Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
1858. február 15., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A tavalyinál több, jobb minőségű téglát gyártanak az idén Dévaványán Negyvenketten kezdték« most 2000 tagja van a gyomai „kesztyűgyárnak" Messzi ugyan még a nyerstégla- gyártási idény, tennivaló azért jócskán akad, hogy mire elérkezik az idő, addigra minden kész legyen. A Dévaványai Téglagyárban eddig sem töltötték tétlenül a téli napokat. 800 eperrel több téglát gyártanak az idén Decemberre elkészült a motor- ház — s a villanymotorokhoz az alapozást is befejezték. Most van ugyanis folyamatban a régóta várt villamosítás, amitől azt remélik, hogy lényegesen kihat majd a gyár termelésére is. Tavaly kaptak egy új prést, de azt az akkori elégtelen, egyenetlen meghajtó erő miatt nem tudták jól kihasználni. Naponta átlag 25 ezer nyerstéglát gyártottak. Pedig a prés többre is képes lett volna. A villamosenergia meghajtással az idén, napi 8—10 ezer nyerstégla többletre számítanak. Az egész gyártási idény alatt pedig összesen: mintegy 800 ezerrel többre a tavalyinál! így jó egynéhány családi házra valóval járulhatnak hozzá az idei téglatöbblettel. 10-15 százalékos minőség javulásra számítanak A villamosítással előreláthatóan március közepe táján elkészülnek a szerelők, s ezután a gyárban hozzákezdhetnek a próbadőjárástól a présből kikerülő nyerstéglát. Az ottani anyag u- gyanis olyan, hogy a belőle készült nyerstégla, ha szél éri, a- zonnal megrepedezik. Az égetésnél pedig szintén tovább romlik az ilyen tégla minősége. Ezután cirokszárból készített szélvédőkkel óvják majd a nyerstéglát az időjárás viszontagságaitól. Az idén a több mint 50 éves kemencét is javítják. A rozzant tetőszerkezetet lebontják és átépítik. A megrongálódott harang- és füstcsatornákat pedig rendbe- hozzék és ezzel az égetést is lényegesen javíthatják. Az előzetes számítások szerint a tavalyihoz képest az idén 10—15 százalékos minőségjavulásra számítanak az említett munkálatok után, valamint arra is, hogy a múlt évi 141 ezer nagy szilárdságú téglával szemben ebben az esztendőben 400 ezret gyárthatnak. 1957. december 31-ig 203 mező- gazdasági termelőszövetkezet mű-* ködött megyénkben, 14 148 taggal* A tagok közül 7 és 15 holdas földterülettel 1662, 15 holdnál nagyobb területtel 230 -an léptek be. a Primőr árú , termelésére készülnek a Békéscsabai Előre tsz-ben Százötvenkét ablakos melegágyat készítettek a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetben. A melegágyakba most palántáz- zák a paprikát, paradicsomot. Primőr árut akarnak előállítani. Igaz, szállítási szerződést még nem kötöttek sem a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalattal, sem pedig a MÉK-kel, de erre is rövidesen sor kerül, mert a primőr áru jó részét a békéscsabai dolgozók részére termelik. A gyümölcsfakertészetben is megkezték a munkát. Vetik az alanynak való vadoncok magját. Ha ilyen idő jár, akkor a jövő héten megkezdik a műtrá- gyaszórást és a tavaszi vetésű növények talajelőkészítését. nában 43 hold szőlő is van. Az elmúlt év végén a termelőszövetkezetek 3368 tehénnel, 559 előhas* üszővel, 26 498 sertéssel, 27 412 juhval, 23 215 tyúkkal, 632 libával és kacsával rendelkeztek. öt éve is elmúlt, hogy Gyomén gyökeeet vert a háziipari szövetkezet. Három községből — Gyoméról, Endrédről, és Dévaványé- ról — jöttek ossza aíkkor az alapító tagok. Negyvebkettem voltak. Közösein, egy akarattal határozták el, hogy megalakítják a háziipari szövetkezetét, s megkezdik a norvég m'ntájú kesztyűk készítését. És most? Most 2000 tagot számlál a szövetkezet melynek készítményei keresettek a Szovjetunióban éppúgy, mint Angliában, Dániában, de még a kesztyű minr.ák névadójának hazájában, Norvégiában is. Az óriásra nőtt szövetkezetnek 20 részlege hálózza be a megyét, illetve az ország más részeit is, így Sztálinvárost, Hajdúszoboszlót, Kenderest, Biharnagybajomot. 5 sertéshizlalót 750 12 Juhho<tályt S12« 2 baromfiólat 550 1 cs'benevelöt 4000 5 magtárat 125 vagon gabonának. * Az eredmények is együtt nőttek a szövetkezettel. A múlt hónapban pedig megszületett a rekord; egy hónap alatt — az eddigi átlagos 15 ezer párral szemben —18 ezer pár kesztyűt kötöttek a szövetkezet ügyeskezű tagjai. De van is ezeknek helye, hiszen kimondottan exportra készítik, ami vi. szont jó valutát, csengő aranyat hoz az országnak. Arra törekednek, hogy állandóan bővítsék a választékot Űj, csodás mintákat terveznek. E- zeket juttatják, el külföldre a megrendelőkhöz, akik a sok szép közül kiválasztják maguknak a legmegfelelőbbeket és ilyen mintájú kesztyűket rendelnek, Munka az mindig kerül, csak győzzék csinálni, kielégíteni az igényeket. A múlt év negyedik negyedévében csak a Szovjetuniónak 30 ezer párat készítettek, most pedig az első negyedévben ugyanannyit, Angliába az idei első negyedévi termékből 15 ezer párat indítanak majd útnak. A szövetkezet tagjai öt évvel ezelőtt szorgalmukon kívül mást nem igen hoztak magukkal. Most pedig közős vagyonuk majdcsak megközelíti a két és félmilliót. Tavaly 870 ezer forint nyereséget értek el. Ebből pedig a február 20- ám megtartandó közgyűlésen előreláthatóan 316 ezer forintot osztanak szét a tagok között a gyomai -kesztyűgyárban', (p. P.) P. P Egy kis statisztika termelőszövetkezeteink fejlődéséről A megyei tanács merógaz«lasá*i osztálya összesítette megyénk termelőszövetkezeteinek 1*57. évi fejlődését, gyarapodását. íme, néhány szemelvény az összesítő beszedés számoszlopaiból• Kiállítást rendeznek az orosházi járás termelőszövetkezeteinek 1956-57 gazdálkodásáról A Mezőgazdasági Szervezési Ingyártáshoz, majd pedig április elsejétől a gyártáshoz. A villamosításon kívül azonban, amely a gyár korszerűsítését, a termelés emelkedését szolgálja majd, a minőséget is javítani akarják. Mégpedig azzal, hogy a présnél a régi, korszerűtlen, sima henger helyett újat szerelnek lel, amely a présbe kerülő anyagot jól megmunkálja. Ezenkívül — ami szintén a minőség javítását szolgálja — egy dupla keverő teknőt szerelnek a sima henger fölé, s ezáltal a keverés sokkal arányosabb lesz, mint eddig. A bányában pedig bevezetik az előkészítő locsolást, amihez a vízszükségletet villanymotorral szívatják. A gyárban eddig sok gondot okozott az, hogyan védjék meg az iif A 14148 tsz-tag háztáji gazdaságában 1957. december 31-ig 34 468 lábas jószágot tartott: 4572 szarvasmarhát, 28 659 sertést, 1237 juhot. A háztáji föld összesen 11 850 hold. A háztáji gazdaság legalább 5—6 forinttal növelte egyegy tsz-ben levő család múlt évi jövedelmét. Legtöbb termelőszövetkezet a mezőkovácsházi járásban van: .számszerűit 37, a békésiben 35. A legtöbb tag viszont a gyomai járásban 2183, annak ellenére, hogy ott csak 27 tsz működik. A mező- kovácsházi járásban 1806, a békési járásban 2115 tag van. A 203 tsz 137 1 04 hold földdel rendelkeznek. Ebből 1525 hold gyümölcsös, 878 hold pedig erdői Termelőszövetkezeteink tulajdoA tsz-ek az elmúlt évben az alábbi értékű gépeket vásárolták: „ forint 11 szántótraktort 4 351 720.— 93 univerzál traktort 5 606 273.— 33 traktor ekét 151 563.— 12 knltivátort 69 756.— 28 fűkaszát 206 245.— 6 kévekötő aratógépet 84 644.— ♦ teherautót 453 805.— A rohamos gépesítés mellett elég sokat építettek tavaly a tsz-ek férőhellyel 14 szarvasmarha is tállót 766 3 lóistállót 96 13 sertésfiaztalót 362 9 sertésszállást 995 tézet segítségével Orosházán a Petőfi Művelődési Otthonban február 27-én egynapos értekezletet tartanak az orosházi járás termelőszövetkezeteinek 1956—57. évi gazdálkodásáról. Az értekezleten részt- vesznek a járás terme)őszövetkezetem ek elnökei, valamint a járási, városi tanácsok mezőgazdasági előadói. Az egynapos tanácskozáson dr. Són István a mezőgazdasági szervezési intézet munkatársa bevezető előadást tart az orosházi já-s rás termelőszövetkezeteinek 1956— 57. évi gazdasági eredményeiről, ,i belterjes gazdálkodás jelentőségéről. A termelőszövetkezetek ered-» ményeit grafikonokra dolgozták fel. A táblázatokat előadás után a művelődési otthonban kifüggesztik. »01ekem is lőcsöm imtt a jöhl) élethez...“ — Pedig jól termett nekem is, nyolc és fél mázsa búzám lett holdanként, ami nem rossz Ecsegfalván. De belépek... — sóhajt nagyot V. Tóth András. Bár határozott a „belépek”, mégis sóhaj kíséri szavait. Tart egy kicsit a tsz-től, nem tudja, hogy történik majd minden, megtalálja-e számítását. Mert, egyelőre csak azt tudja, hogy a tsz-eseknek jobban ment a múlt évben: többet kaptak, jobban Is éltek. Meg az sem mindegy, hogy „kilép-e” saját földjeiből, és azután nem lesz, amit igy mind: „ez a kis föld az e- nyém." Valamennyiüké lesz, közös munka... közös gond... Ez sem mindegy. Egyszer már volt tsz-tag, de 1953-ban kilépett. Nagy Imréék megkeverték a „paraszt-dolgokat”, meg az ő fejét is, hát kilépett... Mi a fenét csináljon az ember, úgy hitte, hogy igaz, amit mondtak: jobb lesz az egyénieknek. De nem lett jobb. S akkor még a tsz is igen gyengén gazdálkodott. Azóta másképpen megy minden, össze sem lehet hasonlítani a régi tsz-el. Megjavították a földet, gépeik vannak, jobban gondolkodnak, és az új nyugdíjtörvény Is sokat jelent. Emezek meg egyedül. Család nélkül?... S ml lesz, ha megöregszenek? Hova mennek, kihez? öregségükben ki viseli gondjukat? A tsz-nél nem lesz ilyen rettegés..; de mégis eddig saját földem volt... s ezután...? Csapkodnak az érvek, és a gondolatok Tóth bácsi fejében. Az asztál viaszkoszrvásznát nézegeti. De csak a szeme. Gondolata talán már az Új Alkotmány földjein, vetésein, vagy biztosan ez is eszében jár — a zárszámadáson motoszkál. A vászon mintáit rajzolgatja ujja- hegyével, körvonalazza a rózsákat, — eszével pedig az életet nézegeti, mintázza, alapozza, így, vagy úgy? Majd meglátjuk... — Három esztendeig próbálkoztam. Feleségem is dolgozott, és mim van? — kérdezi, mikor gondolatai újra csak a tszJbe kószálnak. — Megéltem én, szeretek dolgozni... Legalább úgy élvezem a munkát, mint a pesti ember a mozit, meg a színházat... De látom, hogy jeftban megy a tsz-eseknek. Mindenre jut, mindenük van... Hát a kutyafáját, én nem érdemiem meg, hogy legalább úgy éljek? Tudok én is úgy dolgozni, mint ők... Munkacsapat vezető voltam már akkor is, amikor még benn voltam..; Most beteg vagyok, megfázott a fejem még a múlt esztendőben. Lassan javul..; Bízok. Meggyógyulok, dolgozom, fog menni, bízok benne... — Miért várt eddig, ha így jobban meg lett volna? — Akartam én 56-ban is menni, de akkor újra megbolondultak az emberek. Kapkodtak ide is, oda is. Én sem tudtam, hova menjek. Vártam, nem mentem a tsz-be... De most megyek, nem bánom, döntöttem, mepróbá- lom... Ök azóta csak szaporodtak, én meg? Fuvarossal dolgoztatok, mert nincs igás-eröm. Nem jó ez így. Meg a föld is: hol van már az ők földje az enyémtől? Nekem 16 mázsa tengerim lett, nekik 30 mázsánál is több. Van gépük, okosan készítik elő a földet... Hát, jobb az..; Jobb, jobb. De még most is vajúdik, mert szereti a sajátját, a kilenc holdiát melwt 45-hon kapott. Nem csoda. Ezer évig várta, óhajtotta a földet, ő és ősei. Kapott. Boldog volt. „Földem van!” Nagy dolog ám ez: saját maga gondozza, azt termel, amit akar, úgy, ahogy a- karja. De jelentkezik benne az új ember, a többet, jobbat akarás. Kevés most már a holdan- ikénti 10 mázsa, mikor többet is megtermelhet benne. De közösen lehet ezt csak csinálni* össze kell fogni, különben nem . megy. Vergődnek a gondolatok, harcba állnak az érvek. És melyik győz? + ÚJSÁGHÍR: Az ecsegfalvi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet közgyűlése 1958. február 13-án felvetette tagjai sorába V. Tóth András 9 holdas egyéni gazdát. + A jobb győzött, s jogot kapott V. Tóth. András a még jobb élethez! Varga Tibor
