Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

% 4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Sok szép bútor készül már az idén a csabai Faipari Ktsz-ben Külön szakosztályt kapnak a MEDQSZ-ban a mező­gazdasági szakemberek A MEDOSZ II. kongresszusa határozata szerint a mezőgazdasá­gi szakszervezet elnöksége mellett öt szakosztály alakult a különbö­ző területen dolgozók érdekkép­viseletének fokozott elősegítésére. Szakosztályt kaptak a gépállomá- »1 és az állami gazdasági dolgozó­kon kívül a vízügyi- és az erdő- gazdasági dolgozók is, valamint külön szakosztály képviseli a me­zőgazdasági szakemberek egyre gyarapodó táborának érdekeit. Minden szakosztály munkáját 15 —20 tagú tanácsadó testület segí­ti, amelybe az illető szakferület kiváló dolgozóit, szakszervezeti aktivistáit hívják meg. A gyűlés után alkalmam volt Kupke elvtárssal néhány órát e- gyütt lenni, a meglátogattuk a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vál­lalat boltjait. Megragadta Kupke elvtárs figyelmét a kirakatok kul­turáltsága, szakszerű rendezettsé­ge, az árubőség. Örömmel tapasz­Közked veitek, keresettek a Bé­késcsabai Faipari Ktsz-ben ké­szült bútorok. A vevők elégedett­ségét fejezik ki azok a dicsérő le­velek is, amelyeket a szövetkezet­hez küldtek Miskolcról, Sárospa­takról, Egerből és az ország más vidékeiről. A ktsz tagjai az idén is kitet­tek magukért. Üjév óta hetvenöt fényezett és 40 festett hálószoba­bútort készítettek. Ezenkívül 33 „Béke” kárpitozott (két fotelből, 2 székből és egy kétszemélyes re- kamiéből álló) garnitúrát, vala­mint 30 sezlont, adtak át a ke­reskedelemnek. A Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek pedig 35 torontáli szőnyegszövő gépet gyártottak, amiből húszat Jász- árokszállás, tizenötöt pedig Heves szövetkezetei kaptak. Az új cik­keken kívül a szövetkezetiek a e baráti találkozás hozzájárult alihoz, hogy kapcsolatunk a né­met kereskedelmi dolgozókkal szorosabb legyen. Tteiélt helyi lakosságtól és a közületek- től javítást is rendszeresen vállal­nak, s így a szolgáltatásból is ki­veszik részüket. Megnégyszereződött a rádióhallgatók száma hazánkban A kulturális fejlődés többek kö­zöt, a rádióhallgatók számának növekedésében is lemérhető. Az elmúlt években igen nagyarányú volt a rádióelőfizetők számának növekedése. 1937-hez képest pél­dául a rádióelőfizetők száma több mint négyszeresére nőtt. Jelentős a növekedés és a fejlődés a veze­tékes rádiózás tekinteté ben is. 1950-től napjainkig több mint ti­zennégyezer kilométer vezetéket építettek, s míg 1950-ben csak Budapesten volt, 1955-ben 398 vá­rosban és faluban építettek veze­tékes rádióhálózatot. A rádióhall­gatók számának növekedésével párhuzamosan évről évre javult a műszaki színvonal. Az adók ki­lowatt-teljesítménye az utóbbi é- vekben megháromszorozódott. Munkavédelmi kiállítás A Délmagyarországi Ára mszol­gáltató Vállalat Békéscsabai Üz­letigazgatósága Munkavédelmi ki­állítást rendez. Ezen a kiállításon a villamos-készülékek helytelen használatából származó balesete­ket és azok megelőzését is szemlél­teti.. Felhívjuk a közönség figyel­mét erre a kiállításra, mely folyó hó 10—14-ig Orosházán; 14—19-ig Mezőhegyesen; 19—25-íg Gyulán; 25—március 1-ig Békésein a Dél- magyarországi Áramszolgáltató ü- zemvezetőségein megtekinthető. (Délmagvarországi Áramszolgálta­tó Vállalat.) Néhány óra Paul Kupke elvtárssal A közelmúltban a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglá­tóipari Dolgozók Szakszervezetének területi bizottsága nagy­gyűlést tartott Békéscsabán, ahol Mészáros József elvtárs, a K.PVDSZ álelnöke ismertette a II. kongresszus határozatait. Ezen a nagygyűlésen a Német Demokratikus Köztársaság Ke­reskedelmi Dolgozók Szakszervezetének titkára, Paul Kupke elvtárs is jelen volt. A német vendég a gyűlés után több bé­késcsabai üzletet tekintett meg Szabó Andrásnak, a Békéscsa­bai Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának kíséretében. E lá­togatásról, s a beszélgetés közbeni tapasztalatcseréről számol most be Szabó András: Egy házasság hozománya Négyszáznyolcvankét taggal és 943 hold földdel gyarapodtak az elmúlt hónapban a megyénkben működő termelőszövetkezetek. U- gyanakkor negyvenkilencen lép­tek ki 320 hold földdel. + Országos kirakodóvásárt rendez a városi tanács Békéscsabán feb­ruár 8-án, szombaton. + A Hazafias Népfront-bizottság mezőgazdasági bizottságának mun­kájáról és feladatairól számol be február 10-én, hétfőn, Budapes­ten. az országos értekezleten Tim- kó Béla, a mezőgazdasági bizott­ság megyei elnöke. * O, Kovács Imre, ismert oros­házi énekes február 13-án, csü­törtökön Orosházán, az Alföld­szállóban Dankó Pista nótaesten vendégszerepei. * A körösladányi tanács végre­hajtó bizottsága az újladányi la­kosok kérésére ebben az évben 95 ezer forintos költséggel 2200 mé­ter betonjárdát épít a községfej­lesztés keretében. • Vésztő községben Kossuth, Kö- rösladányban Május 1 néven új termelőszövetkezet alakult január hónapban. Ugyanosak januárban új tenmeiőcsoport alakult Puszta- földváron Haladás, illetve Kos­suth, Nagykopáncson pedig Aranykalász néven, Az újonnan alakult Körösitjfalu községben ebben az évben 30 ezer forintos költséggel hatósági hús­széket és vágóhelyet építenek. 0j i A békéscsabai I. kerületi nőta­nács vasárnap, az I. kér. párthe- lyiségben béke-délutánt rendez. Párolgó meleg tea mellett a béke­kiáltványt vitatják meg a kerü­let asszonyai. ■f* BÉKENAPOT tartanak még"*"’ sárnap a IV. kerületben, va mint a Május 1 Tsz asszonyai * Dobozi úti iskolában. + Orvosi ügyeletes szolgálat Bé­késcsabán; 1958 február 8-án, cÁ li 12 órától február 10-én reg 8 óráig fekvő betegek részére üi. Mázán János, Luther u. 12., já­róbetegeknek dr. Gottlieb Árpád, Kinizsi u. 7. — V. kerületben dr. Győrffy György, Orosházi út 11. — Az orvosi ügyeletes szolgála» m kizárólag életveszély, elsősegély-^ nyújtás, vagy sürgős orvosi be­avatkozás esetén vehető igénybe-i talta, hogy nemcsak a német, ha­nem a magyar dolgozók is igénye­sek, szeretnek szépen öltözni. Er­re következtetett a ruhák, anya­gok, cipők nagy választékából. A 93. sz. gyorskiszolgáló cseme- geboltban megjegyezte, hogy ná­luk Is nagyon megkedvelték a vásárlók ezeket az újrendszerű boltokat, s ma már nemcsak a fű­szer-élelmiszer, hanem a ruházati és iparcikk árusító boltokban is jól bevált az önkiszolgáló, önki­választó rendszer. A 29. sz. illatszerboltban a nagy választék láttán, Kupke elvtárs megjegyezte: vajon el tudják-e adni ezt a rengeteg árut? Kissé tréfásan jegyeztem meg, hogy ná­lunk nincs annyi áru az üzletek­ben, amennyit a nők ne tudnának megvásárolni. A nagy választék mellett, a 16. sz. textil méteráru boltban figyel­mes lett Kupke elvtárs az anya­gok szakszerű kezelésére. A 72. sz. műszaki boltban ismerősnek tűnt a mpgyar rádió, mivel azok közkedvelte1; náluk is. Az árudák látogatása után a néme kereskedelmi dolgozók életkörüiménveiről besteigettünk. Elmondta Kupke elvtárs, hogy a német dolgozók hasonló feltételek és körülmények között dolgoznak, megbecsül* tagjai ők is a társada­lominak. Az a néhány óra, amit együtt töltöttünk, igen hasznos volt, mert autóúuái, kalauk Keresetlányom a mezőtúri gyors­éi gépíróiskolába jár. A múlt hét péntekén valamivel a szolcottnál később ért véget a tanulás. Ke­resztlányom két tanulótársával az állomáshoz igyekezett, hogy a Bé­késcsabáról Mezőtúrra tartó vonat­ról le ne maradjon, A busz már el­indult. A kalauz azonban észrevet­te a három siető lányt és lecsen­gette a kocsit. Ennek köszönhető, hogy a három lány nem késte le a vonatot, nem vesztettek egy na­pot a tanulásból. Mindezt Debre- cseni Lajos autóbuszkalauznak köszönhetik, aki Igazán megbecsü­li embertársait. Példájából sokan tanulhatunk. Ács Sándorné, Dévaványa. * Ehhez annyi a szerkesztőség megjegyzése, hogy örvendetesen szaporodnak az Ilyen és ehhez hasonló példák. Békéscsabán, az V. számi Iskola előtt várakozók naponta szemtanúi lehetnek a kedves jelenetnek, hogy a busz- s/.al érkező iskolásokat a kalauz udvariasan, egyenként lesegíti, más kalauz csomagot segít le és fel, öregebbnek, terhes anyáknak szorít helyet. r Békésre befutott a kis­vonat. Az utasok leká­szálódnak a kocsikból. Szétszélednek. Ki-ki si­et dolga után. Belépek a Széchenyi- téri váróterembe, hogy megtudjam: mikor indul vissza a vonat Csabára. Nézem a menetrendet. Fordulok, hogy induljak kifelé, amikor... Nyílik az ajtó. Tizen- három-tizennégyévesnek tetsző fiú lép be. Egy-két lépés után megáll. Szét­néz. Azután indul a pult felé, ahol néhányon i- szogatnak, Fejébe nyo­mott kopottas kucsmája alól alig látszik ki a fü­le. Ahogy megy, keshedt kabátja a térdét veri, a feltűrt, zsíros gallér nya­kához tapad. Nadrágját, nehogy a szára a földet érje, madzag fogja kö­rül. A pulthoz érve meg­áll. Bámészkodik. Köz­ben felemeli jobb kezét, melyben papircsoma- gocskát szorongat. Meg- meglóbálja, mintha sú­lyát próbálgatná. Majd elunja a játékot. Bonto­gatni kezdi. Lehámozza róla a papírt, s ekkor egy darab kolbász bújik ki a papírrongyokból. Nézegeti, Enni készül. Emelné a szájához, a- mikor valaki megszólal: — Megvan a reggeli, Jóska? — Meg a. Most ke­restem a rávalót — mondja kissé hetykén. Zsebében kotorász, majd egy ócska bicskát halász elő. Kinyitja. Leszel egy darabot a kolbász­ból. Eszik. Csak úgy ke­nyér nélkül. Az egyik asszony, aki eddig szótlanul figyelte Jóska suta mozdulatait, megkérdi: — Kenyered nincs hozzá? — Nincs. De jó így is. Egyszer — meséli — megettem egy fél kiló nyers kolbászt kenyér nélkül, oszt mégse lett semmi bajom. Tovább eszik. A bics­kát is zsebre rakja, s az­tán csak úgy foggal marcangolja a kolbászt. Az aszony odalép a pulthoz. Kiflit kér, és a- miicor megkapja, oda­nyújtja Jóskának. — Fogd! Nem bírom nézni, hogy egymagában majszolod azt a kol­bászt. Jóska elfogadja a kif­lit. Megköszöni. Hálá­san néz az asszonyra. Most már kiflivel nyeli a falatokat. Látszik: így jobban ízlik. Élvezettel csámcsog. Már nem is eszik, hanem fal. Az u- tolsó falatot sokáig for­gatja a szájában, mint­ha ezzel is hosszabbítani akarná az evés élveze­tét. Aztán mégis lenyeli. Kabátja ujjával megtör- li a száját. Megvolt a reggeli. Jós­ka szétnéz. Kíváncsi te­kintete felfedezi az idős takarító embert. Beszél­getni kezd. Először szé­pen társalognak. Jóska mesél. De egyre ocsmá- nyab szavak buggyan­nak ki a száján. Az öreg feldiihösödik. — Erigy a fenébe! Mit prézsmitáisz itt annyit. Jóska kivert falvasé­ként odébbsomfordál. Arcán egy kis szégyen- pir ég, meg bűnbánat remeg. Nemsoká azon­ban megnyugszik, Oda­megyek hozzá. Faggatni kezdem. — Hány éves vagy? — Tizenhárom. — Iskolába járss-e? — Nem, Otthagytam. Négy osztályt jártam’ Elég volt nekem annyi. Tudok írni, olvasni, szá­molni. Nem csaphat.) be engem senki, mert' annyit megtanultam. — Pedig iskolában len­ne a helyed. — Elég volt. — Szüleid élnek? — Igen. — ők mit szóltak al^ hoz, hogy kimaradtál az iskolából? — Semmit, — s vállár? vo riogatja. — Most mit csinálsz? — Hát, hol ezt, hol azt. Mindig akad egy kis munka. Máma is se­gítettem ládákat kirak­ni. Kaptam néhány fo­rintot, Abból vettem a kolbászt. Majd, ha itt lesz a tavasz — csillan meg szeme —, akkor többet lehet keresni. Még faggatnám életé­ről, sorsáról, de amilyen hirtelen jött, úgy el is tűnik. Szaporán szedt jókora cipőbe bújtatott lábát. A nadrágján há­tul, ott az ülőkénél, kél folt virít. Folt, folt! Hát, ha vem fog kézen senki, belőled is Jóska folt lesz. Társa- m dalműnk szégyenfoltja?' Podina Pé’er . A szeghalmi Kossuth Tsz tag­jai a legutóbbi taggyűlésen úgy határoztak, hogy a szarvasmarha és a juhok jobb takarmányozás , nak biztosítására 280 köbméter A­lót készítenek. így a termelőszö­vetkezetnek a már meglévő 300 köbméter silóval együtt, összesen 580 köbméter silója lesz. * tudtak, hogy ez a frigyrelépés megyénk földművesszövetkeze­teinek négy millió forinttal növeli bevé­telét, egyből a meny- asszony lábai vle térdepeltek és úgy vallották be a néy millió forint iráni zeit szerelmüket. — sik j február 5-én, a föld- l művesszövetkezetek ) és a gépállomások vezetői értekezleten vitatták meg a „há­zastársak” kötelezett­ségeit. Mivel ez a házas- 1 ság újszerű, különö­sen a községi föld­művesszövetkezeti vezetők idegenkedtek tőle. De amikor meg­a». /lU jZV//VUU It í / !'C jelent kormányrende­let alapján a gépállo­mások az erőgépka­pacitás kihasználásá­ra „házasságot kötöt­tek” a földművesszö­vetkezetekkel. A bol­dogító igent a házas­ságra lépők felsőbb szervei Budapesten mondták ki, Békés­csabán pedig 1958

Next

/
Thumbnails
Contents