Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. február 11., kedd űz eredményesebb nevelésről — Hozzászólás a Népújság február 2-í vitaindító cikkéhez — Igen nagy érdeklődéssel olvastam a Népújság február 2-i szépiában megjelent vitaindító cikket „A nevelésről és a példamutatásról". Az ifjúság nevelése valóban Jelenleg az egyik legfontosabb probléma, melyet mindenáron meg kell oldanunk, mert az Ifjúság a mi eljövendő sorsunk. Éppen ezért senki előtt sem lehet közömbös, hogy milyenné válik a felnövekvő nemzedék, miiyen lesz ft magatartása, embertársaihoz és A munkához való viszonya, egy- jjzóval milyen emberekből áll ellövendő szocialista társadalmunk. A felelet* igen egyszerű: olyanokká válnak, amilyenekké neveljük őket. A kérdés csak az, hogy hogyan neveljük Ifjúságunkat? Gyakran lehet hallani mekí»an, termelőszövetkeze .i az idősebb dolgozóktól, hogy a fiatalok tiszteletlenül beszélnek az öregebbekkel, a munkában hanyagok és a korosabbak panaszkodnak, hogy nem bírnak a fiaÍ dokkal. Igen sok a fiatalkorú űnözök száma is. Szerencsére e- (5ek azonban ifjúságunknak csak \ kisebb részét tesszik ki, nagyobb pésze becsületes, jóindulatú, csudán a 'kellő támogatást nem kapják meg, mindannyian, amely magja tartásukat helyes irányba terelné. Elméletileg eddig is igen sokat beszéltünk az ifjúság neveléséről, különböző értekezleteken, gyűléseken és a hiba egyik forrása az, hogy csak beszéltünk, de keveset tettünk ennek érdekében. Ne csodálkozzunk tehát, ha ifjúságunk egyrésize káros ráhatások alatt helytelen irányba terelődött. A sok és 'bonyolult nevelési elmélet mellett nem láttuk az erdőtől a fát, nem láttuk meg a nevelés lényegét. Én magam nem voltam a nagy szovjet pedagógus, Makarenkó híve egészen addig, míg fel nem fedeztem tanításában a lényeget: az áiiandó követelést a gyermekekkel szemben, a kellő időben alkalmazott jutalmazást és büntetést. Tehát a nevelők és a felnőttek példamutatása: követelése elsősorban önmagukkal széniben. Krupsz- kaja, a kiváló szovjet pedagógus szerint a szeretett nevelő egyénisége nyomot hagy a gyermek leikében. Ez a tétéi áll azonban negatív irányban is. Igen jó, hogy elenyészően csekély azoknak a nevelőknek a száma, akik nem voltak eddig még képesek saját egyéniségük formálására. Csak elvétve fordulnak elő olyan esetek, amikor az egyik fiatal nevelő így szólította ki tanulóját a táblához: „No, kisanám, dobd ide gyorsan masad a táblához és zsong be, hogy mi volt magolni való mára!" '(Mert előfordult!) A nevelőik nagy többsége ina már látja az egyetlen helyes utat: a makarenkói szigorú követelés lényegét, a jutalmazás és büntetés helyes alkalmazását, a közösség formáló erejét. Az iskolai nevelés azonban csak akkor lesz sikérés, ha a szülői ház és az iskoíánkívüli közösségek is [helyes irányban formálják a gyermek jellemét, egész egyéniségét. Ügy gondolom, mindén szülő arra törekszik, hogy a gy ermek hasznos tagjává váljék társadalmunknak, gyermeke élete szebb, boldogabb legyen, mint az ő gyermekkora volt, és nagyobb sikereket érjen el az életben, mint 6 árt e! Makarenkó az utasításoknál is a határozottságot és a rövidséget követeli meg a nevelőktől. Ez vonatkozik a szülői ház nevelésére is. A nevelés erejét ugyanis csökkenti a sok magyarázat, az indokolás. Ez az, amit sokan félretna- gyaráznak! Az ifjúság jobban szereti és becsüli a határozott és igazságosan szigorú nevelőt, vagy szülőt, mint a „jószívűségében" engedékenyt és következetlent. A helyes példamutatás teremti meg a nevelő és szülő Igazi tekintélyét és csak ez lehet kiváltója a gyermek helyes magatartásának* elősegíti későbbi öntudatos fegyelmének, szilárd jellemének kialakulását. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a szülői házat legalább olyan, de talán ínég nagyobb felelősség terheli a gyermek nevelése terén. De mind az iskolai, mind a családi nevelés — ha még összhangban vannak is — nem érheti el a kívánt eredményt, ha az egész tárA „Nevelésről és példamutat dító cikkünkhöz szívesen vesszük sokat. Szeretnénk, ha a pedagóg ság is nyílvánítaná véleményét. sadalom, minden felnőtt dolgozó nem követeli meg szigorúan ifjúságunktól a helyes, udvarias és kultúrált magatartást, bárhol legyen is, az utcán, a sportpályán, vagy az üzemben. Nemrég találkoztam egy tavaly végzett tanítványommal, akit az iskolában csendes, udvarias gyermeknek ismertünk és nevelésünk eredményességét láttuk biztosítva benne. Ez az ifjú már fél éve egy mezőgazdasági üzemben dolgozik. Beszélgetésünk közben sűrűn használt, durva kifejezéseket. Mikor ezt szóvá tettem, így felelt: „Miért? Nálunk mindenki így beszól! Ott még nem szóltak ezért!” Ha ez az ifjú erezné, hogy azt a beszédmódért senki sem szereti, sőt figyelmeztetnék is érte, bizonyára leszokna arról. Az ifjúság nevelését tehát egymagában sem az iskola, sem a család megoldani nem képes, azt csak az egész társadalom összefogásával és összhangban lehet sikerrel végezni, ha a társadalom minden tagja jó példatnutatássai és szigorú követelésekkel szoktatja ifjúságunkat a helyes magatartásra. Csak így válik 'később szokásává az udvarias, kulturált magatartás és a munkáiban való helytállás, melyek a szocialista ember alapvető tulajdonságai. Forró Pál pedagógus. Kamut. i*rói’- íródott február 8-1 vitain- és várjuk a további hmaásxólá- isokon kívül, a szüléik, és az !f jú- Szerkesatőség.) HÍREK Lesz ivóvíz Újkígyóson A jobb vízellátás érdekében szé- \ leskörű mozgalom indult Újkígyóson. A kút nélküli lakosok a fúráshoz szükséges pénzösszeget ösz- szeadják s társadalmi munkával segítik annak elité szításét. Beosztják, hogy ki mikor köteles segíteni, dolgozni a fúrásnál. Az így társult dolgozóknak a \ községi tanács törli az egész évi községfejlesztési hozzájárulását. Újkígyós községben e társadalmi összefogás eredményeként 1 Sülben öt mély kutat fúrtak, s jelenleg két kutat fúrnak, melyek a tavaszra elkészülnek. Ma már a községben nincs is o- lyan utca, melyben ne lenne jó ivóvíz, sőt egyik-másik utcában két kút is van. A DEMOKRATIKUS Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottsága február 12-én, szerdán Bu> dapasten rendkívüli ülést tart. + EGYMILLIÓ kétszázezer forint tiszta nyereséggel zárta az 19.57-es gazdasági évet a Körösi Állami Gazdaság. Ebből az összegből 900 ezer forintot az állattenyésztés jövedelmezett. + A BEINDULÁS óta nincs lemorzsolódás a csorvási ezüstkalászos tanfolyamán. A fiatalok és idősek egyaránt rendszeresen eljárnak az előadásokra. Még a leg-* idősebb hallgató, a 72 éves Tart' Lajos bácsi sem marad el. Nyugati levélj egy 2et A levél, melyből e jegyzetet készítettem, Canadából jött. A feladója : „Mr. Ternyi Japport’.'... — egy régi ismerősöm, aki az ellenforradalom előtt Budapesten dolgozott, mint esztergályos. 1956 végén pedig régen kint élő rokonaihoz kalandvágyból nyugatra szökött. Azóta elég sűrűn irogat haza szüleinek és ismerőseinek, így nekem is. Leveleiből még néhány hónapja olyasmit lehetett olvasni, hogy hamarosan gépkocsit vesz, mert dolgozik és jól keres és így tovább. Az utóbbi hónapokban azonban megváltozott a levelek hangja. Egyre reálisabb képet fest az ottani helyzetről. E levelekből idézek most néhány szószerint írt mondatot: ...Hát, hogy valami olyan dolgot is írjak, ami egy újságírót érdekel... talán térjünk az én helyzetemre. Október óta nem dolgozom... nagy itt a munkanélküliség, nagy itt is, meg az USA-ban is. Az USA-ban minden huszadik ember munkanélküli. Spekulálnak a gyárosok... Hét igen, én is szeretném a saját kocsim fényképét küldeni, azonban még a másét sem tudom... Részletvásárlásnál úgy becsapják az embereket, hogy nagyon meggondolandó. Ha megvesz az ember egy kocsit, befizet 1.00 dollárt. Számítanak 10 százalék körüli biztosítást, mert ha ez nincs, egy kis semmiségért elviszik a gatyámat is... A karácsony meg a szilveszter eltelt, de nem olyan jól, mint otthon. Itt karácsonykor nem mérnek italt a bálban. Szilveszterkor meg csak éjfélig, de csak sört meg vis- kit... Azért otthon csak jobb még o legkisebb vidéki bál is... Sokszor gondolkozom — hazamegyek... Itt már nem olyan csodálatos Amerika, mint onnan nézve. Amikor most kijött magyarokkal best éle kf és t mondják, itt nincs kultúra, Otthon meg ezek azt mondották, így a „ruszki” kultúra, meg úgy... Mindenesetre itt sok tekintetben respektálják a „ruszkit”. A szputnyik egy Hősit megijesztette öltét. Hamarjában ők is akartak egyet csinálni, azonban a füstbe ment. Ezt sikerűit a televízión nekem is látni. (A levél Írása óta már kering as amerikai „szpuit nyik’‘ is, igaz, hogy csak unokája a szovjetnek. A szertc.) Azóta az újságban mindig a szovjet oktatási rendszerről lehet olvasni. És ösz- szehasonlítják, hogy ott mennyivel több fiatal megy tudományos pályára és hogy ott milyen támogatást kapnak, míg itt mindez nincs meg. Egyszóval: sok olyan dolog történik'itt, ami a most kijötteket j gondolkodóba ejti. Éhségsztrájkot rendeztek a magyarok, akik haza akartak menni, azért, mert csak januárban akarták őket hazavinni. Ezek már nem gyújtottak fel szovjet tankot, ezek már azt mondják, hogy kommunisták voltak mindig, Canada meg szemét ország. Egy éve, amikor kijöttek, a legtöbb biztos öt tankot lőtt ki. Az országházról ő tépte le a vörös zászlót. Ezt nem azért írom, mert rossz szemmel nézem a hazamenőket. Igazat adok nekik. ...A magyarok itt elég ismert emberek. Az újságban mindig van róluk hír. Hol itt „nyitnak" üzletet, hol ott. Nemrég megjelent egy vezércikk. A magyarok összevertek egy pár franciát és két rendőrt, akiket kórházba kellett szállítani... Azóta komoly visszatérési szándékaim vannak... Bolond egy társaság ez.” így szólnák a levél azon sorai, melyeket szó szerint idézhettem, De a levélben vannak olyan gondolatok is, melyeket az eredeti kifejezéseik miatt csak értelem szerint írhatok meg. Tony is azt írja, ott Canadában a szerelem ritka virág, „profik a nők” — állapítja meg keserű1 hangon: Dollár* k'i-nhJ den, A nő dollárért szeret. Ügy vélem, levelének hangja merően ellentétes a „Szabad Európa”, vagy „ Amerika” hangja rádió hangjával. Mondanom sem kell, hogy talán ennek a munkanélküli esztergályos Tanynak hiszek, mert úgy tudom, már semmi érdeke nem fűzi ahhoz, hogy hazudjon. Igaz, nyugat urai most fel vannak háborodva, mert a legtöbb kicsalt magyarnak nem tetszik a nyugati életforma. Mit tegyünk? Ennék szívből örülünk. Mi már régen sokat mondjuk, hogy becsületes embernek itthon a történelmileg kialakult új rendben jobb. Boldogok vagyunk, hogy az éiet igazol bennünket. B. Z. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fellendítése érdekében a Gyomai Járási Tanács elhatározta, hogy a pillangós növények termesztésé a termelőszövetkezetek földterületének IS százalékára kiterjeszti. A határozat nyomán az endrődi Búzakalász Termelőszövetkezetben mát 27 százaiknál tartanak. + A MEZÖHEGYESI Törzsállatte- nyósztő Állami Gazdaságban három hánap alatt 24 újítást nyújtottak be az állami gazdaság dolgozói. Ügy tervezik, hogy február hónapban egy újítóldállításí rendeznek, + AZ ÚTTÖRŐHÁZBAN február 9-én, vasárnap délelőtt 9 óra kor úttörők részére asztalitenisz vem senyt rendeztek. A versenyen mintegy háromszáz úttörő vett fásat, + EGYMILLIÓ kétszázezer forinttal gazdagodom a gyomai járás 27 termelőszövetkezetének vagyona az elmúlt évben. + VÉRADÓKAT tüntettek ki Füzesgyarmaton február 6-án este'. Kiváló véradó kitüntetést kapott Kovács Mártoné, hússzoros véradó, többszörös véradó kitüntetést pedig Gyöngyösi Gyuláné, Dézst Ferencné és Borbiró Mihály tizenötszörös véradók kaptok. A kitüntetéseket átadó ünnepségen elha-É távozták, hogy a községi véradóköm tevékenységét 30 kilométeres körzetre terjesztik ki. + DEÁK GYÖRGY, a bérkocsis című színművet a Jókai Színháj művészei Orosházán február 7-én, pénteken katonaelőadásként mutatták be. Az előadáson mintegy négyszáz határőr harcos vett részt. Három nap Leningrádbaxi (Folytatás) Nem mondhatunk búcsút Le- ningárclnak addig, amíg fed nem idézzük a leningrádi Kirov-ope- rában eltöltött nagyszerű esténk emlékét. A balett művészeivel volt itt találkozásunk. Földszinti, vagy félemeleti páholyainkból tekintettünk fel az ötödik emelet nézőire: vendéglátóink jóvoltából ugyanis a legjobb helyeiéről gyönyörködhettünk a szovjet balett- művészetben. Az egyfelvonásos „Sopeniana’1 (Chopin táncszvitjé- ből készült balett) után Adolphe- Oharles Adam balettjében, a Gi- zéle-bem gyönyörködve győződhettünk meg arról, hogy a leningrádi balettkar joggal szerzett magának világhírnevet. (Operaházuk most készüi a Giséie 'bemutatójára!) A címszerepet táncoló kubai prima- baierina, Alicia Alonco vendégszereplése még a balett nagy szakértőinek, a leningrádiatonak is maradandó élményt jelentett. Számunkra pedig annak bizonyítóka volt, hogy a művészet nyelve valóban internaciomális. és hogy a szovjet emberek őszinte örömmel ismerik el és ünnepük Nyugat nagy művészeit is. i..És eg)’ kis leckét is kaptunk arra, hogy — az utolsó felvonás után — nem kell, mindenkit „legázolva", a ruhatárhoz rohanni: a nézők tapsáért nagyon hálásak a színpad művészei! A ruhatárnál pedig nincs tülekedés! Ezt — Kijev után — már mi is megtanultuk, hogy előbb „szabadulunk meg” kabátainktói és előbb kapjuk meg azokat, hs sorba állunk érte. Ezt érdemes megszívlelni mindenkinek. Olyan helyre is mentünk, ahol örültünk, hogy nem volt ruhatár; Mint például a Finn-öböl partján! Ott két télikabátot is szívesen magunkon tartottunk volna a kb SO fokos hidegben. Kár, hogy nem láthatja mindenki a befagyott Finn-öböl partján készített felvételeinket. Fogvacogtató, ahogyan ott állunk! Hát még ml hogyan vacogtunk annak láttán, hogy e- gvik kartátxmn’r — aki mée ' t-
