Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-08 / 33. szám
február 8., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG 3 Négy száznyolcvankét új belépő megyénk termelőszövetkezeteibe Ez év első hónapjában is eleven volt megyénk terme)ószövet- tezeti mozgalma, összesen 482 tag lépett be 943 hold földdel. Három új termelőszövetkezet Is alakult. Egy Vésztőn — Kossuth —, sgy Körösladányban — Május 1 — egy Füzesgyarmaton — Le- n<n néven. Az alacsonyabb típusú tszcs-k tábora Is növekedett. Két íj tszcs alakult Pusztaföldváron — Haladás —, Illetve Kossuth, fgy Nagykopáncson — Aranykalász — néven. A legtöbb belépő a mezőkovácsházi járásban volt, ahol 127 lolgozé paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A rjarr^í járásban százheten, 108 hold földdel, Orosháza város tér- metsző vetkezeted be ötvenheten líptek be 45 hold földdel. Gyula város és a gyulai járás termelőszövetkezeteibe pedig negyvenkct, Februárban Is elevennek ígérkezik a termelőszövetkezeti mozgalom. Az orosházi járásban, ahol az elmúlt évben elég szép számmal léptek be, új termelőszövetkezetek alakulása van kilátásban. Békéssámsonban az elmúlt évben százötvenen léptek be s most nyolc-tíz dolgozó paraszt látott hozzá egy új termelőszövetkezet alakításához. Lesz elég tisztítószer a tavaszi nagytakarításokhoz A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságán közölték, hogy a kereskedelem már beszerezte a tavaszi nagytakarításhoz szükséges anyagokat és vegyszereket. Megfelelő mennyiségben és bő választékban találnak a háziasszonyok az üzletekben különféle mosóporokat, pad- Ritisztító szereket. Bőségesek a készletek trisóból és fémtisztító vegyszerekből is. Kielégítő a mosó- és pipereszappan ellátás., sőt újdonságokkal is bővül a választék. A Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat új szapamfajtákat gyártott az iparral, ezek közül a napokban forgalomba kerül a Bohém és a Ta- 'tSrr'pipereszappan. Mindkettő ízléses csomagolásban jut a vásárVáríiató időjárás szombaton estig: ‘felhős Idő, sok helyen havaseső, havazás, mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet a déli megyékben erősebben, máshol csak kevésbé csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: az ország északi részén mi- zriusz 2—minusz 5, a déli megyékben »inusz 1—plusz 2. ^ legalacsonyabb nappali hőmérséklet szombaton: északon minusz 3—0, délben 0—plusz 3 fok között. lókhoz. A Tabánt három darabonként külön szappanosdobozban árusítják. Hír, mely Az a hír járja Békéscsabán, hogy a Május 1 Tsz-ben nem vesznek jel tagokat, és nem jól gazdálkodnak. Nézzük meg, mi az igazság? Voltak ugyan olyan hangok, hogy „ne vegyünk fel több tagot, földünkhöz képest elegen vagyunk.” De ez nem általános. A zárszámadás óta 19 új tagot vettek fel. S ebből mindössze egy lépett be földdel. Tehát nem állja a helyét az, hogy a földnélkülieket nem veszik fel. Hiba az, Meßy ttern folytatnak agitációtaz .agyéniLeg dolgozó parasztok között. Rájuk bízzák: ha akarnak jönnek, ha nem, hát akkor nem. A belterjes gazdálkodásra most térnek rá. Eddig nem is nagyon volt meg a lehetőségük, hisz az ellenforradalom alatt a tagságnak fele kilépett, és sok gazdasági felszerelést és jószágot is vittek magukkal. Tervbe vették, hogy ez esi — a régi idők emlékeit idézik beszélgetés közben. De szó esik itt a napi eseményekről, a tsz-ek és egyéniek kapcsolatáról, munkájáról és a politikai eseményekről is. Tegnap éppen arról vitatkoztunk — mondja András bácsi —, hogy helyes volt-e Kádár Jánosnak, mint kormányfőnek a lemondása, vagy sem. Most ugyanis ez foglalkoztatja legjobban a tanyasi embereket. Eleinte nem igen egyez* ""iSt a vélemények, de amikor elmagyaráztam, hogy a párt érdekei ezt miért kívánták így, a többiek is egyetértettek velem. — Hagyd már abba apjuk ezt az állandó politizálást! Mindég csak erről beszélsz. Nem hiába, hogy folyton az újságot bújod — szólt rá a felesége a kemence mellől, s a kezében tartott vaskos könyvet a padkára teszi. — Na, te sem szólhatsz egy szót sem, hiszen valósággal eszed a könyveket. Nézd meg fiam! — kihúzza a sublót alsó fiókját, melyben legalább 15 különféle könyv van. — Ezeket mind a feleségem olvassa, pedig már öreg, csak szemüveggel lát. És még ő beszél, hogy politizálok... * *— Ugyan édesapám! Ne veszekedjenek ilyen szamárságon — szólal meg az egyik 17 év körüli fiú az asztal mellől. Pedig tudja ő is, hogy az egész szóváltás, csupán egy kis tréfás heccelőd és. Inkább beszéljenek másáéi... És így kapcsolódik a szó egyik témából a másikba, míg az asz- szony népség bosszúságára szaporán eregetik mind hárman a bodor pipafüstöt, melyben saját téri mésű illatos dohány parázslik. — Kissé unalmasak az ilyen magunk fajta parasztembereknek a téli hónapok, hiszen ahhoz vagyunk szokva, hogy hajnaltól késő estig dolgozzunk. Ilyenkor pedig még a tanyakörül sem nagyon van mit csinálni — mondja Varga Józsi bácsá. — És nincs is ahová menjünk, mert az olvasókör is messze van és bizony ilyen dermesztő hideg Időben a fenének sem akaródzik kilométereket gyalogolni. Csak amikor valamilyen gyűlés van, akkor szoktunk ellátogatni, — fűzi tovább a szót az ö- rek Székeres. — Persze fiam, mégsem olyan borzasztó unalmasak itt az esték, mint ahogy kívülről látna, meg mint- ahogy a két szomszéd is elmagyarázta,— nevet András bácsi, — Bár van benne egy kis igazság, de a- zért mégis mi magunk között igyekszünk megoldani ezt a dolgot. Hogy hogyan? Hát amint IáA járási értekezlet után is minden maradt a régiben Lapunk munkatársa január u- tolsó hetében Gyomán, Zalai elv- társnál, a járási tanács elnökhelyettesénél járt. Zalai elvtárs, akkor több hasznos tervet közölt velünk, melyek a termelőszövetkezetek gazdálkodásának jobb szervezését célozták. Ilyen volt: a mun- kaegységrésaesiedés készpénz és termény arányának gazdaságos meghatározása, a közös jószágállomány takarmányának biztosítása. Beszélt Zalai elivtárs a szövetkezetek termelési és költségvetési terveinek fogyatékosságairól: többek között az árutermelés alacsony színvonaláról is. A felsoroltak megbeszélésére, a teendők meghatározáséra egybehívták január 30-ra a járás 27 termelőszövetkezetének elnökét. A tanácskozást nagy előkészület előzte meg. csupán az volt a hiba, hogy erre a nem igaz évben fejlesztik az állatállományukat. Most vásárolnak 20 anyakocát és selejtezik a szarvasmarha-állományt, a hiányzót pedig pótolják. A 25 holdas gyümölcsösben külön munkacsapat fog dolgozni. Legtöbb részük jó gyakorlati szakember. Jó lenne, ha a konyhakertészettel is bővebben foglalkoznának. A lehetőség megvan rá. A múlt évben termeltek szerződésre is, de sokszor előfordult, hogy a MEZÖKER nem vette át idejében az árut. így nagyon sok tertnésük tönkrement. A másodosztályú paprikát egyáltalán nem vették át, mondván azt, hogy „jó lesz a tagoknak.” így nem is csoda, ha a tagság nem szívesen termeli. Nem igaz az a mende-monda. hogy a tsz nem jól gazdálkodik, hiszen a fentiek az ellenkezőjét bizonyítják. — tyik — megbeszélésre elfelejtették meghívni a termelőszövetkezetek párttitkárait, agranómusait és a gépállomás vezetőit. Az értekezletnek két napirendi pontja volt: beszámoló az 1957. évi gazdálkodás eredményeiről és az 1957—58-as gazdasági évre összeállított termelési és költségvetési tervek készítésében szerzett tapasztalatokról. Második napirendi pont: a beszámoló megvitatása. Gajdács György főagronómus ismertette a járás 27 termelőszövetkezetének 1957. évi eredményét: A pénzforgalmait, a termelőszövetkezetek t isztavagyonának növekedését, majd rátért az 1957—58-as gazdasági évre összeállított tervek készítésében szerzett tapasztalatok ismertetésére. (Hiba volt, hogy erre az alkalomra nem készült el a járás szövetkezeteinek összesített teave, így azt összességében nem tudták megbeszélni.) Gajdács elvtárs nagy vonalakban vázolta a termelési és költségvetési tervek fogyatékosságait: a szerződéses termelés lebecsülését; az állattenyésztés terveszerű fejlesztésének elhanyagolását; a vetésforgó-rendszerek hiányát. Beszélt a műtrágya használatáról, a főbb növények termelési munkáinak gépesítéséről, az üzemágak további szervezéséről. Ezek ugyanis nem jutnak kifejezésre a most összeállított tervekben. Az előadás további részében a kormány által biztosított kedvezmények kerültek szóba. A beszámoló után hat tsz-elnök szólalt fel Az endrődi Gábor Áron elnöke Szmola János nem tudta, mihez is szóljon hozzá; így elmőndott egyet-mást, aminek semmi köze sem volt a zárszám adáshoz és a tervkészítéshez. Tímár Gáspár az endrődi Űj Barázda elnöke enéSS beszélt, hogy náluk a szövetkezei vezetősége egyes határozatok végrehajtásában nem egységes. G, Tóth Ferenc, a dévaványai Rákóczi elnöke több segítséget kért » szövetkezet vezetésére és a fontosabb kormányhatározatok ismertetésére, mert ha azokat egy járási vezető magyarázza, nagyobb a szavuk súlya. A többi hozzászóló itt hasonló problémákat vetett fel. E~ zekből nem érződött, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a tervösszeállításban néhány hibát követtek el, mert a tervben nem határoznák meg a közös gazdaság, főleg az állatállomány fejlesztését, az árutermelés növelését. Egyes szövetkezetekben pl. az endrődi Űj Barázdában csökkentik a tehén- állományt, pedig 30 holdra jut egy tehén. Ez bőséges magyarázatot ad arra .hogy csak miért 2,56 forint készpénzt osztanak munkaegységenként ebben a szövetkezetben 1958, végén. A részesedést főleg természetben fizetik; Vagyis a tagság csak a növénytermelésre szövetkezik, az állattenyésztési mindenki maga egyénileg végzi a saját gazdaságában. G. Tóth Ferenc hozzászólása is említésire méltó. Az általa elmondottakból arra következtetünk, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében hozott kormányrendeleteket, ő maga nem szívesen ismerteti. Állami rendelet, úgy gondolja, ismertesse az állam embere, hiszen annak jobban elhiszik. Az értekezleten elhangzottakról az a megállapításunk, hogy ez a megbeszélés nem töltötte be feladatát, mert azokra a vitás ügyekre, melyeket Zalai elvtárs korábban ismertetett velünk, nem adotí megnyugtató válaszokat: így minden maradt a régiben. Dupsi Károly — Nagyon finom — hangzik innen is, onnan is és Andó András- né őszinte elismeréssel nyilatkozik: — Nem lehet megkülönböztetni, hogy porból van-e, vagy a már megszokott kellékekből készült. Nagyon jó. — Én már főztem is gombalevest, — veti közibe Benedek Fe- rencné, — és mivel a férjem nagyon szereti a tarkedlit, azt palacsintaporból készítettem. Jobban ízlett neki, mint, amit én szoktam sütni. Meg is sértődtem, de hiába, ami jó, az jó. A következő pillanatban szinte a halászcsárdában érzem magam, — Kérek egy halászlevet — hangzik a sokaságból. Ez is porból van? Nem! A halászlé konzerv, de még hozzá milyen konzerv? Tizennégy forintért negyven deka halat adnak megpucolva, ízletesen elkészítve. — Kérek egy palacsintát! Gombalevest lesz szíves — hangzik. S fogy a palacsinta, fogy a leves, de fogy a levespor és a palacsintapor is. Csak addig, amíg a kostoló tartott, — délután 4 órától 8 óráig — 580 leves, és 540 palacsintaport vásároltak a háziasszonyok. Az emberek jönnek, megízlelik, megdicsérik, vesznek egy-két zacskó „port’1 és aztán mennek tovább. S Dobrovolszki Katalin kifogyhatatlan türelemmel, kedvességgel kínálja, adja a gőzölgő levest, a finom palacsintát. — Majnár —* <A fudacdÍHia-kádtáláti * Wf* » tód is komázni járunk, hol azl egyik, hol a másik szomszédbaj így üssük el az időt. Most miraj-| tunk van a sor. Igaz, a szomszédok is legszívesebben idejárnak —J mondja némi büszkeséggel, s köz-] ben nagyot kacsint az asztalvégén] ülő lányra, mintha ezzel akarná] bizonyítani igazát. Valóban nem megvetendő „portéka” András gazda lánya. Fekete! haja, hosszú coffban omlik széles! vállaira a ragyogó szemei, arcának kedves mosolya — no mind-1 egy, nem csoda, ha vonza a két szomszéd fiút. Az idő eljárt, az óra mutatója túlhalad a tízen. A vendégek sze delőzködnek hazafelé. A férfinép- ség magára ölti kabátját, fejükbe! nyomják a jó meleg kucsmát és még az asszonyok a „bekecsbe’ bújnak, addig meggyújtják a vH harlámpát, ami ebben a sötét éjszakában jó szolgálatot tesz. Vi szontlátásra, jóéccakát! — így búcsúznak egymástól. De, hogy más-] nap hová, melyik szomszédba] mennek, ezt majdcsak holnap be-! szélik meg. Lehet, hogy ismét Bu-; koviék lesznek a sorosok. A házigazda körülnéz még a jó-! szág között, csutkát tesz a tehén] jászlába éjszakára és aztán ő is1 nyugovóra tér. Sztanyik Károly A vendéglők kiszolgálóinak is dicséretére válna az az előzékeny, udvarias kiszolgálás, ahogyan azt Dobrovolszki Katalin, a Kisker. Vállalat 93. sz. boltjában február 5-én tette. — Tessék, parancsoljon. Húslevest, vagy gombalevest? Finom a palacsinta is. így keveredtek a szavak a 93. sz. boltban, azaz a gyorskiszolgáló boltban, mert így ismeri már a vásárlóközönség — nem ok nélkül — Békéscsaba egyetlen boltját, ahol nem kell órákat tölteni a vásárlónak. A kiszolgálók, eladók gyors, előzékeny munkáját nem egyszer dicsérte meg háziasszony, férfi egyaránt. Sokan is vásárolnak itt. Békéscsabán a legnagyobb forgalmat bonyolítja le ez a bolt. Ezen a késő délutáni órában a- zonban a megszokottnál Is nagyobb a forgalom. Mintha valami ritkán kapható cikket árulnának. A bolt jobboldali részén húszan- huszonöten állnak, beszélgetnek, s gőzölgő tányérral a kezükben bólogatnak. Első látásra úgy tűnik, mintha meleg ételek árusítását vezették volna be. Egyszerűen azonban csak az történt, hogy a kisker. leves- és palacsintakostolót tart. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a levest is és • palacsintát is papírtasa- kokban árulják. Pedig így van. Igaz, por alakjában. A kereskedelem újdonsága ez. Ebből késztettek levest, palacsintát, s íz1 eltették meg a vásárlókkal.
