Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

1958. február 11., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG :$ Nem vezet, hanem uralkodik «— Jó, hogy találkoztunk — mondotta jelentőségteljesen egyik ismerősöm január végén. Aztán sorolni kezdte, hogy van valahol Békés és Mezőberény között egy állatni gazdaság. — Tudom, a hidasháti gazda­ság üzemegysége az. — Dolgozik ott több békési la­kos is és sokat panaszkodnak az üzemegységveaetőre. Azt mond­ják, az nem vezet, hanem uralko­dik, mint egy kiskirály. Jó volna, ’na megnéznélek. — Majd megnézzük — nyugtat­tam meg s közben azon gondol­koztam, miféle félénk emberek azok hogy nem írják meg bújukat, ba­jukat, hanem ilyen nagy kerülő­vel hozzák a szerkesztőség tudo­mására. Lehetséges, hogy valami rend és fegyelem szerető emberre akadtak, s nem tudják, vagy nem akarják megszokni. No, majd meglátjuk. A panasz, panasz! Bárhogyan is jut tudo­másunkra, ki kell deríteni az igazságot Elmentem hát. De bajba voltam, nem jegyeztem fel a panaszkodó nevét. Valami szakmáról, foglal­kozásról nevezték el — erre em­lékeztem. Az üzemegységben az­tán Paop nevezetűt kerestem. Mu­I attak, hogy ahol szekerezik ni, ’app Mihály. Kérdezem tőle, hogy s mint van megelégedve. Azt mondja: hát csak úgy félig-meddig, mert hiá­ba akar brigádba dolgozni, nem en­gedi az üzemegységvezető. Külö­nösebben nem meri ezt kérni, mert könnyen kezébe adják a munka­könyvét. Ha meg akarom tudni a dolgozók véleményét az üzem- eg>.jéguezetői'ől, akkor menjek kj az Ailerba „(^gy távolabbi istálló?, csoport ez). Kimentem. Egy Pista nevű fia­tal dolgozó szénát rakott a varjúk kaparta törekkazlak között. Neki nincs panasza az üzemegységveze­tőre. A napokban ugyan károm­kodott előtte, amiért befagyott a vízvezeték, de ezt fel sem vette, nem ő rendelte a hideget. Hanem megy amott egy biciklis ember, beszéljek vele. Azt most tették ki a bognárműhely'ből bornyásznak. — Egeresi Sándor vagyok — mutatkozott 'be a biciklis. Kérde­zem aztán tőle, hogyan lépett elő bognárból bornyásznak? — Fgvszerüen kiiettek ide, meri nincs segédlevelén — kezdi magyarázni, közben ha­ladunk a brigádszóllás felé. ökrész voltam én hat évig á geriai Wenciheim uraságnál, az­tán a tarhosi gépállomáson csép­lőszekrény javíró. Itt két évig csi­náltam a kereket, kocsi oldalt, mindent, meg a kovácsnak is se­gítettem ráverni. Nem tudom, mi­ért kell az ilyen embert ide-oda dobálni. — Nem tiltakozott ez ellen? — Nem én, mert hamar kézbe adják itt a munkakönyvét. Közben beérünk a hrigádszál- lá6nak tisztelt rozoga épületbe, Falatoznak bent vagy hárman s hamarosan megtelik a kis szoba etetéshez gyülekező tehenészekkel, borny ászokkal. — A legnagyobb panaszunk az — folytatta Egeresi Sándor, hogy « központból hoztak ki morzsolt csutkát a dolgozóknak 10 forint­ért mázsáját, de az üzemegység­vezető, Szabados István nem osz­totta ki, hanem visszatartotta az üzemi konyhára, meg az irodák fűtésére. — Mikor kocsit kértem tőle, hogy szenet akarok hozni, válasz helyett fütyült — kapcsolódott a beszélgetésbe felháborodottan Sza­bó Imre. — A legtöbbször szóba otthagyja. És még azt várja, hogy előre köszönjünk neki, ha bejön az istállóba. — A bognárműhelyben volt gyűlés is arról, hogy a dolgozók tartoznak előre köszönni a veze­tőknek — jegyezte meg Egeresi Sándor. — Még jó, hogy vigyázba állást nem rendeltek él. — Én tőlem nem éri meg, hogy előre köszönjek. — Kiss Endre, a főállattenyész­tő, már csak tanult ember, mégis dűlöhosszáról is előre köszön a dolgozóknak. Szabados taták sáriadéi Egyszer mór leváltották 95 telén, de megint kinevezték. így röpködtek a mondatok a 10—12 ember szájából. Mondták ám, hogy Szabados lenézd az em­bereket, különösen a párttagoktól szeretné távoltartani magát. Ká­romkodik, s lehord mindenkit a legkisebb dolgokért is, mintha ki akarná tombolni mindazt a ha­talmi vágyat., ami felgyülemlett benne, amíg alacsonyabb beosz­tásban volt. Jónás Lajos tehenész­nek azt mondta az istálló ajtóban lévő kis tócsáért: az isten nem ro- gyasztja magukra a csillagos eget? Gáspár Imrének pedig, mi­kor szabadságot kért, hogy haza- kásérje a húgát, a 260 kilométerre lakó szüleihez, azt felélte, hogy „akasszon a nyakába egy táblát, aztán kimegy az a világiból maga nélkül is.” Egyszóval nincs ben­ne semmi emberiesség, soha sem­miben nem érez együtt a dolgozók gondjaival, bajaival, lebecsüli, le- .njézi őket. Mindazt, amit a dolgozók elmondtak, közöltem Szabados Istvánnal Alig talált szavakat mentségére, hogy ő a gazdaságosság, a fegye­lem érdekében szigorú, őt rehabi­litálták, nagyon szereti a beosztá­sát, csak a jóakarat és szándék mellett követett el egy-két durva­ságot a dolgozókkal szemben. Már szállítják a gyulai zöldhagymát a buda­pesti csemegeüzletekbe A híres Gyula-környéki me­legágy! kertészetekben már a tavaszt idézik a szorgalmas ál­lami, termelőszövetkezeti és az egyéni hajtató kertészetek. A korábbi hideghullám kissé visz-' szavetette a primőrök fejlődé-' sét. A korai saláta általában öt forintos nagyságúra nőtt, de e- gyes helyeken már tenyérnyi bokrok terülnek. A Gyulai Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában ezer melegágy! ablak alatt haj­tatnak korai zöldségféléket. Már szedik az újhagymát, a- melyből folyamatosan több e- zer csomót szállítanak a buda­pesti boltokba. A hónap máso­dik felében pedig korai salátá­val örvendeztetik meg a fővá­rosi vásárlókat. A melegágy! kertészetek előreláthatólag március közepén megkezdik a prímőrsaláta és a csemege hó­naposretek szállítását. A tervek szerint elsősorban iparvidéke­inkre irányítják a friss zöldség-, szállítmányokat, de hamarosan < sor kerül a németországi meg-1 rendelések teljesítésére. (MTI) 1 Mindezért figyelmeztették már Szabados Istvánt, próbált is vál­toztatni rajta s nem ő téliét róla, hogy minduntalan kiütközik rajta a gőg, a vakfegyelem elve. Gaz­dag szülők gyermekeként, jómód­ban, s olyan rendszerben nevel­kedett, amikor a pénz, a vagyon tette az embert emberré. Ez a nevelés végigkíséri egész életét- ján. Igyekezete mögött nem a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése húzódik, hanem az, hogy vezető beosztásiban marad­jon, mert több a kereset, s mégi6 csak könnyebb, mint kapálni, trá­gyát viüázni, A mi állami gazda­ságainkban a vezető posztokon olyan emberekre van szükség, a- kit nem a felszínen maradás, ha­nem a mindjobb eredmények el­érése ösztönöz. Jó eredményt pe­dig csak a dolgozókkal együttérez- ve és dolgozva lehet elérni. Kukk Imre SZAKSZERVEZETI HÍREK Békéscsabán, február 22-én o Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában az Orvos-Egész-1 ségügyi Szakszervezet területi bii zottságának rendezésében, dr, Gá- lócsi György „Elmélet és módszer jelentősége az orvostudományban" címmel, a megye orvosai részére szakma-politikai előadást tart, + FILMVETITÉSES munkásvé­delmi oktatást szervezett aHe- iyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének területi bizottsága, melyen a szakszervezet munkásvédelmi felügyelői és a vállalatok biz­tonsági megbízottai vesznek részt. + A Közalkalmazottak Szakszerve­zetének területi bizottsága febru­ár 18-án, Mezőkovácsiházán a já­rási tanácson bizottsági ülést tart, ahol a közalkalmozottak szakszer­vezetének járási tanácsi bizottsá­gának kulturális és sport munká­ját beszélik meg. A teraieiőszövetkezetek gazdasági erősödését és fejlesztését segíti elő az új pénz- és hitel­gazdálkodási rendszer Rövidesen megjelenik annak a rendeletnek a végrehajtási uta­sítása, amely szabályozza a ter­melőszövetkezetek pénz- és hitel- gazdálkodását. A rendelet az MSZMP agrárpolitikájának tézi­seire épül. Célja: az árutermelés fokozása, a közös gazdaság alap­jainak megteremtése, fejlesztése. Az új hitelrendszer a termelőszö­vetkezetek eddigi hitel és pénz­gazdálkodásából megtart ja mind­azt, ami a gyakorlatban bevált, biztosítja « termelőszövetkezetek pénzügyi önállóságát, a számla fe­letti kizárólagos rendelkezési jo­gát. A termelőszövetkezetek az év­közben felmerülő termelési kiadá­saikhoz, a tagok évközi előlegei­hez szükséges pénzt, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruhá­zásokat saját bevételeikből bizto­sítják. Az új rendszer szerint a- zonfoan az állam' ezekhez a ki­adásokhoz jelentős hiteltámoga­tást nyújt a Magyar Nemzeti Bank útján. A rövidlejáratú hi­telt azoknak a termelőszövetkeze­teknek nyújtja, amelyek a hitel fedezetét és visszafizetését áruter­meléssel, tehát állami felvásárló vállalatokkal, földművesszövetke­zetekkel, intézményekkel kötött szerződések alapján biztosítják. A szerződéssel lekötött áruk értéké­nek hatvan százalékáig vehetnek igénybe a termelőszövetkezetek üzemviteli célokra hitelt. Ebből kifizethetnek olyan termelési ki­adásokat, munkaegységelőlegeket, amelyekhez a megfelelő időpont­ban nem rendelkeznek elegendő bevétellel. Pénzügyi kedvezményt kaphat­nak a t&z-ek egyéb feltételekkel is. Ha a tsz istállótrágya helyett műtrágyát, vagy zöldtrágyázást vezet be, a vételár jelentős részét a bank megtéríti. A tsz-ek kedvezményt kapnak abban az esetben is, ha a beru­házásokat eredményesen haszno­sítják. Nagyjelentőségű kedvezmény, hogy a felhasznált építést anya­gok értékének harminc százaléka erejéig engedélyezhetik a tarto­zás törlését az építkezések befeje­zése után. KOCSIS JÓZSEF, az SZMl Békés megyei elnöke ma atég*« lagyárban taggyűlésen számol be az Építők Szakszervezeté' nek kongresszusi határozatairól és a SZOT XIX. kongresszusán elhangzó határozati- és alap­szabály tervezetről. + A SZOT XIX. kongresszusénak anyagát bétáéit meg a szaktanács az SZMT székházéiban pénteken, február 14-én. Ezen kívül minden területi bizottság és alapszervezet gyűléseken ismerteti a határozati javaslat- és alapszabály tervezeteit. + A Mezőgazdasági és Erdésze­ti Dolgozók Szakszervezete c- zen a héten több üzemi tanács­választást tart. Február 12-én a Gyulai Erdőgazdaságban, az Űjszalontai Állami Gazdaság­ban, a Szabadkígyós! Tangazda­ságban, 13-án a Bánkúti Kísér­leti Gazdaságban, a Medgyes- egyházi és Mezőkovácsházi Gépállomáson, 14-én a Békés­csabai Gépállomáson, a Csaba- csüdi és Kőszigeti Állami Gaz­daságban, 15-én a Sarkad! Gép­állomáson tartanak üzemi ta­nács választást. A méhésziieáés eredménye, a méhész tudásától lűgg A méhésznek sokat kell tanulni és olvasni. Rossz méhésztől, nép- telen méhcsaládtól nem lehet e- redményt várni. Fontos a méh’; fajtája, az anyák minősége és « csalód népessége. Ha ezek a felté­telek megvannak és az időjárás megfelelő, akkor sikeresen lehet méhészkedői. Nem fedi a valóságot az a sokat hangoztatott tetszetős mondás, hogy minden kaptár jó. Nem » kaptár mézéi, hanem a virágok, A kaptár viszont, vagy segíti, vagy gátolja a virágokból gyűjtő méhcsaládok fejlődését. A méhészkedéshez befektetés kell. Enélkül korszerű méhészetet nem lehet alakítani. A fúró, fara­gó méhészember sok pénzt takarít­hat meg. Hozzáértő méhész maga készíti a kaptárokat. így a legol­csóbb. Azok a méhészek, akik csak néhány család méhhei rendelkez-i nek, a méhek tartását olcsóbbá te« hetik, ha a földművesszövetkezeti méhészszakcsoportba belépnek. Itt közösen végezhetik a méhészethez szükséges anyagok beszerzését és a méhek vándoroltatását. Nagy István, Békés megyei szakbizottság elnöke. Zsúrabroszok és fejkendők próbagyártása az Alföldi Szövőgyárban A Pamutszövés Ipari Vállalat mezőberényi üzemében, az Alföldi Szövőgyárban kétféle mintájú, kü­lönféle színű csíkos és kockás zsúr- ahrosz próbagyártását kezdik meg pamutból és cérnából. Előkészület­ben van barna-drapp, és rózsaszínű csíkos mintás fejkendők próba- gyártása is. Ha az új mintájú áru­cikkeket a kereskedelmi szervek elfogadják, a későbbiekben meg­kezdik sorozatgyártásukat. Negyven emberről van szó Azt mondják, hogy az ellenforradalom vitte el Csárdaszál­lásról az autóbuszt. — Mert azóta nem jár. Nem az, hogy a jó mindenségit, pedig elkelne. — Igen, mert azóta nem jön, amióta volt az ellenforradalom, pedig reggel fél há­romkor nem olyan jó felkelni, később meg nem jön vonat. — horencz Éva, a csár­daszállási községi ta­nácson panaszolta ke­servesen az ügyet. — S hány ember­ről van szó? — Körülbelül negy­venről. Mezőberény- ből járunk ide dol­gozni Ide a tanács­házára is négyen- öten, de az állami gazdaságba is sokan járnak dolgozni Be- rényböl... Intézzék már el. — Jó, de biztosra nem ígérjük. • — Halló, itt Népúj­ság szerkesztősége. — Tessék, ift az Autóközlekedési Vál­lalat. — önöket keres­sük. A csárdaszállási­ak nevében kérdez­zük, hogy a régebbi, és a menetrendben is jelzett autóbusz mi­ért nem közlekedik most Mezőberény és Csárdaszállás között ? — Hát kérem: va­lóban járt a mondott útvonalon autóbusz, de mivel az utazók száma lecsökkent 2- 3 főre, leállítottuk a járatot. — De az odavalósi- ak azt mondják, hogy körülbelül negyven ember jár dolgozni Berényből Csárda- szállásra. — Ez lehetetlen, mert mi papíron bi­zonyítjuk, hogy... < — Igen, elhisszük, i Azt legyen olyan t, kedves megmondani, , hogyan kaphatják , vissza a járatot, ha ] negyvenre emelke- ] dett a buszt használ- j ni vágyók száma? — Igényeljék a ta- ) nács közreműködésé- ^ vei, s amennyiben ^ mód van rá, visszaál- * Útjuk a járatot... De $ biztosra nem ígérjük, csak amennyiben le­hetőség lesz rá... ^ Köszönjük, ki- q l — Nyitrai Mihály i vagyok, menetrendi ) előadó. i Biztosra ők sem 1 ígérték kedves béré- > nyi, de Csárdaszállá- > son dolgozók. Mint j hallották, helyeseb- y ben olvasták, igé- $ nyelni kell. És úgy § talán megkapják. § Próbálják meg..i § ra— fi— S vei beszéltünk?

Next

/
Thumbnails
Contents