Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-06 / 31. szám
\ békés megyei népújság 1958. február 8, letörtök A téglagyár vezetői is felelősek a „szalmakirály“ csalásáért — Megjegyzések az ítélethirdetés után — Naponta olvashatjuk az újságban : csalás, lopás, sikkasztás, ok- t rath am isit ás, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése. Ügy tűnik, mintha a meglévő gátat lerombolok volna, s szabadon pusztíthat, nák, dézsmálhatnák a társadalmi tulajdont, népi vagyont. Mennyi olyan visszaélésre derül mostanában fény, amelyek az ellenforradalom okozta, zavaros időikben, a- vagy még azelőtt kezdődtek s csak az ellenőrzés megszilárdításával, a fegyelem helyreállításával bukkannak napvilágra. A január 23-i lapunkban hírt adtunk arról, hogy Kovács P, Pá't, a békéscsabai városi bíróság elítélte, aki 5 évig vezette félre a békéscsabai téglagyár vezetőit munkásait, 5 évig csalta az államot. Kovács P. Pált már három esetben ítélte el a bíróság népi demokrácia elleni izgatásért, közellátás érdekének veszélyeztetéséért, a társadalmi tulajdon lopásáért. Alighogy kitette a lábát a börtön ajtaján 1953-ban, újabb bűncselekmény elkövetéséhez kezdett. A téglagyárban megbízták szal- mafetvásáriással. Előbb megbízó- levél nélkül, később, de még 1953-ban, Fehérvári Imre, a téglagyár főkönyvelője bélyegzővel ellátott megbízólevelet adott Kovácsnak a szalma felvásárlására. Ezen megbízás értelmében Kovács, Békéscsaba határában egyéni dolgozóktól és termelőszövetkezetektől évente több száz vagon szalmát vásárolt. A megvett szalmát, melyért mázsánként 15— 16 forintot fizetett, a téglagyárnak 22 forintért adta tovább, öt év a- latt 34 531 méter-mázsát vett, Illetve adott el s így mintegy 170 ezer- forint jogtalan hasznot harácsolt össze. Ez azonban nem volt elég Kovács P. Pálnak — tovább ment. A szalmát minden esetben a városi tanács mázsaházánál mérték le, és ott kapott mázsacédulára fizették ki a téglagyárban a szalmát, illetve fuvardíjat. Kovács, a má- asa kezelőjét, Viczián Andrást rábírta arra, hogy mazsolás nélkül is adjon mázsacédulát A vesztegetés következtében VI- czián kb. ezer darab mázsacédulát adott anélkül, hogy ott szalmát mértek volna le. Majd, amikor a városi tanács mázsaháza elrom- tott, Kovács az ör utcai mázsakezelőt, Felföldi Antalt is megvesztegette. S így a hamisított mázsacédulákkal több ezer forintot vett fel a téglagyártól jogtalanul. A későbbiek folyamán pedig mindkét helyen lemérette a szalmát és így egy ugyanazon kocsi szalmáér két mázsacédulát szer- tett és dupla árat és fuvardíjat kapott. Mindezeken túl volt olyan eset is, amikor a lemért szalmát Kovács be sem vitte a téglagyárba, de az érte járó pénzt azonban felvette. így 1150 mázsa szalmával, 34 ezer forinttal károsította meg az államot, nevezetesen a téglagyárat. A bíróság Kovács P. Pált és társait társadalmi tulajdon kárára elkövetett cselekményeikért megbüntette. De vajon csak Kovács P. Pál, Viczián, vagy Felföldi a bűnös? Nem! Ezért az 5 évig folyó példátlan csalásért felelős a téglagyár több művezetője, a gyár vezetői is akinek kötelességük lett volna az ellenőrzés. Felelősek azok a munkások is, akik tudták Kovács csalásait, vagy gyanút fogtak és mégsem tettek a megakadályozása érdekében semmit. Megdöbbentő, hogy vezető beosztásban dolgozó emberek valósággal palástolóivá válnak a társadalmi tulajdon dézsmálóinak. EgyJkét pohár Ital után a „barátom" jelszóval szemet hunynak az illető gazemberségei felett. Hogyan lehetséges az, hogy Kovács még éjjel Is szállított szalmát, holott azt csak nappal lehetett lemérni? Miért írta alá id. Ladányi Gyula, vagy a többi művezető a mázsacédulát igazolás végett, mikor nem ellenőrizték, hogy valóban meg van-e a szalma? Miért nem szóltak a munkások. akik észrevették a csalást? Igaz, Sinkoviez István szólt Fehérvári főkönyvelőnek, hogy neki gyanús Kovácsi tevékenysége. '•»Fehérvári azonban semmiféle Intézkedést nem tett. Talán azért, mert any- I rájuk nyira bizalmas viszony volt Ko-1 vács és közte? Vagy talán, mert nagyobb összegű kölcsönt kért tőle? Lehetséges, hogy azért, mert Kovács művelte bérelt földjét? Fehérvári adott — jogtalanul — megbízólevelet Kovácsnak a szalma felvásárlására. A fennálló rendelkezések értelmében olyan ősz- szegeket fizettek ki, melyet a jogszabály tilt. A társadalmi tulajdont képező kukoricából önhatalmúlag 10 mázsát kölcsön adott egy évre. A munkások figyelmeztetésér Kovács csalásaira vonatkozóan figyelmen kívül hagyta, nem ellenőrizte, nem vizsgálta ki annak valódiságát. Vajon miért? Nem akarta kompromittálni ^.gyárat? Mi ha nem a társadalmi tulajdon herdálóinak, tevékenységeinek palástolása? Mit akarunk ezek nyilvánosságra hozatalával? — kérdezhetnék olvasóink. Azt, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk ezekre a káros, előrehaladásunkat gátló jelenségekre, hogy elmondják véleményüket ezekről. Segíteni a- karjuk az olyan közhangulat kialakítását, amely megveti, kiközösíti maga közül a társadalmi tulajdon dézsmálóit, hűtlen kezelőit, azokat, akik a népi vagvcn megvédését közönbösen veszik. Vegyék végre tudomásul egyes vezetők hogyha a hétköznapok egyszerű munkásaitól megköveteljük — mert. meg keli követelni — a társadalmi tulajdon védelmet, tiszteletben tartusát, akikor ez még fokozottabb mértékben vonatkozik Magyar mintás „norvég“ kesztyűk A magyar nők kézimunkája meghódítja Európát. A megye 21 községében, mintegy 1400 asszony és lány köti a Gyomai Háziipari Szövetkezetnek a színpompás téli kesztyűket, amelyekből már az idén is 18 ezer párat szállítottak Londonba, Stockholmba, Koppenhágába, Moszkvába, Varsóba— és Norvégiába isA közkedvelt kesztyűkbe magyar motívumé, rózsás, csillagos, rozmaringos, kisga- lambos új mintákat kötnek. Az új mintájú kesztyűk tetszenek a külföldieknek is és 30 ezer pár felnőtt és gyermek kesztyűt rendeltek. Moliére: Fösvény című víg- játékát tanulják nagy szorgalommal a szentetomyai pedagógusok színjátszó csoportjának tagjai. A bemutató előadás február 15-én este 7 órakor lesz a szentetomyai művelődési otthonban. + Az újkígyóst KISZ-szervezet kultúrcsoportja február 8-án, szombaton, Gábortelepen vendégszerepei. A kultúrműsor itta« táncmulatságot rendeznek. + A nagygyantéi szervek közös összefogással kultúrtermet éviének. Színjátszó csoportjuk Gárdonyi: Bor című népszínművével készül az avatásra. Biharugrán színjátszó csoport, 40 tagú vegyeskar és 24 tanú tánccsoport alakult, s tizenkét új táncruhát vásároltak a községi tanács segítésével. + Orosháziul február 6-án, csütörtökön havi vásárt rendez a városi tanács. Várható időjárás esütiirtiik estig t Erősen felhős idő, sok helyen eső a magasabb hegyeken havazás, havaseső. Mérsékelt, helyenként élénk délnyugati, nyugati szel, az évszakhoz képest enyhe idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet m* éjjel: mínusz 1—plusz 2. Az litmutaio rassz, vagy a kritikus szeme? Érdekes vitának voltam fül.a- núja a napokban. Az egyik járási főagronómus a tsz-elnökök részére tartott előadásában mélységesen elítélte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1957—36. gazdasági év termelési tervének és bevétel-kiadás költségvetésének elkészítéséhez kiadott „Irányszámok az állatállomány takarmány- szükségletének megállapításához” című táblázat néhány adatát. Miről is tájékoztat e táblázat? Az állatállomány évi takarmányszükségletéről. A főagronómus egyszeri pillantásra megállapította, hogy a táblázat nem gyakorlati jellegű, — Felháborító — mondotta —, hogy ma olyan útmutatót adnak ki, melyben a tejelő szarvasmarha egyéni takarmányszükségletét 120 kiló abrakban állapítják meg, ugyanakkor egy lónak, — a tehénnel azonos időszakra — 920 kilót írnak elő. A két adat összehasonlítása valóiában megdöbbenés re ad okot. A megdöbbenés azonban egyből szertefoszlik. ha elolvassa az ember az útmutató idevonatkozó részét: tehén alaptakarmánya 350 kiló é'ősúlyro évi 1500 kiló tej termelésére... és az Irányszámok. A reklamáló el felei tette a tehén pót- abrak szükségletét azaz a következő sort is elolvasni, ahol ez áll: oótcbrak: 1500 kilón felül, minden 100 kiló tejre 40 kiló. Ha ezt is “lolvassa, akkor a bírálat helyett biztosan dicsőítette volna az útmutató szakszerű összeállítását. — sík — Majnát József FTTTTTTTTZTZTTT rTTTVVTVVVWVVWVV» StóAMA Vöttam üdülni!... A nagy hú és a múli heti fa gyos időjárás miatt a megyei vadásztársaságok mintegy 4 vagon sza mestakarmányt szórtak ki szerte a megyében és a Körösök menti vadas területeken a fácánoknak és a foglyoknak. + A szélesvásznú első francia— magyar koprodukció« film: A fekete szem éjszakája zenei elvé lelet rövidesen befejeződnek. + A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet tagjai jég a- latt halásznak. A befagyott Holt- Körös tavain mintegy fél négyzet- méteres körben vágott léken e- resztik le hálóikat s így 10—-15 mázsa halat — főként pontyot — fognak hetenként a békéscsabai halászcsárdájuk és a budapesti árusítóhelyük szükségletére. + Deák György, a bérkocsis című darab címszerepében F. Nagy Imre betegsége miatt kitűnő beugrást láttunk Battonyán Falus Györgytől, a színház igazgatója - tóL Mikor 1952 áprilisában a Körösladányi Földművesszövetkezettől a községi tanácshoz kerültem tanácselnöknek, az első napok bizony nehezek voltak. Aztán elkezdtem tanulni, hogy a tanácsi munkát alaposan megismerjem. Nehezítette helyzetem, hogy abban az időben, amikor az elnöki tisztséget átvettem, itt, a körösladányi tanács- házán bizony nem úgy ment a munka, ahogyan kellett volna, különösen ae a- dóterv teljesítése körül volt baj. A párt segítségével és a tanácsi dolgozókkal összefogva Igyekeztem o bajokon segíteni, és ha nem Is egykönnyen, de elértük, hogy az adó- és a községfejlesztési tervek teljesítésében, s a falu építésében, szépítésében elsők vagyunk a szeghalmi járásban. A közelmúltban nagy meglepetés, nagy kitüntetés ért. A járási tanács elnöke, Sándor József elvtárs tudomásomra hozta, hogy eddigi munkámért két heti ingyenüdülésben részesítenek. Még életemben sohasem ü- dültem. A felszabadulás előtti Időben a Merán-fé le uradalomban hónapos cselédként dolgoztam. Az életnek én is csak a keservesebbik részét ismertem a felszabadulásig. A pártnak 1945 óta vagyok tagja. A közösségi tennivalókból mindig, minden erőmmel kivettem részem, mert éreztem, hogy végre értelme van az életemnek. üdülni azonban csak most voltam először. A beutaló hazánk egyik legszebb helyére, Szilvásváradra szólt. Persze, nagyon felpakolt a feleségem az útra, hogy legyen majd mivel .MpótoM' at ottani kasztot. De bizony, csak koloncnak vittem a hazait, any- nyi volt az ennivaló. Igazán boldognak é- reztem magam Szilvásváradon, jó barátságot kötöttem a más vidékekről jött dolgozótársakkal. Mindennap egyebet sem tettünk mint pihentünk, ettünk és szórakoztunk. Ügy elrepült a két hét, hogy szomorúan vettem tudomásul a hazautazás idejét. Otthon volt mit mesélnem a családnak, meg a tanácsiaknak arról, hogy milyen szép és jó volt Szilvásváradon. Ügy igyekszem dolgozni ezután is, hogy rászolgáljak, vagy máskor is kiérdemeljek ilyen kitüntetést. A pártnak pedig köszönöm, hogy a kéthetes üdülést részemre lehetővé tette. Búzás István VB-elnök, Körösladány. Művelődni otthon, vagy hűtőszekrény Mi, bélmegyeriek nagyon örülünk, hogy régi vágyunk teljesült és új kullúrotthont kaptunk. Eddig a dolog rendben is volna. A- zonban megkérdem: kinek volt as a remek ötlete, mely szerint e- gyetlen kis kályhácska egy hatalmas termet bemelegít, méghozzá olyat, melynek ablakai beengedik a hideget? A múlt hét szombatján vendég- szerepeit nálunk a békési gimnázium színjátszó csoportja. Nagy érdeklődés fogadta őket. Nagy ö- römmel vásároltam meg én is a jegyet és alig vártam, hogy elérkezzék a várva -várt nap. Mikor aztán beléptem a terembe, majd meghasadt a szívem, látva a farkasordító hidegben topogó közönséget, és a vandégszereplőket Ezért sokan elmentek a nézők közül. Én végig kitartottam ugyan, de megfogadtam — mint mások — ,hogy amíg nem lesz fűtött nézőtér, addig nem jövök el, bármennyire Is szeretem a kultúrát Hisz’ senki sem akar beteg lenni. Kérem a Népújságot, hogy melegítse fel az illetékesek szívét, amennyire lehet, hátha több kályhát „ütemeznek be“ és mire a kánikula elérkezik, a kályhák is megjelennek. A didergő közönség nevében: Cribor Ferenc, Bélmegver
