Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

\ békés megyei népújság 1958. február 8, letörtök A téglagyár vezetői is felelősek a „szalmakirály“ csalásáért — Megjegyzések az ítélethirdetés után — Naponta olvashatjuk az újság­ban : csalás, lopás, sikkasztás, ok- t rath am isit ás, a társadalmi tulaj­don hűtlen kezelése. Ügy tűnik, mintha a meglévő gátat lerombol­ok volna, s szabadon pusztíthat, nák, dézsmálhatnák a társadalmi tulajdont, népi vagyont. Mennyi olyan visszaélésre derül mostaná­ban fény, amelyek az ellenforra­dalom okozta, zavaros időikben, a- vagy még azelőtt kezdődtek s csak az ellenőrzés megszilárdításával, a fegyelem helyreállításával buk­kannak napvilágra. A január 23-i lapunkban hírt adtunk arról, hogy Kovács P, Pá't, a békéscsabai városi bíró­ság elítélte, aki 5 évig vezette félre a békéscsabai téglagyár vezetőit munkásait, 5 évig csalta az álla­mot. Kovács P. Pált már három eset­ben ítélte el a bíróság népi de­mokrácia elleni izgatásért, közel­látás érdekének veszélyeztetésé­ért, a társadalmi tulajdon lopásá­ért. Alighogy kitette a lábát a börtön ajtaján 1953-ban, újabb bűncselekmény elkövetéséhez kez­dett. A téglagyárban megbízták szal- mafetvásáriással. Előbb megbízó- levél nélkül, később, de még 1953-ban, Fehérvári Imre, a tég­lagyár főkönyvelője bélyegzővel ellátott megbízólevelet adott Ko­vácsnak a szalma felvásárlására. Ezen megbízás értelmében Ko­vács, Békéscsaba határában egyé­ni dolgozóktól és termelőszövet­kezetektől évente több száz va­gon szalmát vásárolt. A megvett szalmát, melyért mázsánként 15— 16 forintot fizetett, a téglagyárnak 22 forintért adta tovább, öt év a- latt 34 531 méter-mázsát vett, Illet­ve adott el s így mintegy 170 ezer- forint jogtalan hasznot harácsolt össze. Ez azonban nem volt elég Ko­vács P. Pálnak — tovább ment. A szalmát minden esetben a városi tanács mázsaházánál mérték le, és ott kapott mázsacédulára fizették ki a téglagyárban a szalmát, il­letve fuvardíjat. Kovács, a má- asa kezelőjét, Viczián Andrást rá­bírta arra, hogy mazsolás nélkül is adjon mázsacédulát A vesztegetés következtében VI- czián kb. ezer darab mázsacédulát adott anélkül, hogy ott szalmát mértek volna le. Majd, amikor a városi tanács mázsaháza elrom- tott, Kovács az ör utcai mázsa­kezelőt, Felföldi Antalt is meg­vesztegette. S így a hamisított mázsacédulákkal több ezer forin­tot vett fel a téglagyártól jogtala­nul. A későbbiek folyamán pedig mindkét helyen lemérette a szal­mát és így egy ugyanazon kocsi szalmáér két mázsacédulát szer- tett és dupla árat és fuvardíjat kapott. Mindezeken túl volt olyan eset is, amikor a lemért szalmát Kovács be sem vitte a téglagyár­ba, de az érte járó pénzt azonban felvette. így 1150 mázsa szalmá­val, 34 ezer forinttal károsította meg az államot, nevezetesen a téglagyárat. A bíróság Kovács P. Pált és társait társadalmi tulajdon kárá­ra elkövetett cselekményeikért megbüntette. De vajon csak Kovács P. Pál, Viczián, vagy Felföldi a bűnös? Nem! Ezért az 5 évig folyó pél­dátlan csalásért felelős a téglagyár több művezetője, a gyár vezetői is akinek kötelességük lett volna az ellenőrzés. Felelősek azok a mun­kások is, akik tudták Kovács csa­lásait, vagy gyanút fogtak és még­sem tettek a megakadályozása ér­dekében semmit. Megdöbbentő, hogy vezető be­osztásban dolgozó emberek való­sággal palástolóivá válnak a tár­sadalmi tulajdon dézsmálóinak. EgyJkét pohár Ital után a „ba­rátom" jelszóval szemet hunynak az illető gazemberségei felett. Hogyan lehetséges az, hogy Ko­vács még éjjel Is szállított szal­mát, holott azt csak nappal lehe­tett lemérni? Miért írta alá id. Ladányi Gyula, vagy a többi mű­vezető a mázsacédulát igazolás végett, mikor nem ellenőrizték, hogy valóban meg van-e a szal­ma? Miért nem szóltak a munkások. akik észrevették a csalást? Igaz, Sinkoviez István szólt Fehérvári főkönyvelőnek, hogy neki gyanús Kovácsi tevékenysége. '•»Fehérvári azonban semmiféle Intézkedést nem tett. Talán azért, mert any- I rájuk nyira bizalmas viszony volt Ko-1 vács és közte? Vagy talán, mert nagyobb összegű kölcsönt kért tő­le? Lehetséges, hogy azért, mert Kovács művelte bérelt földjét? Fehérvári adott — jogtalanul — megbízólevelet Kovácsnak a szal­ma felvásárlására. A fennálló ren­delkezések értelmében olyan ősz- szegeket fizettek ki, melyet a jogszabály tilt. A társadalmi tu­lajdont képező kukoricából önha­talmúlag 10 mázsát kölcsön adott egy évre. A munkások figyelmez­tetésér Kovács csalásaira vonat­kozóan figyelmen kívül hagyta, nem ellenőrizte, nem vizsgálta ki annak valódiságát. Vajon miért? Nem akarta kompromittálni ^.gyárat? Mi ha nem a társadalmi tu­lajdon herdálóinak, tevékenységei­nek palástolása? Mit akarunk ezek nyilvánosság­ra hozatalával? — kérdezhetnék olvasóink. Azt, hogy a közvéle­mény figyelmét felhívjuk ezekre a káros, előrehaladásunkat gátló jelenségekre, hogy elmondják vé­leményüket ezekről. Segíteni a- karjuk az olyan közhangulat ki­alakítását, amely megveti, kikö­zösíti maga közül a társadalmi tu­lajdon dézsmálóit, hűtlen kezelőit, azokat, akik a népi vagvcn meg­védését közönbösen veszik. Vegyék végre tudomásul egyes vezetők hogyha a hétköznapok egyszerű munkásaitól megköveteljük — mert. meg keli követelni — a tár­sadalmi tulajdon védelmet, tiszte­letben tartusát, akikor ez még fo­kozottabb mértékben vonatkozik Magyar mintás „norvég“ kesztyűk A magyar nők kézimunká­ja meghódítja Európát. A me­gye 21 községében, mintegy 1400 asszony és lány köti a Gyomai Háziipari Szövetke­zetnek a színpompás téli kesz­tyűket, amelyekből már az idén is 18 ezer párat szállí­tottak Londonba, Stockholm­ba, Koppenhágába, Moszkvá­ba, Varsóba— és Norvégiába is­A közkedvelt kesztyűkbe magyar motívumé, rózsás, csillagos, rozmaringos, kisga- lambos új mintákat kötnek. Az új mintájú kesztyűk tet­szenek a külföldieknek is és 30 ezer pár felnőtt és gyer­mek kesztyűt rendeltek. Moliére: Fösvény című víg- játékát tanulják nagy szorga­lommal a szentetomyai peda­gógusok színjátszó csoportjának tagjai. A bemutató előadás feb­ruár 15-én este 7 órakor lesz a szentetomyai művelődési ott­honban. + Az újkígyóst KISZ-szervezet kultúrcsoportja február 8-án, szombaton, Gábortelepen ven­dégszerepei. A kultúrműsor it­ta« táncmulatságot rendeznek. + A nagygyantéi szervek közös összefogással kultúrtermet évi­ének. Színjátszó csoportjuk Gárdonyi: Bor című népszín­művével készül az avatásra. Biharugrán színjátszó cso­port, 40 tagú vegyeskar és 24 tanú tánccsoport alakult, s ti­zenkét új táncruhát vásároltak a községi tanács segítésével. + Orosháziul február 6-án, csü­törtökön havi vásárt rendez a vá­rosi tanács. Várható időjárás esütiirtiik estig t Erősen felhős idő, sok helyen eső a magasabb hegyeken havazás, havaseső. Mérsékelt, helyenként élénk délnyugati, nyugati szel, az évszakhoz képest enyhe idő. Vár­ható legalacsonyabb hőmérséklet m* éjjel: mínusz 1—plusz 2. Az litmutaio rassz, vagy a kritikus szeme? Érdekes vitának voltam fül.a- núja a napokban. Az egyik járási főagronómus a tsz-elnökök részé­re tartott előadásában mélysége­sen elítélte a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 1957—36. gaz­dasági év termelési tervének és bevétel-kiadás költségvetésének elkészítéséhez kiadott „Irányszá­mok az állatállomány takarmány- szükségletének megállapításához” című táblázat néhány adatát. Miről is tájékoztat e táblázat? Az állatállomány évi takar­mányszükségletéről. A főagronómus egyszeri pillan­tásra megállapította, hogy a táb­lázat nem gyakorlati jellegű, — Felháborító — mondotta —, hogy ma olyan útmutatót adnak ki, melyben a tejelő szarvasmar­ha egyéni takarmányszükségletét 120 kiló abrakban állapítják meg, ugyanakkor egy lónak, — a te­hénnel azonos időszakra — 920 kilót írnak elő. A két adat összehasonlítása va­lóiában megdöbbenés re ad okot. A megdöbbenés azonban egyből szer­tefoszlik. ha elolvassa az ember az útmutató idevonatkozó részét: tehén alaptakarmánya 350 kiló é'ősúlyro évi 1500 kiló tej terme­lésére... és az Irányszámok. A rek­lamáló el felei tette a tehén pót- abrak szükségletét azaz a követ­kező sort is elolvasni, ahol ez áll: oótcbrak: 1500 kilón felül, minden 100 kiló tejre 40 kiló. Ha ezt is “lolvassa, akkor a bírálat helyett biztosan dicsőítette volna az útmutató szakszerű összeállítását. — sík — Majnát József FTTTTTTTTZTZTTT rTTTVVTVVVWVVWVV» StóAMA Vöttam üdülni!... A nagy hú és a múli heti fa gyos időjárás miatt a megyei va­dásztársaságok mintegy 4 vagon sza mestakarmányt szórtak ki szerte a megyében és a Körösök menti vadas területeken a fácánoknak és a foglyoknak. + A szélesvásznú első francia— magyar koprodukció« film: A fe­kete szem éjszakája zenei elvé lelet rövidesen befejeződnek. + A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet tagjai jég a- latt halásznak. A befagyott Holt- Körös tavain mintegy fél négyzet- méteres körben vágott léken e- resztik le hálóikat s így 10—-15 mázsa halat — főként pontyot — fognak hetenként a békéscsabai halászcsárdájuk és a budapesti árusítóhelyük szükségletére. + Deák György, a bérkocsis című darab címszerepében F. Nagy Im­re betegsége miatt kitűnő beug­rást láttunk Battonyán Falus Györgytől, a színház igazgatója - tóL Mikor 1952 áprili­sában a Körösladányi Földművesszövetke­zettől a községi ta­nácshoz kerültem ta­nácselnöknek, az első napok bizony nehe­zek voltak. Aztán el­kezdtem tanulni, hogy a tanácsi mun­kát alaposan megis­merjem. Nehezítette helyzetem, hogy ab­ban az időben, ami­kor az elnöki tisztsé­get átvettem, itt, a körösladányi tanács- házán bizony nem úgy ment a munka, ahogyan kellett vol­na, különösen ae a- dóterv teljesítése kö­rül volt baj. A párt segítségével és a ta­nácsi dolgozókkal összefogva Igyekez­tem o bajokon segí­teni, és ha nem Is egykönnyen, de elér­tük, hogy az adó- és a községfejlesztési tervek teljesítésében, s a falu építésében, szépítésében elsők vagyunk a szeghalmi járásban. A közelmúltban nagy meglepetés, nagy kitüntetés ért. A járási tanács elnö­ke, Sándor József elvtárs tudomásomra hozta, hogy eddigi munkámért két heti ingyenüdülésben ré­szesítenek. Még éle­temben sohasem ü- dültem. A felszaba­dulás előtti Időben a Merán-fé le urada­lomban hónapos cse­lédként dolgoztam. Az életnek én is csak a keservesebbik ré­szét ismertem a fel­szabadulásig. A párt­nak 1945 óta vagyok tagja. A közösségi tennivalókból mindig, minden erőmmel ki­vettem részem, mert éreztem, hogy végre értelme van az éle­temnek. üdülni azon­ban csak most vol­tam először. A beuta­ló hazánk egyik leg­szebb helyére, Szil­vásváradra szólt. Per­sze, nagyon felpakolt a feleségem az útra, hogy legyen majd mivel .MpótoM' at ottani kasztot. De bi­zony, csak koloncnak vittem a hazait, any- nyi volt az ennivaló. Igazán boldognak é- reztem magam Szil­vásváradon, jó barát­ságot kötöttem a más vidékekről jött dolgo­zótársakkal. Minden­nap egyebet sem tet­tünk mint pihentünk, ettünk és szórakoz­tunk. Ügy elrepült a két hét, hogy szomo­rúan vettem tudomá­sul a hazautazás ide­jét. Otthon volt mit mesélnem a család­nak, meg a tanácsi­aknak arról, hogy milyen szép és jó volt Szilvásváradon. Ügy igyekszem dol­gozni ezután is, hogy rászolgáljak, vagy máskor is kiérde­meljek ilyen kitün­tetést. A pártnak pe­dig köszönöm, hogy a kéthetes üdülést ré­szemre lehetővé tet­te. Búzás István VB-elnök, Körösladány. Művelődni otthon, vagy hűtőszekrény Mi, bélmegyeriek nagyon örü­lünk, hogy régi vágyunk teljesült és új kullúrotthont kaptunk. Ed­dig a dolog rendben is volna. A- zonban megkérdem: kinek volt as a remek ötlete, mely szerint e- gyetlen kis kályhácska egy ha­talmas termet bemelegít, méghoz­zá olyat, melynek ablakai been­gedik a hideget? A múlt hét szombatján vendég- szerepeit nálunk a békési gimná­zium színjátszó csoportja. Nagy érdeklődés fogadta őket. Nagy ö- römmel vásároltam meg én is a jegyet és alig vártam, hogy elér­kezzék a várva -várt nap. Mikor aztán beléptem a terembe, majd meghasadt a szívem, látva a far­kasordító hidegben topogó közön­séget, és a vandégszereplőket Ezért sokan elmentek a nézők kö­zül. Én végig kitartottam ugyan, de megfogadtam — mint mások — ,hogy amíg nem lesz fűtött né­zőtér, addig nem jövök el, bár­mennyire Is szeretem a kultúrát Hisz’ senki sem akar beteg len­ni. Kérem a Népújságot, hogy me­legítse fel az illetékesek szívét, amennyire lehet, hátha több kály­hát „ütemeznek be“ és mire a kánikula elérkezik, a kályhák is megjelennek. A didergő közönség nevében: Cribor Ferenc, Bélmegver

Next

/
Thumbnails
Contents