Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. február 12., szerda Szülök és fiatalok Hozzászólás a Népújság vitacikkéhez A francia bombatámadás után... A tuniszi kormány kiutasít tizenöt francia családot Sokszor lehet hallani mostanában az idősebbektől: ezek a mai fiatalok nem olyanok, mint mi voltunk. Nem tisztelik az idősebbeket, nem köszönnek, hanyagok a munkában, csak a táncon jár az eszük, nem szeretnek dolgozni. Ehhez hasonló megjegyzéseket hallhat az ember gyűlésen, vonaton, utcán, ha idősebb emberek beszélgetnek és a fiatalokra terelődik a szó. A mi if júságunk nagyrésze rendes fiú és leány, ezért nem is értek egyet az ilyen általánosító ki- nyilatkozásokkal. Ha olyan sokat beszélnek mégis a fiatalokról, biztos van néhány olyan ok, ami indokolté teszi ezt. Tekintsünk csak egy kicsit vissza az 1945 előtti helyzetre. Hogyan élt akkor az Ifjúság? A szegény paraszt szülők gyermeke nagygazdáknál kanász volt, szinte éjjel-nappal dolgozott és sokszor jól sem lakott. A munkásfiatalok pedig ki voltak téve állandóan a munkanélküliség veszélyének. Gondoljunk csak az inas évekre. S a mostani paraszt- fiatalok már nem érzik, hogy mit jelent 8—10 hónapig szolgálni néhány mázsa búzáért, egy pár csizmáért, meg egy malacért. El sem tudják képzelni, hogy istállóban aludtak a béresek a tehénnel, lóval együtt, a jászol egyik sarkában. Ezeket pedig a nincstelen, szegény emberek, szegényparasztok 1945 előtt mind végig élték. A munkásfiatalok a gyárakban nincsenek kitéve a munka- nélküliségnek, egyenlő bért kapnak a felnőttekkel, ember számba veszik őket. Szóval: a fiatalok nem ismerik ti múltat, a népi demokrácia pedig emberséges életet adott nekik s nagyon sokan ezt természetesnek is veszik. Most azon törekszenek a szülők is, hogy „jobb legyen a gyermekem élete, mint az enyém volt." Ez nagyon helyes is, mindig szebb, boldogabb éleire törekszünk mindnyájan és gyermekeinknek megadjuk mindazt, amit mi nem érhettünk el az úri Magyarországon. Nagyon hasznos lenne azonban, ha elmondanák a szülők gyermekeiknek, hogyan éltek ők Horthy Magyar- országában és úgy nevelnék gyermekeiket, hogy megértenék a különbséget az úri Magyarország és a népi- demokratikus Magyarország között. Anélkül,. hogy beleavatkoznék bármelyik család nevelési módszerébe, vagy általánosítanák egy- egy esetet, elmondok egynéhányat, amely úgy vélem, káros a szülőknek, a gyermekeknek és a társadalomnak is. Nemrég mondtunk búcsút az ó- évnek s Szilveszter estéjén sokezren szórakoztak, mulattak, hisz’ ez így is van rendjén. Fogadjuk vígan, örömmel az új esztendőt. Én a Szilvesztert egyik községben töltöttem fiatalok között, a bálban. Nem is egészen pontos a meghatározás, hogy fiatalok, mert, akik ott voltak, nagyrészük gyerek volt. Talán ezen nem is bot- ránkozik meg az ember, habár szerintem 15—16 éves gyermeknek nincs helye a bálban hajnalig, szülői felügyelet nékül. A tánc szüneteiben ezek a gyerekek decinként itták a pálinkát, s ahogy jött, pálinkára rumot, majd ke- vértét és így tovább. Ennek azután berugás, majd verekedés lett a vége. És ahogyan beszéltek — nem, kiabáltak! — egy jelenetet ízelítőnek megemlítek. „Ne fűzd a nőt kisapám, én már próbáltam" stb., stb. és ezt mindenki hallatára, hangosan, minden megbotránkozás nélkül. Ismertem ezeknek a fiataloknak jó részét, soknak a szüleit is, szinte mind becsületes, derék panaszt-, vagy munkásember. Nem hiszem, hogy ne tudnának fiúk magatartásáról és ha igen, miért nem lépnek közbe kellő eróllyel, hiszen 15—16 éves gyerekekről van szó? K2&5Wb nehezebb lesz. Egy másik esetet, amely nem a bálban történt, de sokat előfordul. Felnőtt a Pista 17 esztendős karáig nagyon rendes családban. Ipari tanuló volt, 17 éves korára szabadult fel, apja ezekkel a szavakkal engedte útnak egy másik városiba dolgozni: „Fiam, mi megélünk anyáddal, nekünk ne adj pénzt, kölcsd magadra.” Pista megfogadta a „tanácsot". Eltelt egy év és mondja ám az apa, hogy elszakadt a gyerek a családból, pedig milyen rendes volt, még idehaza lakott. Keres 1700 forintot, ruhézkodhatna belől* szépen és majmot csinál magából. Elrontották a fiam, mondja keservesen az apa, pedig nem egészen így van. Talán 6 vitte erre az útra, amikor azt mondta neki: keress magadnak fiam, mi megélünk anyáddal. Az apa pedig nagyon jól tudja, hogy ő 1 pengőt kapott még karácsonyra is, 24 éves korában. De hát sokszor úgy van a szülő: nyomorogtam én eleget, a gyerekemnek legyen meg mindene, ami nekem nem lehetett. Ez pedig sokszor nem vezet jóra, a gyerek természetesnek veszi, hogy neki minden jár, amit kíván. Van egy munkás ember, akit régen ismerek, elsős elemista a kislánya és karórát vett neki ajándékba. Döntse el az olvasó, helyes-e ez, vagy nem? Az ilyen esetek azt mutatják,úgy szeretjük a gyermekeket, ahogy nem szabad, a szülőnek addig kell elmenni a gyermek szeretetében, ameddig helyes. Békéscsabán, e- gyik kerületben történt, hogy megállítja egy szülő a gyermeke tanítónénijét és a következőket mondja neki: tanító néni, verje meg a fiam, mert odahaza összie- firkálta a falat Csak azt nem tudom, mit csinál az a szülő, ha felszedi a gyerek a szobában a parkettát, akkor kit kér meg, hogy verje meg gyermekét. És ha már itt tartunk, ml lesz, ha a gyerek 20 éves lesz?! Nem így kell szeretni a gyereket. Ha így nevelnénk gyermekeinket, könnyen odajutnánk, mint az egyik család. Van nekik egy 111.-os gimnazista lányuk, aki a nyáron is unerikai nylon harisnyába járt, magassarkú cipőben, kis kosztümben, haja lófarok frizurában kötve. Ahogy mondani szokták: o- lyan, mint egy kisasszony. Ennek a lánynak az édesanyja idősebb néni, dolgozgat, nem keres sokat, de ő télen is abban a kopott sarkú cipőben, foltos ruhában jár, beliner kendővel a nyakán, amiben ősszel láttam. Milyen jó lenne ebben a családiban is megosztani az öltözködésre költött pénzt azza, aki megkeresi az árát. A múlt ősszel voltam egyik Tsz- ben és hallom, hogy néhány 15— 16 éves leány összeszövetkezett, mondván: nem keresünk eleget a tsz-ben, felmegyünk Pestre. Hogy felmentek-e, nem tudom, de arra emlékszem, hogy szüleiknek e- gyetlen szavuk sem volt ahhoz, hogy gyermekeik ott akarják hagyni a szülői házat. Félreértés ne legyen, nem Pestet kifogásolom s nem is a pesti emberek miatt helytelenítem, de ismerek több olyan lányt, kiket üengedtek szüleik 15 éves korukban más városokban dolgozni, a- hol se rokonuk, se ismerősük nem volt, s amikor hazajöttek, az anya csodálkozott, hogy milyen lett a lánya. Sok esetet, történetet lehetne elmondani tanulságként, hogy 'd a szülőknek gyermekeiket nevelni. Nekem ez a néhány godolat volt, amit el akartam mondani a fiatalokról. Korántsem így van ez általánosságban, de előfordulnak ilyen esetek, ami aggasztja a szülőket és árt a társadalomnak. Még egyszer szeretném megjegyezni: ifjúságunk nagy többsége rendes, hű polgára hazánknak és csak annyiban nem olvanok, mint ..mi" vottunk, hogy néni demokráciában élnek, több a joguk, a becsületük és eeész társadalmunk védelme és támogatása mellett dolgoznak, tanulnak és szórakoznak. Gonda József A tuniszi kormány úgy határozott, hogy Seltla kormányzóság területéről minden franciát kiutasít. V. Mohammed marokkói király hétfőn hazarendelte Párizsban magánlátogatáson időző fiát, Mulai Hasszán trónörököst és Ahmed Balafredzs külügyminisztert. Az intézkedést nem indokolták meg, A tuniszi francia közalkalmazot- taik nyilatkozatban foglaltak állást Szakiet-Szidi-Jusszeí bombázása követe hétfőn délután elhagyta a francia fővárost. A tuniszi nagykövetségen valóságos rokonszenv- tüntetés zajlott le. Megjelent a Francia Kommunista Párt küldöttsége Is, élén Fernand Grenier-vel, ott volt a szocialista Daniel Mayer, A Szakiet-Szidi-Jusszef-i bombázás ügyében újabb két interpellációt nyújtottak be. Mindkettőben Gaillard miniszterelnök pártjához, a Radikális Pálihoz tartozó tképr' viselők, Hovanian és Naudet, kívánnak kérdést intézni a kormányhoz. A kereszténydemokrata MRD Országos Vezetősége kedden ülést tant a tuniszi események nyomán előállott új helyzet megvizsgálására. Gaillard miniszterelnök délután tárgyalt Amory Houghton 1957 júniusában Leningrad dolgozói és a sok nemzetiségű szovjet nép nagy és örömteli évfordulót ünnepelt; a város 250 éves fennállását. A város büszkén viseli Leninnek, a világ első szocialista munkás és paraszt állama megalapítójának halhatatlan nevét. Itt, a munkásnegyedekben rakta le Lenin Oroszország hősi kommunista pártjának alapkövét. Itt, a Finnországi Vasútállomás előtti téren hangzott el 1917 áprilisában Lenin felhívása a szocialista forradalom győzelméért vívandó harcra Szmolnijból — ahol az októberi harcok vezérkara székelt — vezette Lenin a fegyveres felkelést és kiáltották ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Leningrad három forradalom bölcsője, a hazai ipar és tudomány legnagyobb központja, és a szocialista kultúra legfontosabb centrumainak egyike. Leningrád hősj város és a dolgozók városa — így ismerik és szeretik a szovjet emberek és az egész világ dolgozói Leningrádot. • Mint ismeretes, a város I. Péter parancsára létesült, ősi orosz Az intézkedés tizenöt francia földműves családot érint, akiknek földjeit a tuniszi kormány majd visszaváltja. földön, melyet éppen akkor szabadították meg az idegen betolakodóktól. Erődvárosnak szánta, az északnyugati országhatár őrének és mint kikötőváros — ablak lett Európa felé. „Senki sem tud elképzelni egy nagy nemzetet — írta Marx —, elszakítva a tengerparttól és folyóinak torkolatától... Péter mindazt birtokba vette, ami az ország fejlődéséhez szükséges volt.” Nemzedékek munkája volt az az anyagi alap, amelyen Péter- vórott a tudomány és kultúra kivirágzóit. Ezeket olyan kiválóságok képviselték, mint Lomonoszov és Mendelejev, Szecsenov és Pavlov, Puskin és Gogol, Gorkij és Majakovszkij, Glinka és Csajkovszkij, Szurikov és Rjepin, Zahorov és Rossi. ' A nép jóvoltáért az orosz forradalmárok három nemzedéke élt és harcolt Pétervárott. Itt hangzott fel először Radecsev szenvedélyes tiltakozása a jobbágyság és zsarnokság ellen. Harcba hívását a cárizmus ellen és a szabadságért nemesi forradalmárok, a dekabristák követték. Művüket polgári forradalma' \ Hasad a jég... A közös társadalmi munka a legjobb eszköz a kollektív gondolkodás és érzés ki- fejlesztésére, a kollektív társadalmi élet megszerettetésére, az ifjú kommunista közösségek kialakítására. Ez a cél és gondo- at lebeg a KISZ mezőbe gyesi szervező bU zottsága és a KISZ alapszervezetek vezetősége előtt. A múlt gazdasági évben a KISZ-tagok a kommunistákkal és a becsületes pártonkivüli dolgozókkal karöltve dolgoztak, hogy a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság jövedelmező legyen. Már az ősz beálltával és a télen is, az alapszervezetek azt tervezgették, hogy miként fogjanak a munkához, L _____ ho gy ez az esztendő még eredményesebb legyen. Mivel a határban mindent hó takart és korai a növényápolási munkákra való mozgósítás, átálltak a jégtermelésre. Munkaidő után, szombaton délután és vasárnap délelőtt csaknem száz fiatal látott hozzá a mezőhegyesi Békás tóból a jég kitermeléséhez és azt eladták a földművesszövetkezetnek. Különösen jól dolgoztak a csatókamarási, ó-mezőhegyesi, új- mezőhegyesi és fűperegi kíszisták. A munkában ott találtuk az idősebb kommunista elvtársakat is, a központi párt-alapszervezetből Kiss András és Vigh Sándor, a kamráspusztai párt-alapszervezettől Kiss Ferenc elvtársakat. A csatókamarási tíz fiatal egy napi keresetével — kilenc- száztizennyolc forinttal — gazdagította az alapszervezet kasszáját. A lányok — akik ugyan nem vehettek részt a munkában — este jól fűtött teremmel és huszonöt liter sörrel kedveskedtek a csatókamarási fiúknak. Majd a sör fogyasztása közben táncra perdültek. A keresetet mindegyik alapszervezet felajánlotta a nyári üdülési alapra, mert nemcsak dolgozni szeretnek e- gyütt, hanem szórakozni és tanulni is. Faragó Sándor KISZ-titkár, Mezőhegyes. ________________ A marokkói király a tuniszi falu lebombázása mialt hazarendelte Párizsból a trónörököst és a külügyminisztert A tuniszi franciák elítélik a bombázást A tuniszi nagykövet elhagyta párizsi Maszmudi, Tunisz párizsi nagyAz esemény hatása Párizsban amerikai nagykövettel. A kormányhoz közelálló körökben úgy tudják, az amerikai nagykövet szemrehányást tett és súlyos bírálattal élt a Szakiet-Szidi-Jusszeí-j események miatt. A délutáni órákban a miniszterelnök kihallgatáson jelent meg René Coty köztársasági elnöknél. Este miniszterközi megbeszélés foglalkozik a tuniszi falu bombázása után előállott helyzettel. de rabati kormánytisztviselők nem titkolják, hogy a trónörökös és a küKigyminiszter hazarendelésének oka a tuniszi falunak a francia haderők részéről történt lebombázása. ügyében és egyhangúlag elítélték azt. A Tuniszban dolgozó francia pedagógusok gyűjtést indítottak a-, áldozatok javára. Mendes-France volt miniszterelnök, Claude Bourdet, a baloldali szocialista unió egyik vezetője, Francois Mauriac, az ismert író. Mendes-Fnance és a tuniszi nagy- i követ átölelte egymást búcsúzáskor. Három nap Leningrádban {Folytatás]
