helyőrség politikai he­lyettese. A staféta kifut a térről, felhar­sannak az Internacionálé hang­jai, újra ünnepélyes csend nehe­zedik a térre, a szeretet és köszö­netét vivő küldöttség pedig szá­guld Budapest, majd Moszkva felé... a véleményt eddig még nem jut­tatták el hivatalosan a külügy­minisztériumhoz és a hadügymi­nisztériumhoz. A szakvélemény állítólag megállapítja, hogy a Szövetségi Köztársaság viszony­lag sík területén a rakétatá­maszpontok védtelenek ellensé­ges támadással szemben, a NATO szakvélemény állítólag kiegészí­tésül az javasolja, hogy a francia olasz határ mentén az Alpokban és Törökországban építsenek ki­lövő állásokat. A szakvéleményről állítólag tár­gyalni fog a NATO-tagállamok hadügyminisztériumának érte­kezlete, ami előreláthatóan már­ciusban Luxemburgban ül össze. Az értekezlet a rakétatámaszpon­tok kérdésén kívül megvitatja a NATO hadseregek taktikai — a- tomfegyverekkel való felszerelé­sét. NATO szakvélemény szerint nem kívánatos, hogy a Szövetségi Köztársaságban rakétatámaszpontot létesítsenek A marokkói rádió értesülése szerint hama­rosan csúcsértekezlet ül össze Párizsban A marokkói rádió kedden este, francia adásában az alábbiakat közölte: „Párizsból érkezett jelentés sze­rint a francia külügyminisztéri­umban az a hír terjedt el, hogy az algériai kérdésben hamarosan csúcsértekezletre kerülhet sor Pá­rizsban. Az értekezleten állítólag a marokkói király, Balafredzs Bur- giba elnök, Mokkádéin, Felix Gail­lard és Christian Pineau vesz részű Párizs. A francia külügy- (ntatszféiriumban azt állítják, hogy •eanmit sem tudnak arról a hírről, amelyre a marokkói rádió utalt. (MTI) A grivicai vasutas sztrájk emlék-kiállítása Gyulán A romániai vasúti és petróleumipari munkások 1933. februái havi hősies harcainak 25. évfordulója alkalmából a Legújabbkori Történeti Gyűjtemény (Bpest) és a gyulai Erkel Múzeum rendezésé­ben kiállítás nyílik, amely a Bukarestben és Románia más helyisé­geiben szervezett vasutas- és petróleumipari sztrájkok történetét mu­tatja be. A kiállítás fényképfelvételekkel és egyéb dokumentációval kitért tanulmányanyagának középpontjában egy térkép áll, amelyen megjelölték a jelentősebb romániai ipari központokat, ahol a harcok folytak. A fényképeken láthatók a sztrájkoló munkások a grivicai vasúti műhelyek előtt, a petróleumipari munkások, mint éppen a Pmhova-völgyi harcok letartóztatott vezetőinek szabadonbócsátását követelik, valamint a harcok és nt is fontos mozzanatait. Bemutatja a kiállítás azokat a művészi kivitelű fafaragásokat is, melyeket a sztrájk letörése után bebörtönzött munkások készítettek. A kiállítást február 16-án délelőtt a gyulai Erkel múzeumban Árus Tibor elvtárs, a megyei tanács VB-titkára nyitja meg, a Mű* velődésilgyi Minisztérium nemzetiségi osztálya vezetőjének, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetség képviselőinek jelenlétében. Öt éves a Gyulai Kötőipari Vállalat Az ódon, 1860-as években zsan- dárlaktanyának épített — azóta műemlékké nyilvánított — épület­ben kezdte meg öt esztendővel ez­előtt, 1953. február 16-án működé­sét a Gyulai Textilhulladékfeldol-' gozó Vállalat. Eredetileg azzal a céllal alakí­tották meg, hogy a helyi Harisnya­gyárból kapott hulladékot, selejte' Kormányos Ilona orsózónő. harisnyákat dolgozzál fel. Ez a vállalkozáf természetesen a 26 a- lapító tagnak is bete­vő falatot jelentett, hí szén mint másutt, ití Gyulán is sok asszon' és leány vágyott arra hogy valahol munká­hoz jusson. Az alapító tagol Kendra Györgyné, £ vállalat vezetője, Szi geti László műszak vezető. Szabó Feremc- né, Fülöp Ferencné Stefánovits Imréné Háromházi Mária és s többiek most is, akár csak öt évvel ezelőtt ott dolgoznak az ü- zemben. Időközben a vállalat fejlődésnek indult. Új gépeket kapták, a mun­kások száma is elérte a százat. Bő­vült az itt készített cikkek skálája is. Az öt érv előtti egyetlen cikkel. pedig már fonalat is kaptak. Ilyenformán idővel kis=é megalá­zónak tekintették a texíilhulladékfeldol- gozó nevet is. Ezért az üzem dolgozóinak kérésére 1 — teljesen megérdemelten — új tábla került ki az épü­letre: Gyulai Kötőipa­ri Vállalat. Készítmé­nyeiknek, melyeket a helyi lakosság szük­ségletére. valamint a 4 gyermekharisnyával szembei megkezdték a női pulóverek, kar digánok, kuligánok, férfi mellé nyék, va1 amint a női gumifixes gyapjúkesztyűk gyártását. Ehhef Gőg Péter síkkötő naponta sok szép női huligánt, kardigánt köt. Délmagyarországi Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére gyártanak, nagy a keletje. Mert tudnak ám dolgozni a vál­lalat munkásnői, munkásai, hogy mennyire így van, arról a tény be­szél a legszavahihetőbben: az öt esztendő alatt nyolcszor nyerték el az élüzem címet. Ez pedig nem gyerekjáték! — Dolgoztunk becsülettel — em­Képünk Kovács Mária KISZ-tagot ábrázolja kesztyűkötés közben. lékszik vissza az elmúlt öt eszten­dőre Szabó Ferencné, az alapító tagok egyike. — Rövid öt esztendő, de nekünk mégis olyan sokat kellett küzde- nünk, míg idáig eljutottunk. Mé­gis csak egy rossz emlék kísért, ea pedig az ellenforradalom, amiből soha többé nem kérünk! A nehézségek, az anyagellátási zavarok szinte kezdettől fogva e- gyütt jártak az üzemmel. És most is elsősorban ez a panasz. Kevés az anyag, pedig milyen kedvvel dol­goznak. Hiába, gazdasági nehézség geink az ellenforradalom kár-léte-# le őket is érzékenyen érinti. Ma ünnepük az ötéves, eredmé­nyekben gazdag jubileumot. Nem rendeznek ünnepséget, nem ülnek össze közös vacsorára. Csendben ünnepelnek, minden külsőségek nélkül. Szívükkel, munkájukkal, a vállalathoz való ragaszkodásukkal, S azzal, a hittel, hogy a következő évek is legalább olyan eredménye­sek lesznek, mint az eddigiek. Vagy még azoknál is nagyszerűb­bek!

Next

/
Thumbnails
Contents