Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. február 15., sxombat MR MR 1UNKAS0REIMET KOSZONTJUK MUNKASŐR­ARCOK Egy éves a Munkásőrség Az a feladatunk, hogy védjük a proletárdiktatúrát és segítsük a lakosságot *— A megyei munkásőrség parancsnoka válaszolt kérdéseinkre — Egyéves évfordulóját ünnepli a munkásőrség. Ez alkalomból fel­kerestük Faragó Elek elv társat, a megyei munkásőrség parancsno­kát, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre: ★ í" í*nlékeitek fdvtái&ak ? 1957. július 7-én nagy de- fncnstrációra gyülekeztek 'Békés megye munkásőrei a Kórház utcai sportpályán, ahol csapatzászlót avattak. A munkásőr-taiálkozó ün­nepségén Fock Jenő elvtárs beszélt a munkásőr száza­dokhoz. A csapatzászlóra a mártírhalált halt Kulích Gyula édesanyja is fűzött szalagot, a munkásőrök pe­dig miamennyien megfo­gadták, hogy életük árán is megvédik ezt a zászlót. * _______________________________________________________________+, Amikor lűzriadó voll a csabai téglagyárban Milyen feladatot bízott a párt a munkásőrségre megalakulásakor? — Az ellenforradalom váratlanul érte a magyar kommunistákat. A Központi Vezetőség nem mozgósí­totta őket idejében az ellenforra­dalom elfolytására. Így, amikor d karhatalom a szovjet hadsereg se­gítségével megkezdte az ellenfor­radalom fegyveres leverését, szük­séges volt, hogy a munkásosztály legjobbjait is bevonjuk a munkás­hatalom megvédéséért folyó harc­ba. A párt azt a feladatot tűzte a munkásőrök elé, hogy védjék min­den körülmények között, minden eszközzel a proletárdiktatúrát. Az üzemektől, vállalatoktól, különbö­ző szervektől, és faluról ezrével jelentkeztek erre a felhívásra a munkások és parasztok, hogy be­bizonyítsák: képesek harcolni a munkásosztály hatalmáért, akár a külső, akár a belső ellenségről van is szó. Ez a tény azt is igazolta, hogy nem a munkásosztály fogott- fegyvert a proletárdiktatúra ellen, hanem az ellenség! Bár a munkásőrség szervezett fegyveres erő, most az agitációs munka, a párt törne gkapcsolatá-nah megjavítása, segítése került elő­térbe. Ezért dolgozunk. Mit tettek az egy év alatt, ho­gyan dolgoztak megyénk munkás, őrei? — Előre bocsájtom, hogy a mun­kásőrök feladatukat társadalmi munkában, önkéntesen végzik. Semmiféle anyagi juttatást nem kapnak. Munkásőri beosztásuk tár­sadalmi munka. Ennek ellenére nem volt az elmúlt év alatt olyan kiképzésünk, amelyen 90 százalék­nál kevesebben jelentek volna meg. És a másik 10 százalék is iga­zoltan volt távol a kiképzésekről. Mit tettünk egy év alatt? Megala­kulásunk után közvetlenül a kar­hatalomnak és a rendőrségnek se­gítettünk a közbiztonság megte­remtésében, a rend helyreállításá­ban és az ellenség leleplezésében, felkutatásában. Most, amint mond­tam előtérbe került az agitációs munka. Munkásőreink valameny- nyien dolgoznak a termelő munká­ban. Tehát agitációs munkájukat, azt, hogy segítsék tisztázni az em­berekben az ideológiai tévedése­ket; hogy az ellenséggel ideológiai harcot vívjanak, termelő munká­juk mellett teszik. És jól. Kurilla Sándor, a csabai Béke Tsz dolgo­zója, Hunya István csorvási mun­kásőr, Kürti István sarkadi mun­kásőr és a többiek is, valameny- nyien úgy dolgoznak, ahogy illik, ahogy a párt kívánja tőlük. Eredményünknek mondom el azt is, hogy amikor megyénkben vala­mi baj történik, munkásőreink a- zonnal ott vannak, hogy segítsék a lakosságot. A múlt évben 200 mun­kásőr dolgozott a Kőrös mentén, az árvízveszély ellen. Az ott részt­vevő munkásőrök Igen nagy szol­gálatot tettek a veszélyben lévő lakosságnak. A békéscsabai mun- kásőrck, a téglagyári tűzesetnél tettek ki magukért. Ezenkívül se­gítették a munkásőrök a nyári me-t zőgazdmági munkákat, de nem­csak azzal, hegy résztvettek benne, hanem éjjelenként járőröztek, vi­gyáztak a gabonára. Milyen a lakosság és,a munkás- őrök között a kapcsolat? — A lakosság között élünk. Ott vagyunk, velük együtt dolgozunk. Kapcsolatunkra egy jellemző ese­tet mondok el: A múlt évben, ami­kor a munkásőrség elvonult Bé­késcsaba utcáin, a lakosság virág­csokrokkal köszöntötte. De külön­ben is együtt vagyunk, együtt é- lünk, hiszen az a célunk, hogy a párt politikáját, segítsük megvaló­sítani. Bízik a lakosság a munkás­örökben. Az ismert vasúti lopá­sokra az ottani dolgozók a mun­kásőröket figyelmeztették először, hogy segítsenek a közös értékek megvédésében, mert Mákék ezt herdálják el. Célunk továbbra, is az, hogy véd­jük a proletárdiktatúrát, akár fegyveresen, akár az ideológiai harcban. Nekünk munkásőröknek termelőmunkánk mellett ez a leg­fontosabb feladatunk. VARGA TIBOR Május 29-én hatalmas árhul­lám vonult végig a Körösön. Ezen a napon este 9 órakor ria­dót hajtott végre a gyulai és a sarkadi munkásőrség. A mun- kásőr-egységek június 2-ig lát­Munkásőrök gyakorlatokon Az ősszel, november hónapban lapunk hasábjain is beszámoltunk arról a sikeres gyakorlatról, me­lyet a békéscsabai munkásőrök Gerda község határában hajtottak végre. A gyakorlat után Kurucz István parancsnok számolt be a munkásőrök példamutatásáról. Be­szélgetésünk alapján megírtuk, hogy Krisztóf András kitűnő gép­puskás az áldozatvállalás nagysze­rű példáit mutatta. Kitűnt még Paulik András bácsi is, a 19-es vö- röskatona és Berki Lászlóné egész­ségügyi. — A község lakossága örömmel és megbecsüléssel fogadott ben­nünket — mondotta akkor Ku­rucz elvtárs —, ez is bizonyítéka annak, hogy a munkásőröket min­denütt szeretik, hiszen a dolgozó nép hatalmát védelmezzük mi is. Még az ősszel történt, min­denki emlékezik rá, a csabai téglagyár egyik hatalmas szá- rítószine tüzet fogott. Amikor a riasztott tűzoltók kiértek, már teljes erővel megkezdték az oltási munkálatokat, — a munkásőrök. Berki László, a gyári munkásőrség parancsno­ka is a helyszínen termett és irányította az oltást. Felesége, Berki Lászlóné, aki szintén munkásőr és Szabó Józsefné mint egészségügyiek kapcso­lódtak a munkába, és forró teát vittek a tűzoltásban erejüket nem kímélő férfiaknak. Amikor híre futott a tégla­gyári tűznek, megmozdultak a közeli üzemek munkásőrei is. A vasúttól Langsádli János, a Bameváltól Nádas Pál munkás­tak el fegyveres szolgálatot a gátbiztosításban, de sokan kö­zülük közvetlenül is részt vet­tek az árvízi mentésben. A gyulai munkásőrök közül kü­lönösen kitűnt Jámbor István rajparancsnok, aki az árvíz so­rán tanúsított bátor helytállá­sáért országos parancsnoki di­cséretben részesült. A gyulai Sárközi András és felesége is — mindketten munkásőrök — kitüntették magukat az árvíz- védelemben. A sarkadiak közül Kesztyűs Lajos sok bátor tet­tét emlegetik még ma is az ot­tani lakosok, de sok szó esik a sarkadi községi orvosról is, aki szintén munkásőr és napokon át ott dolgozott a gátakon. R megalakulás egyéves évfordulójára készülnek A békéscsabai munkásőrök már­cius 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján rendezik meg zászlóavató és névadó ünnep­ségüket, ugyanakkor ünnepük meg egyéves fennállásuk évfor­dulóját. Az összejövetelre meghív­ják a Tanácsköztársaság harcai­nak veteránjait is. őrök rohantak a tűzhöz, a Magasépítők munkásőrei pedig néhány perc alatt ácsbrigádot szerveztek és a tűz továbbterje­dését gátló tetőbontási munká­ban tüntették ki magukat. Fényes példái ezek annak, hogy munkásőreink a népi va­gyon megóvásáért is az első sorokban küzdenek. Nem sokkal a téglagyári tűz után, a békéscsabai Kossuth Tsz-ben is lángra kapott egy nagy szalmakazal. A tűz oltá­sában ott is a munkásőrök dol­goztak a legtöbbet: Gattyán István, Szlávik Mihály és a töb­biek. Ifjú harcosok is jelentkeznek a munkásőrségbe Leszerelt katonák jönnek egyre többen a munkásőrségek parancsnokságaihoz jelentkez­ni. „Az ellenforradalom alatt megtanultuk, hogy fegyverrel is kell védeni a dolgozók ha­talmát. Fegyvert kérünk!” Láda József, a Békéscsabai Autóközlekedési Vállalat fiatal dolgozója jelentkezett néhány nappal ezelőtt a munkásőrség csabai parancsnokságán. A hon­védségnél szakaszvezető volt, leszerelt és most újra fegyvere­sen akarja védeni a néphatal­mat. * PAULIK ANDRÁS Fiatalok, öregek: kommu­nisták a munkásőrség tagjai. Paulik András elvtárs már elmúlt 60 éves, és 1919-ben mint vöröskatona harcolt, 1957-ben pedig elsőnek je­lentkezett a békéscsabai mun­kásőrségbe. Amikor először jött, 19-es vöröskatona-igazolványát mu­tatta, amit becses emlékként őrzött meg. Paulik András azóta is a legharcosabb mun­kásőrök egyike. * * TESSEDIK KÁROLY q Tessedik Károly már több, mint ötven éves. Sok baja van a lábízületeivel, lehet, hogy még abban az időszak­ban szerezte ezt a betegséget, amikor a felszabadulás előtt partizánként küzdött a fasisz­ták ellen. Most a vasút mun­kásőreinek legjobbjai közé tartozik, minden gyakorlaton élenjár, példát mutat. Fegyverbarátság A békéscsabai munkásőr-egy- ség szoros fegyverbarátságot é- pített ki a honvédegységekkel s a rendőrséggel. Az elmúlt év őszén közös lóversenyt rendez­tek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére. Most újabb közös lóverseny rendezését tervezik. Dicséretek, jutalmak az országos parancsnoktól Megyénk munkásőrei közel egyéves működésük óta több dicséretben és jutalomban részesültek a munkásőrség orszá­gos parancsnoksága részéről is. Legutóbb Berki László és Kö­rösi János, valamint Csicsely J ános munkásőrök kaptak jutal­mat és dicséretet kemény, kommunistához méltó munkájuk­ért. ——---­ÁR VÍZI HŐSÖK ID. KOLIMÁR 3ÁNOS Néhány nappal ezelőtt nagyszabású gyakorlatot ren- i dezett a Magasépítő Vállalat munkásőrsége. A gyakorla­ton a fiatalok mellett az öre­gek is megálltak a helyüket, különösen id. Kolimár János, aki minden erejét megfeszí­tette, hogy ne maradjon le a fiataloktól. A gyakorlat kiválóan sike- 1 mit, és utána arról is meg­emlékeztek, hogy ahol olyan jó példaképek vannak, mint id. Kolimár János, ott vala­mennyi munkásőr igyekszik megállni a helyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents