Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. február 14., péntek PÁRTÉLET A békéscsabai MÁV pályafenntarté pártszervezetének életéből A bonni kormány politikája a csúcstalálkozó megtartása ellen irányul Igen sok szó esik manapság a párttagság aktivitásának szüksé­gességéről, hogy a párttagok kö­telessége segíteni a párt- és a kor­mányhatározatok végrehajtását. íHa valaha fontos volt erről be­szélni, akkor most az ellenforra­dalom után a súlyos károk hely­rehozása, az életszínvonal emelé­se és szilárd megalapozása céljá­éból különösen fontos. A munkás­osztály hatalmát, népgazdaságunk (fejlődését az imperialisták nem Szívesen látják és minden rendel­kezésükre álló eszközzel igyekez­nek akadályt gördíteni elénk. Az jMDP feloszlatása után, 1956. ok- Jtóber 29—30-án megalakult ná­lunk az MSZMP szervezete és az ■ott tevékenykedő elvtársaknak köszönhető, hogy a sarkadi cu­korgyár dolgozni tudott, mert biz­tosították a cukorrépa vagonba rakását és elszállítását. November 6-án felvet.ük a kapcsolatot a párt megyei és városi intéző bi­zottságával és ezután megkezdtük a harcot a vasút ellenséges ele­mektől való megtisztításáért. E harc közben erősödött párt­szervezetünk, mely létszámban az MDP-szerve- zetnek csak 57 százaléka, azonban egységben és erőben messze túl­szárnyalja. Az alapszervezet tag­gyűléseire minden elvtárs eljön, még a szabadságon lévők is. Ez azt bizonyítja, hogy a párttagok viszonya a párthoz megváltozott. Jelenti azt, hogy a taggyűlésen napirendre kerülő legaktuálisabb kérdések megtárgyalásáról egyet­len párttag sem akar elmaradni. S a taggyűlések légköre mindig harcos, bátran, egyszerű szavak­kal mondják el az elvtársak vé­leményüket — úgy a pártvezetés­ről, mint a szakmai vezetésről, — bírálnak személyre való tekintet nélkül. A bírálatokat, helyes ön­bírálat is követi, igyekeznek a hibák kijavítására. Amíg az MDP Idején a bírálat leginkább csak az egyszerű dolgozókat érte, most számos bírálat hangzik el a fel­sőbb szakmai és pártvezetésben dolgozók munkájáról is. Sajnos azonban az ilyen bírálatok még nem minden, esetben találnak ön­bírálatra. A decemberi tagkönyv- kiosztó taggyűlés után a tagság Orosházi járási tanácstagok február hónapban tartandó fnpadüórái Február 17-én, Tótkomlós köz­ségiben Sutyinszki András; február 19-én, Csanádapáca köz­ségben Dumitrás Mihály; február 19-én, Békéssámson köz­ségben RácZ Sándor; február 19-én, Pusztaföldvár köz­ségben Szegvári Pétemé; február 21-én, Csorvás község­ben Varga Ádám; február 21-én, Nagyszénás köz­ségben Tatár József; február 25-én, Gerendás község­ben Rajtár János; • február 26-án, Gádoros község­ben Ungi Imre; február 26-án, Kardoskút köz­ségben Bella József; február 26-án, Nagykopáncs községben Tuska Pál. Dumitrás Mihály VB elnök min­den hétfőn délelőtt 9—12 óráig tart fogadóórát hivatalos helyiségében. javaslata alapján a vezetőség el­határozta, hogy minden párttagot pártmunkával biz meg. Az MDP idején tapasztaltak alapján úgy határoztunk, hogy akik túl van­nak terhelve, azokat egyes mun­kák alól felmentjük és azokat vonjuk be a munkába, akiknek azelőtt nem volt megbízatásuk. Ezt a tervet a januári taggyűlé­sen megbeszéltük és a tagság nagy többsége pártmunkát kapott. így többek között Langsádli elv­társ és Szalóczi elvtárs pártíel- a dalként kapták, hogy az aszta­los és lakatos részlegeknél foglal­kozzanak az ott dolgozókkal, köz­tük az olyanokkal, akik a mun­kafegyelmet megsértik, hogy a tervteljesítésben a lemaradást a negyedév végéig fegyelmezett munkával megszüntessék. Apárt- alapszervezet taggyűlésén bírálták a vezetőséget, mert nem ellenőrzi a párttagokat, nem számoltatja be őket, hogyan teljesítették párt- megbizatásukat. A taggyűlés han­gulata azt mutatta, hogy a párt­tagságtöbbsége nem vonakodik a pártmunkától, sőt Gáspár János ás Kocsmáros Mátyás elvtársak elmondották, hogy ők úgy látják, többet is tudnának dolgozni, ha a vezetőségtől a megfelelő irányítást megkapnák. Ennek a szellemnek a kialakításához, a pártbizalmiak jó munkája is sokat segített; Pén­zes Béla elvtárs munka közben is állandóan foglalkozik a csoportjá­ba tartozó párttagokkal és a pár- tonkívüli munkásokkal. Meghall­gatja a dolgozók panaszait, észre­vételeit és igyekszik azokat elin­tézni, vagy eljuttatja a panaszai­kat a pártvezetőséghez. Hasonlóan dolgozik a többi pártbizalmiv és párttag Is. A párttagok és funk­cionáriusok nem hangzatos frázisokat puffogtatnak, hanem nyíltan és őszintén 'eszél­nek és példásan dolgoznak. Koszorúzási ünnepség a főváros felszabadulásának 13. évfordulóján Budapest felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából, csütörtö­kön délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága nevében Bor ka Attila és Csikesz Józseíné, a budapesti pártbizottság titkárai, a fővárosi tanács részéről Bartos István és dr. Pesta László, a vég­rehajtó bizottság elnökhelyettesei)i a budapesti szovjet nagykövetség képviseletében J. I Gromov rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követ, a Hazafias Népfront nevé­ben dr. Harrer Ferenc, a budapes­ti népfront bizottság elnöke és Schütz Árpád, a budapesti nép­front bizottság titkára helyezett koszorút az emlékműre. Virággal díszítették a talapzatot a szovjet városparancsnokság és a KISZ budapesti bizottságának képvise­lői, továbbá a fővárosi üzemek és intézmények küldöttségei is. A MÁV pályafenntartó alap­szervezet tagsága a dolgozók leg­jobbjaiból tevődik össze. Az alap­szervezet megalakulásakor a ve­zetőség, de maga a párttagság is őrködött a párt tisztasága fe­lett. A pártszervezet, a szakszervezet és a szakmai vezetők összhangban dolgoznak a párt politikájának megfelelően a termelékenység e* meléséért. A munka eredményes-* sége abból is látható, hogy 1957. II. félévében a termelésben kiváló dolgozók közül huszonötöt a szak­ma kiváló dolgozói oklevélre és egy heti fizetésre javasoltunk. A termelés pártellenőrzésében ugyan vannak eredményeink, de akad még bőven javítani való is. Párttagjaink ismerik a vasutat, is­merik a termelést, azonban, hogy a hibákat jobban észre vegyék és ú- jabb eredmények elérésére is ké­pesek legyenek politikai tudásuk fejlesztésén kívül szakmunkásképző tanfolya­mot Indítunk. A meglévő anyaghiányból adódott nehézségek leküzdésére pedig bri­gádot szervezünk. Az elfekvő a- nyagok feltárásával és az anyag helyes elosztásával sok eddig meg­oldatlannak látszó problémát kell megoldanunk. A munkafegyelem további megszilárdítása és a bal­esetmentes szolgálat ellátásáért a legfejlettebb elvtánsakból egy tár­sadalmi ellenőrző brigádot szerve­zünk. A párt feladatok végrehaj­tását elsősorban az ellenőrzés tói vábbi javításával biztosítjuk. Bánfi Adám, párttitkér, Azt mondják róla, hogy Csár­daszállás „legpolitizálóbb” em­bere. Szemben lakik a tanácshá- zával, menjen csak be hozzá; Szeret nagyon politizálná, úgy hogy abba sem hagyja és... és — mindenre van ellenszava. Jó, bemegyek. Az újságíró, azért újságíró, hogy beszélgessen az emberekkel, ismerje meg őket... Csendes az udvar, csak a sok .aprójószág csipog, hápog, csap­kod a „néptelen“ udvaron. Ki­nek is van kedve a megolvadt sarat taposni? Ha nincs dolga, beül a duruzsló kályha mellé, s ha öregebb nemzedékbeli: szu- nyókázik, ha fiatalabb: könyvet vagy újságot böngész. Valószí­nű, így van mindenütt. Igen, csak valószínű! Kun András már a hetvenet tapossa, s könyvet olvasgat! S mit?! Kurt Mór eck: „Korunk erkölcse”-t, mely könyv jól fűszerezett női aktokkal és pajzán epizódokkal. — Újságíró vagyok, bátyám, gondoltam, ha ráér, beszéljen az életéről, mondja el véleményét a mostani helyzetről. — Hogyne érnék rá, nem dol- f gozom már, meg most egyedül is Tudott dolog, hogy Adenauer a NATO párizsi ülésszakának Idején „békülékeny hangokat pengetett", de az azóta eltelt időszak azt Igazolta, hogy a kancellár „békdlékenynek" látszd magatartása nem volt egyéb, po­litikai cselfogásnál. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a csúcstalálkozó két legfőbb ellenzője a washingtoni és a bonni kormány. Az Is egyre jobban nyilvánvalóbb, hogy a bonni kormány­körök egyre nagyobb szerepet vállal­nak az amerikai Imperializmus hábo­rús politikájának megvalósításában. Adenauer legutóbbi rádióbeszéde Is azt bizonygatta, hogy a kancellár teljes elutasítással és ellenszenvvel kíséri a kelet—nyugati csúcsértekezlet gondo­A nyugatnémet közvélemény élesen bírálja Adenauer kancellár állásfog­lalását. A „Die Welt” című befolyásos polgári tap különösen élesen teszi fel a kérdést; „Mit ajánl a kancellár az összes elutasított tervek és javaslatok helyett? Vajon akad-e valóban egy o- lyan vakmerő nyugati vezető, akinek lesz bátorsága azt állítani még most is, amikor az egész erópolitika romba- dölt, hogy csupán fegyverkezésre és vagyok, az anyu&ka Berénybe ment orvosságért, magas a vér­nyomásom... No, üljön csak le... Titkos céljaim voltak. Titkos? Nem is az, de ha mór azt beszé­lik, hogy szeret ellenkezni, gon­doltam, vitatkozunk majd egy és másról. — Miből él Kun bácsi? Mert betegséggel és öregséggel tény­leg nem megy már a munka... — No látja, az embereknek is ez fúrja az oldalát:—Ez a vén Kun, mi a fenéből él olyan jól? Olyan öregek már, hogy alig tudnak totyogni, s jól élnek... niből?! Hát magának megmon­dom. Jól élünk, pedig az anyus­ka is beteg volt a lelkem s most sem tud dolgozni. De van min­denünk... Nézzen csak széjjel... Megnéztem jól mindent. Csi­nosan berendezett kis paraszt­szolba, szőnyegek, heverő. A kemence mellett könyvespolc, sok-sok könyvvel. A mellékfala­kon festmények, a főfalon két nagy képkeretben az ifjúkori Kun András és felesége. — Jöjjön velem, megmutatom a kamrát... Legalább másfél disznó felfüs­tölve, vagy lesózva. vagy bélbe Utál, a német kérdésben pedig nem hajlandó semmiféle közeledésre. A bonni politikai körök aktivizáló­dása folytán Nyugat-Németország az USA elsőszámú partnerévé lépett elő s befolyása az Atlanti Szövetségen be­lül megnövekedett. Bonn mindent megtesz, hogy a Bundeswert atom­fegyverekkel szereljék fel és készsé­gesen beleegyezik, hogy az ország te­rületén rakétakllövö állomásokat épít­senek, Ezzel az európai feszültség éle­zését vonja maga után. Bonn agresx- szív politikáját bizonyltja az is, hogy indoklás nélkül elutasította az atom­mentes övezet létrehozását javasló Rapacki-tervet. szövetségre van szükség, hogy a szov­jeteket engedményekre kényszerítsék? Nem tudjuk elképzelni, hogy akadhat ilyen államférfi.” Ügy látszik azonban, hogy Adenauer kancellár pályázik erre a szerepre, mert az elutasított tervek és javasla­tok helyett igyekszik az erőpolitika folytatására és mereven elutasít min­den kísérletet a nemzetközi kérdések békés úton való megoldását illetően. töltve függ a mennyezetről. — Szóval jól élünk — kinél újra hellyel a szobában. De — — nem járom a kocsmát! Ne* kém jó itthon, olvasunk, beszél­getünk anyuskámmal. Hizlalunk disznót, apró jószágunk is akad, meg egy kis tengerink is volt a- zon a három holdon, s megva­gyunk jól. Aki ma nem henyéli el magát, annak van mindene. Fiatal korunkban azért mi is dolgoztunk ám... Mert én is vol­tam napszámostól a cselédig minden. De azt merem kérem mondani büszkén, hogy apám valamennyi gyerekének saját há­za van! Es újra visszanyúl az élet tör­ténetébe, az apja kubikusságát, a kilencszázhat06 forradalmi időket rajzolja képekben, aztán a fogságról beszél, ahova a Ta­nácsköztársaság bukása után került. És újra visszakanyaro­dik: — Nézzük meg kérem, hogyan él ma az, aki megbecsüli ma­gát. Azelőtt? A kutyais! enit, négy gyerek járt egy pár cipő­ben felváltva az iskolába. Most? A volt cselédnek ilyen cipő, o- lyan cipő, emilyen ruha, amo­lyan ruha — amit akar, minden van. Érdekesek az emberek. Kun bácsi Is mindezt tudja, látja, s összeteremíd, aki próbál itt a megélhetés nehézségeiről beszél­ni, meg azt mondia néki - Ne járj Nem tudtam szóra bírni...

Next

/
Thumbnails
Contents