Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-06 / 31. szám
1958. február 6., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ami fáj a Békésieknek A Kettős-Körös bal partjánál terül el Békés, az ország légnél pesebb községe. Horthyék idején jőnébányezer teljesen nincstelen agrárproletár élt itt: kiszolgáltatott béresek, inségmtmkás kubikosok, egyik napról a másikra tönkrement kis- és középparasztok. Ez volt a sivár múlt. 1945 óta emberekké lettek.De a 28 ezer lakosú község nem minden tekintetben fejlődött úgy .ahogy lehetett volna, pedig megannyi nagyszerű próbálkozások voltak itt 1945 óta. Egy egész sor különböző üzem, vállalat látott itt napvilágot százezres, sőt milliós állami beruházással. De ezek a vállalatok, üzemek jó része egy, vagy másfél év után bezárták kapuikat. íme, néhány ezek közül: A felszabadulás utáni években — ott, ahol jelenleg a Növényolajipari Vállalat van — nagy költséggel rizshántoló malmot létesítettek. Alig másfél-kétéves működte ése után megállapították a megfelelő hatóságok: nem kifizető ez Békésem> mert a rizstermelő vidékek zömétől távol esik. S egy szép nap leállították s ezzel a beruházott százezrek is oda lettek. Volt Békésen egy seprű- gyár is, ahol mintegy 250 családapa talált biztos megélhetést. Nem volt ez a gyár ráfizetéses, terrriel- vényeit pedig teljes egészében exportként szállította főleg a nyugati országokba, hazánknak anyuidra fontos árucikkek ellenében. Még azt sem lehet mondani, hogy a seprűgyártáshoz szükséges alapanyag — a cirok — nem termett meg a megyében. És mégis néhány évvel ezelőtt valaki, vagy valakik, megállapították: jobb lesz a saprűgyárat Orosházára áthelyezők Felszámolták a cirokláda- gyárat is, ahol több, mint ötszázan dolgoztak. S az 500 cirokl&dagyári munkás az utcára került .— a felsőbb szervek hibája miatt, alkik felelőtlenül hozták létre a gyárat. A círokládagyár megszűnése után •— ugyanazon a helyen — a megyei tanács létrehozott egy vasipari vállalatot, ahol a négyzetes kukoricavetőgéptől a mérlegek javításáig mindent vállaltak és erre nagy szüksége is volt Békésnek, sőt az egész járásnak. A Vasipari Vállalatot — akárcsak a ci- rokládagyárat — teljesen magára hagyták és minden alapfeltétel nélkül engedélyezték működését. Nem voltak meg a legszükségesebb szerszámok sem a munkához. S csak természetes, jó fél év után könnyű volt megállapítani: a vállalat ráfizetéses, meg kell szüntetni. S ezzel a községi tanács 60 ezer forintja is elúszott, amit a Vasipari Vállalatra költött, mert a 60 ezer forintot a megyei tanács nem pótolta, hogy a vállalat lerakja a megfelelő gazdasági alapot. És jelenleg? A Növényolajipari Vállalat súlyos milliókat érő gépei a múlt év óta lezárt ajtók mögött „pihennek“. „Nem termelt a parasztság napraforgót 1957-ben” — mondogatják „fenn”. Leállították az orosházi és a budapesti növényolajipari vállalatok javára. Már olyan hangok is keringenek Békésen, hogy a Növényolajipari Vállalat gépeit is elszállítják az ország más részébe. 1956-ban Bokor András, a vállalat volt telepvezetője létrehozott egy olyan teljesítményű jéggyárat is, ami a nyári hónapokban ellátta az egész járást jéggel. A legutóbbi értesülés szerint ez év nyarán már a jéggyárat sem indítják meg. nem indokolatlan a békési gyógyfürdőről is szóim. Elismert gyógyvize van ennek a fürdőnek, hisz az ország különböző részeiből jönnek ide. Páruaggyűléseken, pártnapokon, tanácsüléseken, kérnek ezekre választ a község és a járás vezetőitől a Szabó Mihályok, a Kiss Feren- cek. Két évvel ezelőtt a felsőbb szervek valamelyikétől azt üzenték a békésieknek: ha lesz rendezett főtere a községnek — parkosítás, stb. — akkor még város is lehet Békés. Van már rendezett főtér, parkosítás, a piacteret is áthelyezték — de ez még szép kevés. Me már elsősorban nem is a város név elnyeréséért küzdenek, a község és a járás párt- és tanács vezetői, hanem az iparosításért, a közművesítésért, vagyis: a község többezer más helységben dolgozó embereknek akarnak munkalehetőséget teremteni, hisz a Kosáripari Vállalaton, a Kosárfonó Háziipari Szövetkezeten és a Kútfúró Vállalaton kívül más munkalehetőség nincs is Békésen. Néhány évvel ezelőtt — de néha még most is — úgy beszéltek Békésiről, hogy mezőgazdasági község és tartsa el magát... Persze a megyei szervek megfeledkeznek arról, hogy amíg a felszabadulás e- lőtt több, mint 63 ezer holdas határa volt Békésnek — azóta töbtj község kialakult — ma már csak 16 ezer holdas szántóterülete van. Már pedig 16 ezer holdon 27—28 ezer ember nehezen, sőt egyáltalán nem tud megélni ipar nélkül. Mi lesz a fiatalokkal a közscsben, a- kik a Vili. osztály, vagy éppen az érettségi után iparba akarnak elhelyezkedni, s a gyermekes anyákkal, akik nem járhatnak be Békéscsabára? Mintegy 28 ezer lakosú község Vár sürgős segítséget és őszinte választ Békés tovább fejlesztéséről s ebben ne hagyják magára a község, a járás vezetőit. Balkus Imre így szüntették meg a felszaba- lulás óta létrehozott» üzemek, vállalatok egész sorát Békésen és ez senkinek nem fájt a békésieken kívül* Mi lesz a cukorka- üzemmel és a kútfúró vállalattal ? Még 1956 szeptemberében kezdte meg működését a földművesszövetkezet cukorkaüzeme. Az 1957-es évet igen jól zárta ez a kis üzem. Itt pemetecukorkát gyártanak hazad és külföldi megrendelésre. A múlt évi IV. negyedévben 1700 mázsás igénylés érkezett be, ebből 600 mázsás megrendelést Budapest kért. A- zonban az üzem szők keresztmetszete s a kevés létszám miatt a fővárosnak is csak 300 mázsát tudtak leszállítani. De már erre a negyedévre is mintegy 1500'— 1600 mázsa pemetecukor megrendelésük van, azonban most sem tudják kielégíteni az igényeket. De különösen holtpontra jutnak, ha Iziandból — ahol most van kint egy mázsa mintaárújuk — és más nyugati országokból is megkapják a rendeléseket. Adva van tehát az újabb lehetőség. Lehetne növelni a cukorkaüzem létszámát — s ez nép- gazdasági érdek volna —, de nincs helyiség. A MÉSZÖV a gyártást elősegítő, korszerűbb berendezéshez biztosítja a pénzt —, de a helyiség... A Kosáripari Vállalat nem tud átadni a volt Gulyásféle malom helyiségéből, mert az ez évi terv teljesítéshez a jelenlegi létszámon kívül legalább 29 szakembert még munkába kell állíta- mutteremre van szükség. Sürgősen segíteni kell a cukorkaüzem - helyiség problémáján, amíg ezt az üzemet is el nem viszik Békésről. A múlt év második félévét ez a kisüzem fél- i millió forint tiszta nyereséggel zárta. Nem egy ráfizetéssel működő üzemről van tehát szó. Arról nem is beszélve, ha a helyiség probléma megoldódna, másfajta cukorkákat is akarnak gyártani. Vagy miért nem nyilatkoznak a Növényolajipari Vállalat minisztériumi főhatóságai, ha valóban megszüntetik a Növényöt j ipari Vállalatot, mert akkor a cukorkaüzem helyiség problémája megoldást nyerne. Baj van a kútfúró vállalat körül is. Olyan régi és rozoga a műhelyük, hogy gőzkalapácsot — mely nélkül nem dolgozhatnak —, oda ' beszerelni nem lehet, mert összedől az épület. És ha nem lesz megoldva az épület-probléma, egy szép napon — és erről már beszéltek is Békésen — kénytelenek olyan községbe, vagy városba költözni, ahol megfelelő műhelyük lesz. Sürgősen meeoldásra váró feladatok ezek: Békés iparosításáról, közművesítéséről van itt szó. Miért csak ígérnek? Sokat töprengenek a község, a járás párt- és tanács-vezetői különösen az utóbbi egy évben, hogy miként fejlődjön iparilag a község, hogy legyen munkalehetőség. Azonban ebben a felsőbb szervek mindenike magára hagyja a békési elvtársakat, a békési embereket. íme, egy eset a sok közül: 1954_ben rpémö',-ök és technikusok jelentek meg méricsgél- 'ék az országosan jól Ismert békési gyógyfürdőhöz vezető Teleki utcát, mondván: „kövesút épül itt hamarosan a fürdőhöz”«, Az I, kerületben lakók — de a közsécbe- ’iek valamennyien — örültek. Sajnos. a mai naoig sem kezdték mw a kövesút éoftését —, pedig 1954 már régen volt. Azóta is becsapva I érzik magukat a békésiek. Persze I A Gyulai Földm űvesszövetkezet vezetősége, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a várost tanács végrehajtó bizottsága közös erővel dolgoznak azon, hogy az MSZMP Központi Bizottsága agrártézdsei- nek megvalósítása, a belterjesség kialakításában a termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak, s általában a dolgozó parasztságnak a legmesszebbmenő segítséget nyújtsák. Ennék már mutatkoznak e- redményei, A múlt esztendőhöz képest sokkal nagyobb területre kötöttek a szövetkezetiek és az e- gyéniek cukorrépára, zöldségre, szerződést. A szövetkezeti taglétszám és a részjegy befizetése is gyarapodott. A foldmű vesszövet- kezeten belül alakult termeltetési szakbizottság támogatja és segíti a termelőszövetkezeteket a mezőgazdasági munkákban. Szakelőadásokat is tartanak. Január végén például a korai zöldségtermesztésrű’ Boros László megyei kertészeti előadó tartott ismertetést a tanácsháza kistermében. A hallgatóság, közt ott voltak a kertészeti technikum tanulói, a kertészeti vállalat munkásai és vagy 150 gyulai kertész. Az előadás után megvitatták mindazt, ami a zöldségtermesztéssel kapcsolatos, így a betegségek elleni védekezés és a kereskedelmi értékesítés módját is. Február 5-én, Kiss Pál Sándor, a mezőgazdasági technikum igazgatója a nővén ytermesztés és a belterjes gazdálkodás fontosságáról, február 19-én pedig Timkó Béia, a szabadkígyósi technikusi* igazgatója az állattenyésztés je* kntőségéröl és időszerűségéről tar« tott, illetve tart előadást, A íöldműveaszöve tkeaet az olva* sásra is gondolt, ezért mezőgazda« sági könyvtárat létesített. Szövet« kezetiek és egyéniek egyaránt fel« keresik a könyvtárat és olvasgat* nak. Tejtermelési versenyt is indítunk a dolgozó paraszt ág körében. A három legjobb eredményt el* élőt jutalomban részesítjük. A versennyel a tejtermelés mennyiségi és minőségi fokozására kívánjuk serkenteni a tejtermelőket. Rövidesen műtrágyakíséxleti parcellát állítunk be korai káposztának. Ezen a területen szemléltetjük majd a nyár folyamán a műtrágya használat fontosságát, előnyeit. Termelőszövetkezeteinket igyekszünk mindenféle műtrágyával, vetőmaggal, szaktanáccsal ellátni. Megalakítottuk a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportot és részére növényvédőszert, permetezőszert és permetezőgépet szereztünk be. Az elkövetkezendő időben szeretnénk létesíteni közös gyümölcsöst és szőlészetet, ahol mintaszerűen gazdálkodnánk. Legfőbb célunk a szövetkezeti politika megszilárdítása és, hogy az egyénileg gazdálkodókat rávezessük a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Hódos György agronómus, Gyula.. Biliárdaszialokat gyártanak Békésen A Békési Járműgyártó Ktsz-ben — egyéb munkák melleit — már három éve biliárdasztal javítással Az év első közgyűlésén — 25 új belépő a sarkad! Dózsa Tsz-be ha a kezdetben beállított törzsbaromfiállomány hasznosnak bizonyult, lényegesen növelni fogják az állományt. A taggyűlés 25 új tag belépését fogadta el. Ezen belépők között van nyolc régebbi termelőszövetkezeti tag, akik az ellenforradalmi események alatt hagyták el a tsz-t. Azóta egyénileg gazdálkodtak, s most elmondták, hogy sokkal jobban éltek, amíg a termelőszövetkezet tagjai voltak. A kilépés óta megpróbálták az egyéni gazdálkodást, de csak arra az elhatározásra jutottak, hogy visszalépnek a közösbe, mert így nagyobb jövedelmet és magasabb é- letszínvonalat tudnak biztosítani önmaguknak és családjuknak. Bertalan Fernec. ís foglalkoznak. A múlt év vége felé pedig karambol biliárdasztalok, felszerelések készítésével tS megpróbálkoztak. A kísérletek e- redménnyel jártak. Év végéig mintegy húsz biliárdasztalt, hozzávaló felszerelést: dákókat, írótáblákat, sőt golyókat gyártottak a Budapesti Sport-, Hangszer- és Já- téknagykereskedelml Vállalat megrendelésére. A ktsz-ben B. Kovács Imre részlegvezető honosította meg ennek az új, országosan is egyedülálló ,,sportfelszerelésnek" gyártását. Készítményeik iránt állandóan növekszik a kereslet. Az első negyedévre mintegy 40 biliiárdasztal készítésével bízta meg őket a nagykereskedelmi vállalat. De azután is lesz jócskán munkájuk, mert az igények alapján még száz asztal és hozzávaló felszerelésre várnak megrendelést. A ktsz-ben gyártott sportfelszerelést a Budapesti Sport-, Hangszer- és Játéknagykereskedelmi Vállalat értékesíti, s így a szövetkezet ügyeskezű esztergályosainak, asztalosainak, kőműveseinek és kárpitosainak készítményei eljut* nak az ország különböző részeibe: vendéglőkbe, kultúr otthonokba, állami gazdaságokba. Javítással is sokan felkeresik ő- ket: Hajdu-Bihar, Csongrád, Sói Szolnok megyéből Is érkeznek javításra szoruló biliárdasztalok, a- melyeket újjávarázsolnak a ktsz* ben. A Sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet pénteken este közgyűlést tartott, amelyen megtárgyalták és elfogadták az 1958. évi termelési tervet. A tervezet szerint minden hónapban, a teljesített munkaegység után, munkaegységenként 10 Ft előleget osztanak. Ezt azért tudják elérni, mert az állatállományt fejlesztik. Elhatározták, hogy takarmánygabonát csak akkor osztanak a tagoknak, ha az állat- állomány egész évi szükséglete biztosítva lesz. A tsz-tagok javasolták, hogy a nagyobb terméshozam elérése érdekében minél több területet trágyázzanak. E célból érdekes javaslattal éltek: a Sarkadi Cukorgyárnál rengeteg ülepítő-barna szerves anyag található, amely felhasználatlanul veszendőbe megy, pedig ez a szerves anyag kiválóan alkalmas lenne a termőföldek trágyázására, a föld terméserejének fokozására. Évenként ezzel az anyaggal 50 kát. hold földet tudnának megtrágyázni. Az elhangzott javaslatokra a tsz vezetősége elhatározta, hogy rövidesen felveszi a kapcsolatot a cukorgyár vezetőségével, s megkéri, engedélyezzék, hogy e mellékanyagot elszállíthassák. Vidó István tsz-tag javasolta, hogy a tervezett 150 darab törzsbaromfi helyett minden kát. holdra legalább egy törzsbaromfit tartson a tsz. így kb. 1000 db lenne az állomány. A tagok ezzel a javaslattal egyetértettek és elhatározták, hogy így segítik a termelőszövetkezeteket
