Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
1958. február 12., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 w A telekgerendási „baromfikombinátban“ A baromfi udvarok, most a tél ellenére is ugyanolyan hangosak, mint a tavasszal, vagy nyáron. A kakasok vígan kukorékolnak, a tyúkok pedig rikácsolnak. így adják a gondozók tudomására, hogy a fészekben hagyták tojásaikat. A nagy baromfi udvarok mellett imbolygó sártengeren gyalogolok az iroda felé. Űt közben a takaa-mányosokkal találkoztam, akik fáradhatatlanul hordják a takarmányt- a baromfiólakhoz. Az igazgató irodájában, Malya 'Pál elvtárs éppen Fazekas Ferenc párttrtkárral beszélgetett. Tárgyalták a legfontosabb teendőket. Malya elvtárs mindössze két hónapja került a gazdaság élére. Most ismerkedik az ezernyolcszáz holdas üzem berkeivel. — Én már rég ismerem a gazdaságot — mondja Fazekas elv- társ — ,hiszen ides-tova öt éve dolgozom itt. Próbáltuk mi a múlt években szép szóval, nevelő munkával a társadalmi tulajdon ellen vétőket józan belátásra bírni, de nem sikerült. Amikor Malya elvtárs hozzánk került, nyíltan, őszintén feltártuk elölte a valóságos helyzetet, mint a korábbi évek^en itt lévő igazgatóknak tettük. JPlkkor azonban semmi hathatós intézkedés nem volt. Most pedig? Annál több. — Ha már az üzemi szarkák elten indított fegyelmi ügyek kerültek szóba, nem ártana néhány példát ismertetni az újságolvasókkal — mondtam az igazgatónak. — Itt a legfrissebb: Berecz Istvánná január utolsó napjaiban ötszáz tyúktól naponta mindössze 25 —30 tojást adott le. Varga András ugyanennyitől 50—60 darabot. Berecané ügyét kivizsgáltam s a vizsgálat befejezése után fegyelmi úton elbocsátottam. A fegyelmi határozatot ismertettük a barom- figondozókkal. Néhány napon belül — a fagyos idő ellenére — a ^^pjástermelés 25—30 százalékkal rok — Bjelinszkij, Csernisevszkij és Dobroljubov — folytatták. Egy harcos forradalmi szervezet, — a Harci Szövetség a munkásosztály felszabadítására — megalapításával V. I. Lenin vetette el Oroszországban a forradalmi marxista munkáspárt magját és a szocialista eszmét a munkásosztály sajátjává tette. V. I. Lenin vezetése alatt a pétervári proletáriátusnak tevékeny szerepe volt az 1905. évi első orosz forradalomban. 1917 február végén Petrográd- ban megdöntötték a cári uralmat — a polgári demokrata forradalom győzött. A petrográdi forradalmi események idején a bolsevik párt a lenini irányt követte, hogy a fegyveres fölkelésben kiharcolhassa a szocialista forradalom győzelmét. Október elején V. I. Lenin személyesen vezette a felkelés előkészületeit. Október 25-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Petrográdé az a semmihez sem hasonlítható megtiszteltetés, hogy » forradalom bölcsője lehetett. Felejthetetlenek Petrográd dolgozóinak hősi tettei a polgárháború és a külföldi intervenció é- veiben. A petrográdi proletárok hősiességének és önzetlenségének megbecsüléseként a Szovjetek össz-orosz Kongresszusa Petro- grádot Vörös Zászló-renddel tünnövekedett. Ha a tojástermelés tovább javul, akkor a pénzbevételi tervünket igencsak teljesíteni tudjuk. Ezután az 1958. évi terv került szóba. — Ebben az évben 1 060 000 dara b tojást szeretnénk termelni. — Hová teszik ezt a temérdek mennyiséget? — kérdeztem. — Minden darabnak van helye — válaszolt az igazgató. Kétszáznyolc vanezerból naposcsibét keltetünk. A kikelt csibékből 162 000 darabot átadunk a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központnak, ők továbbítják a megye földművesszövetkezeteinek, az egyénileg gazdálkodóknak. A többi naposcsibét pedig mi neveljük fel és rántanivaló csirke gyanánt értékesítjük. A többi tojást pedig közétkeztetés céljára eladjuk. — A gazdaság csak árubaromfi tartással foglalkozik? — Nem. Ebben az évben negyven elit ólban megkezdjük a magyar-sárga és a Plimut törzstenyésztését. A gazdaság távlati terve szerint a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok baromfiállományát a Telekgerendáson tenyésztett tyúkfélékből biztosítja a vásárhelyi igazgatóság. Dupsi Károly Több műtrágyát használnak Déva vány án az idén, mint 1957-ben A dévaványai termelőszövetkezetek 1957-ben eredményesen használták a szántóföldi növény- termesztésben a különféle műtrágyákat. A kísérleti parcellákon a terméseredmény megnövekedett. ; A terméseredmények további növelése végett erre az évre 15 va- i gon műtrágyát igényeltek. tette ki. A petrográdi dolgozók kívánságára a szovjetek 1924. évi kongresszusa elhatározta, hogy Petrográdot Leningrádnak nevezik. A békés építés éveiben a le- ningrádiak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ország hatalmas ipari állammá alakulásának óriási feladatait megoldhassák, Az első ötéves tervet idő előtt teljesítették. 1941 június 22-én, a fasiszta Németország megtámadta a békés Szovjetuniót, Megkezdődött a Nagy Honvédő Háború. A kommunista párt vezetése alatt az e- gész szovjet nép hazája védelmére kelt. Felismervén nagy gazdasági és stratégiai jelentőségét, az ellenség erős csapategységeket gyűjtött a város alá, de a fasiszta fővezérség tervei meghiúsultak. A 900 napig tartó blokád a dolgozóknak és a frontváros harcosainak erkölcsi és fizikai próbája volt. Az egész ország segítségével a leningrádiak elviselték a hihetetlen terheket és nélkülözéseket, visszaverték az ellenséget és kivívták a történelemben példa nélkül álló győzelmet A leningrádiak bátorságáért, hősiességéért, fegyelméért és kitartásáért, melyet a német betolakodók ellen vívott harcban, súlyos blokád-körülmények közt tanúsítottak a Szovjetunió Legfelsőbb Napjaink egyik legvitatottabb problémája a bőséges és olcsó mezőgazdasági árutermelés. Ennek a hogyanját tárgyalta az MSZMP megyei bizottsága által összehívott állami gazdasági vezetők február 7-i értekezlete is. Köztudomású — a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből —, hogy az elmúlt évben az állami gazdaságok holdanként 3,9 mázsával több búzát, 2,5 mázsával több rozsot, 1,9 mázsával több őszi árpát termeltek, mint az egyéni gazdaságok s maguk mögött hagyták a termelőszövetkezeteket is. Olcsóbban is termeltek. A megyei és országos vezető szervek mégis többet és olcsóbbat kérnek az állami gazdaságoktól. A kérés jogos. A gazdaságok vezetői is tudják, hogy még sok kiaknázatlan lehetőség van. Csakhogy baj van a körülményekkel, a több és olcsóbb áru előállításának feltételeivel. És sok esetben milyen komoly bajok! Nézzünk csak meg néhányat közülük. Kidobott nehéz százezrek Az állami gazdaságok mellett és felett sokféle szerv bábáskodott s ezek olyanokra bízták a gazdasági épületek helyének és milyenségének tervezését és kivitelezését, a- kiík aligha tudták felmérni ésszerű-e az, amit csináltak. Az elmúlt években felépült sole istálló, elég rossz minőségben s még rosszabb helyen. A tejet literenként 3—4 forintért, a sertéshúst kg-ként 20 —22 forintért előállító gazdaságok vezetői a több oldalú bírálat után kutatni kezdték a magas önköltség okát, s kiderült, hogy többek között elsősorban a szállítás drágítja az árut, az keseríti az életüket. A Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban minden 4 holdra jut egy számos állat. Van egy üzemegység, ahol minden 1,2 holdra jut egy számos állat. Ettől 15 kilométerre egy másik tizennégy ség, ahol 17 holdra jut egy számos állat. Innen a takarmányt el kell szállítani a nagyobb állatsűrűségű üzemegységbe, sok embert és gépi erő felhasználásával. Az igazgató, Majoré* elvtárs szerint egy mázsa alom&zalma beszállítása öt forintba kerül! Hasonlóan drága az abrak, a trágya szállítása is. A gazdaságban évente mintegy 20 000 vagon ide-oda szállítás van s a szállítani valók legalább háromszor fordulnak meg embert kézen. — Sántít a példa — mondhatná valaki — a mezőbe gyesi gazdaság régen épült. A felsönyomás», a hi~ dasháti és még sok gazdaság viszont az elmúlt években épült any- nyira központosítva, hogy a szállítás nehéz százezreket emészt fel. Sok bába között... A gazdaságok igazgatási szervei nincsenek központosítva. A Békés megyében lévő 32 állami gazdaság hót különböző szervhez tartozik. S ahány szerv, annyi szokás, any- nyiféle irányítás, annyi féle munkabér. Például, ha a célgazdaság, (Tudósítónk írja): A körösi ad ányi Zalka Máté Tsz a műit évben az árokparton nagymennyiségű fűzfavesszőt termesztett azzal a szándékkal, hogy majd felhasználják kukoricaszár kötözésére. Közben az egyik taggyűlésen szóba került, hogy a tsz-nek kasokra lenne ■ szüksége és ehhez fel lehet használni az árokparton még ott maradt fűzfavesszőt. Békési János elnök azt mondta, jó lenne, ha a kasok megcsinálta- tásához a tagság közül vállalkoznának néhányan, s ezzel kevesebb lenne a kiadás, esetleg más termelőszövetkezeteknek, vagy a lakosságnak is adhatnának belőle. A taggyűlés az indítványt örömmel fogadta. A hatvan éven felüli ad az idénydolgozóknak földei reszművelésre, a tangazdaság pedig nem, akkor nem kap embereket. — Mj a haszon abból, hogy g gazdaságok hét különböző igazgatási szervhez tartoznak? Lehetne is, kellene is Sok válaszra váró kérdés van még az állami gazdaságokban. Ilyen többek között az idénymunkások ügye is. A Német Demokratikus Köztársaságból Mezőhegyesen járt küldöttek csodálkoztak azon, hogy mi mennyit bajlódunk idénymunkás toborzással. Náluk ilyen nincs. Nálunk is lehetne téli munkaalkalmat teremteni, az állami gazdaságokban. Lehetne és kellene több baromfit nevelni, tojást termelni. Lehetne különböző készárú feldolgozó üzemet letésí- teni és sok embert megkímélni attól, hogy télire más tájakra vánés Góg Sándor sarkadi tenyésztő nyert. A díszgalombokért Füyó György békéscsabai tenyésztő és Dobos József karcagi tenyésztő kapott aranyérmet; dr. Bayer Béla békéscsabai tenyésztő galambjai után ezüstérmet; Molnár Imre sarkadi tenyésztő pedig bronzérmet ka- Pott; Á húshaszon galambok, közül ‘$Ingy Zoltán galambjai arany- (szeghalmi tenyésztő); ezüst érmet Gulyás Antal (füzesgyarmati); Nodroviczky Tibor (szeghalmi) tenyésztő bronz érmet kapott. A résztvevők ezenkívül még több értékes jutalomban és díszoklevélben részesültek, + Vésztőn, a mozihoz vezető utca laposan fekvő rész és ezért az a- mugy is szűk utca a mozi látogatottsága idején kicsinek bizonyult. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy az utcában lévő kétoldali csatornát alagcsövezi és föléje járdát épít. A múlt évben a szükséges betoncsöveket megvásárolták, így az idén már csak a lefektetési munkálatok várnak megoldásra, melyre hatezer forint összeget irányozták elő. A moziba járó közönség az utca lakóival összefogva, ötezer forintot érő társadalmi munkával járult az utca rendbehozá-* sához. Nátor János, Szeghalom. t árható időjárás szerdán estig Felhős, néhány helyen, főként északon még párás, ködös idő. Holnap a Dunántúlon néhány- helyen eső, esetleg zivatar. Mérsékelt, a Dunántúlon élénkebb déli, délnyugati szél, az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: északon mínusz 1— plusz 2, máshol plusz 3—plusz 6 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: az északi megyékben 5—10, máshol 10—15 fok között. Tanácsának Elnöksége Lenin- renddel tüntette ki a hős város. A háború még be sem fejeződött, a leningrádiak már megkezdték a romok eltakarítását, az ipar helyreállítását. * A szovjethatalom 40 éve alatt Leningrad a szocialista kultúra e- gyik legnagyobb központjává lett. A várost ismertté tették a színházai, múzeumai, óriási könyvtárai, kultúrpalotái, munkásklubjai és számos könyvkiadója. A párt az életszínvonal és a népi kultúra további emelésének nagy programját határozta el. Ennek a tervnek néhány pontja a fokozott lakásépítést és a társadalmi élet berendezéseinek megjavítását írja elő. A hatodik ötéves terv folyamán házak épülnek Leningrádban, a- melyeknek lakóterülete kereken 5,5 millió négyzetméter; nagy ősz- szeget irányoztak elő az épületek generál-tatarozására, gázellátására, központi fűtésére és a városi közlekedésre. A kommunista párt és a szovjet kormány fáradhatatlanul gondoskodik Leningrad lakóiról. 250 éves fennállása alatt Leningrad teljes nagyságában mutatkozott meg a világnak, mint a dicsőség városa, az Októberi Forradalom bölcsője és a technikai haladás, a tudomány és a kultúra e- gyik központja. Tóth Lajos—Szűcs Gyula Bögre Zsigmond tsz-tag vállalkozott arra, hogy a jelentkezőket megtanítja a kaskötésre. Azóta Bögre Zsigmond bácsi már heted magával köti á kast, sőt legutóbb még ketten jelentkeztek. Békési János elnök szerint a rendelkezésre álló fűzfavesszőből 400—500 kast kötnek s ezáltal a tsz húszezer forintnyi nem várt bevételhez jut. + A szeghalmi járásban a legjobb apaállatgondozókat Vésztő községben találjuk: Varga Zsigmond és Varga István személyében. Szorgalmukat Vésztő községben már jól ismerik, + A szeghalmi járás mezőgazda- sági osztálya a napokban befejezte a járás termelőszövetkezetei 1957—58. évi termelési tervének és bevétel-kiadási költségvetésének elkészítését. A munkálatokat Bede Ilona, Széci Imre s több más szakember irányította. + Szeghalomban vasárnap több iárás részvételével galambkiállítást rendeztek. A galambfaitá- '<at bíráló bizottság a következő galambtenyésztőknek ítélte ida a díjadat: Postagalambjaiért aranyéi" met és ezüstérmet kapott P. Vagy lAszló karcagi tenyésztő. Bronzérmet Kádár Imre knreani doroljon munkáért. Kukk Imre Mi újság a szeghalmi járásban i ?
