Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

OMI. (ebruáf 14., péniek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Fél évtizedes múlt Öt éve, fél évtizedes múlt nem nagy idő egy üzem, vagy vállalat életében. Az elmúlt 5 év a 41. sa. Autóközlekedési Vállalatnál mégis évtizednek megfelelő változásokat hozott. A gépkocsipark, mely annakide­jén 20 autóbusz karbantartására épült, tízszeresére nőtt. Ez azt je­lenti, hogy a megye autóbusz for­galma, — bár még jelenleg sem kielégítő — néhány év alatt ug­rásszerűen fejlődött. A „megdúzzadt’* gépkocsipark­kal egyirlőben nőtt a vállalat dol­gozóinak létszáma, s szükségessé zók. Az idősebbek esténként itt biliárdozna'k — mások sakkoznak. A fiatalok rádiót hallgatnak, vagy hanglemezek mellett szórakoznak. A sakk, biliárd, zenegép mellé még ez év elején televíziós készüléket is vásárolnak. Színjátszó csoportot szerveztek 39 taggal. Ügy tervezik, hogy el­ső bemutatkozásukkor április 4- ém, a Gigány című háromfelvomá- sos színművet mutatják be. Ha vállalkozásukat siker koronázza, akkor Gyomára, Orosházára, Ba- ;ára, Kecskemétre mennek — a testvérvállalatokhoz — ezzel a Unatytnszki András villanyszerelő és Kiss Pál ipari tanuló a gépkocsi „lelkét”, az elektromos berendezést vizsgálja. vált újabb és újabb szociális, kul­turális létesítmények létrehozása is. (A terveket már korábban is- Imertettük.) 1957. második felében az MSZMP üzemi szervezetének és e szakszei vezet üzemi bizottságá­Fekete József Diesel adagolót állít be iág területén, az első helyen vé­geztek. Ezért vándorzászlóval és pénzzel jutalmazták a vállalat kol­lektíváját. Levél nyomában Nem sok ez a „háztáji“ mezőberényi elvtársak ? Két héttel ezelőtt kaptunk levelet Mczőberényből, Pia-* vecz Mihálytól, az Előre Tsz tagjától. Néhónysoros levelében kifogásolta, hogy miért van a községi tanács elnökének, titká- iának három-három hold, Bacsó István tanácselnökhelyettes­nek pedig másfél hold bérelt állami tartalékföldje — háztáji címen. Mivel nem ismertük a való igazságot és tiszta vizet a* kariunk a pohárba önteni, Plavecz Mihály levelét elküldtük kivizsgálásra Sós Sándor elvtársnak, a járási tanács elnöké­nek. A napokban Sós elvtárstól a következő választ kaptuk: „Plavecz Mihály levele nyomán a szerkesztőség kérésére kivizs­gáltuk a Mezőberényi Községi Ta­nács vezetőiről írottakat. Plavecz Mihály levelében valóságot írt. Schidt György VB-elnöknek és Pauló Pál VB-titkárnak valóban 3—3 hold, Bacsó István VB- elnökhelyettesnek pedig másfél hold bérelt állami tartalék szán­A legutóbbi csoportgyűlésünkön újabb hat család kérte felvételét szövetkezetünkbe műsorukkal. És még egy változás, amir* Jo- , gosan büszkék. Eddig a szegedi igazgatósághoz tartozó vállalatok közül a munkaverseny értékelésé­nél minden esetben sereghajtó volt a csabai vállalat. Tavaly, a Az üzemi étkező. nak kezdeményezésére ebédlőt apott a vállalat, ami egyben kul- ' túrterem is. Itt van a vállalat és a szakszervezet vándorkönyvlára, a- honnan műszaki és szépirodalmi könyveket kölcsönöznek a dolgo­Január végén megjelent a Nép­újságban egy cikk, melyben azt olvastam, hogy a Felsőnyomási Állami Gazdaság 9 literes istálló­átlaggal országos negyedik és megyében az első helyen áll tejtermelésben, mint nagyüzemi szocialista szektor. Ez késztetett arra, hogy tudassam a Népújság olvasóival: a gyulavári Felszaba dítók Hagyatéka Tsz tehenészete sem maradt el a mezőgazdasági nagyüzemi tejtermelésben. Decemberben 10.4 liter, január­ban 11.6 liter volt az istállóátla gunk. Ezt az eredményt elsősox ban az egyedi, valamint a válto­zatos takarmányozással értük el Nem kis része volt benne a tehe­nészeknek, akik a kiadott utasí­tásokat mindig pontosan betartot­ták. A borjúnevelésnél a mestersé­ges itatásos nevelésre tértünk át, amit eredményes súlygyarapodás követett. édes öcsém annyit a kocsmába, s akkor meglesz mindened. — Mégis mindennel ellenkezik — ahogy mondják — semmi sem tetszik neki. De ki vele, mivel nem ért e- gyet, hiszen ezt akarom tudni. — Kedves Kun bátyám, mi a véleménye most a dolgokról — persze, hogy az október utáni helyzetre gondolok. — Kérem, nézze én a Horthy- ék ideje alatt rendőr voltam. Kirúgtak onnan, mert azt mond­ták, hogy kommunista vagyok, pedig nem is vagyok az, csak szendém voltam. Azért rúgtak ki, mert a főjegyző úr kutyáját bejelentettem. Tudja kérem — elmondom, hallgasson meg —, szigorú ebzárlat volt. Nem volt szabad a kutyákat az utcára vinni. És képzelje: ott állok Bé­rén yben a községháza előtt. Jön a főjegyző úr a kutyájával. A kutya meg ennél a ház falánál is, pssss, annál a fánál is pssss... Hát megmondtam: — Tekintetes főjegyző úr, a törvény előtt nin­csenek kivételek, a törvény, a méltóságos főjegyző úrra is kö­telező...! Kirúgtak. — Igen, Ilyenek voltak ezek, de a mostani helyzetről mi a véle-* rnémye bátyám? — Rosszul ítélkezem én. — No, végre sikerült szóra bírni, gon­doltam. — Bizony rosszul, mert ez a nyugat nerrr nyugszik. En­nek világháború lesz a vége pe­dig az nem jó... Én is voltam ka-* tona. Hej, emlékszem 19 után Jászberényben voltunk. Szegény Kun Béla jött hozzánk — már ak­kor bajban volt a forradalom — szegény könnyezve mondta, hogy megbuktunk... Nincs mese, itt nyíltan kell kérdezni, különben nem tudom meg András bácsi véleményét a mostani vezetésről, az ország gazdasági helyzetéről és egye-! bekről. Az biztos, hogy akár­mennyire is ellenkező emberj dolgozott mindig, tudja is, hogy nekünk sokkal jobb a szocialista rendszer. De miért nem beszél az új vezetési módszerről, meg mindenről? — Mi a véleménye az Ország- gyűlésről? Olvasta? — Olvastam. Minden nap ki­olvasom az egész újságot. Hát, hát... mondja, jobb ez így, hogy a l Kádár elvtárs lemondott? — ez- j zel a kérdéssel válaszol. A sertéstenyésztésben sem aka­runk lemaradni: a 25 mangalica törzshöz még 25 fehérhúsú te- nyésztörzset állítottunk be, amit ebben az évben törzskönyveztetni akarunk. Juhtenyésztésünk is jö­vedelmezőnek mutatkozik, és ezt látva, a 153 anyajuhot még ebben az évben hasonlóan törzskönyvez tétjük. A február 7-én megtartott ren­des taggyűlésünk a gyulai járás­ban elsőnek ismerte fel a párt és a kormány által a tsz-eknek nyúj­tandó segítség jelentőségét és közgyűlésen a tagság egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a ked­vezményes műtrágyát igénybe vegyük. Így ebben a gazdasági évben még a 820 hold szántónkra 820 mázsa különböző hatású mű­trágyát használunk fel. Tudato- Többet. sem így, sem úgy nem f s{tottuk a tagsággal, hogy a na­gyobb mennyiségű műtrágya mennyivel több termést eredmé­nyez, ami majd a munkaegységek értékét növeli. * Szövetkezetünk és tagságunk munkáját nyitott szemmel figyeli községünk dolgozó parasztsága, ezt bizonyítja az is, hogy a leg­beszél. Szívesen elmondta élete egész történetét, még azt is mondta, hogy csodálja a párt munkáját, mert egy év alatt rendbe hozta az országot, — de többet egy szót sem. De nem is kell. Szóra ugyan nem bírtam, sokkal többet tud­tam meg: azt, hogy hol áll! Varga Tibor utóbbi közgyűlésen hat család kérte felvételét közös gazdasá­gunkba, az eddigi eredmények láttán. Dézsi Lajos agronómus, Gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Tsz. tója van. Az elvtársakat a ki- vizsgálás során felszólítottuk, hogy csak egy hold háztáji terü­letük lehet, azonban az is csak úgy, ha a községben a mezőgáz- dasággal foglalkozóknak már nincs szükségük tartalékföldre. Az említett háztáji terület túllé­pése bizonyos tekintetben csak Pauló elvtárs esetében fogadható el, mivel ő a múlt évben került a községi tanácshoz. (Mivel ö azelőtt bérelt földművelésből élt, és év­közben nem tudta az említett földterületét leadni.) Schidt és Bacsó elvtárs súlyos fegyelemsér­tést követett el, amiért felelősség- revonást is alkalmazunk.” Amint a járási tanácselnök le­veléből is kitűnik, valóban igaza volt Plavecz Mihály .tsz-tagnak, és jogosan írta meg tapasztalatait a szerkesztőségnek. Közismert, hogy Mezőberényben is földhiány van, és az elvtársak mégis három hold földeket tartottak fenn ma­guknak mint a tanács vezetői, a- kik az álamtól munkájukért be­csületes fizetést kapnak, 75,4 mázsa csöves kukoricatermés egy holdon Bármilyen hihetetlen, így van: tavaly 75,4 mázsa kukoricacsövet törtek le a szarvasi kutatóintézet­ben egy holdról. Egy másikról 68,2. egy harmadikról pedig 57 mázsát. Nem csináltak semmi ördöngőset, nem hipnotizálták meg a földet, hanem... No, de jobb lesz sorjába venni a dolgokat. Az intézet jelenlegi igaz­gatója, Kovács Gábor ku­tató 1956 nyarán kimért három hold tarlót s há­rom felé osztotta. A három közül egy holdat a szo­kásos mennyiségű istállótrágyával szórták meg, egy holdba alexand­riai herét vetettek zöldtrágyának, a harmadik hold műveletlenül ma-i radt őszig. ősszel háromféle képpen szán­tották fel a három holdat: 25—35 és 45 cm mélyen. Tavasszal aztán bevetették martonvásárd MB 39, hibrid kukoricával s a szokásos módon háromszor megkapálták. Cső és szemképzéskor holdanként rászórtak egy mázsa pétisót, az­tán egyszer megöntözték és várták a termést.,. Most egy kis időt adunk az ol­vasónak a találgatásra: melyik mélységű szán­tásba termett legtöbb ku­korica? Szabad kételkedni is egy kicsit, hogy az addig általában 20—22 cm-re szántott földön vad talajt forgatott fel az SZ. 80-as ekéje. S hogy a talajbaktériumok nem tud­ták átdolgozni a vastag, szántott réteget. Minden ellenkező elkép­zelés ellenére a 75,4 má­zsa termést a 45. a 68,2 mázsa termést a 35. s az 5? mázsa termést a 25 cbt mély szántás adta. A kísérletek során Kovács Gábor elvtárs megállapította, hogy a 49 cm mély szántást is átdolgozták a baktériumok és sokkal jobban el­szaporodtak, mint a sekélyebb szántásban. A termés fokozását természetesen nagyban elősegítette a pétisó és főleg az idejében ka­pott öntözés. Kovács eívtárs megi állapította azt is, hogy az örökös egyforma mélységű szántás követ­keztében annyira megs.úlykolódik, szinte meg palásodik a talaj, hogy a gyökér növényzete nem, vagy csak alig tud áthatolni azon a ré­tegen. Ezért is, de a bő ve Db ned­vességtárolás érdekében is szüksé­ges időnként, különösen a kuko, rica alá, mélyen szántani. A 45 cm mélyszántásban a kukorica gyö­kérzete sokkal terebélyesebb, boly­hosabb volt, mint a 25 cm-es szán­tásban. Kovács Gábor elvtárs kísérlete az elmúlt évben nem nagyon ju­tott túl az intézet falán. Az idén azonban már két termelőszövetke­zet kísérel meg 60 mázsa, vagy még ennél is több kukorica ter­mést elérni. A szarvasi Dózsa Tsz 10, az örrnénykúti Petőfi Tsz 12 hold lucemaföldet készített el 39 cm mélyen szántva — a kutató in­tézettel történt megállapodás sze­rint — kukorica alá. A vetőmagot s a szaktanácsot az intézet adja. s csak a tapasztalatokat kapja cse­rébe. Azzal Is megelégszik, hiszen nem öncélúan kísérletezik az in­tézet húsz kutatója, hanem a ter­méseredmények növelése érdeké­ben. Csak az a baj, hogy a jó kí­sérletek nehezen tudnak teret hó­dítani a megcsontosodott szokások miatt. K. I. Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója tiszteletére szervezett versenyben soha nem látott eredményeket értek el a dolgozók. Ezzel — szinte meglepe­tésszerűen — a szegedi igazgató-

Next

/
Thumbnails
Contents