Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

BäKI?S J Világ proletárjai egyesüljetek! [ MUNKÁSOK, PÁRÁSÍTÓK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958. JANUAR 7., KEDD Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM Értékelték a termelősxövetkexetek 1956—57 évi munkavemenyét A forradalmi mukás-parasat kormány vándorzászlójáért indított munkaversenybe 1057-ben megyénkből ötvenhárom termelöszövetkezet nevezett be. A termelőszövetkezetek gazdasági ered­ményeit megyei értékelő bizottság 1958. január 6-án értékelte. Az 5“ termelőszövetkezet közül legjobb eredményt elért tsz-ek a következők: Az első kategóriába (négyszáz hoidi'g) a bizottság a végleges Sor. rendet nem tudta megállapítani, mert a mezőkovácsházi járás me­zőgazdasági osztálya nem terjesz­tette fel azokat a tsz-eket, melye­ket korábban jelzett. Például a mezőhegyesi Törekvő Tsz-t, mely­nek 1956—57. évi eredményei igen jók. A "bizottság úgy döntött, hogy a mezőhegyes’ Törekvő Tsz ered­ményeit utólag bekéri; Négyszáztól ezer holdig Első, hetvenhárom ponttal a bé­késcsabai Május 1' Tsz. Második ugyancsak 73 ponttal * kamut! Petőfi Tsz. (A békéscsa­bai tsz állatsűrűsége jobb, földje v.szont gyengébb minőségű, mint a kamuti Petőfié. Ezért döntött a bizottság a békéscsabai javára.) Harmadik 68 ponttal a nagyszé­nást Lenin Tsz. Az ezer holdon felüli tsz-ek közül: Első a tótkomlós! Viharsarok 87 ponttal. Második a gádorosi Petőfi 72 ponttal. Harmadik a füzesgyarmati Aranykalász 57 ponttal; (A pontozás alapját a tsz ter­mésátlagai, állatsűrűsége, állati termékek hozama, a tartalékolás mérve, a tiszta vagyon növelése, az egy kh-ra eső pénzbevétel és a hivatalos felvásárló szerveknek történt eladás, egy szántóegység­hez viszonyított forintérték pénz­bevételhez képezte. A termelőszövetkezetek 1956— 57. évi versenyében a mezőko­vácsházi és a gyulai járás taná­csainak mezőgazdasági osztálya Békéscsaba áruforgalma a számok tükrében A Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kéré­sünkre a következőkről tájékoztatta az újságolvasókat. — Jelenleg tizennégy millió fo­rinttal több árucikket raktáro­zunk, mint 1956 szeptemberében. Békéscsaba ellátása 1958 első nap­jaiban jobban biztosított, mint az előző években. Az 1957-es áruforgalomról a következőket mondta; , 4-í Négy millió forinttal nagyobb folt az 1956-os év forgalmánál az 1957-es.’ Az emberek jólétét mi sein bizonyítja jobban, mint az aján­déktárgy aj: forgalmának növeke­dése. Játékáruból háromszázezer forint értékkel több fogyott el, mint 1956-ban. Természetesen a ródlit is ideszámolva, amiből 550-et adtunk el. Ebből a cikkből nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Üvegből, porcelánból, kristályvázából, csiszolt üvegből csak a karácsonyi időszakban egy millió forint volt a forgalmunk. 1957 negyedik évnegyedében 40 darab motorkerékpárt, 46 varró­gépet, 259 kerékpárt és 167 mosó­gépet. 557 rádiót, 28 porszívót, 17 hűtőszekrényt, 5 televíziós rádiót, 150 kukoricamorzsolót, 520 tűzhe­tve! és három vagon zománcozott edényt adtunk el. A ruházati cikkek forgalma hogyan alakult? — Ugyancsak a negyedik évne­gyedben férfi ingből kétezer da­rabbal, férfi téli hosszú kabátból '200 darabbal adtunk el többet, mint 1956 azonos időszakában. A kötöttáruból és egyéb fehérnemű­ből 1957 negyedik negyedében az 1958 hasonló időszakához viszo­nyítva megkétszereztük a forgal­mat. nem végzett olyan munkát, mint azt a termelőszövetkezetek egy­más közötti versengése megkíván­ta volna. Már a nyárra készülnek a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár ban a más üzemekben is gyártható árucikkek helyett az eddiginél jóval több férfiinget kötnek az új- esztendőtől kezdve. A termelőberendezés növelésével, több gép at-* kalmazásával és a munka jobb megszervezésével egy-két éven be-> lül mintegy háromezerkettőszáz inggel készítenek naponként töb­béi a csabai üzemben, s ennek megfelelően emelik majd dolgozó­ik létszámát. Már az első negyedévben kb. hat tonnával több kö­töttholmit gyártanak, mint a tavalyi utolsó évnegyedben. A keresett nyári kötöttingekből is jóval többet szállítanak az üzletekbe. A közkedvelt Regatta, panama-apacs ingeken kívül meg­kezdték egy új, áttört, zsinórozott mintájú nyári inganyag kötés :f. Ezt a pamut inganyagot Erdős Károly főmérnök elgondolása s~a- rint a gyár újitóbrigádja újszerű kötési módszerrel, kikészítést el­járással dolgozta ki, s jó minőségű, szellős, lukacsos, a nedvességet szívó, jó tartású és különösen nagy előnye, hogy nem nyúlik, mint az eddig gyártott kötöttingek. Belőle mintegy hetvenezret varrnak a mai ízlést kielégítő szabásban, pasztell színekben, s ha megkedre-t lik, kétszerannyit készítenek az első félévben. Sokkal jobb minőségben, műselyern átszövéssel gyártják — már az első negyedévtől Icezdve —az eddig csak tiszta pamutból készített női és gyermek alsó ruhaneműeket, svájci és bundanadrágokat vállasokat, jégereket is, amelyek csillogóbb szintiek, lényegesen tetszetősebbek s finomságuknál fogva célszerűbbek is tesznek. Az MTI munkatársa illetékes hogyan alakult 1957-ben országosa tikúja. A kérdésekre a következő A járművek száma rohamosan emelkedik, így jelentősen megnőtt közutaink forgalma: 1957-ben csaknem 25 000 új motorkerékpárt és gépkocsit állítottak forgalomba, Ugyanakkor az ellenforradalom utáni időben erősen meglazult közlekedési fegyelem még mindig nem állt helyre teljesen. Főként a gépjárművezetők közúti fegyelme kifogásolható. Túllépik a sebesség­korlátozásokat, ittasan vezetnek nem mindig tartják meg a közle­kedésrendészeti előírásokat, ami pedig egyik legfontosabb feltétele a balesetek megelőzésének, elke­rülésének. A figyelmetlen, gondatlan veze­tés, a KRESZ szabályainak meg­szegése miatt emelkedett a közle­kedési balesetek száma: 1957 első kilenc hónapjában 1115 balesettel volt több, mint az előző év ugyan­azon időszakában. Közlekedési bal­esetek 1957-ben decemberig 494 személy azonnali halálát okozták és 3280-ao szenvedtek súlyos sé­rüléseket. A súlyosan sérültek je­lentős része nyomorékká lett. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy különösen a tehergépkocsik és a motorkerékpárok vezetőinek hibájából növekedett ugrásszerű­en a balesetek száma. A motorke­rékpárvezetők pl. 1080 balesetet o­Közös Nehru-Siroky nyilatkozat Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök és Viliam Siro- ky csehszlovák kormányfő az indai-csehszlovák viszonyról és egyéb nemzetközi problémákról folytatott tárgyalások után va­sárnap Delhiben közös nyilatkozatot írt alá. Nyilatkozatukban többi között kijelentik, hogy a leszerelés a legsürgősebb és legfontosabb nemzetközi probléma. Megerősítik azt a nézetet, hogy a nukleáris fegyverek kísérleteinek azonnali megszüntetése az első és konkrét lépés, s ezt akár azonnal is meg lehetne tenni. Ez megfelelő légkört teremtene ahhoz, hogy előbbre jussanak a leszerelésben, hogy lemondjanak a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek alkalmazásáról és megszüntessék ezeknek a gyártását is. A két miniszterelnök a tárgyalások során különböző tér­ségek fontos nemzetközi problémáit érintette. Nyilatkozatuk­ban egyetértenek azzal, hogy ezek a problémák csak békés tár­gyalással, a belügyekbe való beavatkozás nélkül, s az országok függetlenségének és szuverénításának tiszteletbentartásával oldhatók meg. Kijelentették; a továbbiakban mindent elkövet­nek, hogy Kína jogos képviselője minél előbb elfoglalja helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Rámutattak, hogy a két ország egyezménye értelmében Cseliszlovákia egy vasöntöde építéséhez nyújt segítséget Indi­ának. A nyilatkozat hangoztatja még a további együttműkö­dés jelentőségét a két ország kölcsönös kereskedelmi kap. csőlátóiban, nemkülönben gazdasági, kulturális és rnnsaaki térti, lettm. (MTD helyen tájékoztatást kért arról, i a közlekedési balesetek stalisz- felvilágosításolM l adtak: koztak, háromszázöttel többet, mint 1956 azonos időszakában. Az elmúlt évben csak Budapes­ten a rendőri szervek 525 ittasan közlekedő gépjárművezető ellen indítottak bűnvádi eljárást. U- gyanakkor — ittas vezetés miatt — hatszáz jogosítványt vontak be hosszabb-rövidebb időtartamra. A meglazult közlekedési fegyelem megszilárdítására a súlyos sza­bálytalanságok elkövetőitől 2698 gépjárművezetői igazolványt kel­lett visszavonni. Az ittas vezetők 1957-ben csak­nem hétszáz balesetet okoztak, a- miböl 94 halálos végű volt. A rendőrség a jövőben még szigorúbb intézkedéseket foganatosít az ittas vezetés felszámolására A rohamosan emelkedő közle­kedési baleseteknek a fővárosban a hangjelzési tilalom életbelépte­tésével időlegesen sikerült gátat vetni, a hangjelzési tilalom első hónapjában, októberben nyolc­vaneggyel volt kevesebb közleke­dési baleset Budapesten, mint az azt megelőző hónapokban. Az el­ső hónap eredményei azonban nem állandósultak, miután ,a gép­járművezetők hozzászoktak a kür­tölés! tilalomhoz, ismét kevesebb figyelmet fordítanak a közrendé­szeti előírásokra. Ezért a baleseti statisztika újból emelkedik. Az utóbbi két hónapban 563 baleset fordult elő, elsősorban a gépjár­művezetők hibájából, ebből ötven­kettő gyorshajtás, tizennyolc ittas vezetés, harminckettő szabályta­lan előzés miatt történt. A gyatogosok figyelmetlensége is sok szabálytalanság és számos baleset előidézője. Múlt év októ­ber és november hónapjában 137 járókelő került mozgó járművek kerekei alá, és felugrálás miatt tí­zein életüket vesztették. Országo­san a gyalogjárók hibájából — 1957. január 1-től december 1-ig 1405 baleset fordult elő. Ezek okai között szerepel szabálytalan átha­ladás a kocsiúton, fel- és leugrálás mozgó járműről, ittasság, vigyá­zatlanság, stb. Az 1405 személyből 120 meghalt, 833 súlyos, 452 pedig könnyebb sérülést szenvedett. Az 1405-foől Budapesten 10(55 embert ért baleset, közülük ötvenketten meghaltak, 658-an súlyosan, 357- en pedig könnyebben sérültek meg. Telefonriport a békéscsabai ÁMG igazgatójával — Halló, 11—09? — Igen. Hidi beszél, a Bé­késcsabai Gépállomás igaz gatója. — A gépjavítás üteméről szeretnénk tájékoztatni az újság olvasóit. — Mire kiváncsiak? — Hogyan készültek fel a javítási feladatok megoldá­sára. — Változtatunk a gépja­vítás beosztásán úgy, hogy az arató-cséplőgépeket és kombájnokat május 31-ig javítjuk ki. A többi gépál­lomási felszerelést pedig e- gész évben folyamatosan ge- nerálozzuk. — Hány gépet javítottak meg eddig? — Kilenc traktort főjaví­tásban részesítettünk, u­gyanakkor hét traktoron ki­sebb hibákat hoztunk hely­re. Három kombájnt, hét cséplőszekrényt, hat ekét. egy tárcsát, négy vetőgépet, nyolc kultivátort és egy sí- lótöltőt javítottunk eddig meg. — Van-e elegendő alkat­rész? — Főleg tárcsapenselyek hiányoznak, ezeket nem le­het kapni, — A traktorosokat bevon­ják-« a gépek javításába? —• Természetes. Az arató- gépeket azért nem javítot­tuk eddig, mert a traktoro­sok szántottak. M^£ akar­juk velük ismertetni az a- ratógép szerkezetét, hogy az aratási munkákban a hely­színen Sic is el tudják vé­gezni a kisebb javításokat. • Dupsi Hogyan alakult 1957-ben a közlekedési balesetek statisztikája

Next

/
Thumbnails
Contents