Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-07 / 5. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. január 7., kedd Szívleljük meg az egészséges jelzéseket A napokban, kucsmás paraszt- emberek állítottak be a tó tk omlóéi községi pártbizottságra. Kezet ráztak a párttitkárral és rövid ismerkedés után kiderült jövetelük célja. A pusztaszöllősi tanyavilág küldöttel voltak. Kurta szavakkal adták elő kívánságukat; olvasókört szerelnének létrehozni, s hogy ez mentül hamarabb menjen, segítsen nekik a pártbizottság. Elsősorban a helyiség megszerzésében, meg aztán küldjenek ki néha egy-egy vezető embert mert most, a hosszú téli estéken a legjobb alkalom van az eszmecserére. Nem kommunisták voltak ezek a tanyai emberek, de szándékukból kicsendült, hogy tudni, hallani akarnak a világ folyásáról, a párt és a kormány politikájáról, egyszóval: jobban be akarnak illeszkedni az életbe, jobban lépést akarnak tartani vele. Tudni, hallani akarnak a törvényekről, a rendeletekről, hogy ennek megfelelően alakítsák életrendjüket és az eszmecserék során nekik és a köznek megfelelő módon cselekedjenek. Nem világot rengető dolog ez. Az élet egy szürke, hétköznapi megnyilvánulása. Mégis sokat mond. Ami életünkben kinccsel felérő, mert' ebben a kis dologban — mint sok ezernyi ilyenben — az emberek fokozódó politikai és gazdasági aktivitása, a párt és a kormány politikája iránti érdeklődés és az iránta egyre növekvő bizalom csillan meg. S még más is. A falusi, a tanyai paraszt is egyre inkább repesztgeti a sötétség burkát. Világosabb úton, nyitottabb szemmel akar járni az életben, s ha a kommunisták szava nem jutott még el hozzá igényeinek megfelelően, elmegy hozzájuk. Kopogtat a párt ajtaján, segítséget kér gondjai orvoslásához. A pusztaszol!ősiek is így cselekedtek és kívánságukra csak egy féleképpen lehet válaszolni: megcsináljuk emberek. A tótkom lósi- ak egyébként is tudják mit jelent a parasztság nevelése szempontjából az olvasókör. A községi olvasókörben, vagy ahogy ők hívják, parasztkörben — sokszor 300—400 ember is ott szorong egy-egy előadáson, vagy pártnapon és ha elmaradt, vagy hosszabb időközzel szünetel, máris reklamálnak. Tótkomlóson figyelembe veszik ezeket az egészséges jelzéseket. Tudatában vannak, hogy a párt- agitáció ,e fontos formái, a pártnapok és ismeretterjesztő előadások, egyre jobban anyagi erővé válnak az emberekben. S ezek a jelzések nem találnak süket fülekre, sőt sürgetően követelik, hogy még jobban az emberek sűrűjében éljenek. A tagkönyvcsere során is mintegy 80 elvtársat válogattak ki, akik a legal kaim asabbakk kis- gyűlések, csoportos beszélgetések megtartására és a bizalomra rá is szolgálnak ezek az elvtársak. Tanyázó estéken cserélik ki nézeteiket a község lakosaival, megmagyarázzák a párt & kormányhatározatokból adódó tennivalókat. Azt mondottuk az előbb, hogy a falusi, a tanyasi ember is egyre jobban repesztgeti a sötétség burkát és nyitottabb szemmel akar járni, s hogy szétvethesse ezt a burkot, a kommunistáktól kér segítséget. A legtöbb helyen meg is kapja ezt. De azt is látnunk kell, hogy sok helyen nem veszik még figyelembe, hogy az élet kopogtat a pártszervezet ajtaján. Hány, j meg hány lőfkösházi parasztember mond őszinte kritikát a helyi; pártszervezet munkája felett, ami- i kor arról dohog, hogy mióta a be- ^ gyűjtési rendszer megszűnt, nem keresik fel őket a kommunisták. S vajon erre az egészséges bírálatra hogyan reagálnak a lőköshézi pártszervezetek? Sajnos nem sokat tettek. E jelzések dacára hónapok óta nem tartanak a községben kisgyííléseket. Begubóztak s elégségesnek tartják azt, ha ők tudomást szereznek a párt- és kormányhatározatokról, s hogy mással mi lesz, az nem az ők dolguk. De mondjuk csak ki a szót kereken: az emberek bizalmára mely a jogos bírálatban és igényben testet öltött, ők bizalmatlansággal érdektelenséggel válaszoltak. De vajon minden lőkösházi kommunistára jellemző ez a magatartás? Ha ezt állítanánk tévedés lenne. De egyben valamennyiüket felelősség terheld. Ha a pártvezető- ség megnyugszik és nem ad agi- tációs feladatot a kommunistáknak, -nekik kellene kérni. Ha elnézik, hogy az emberek hívó szavára nem hajlandók az élettel, az emberekkel szembe nézni, nekik kellene ezt nap, mint nap megkövetelni, mert az élet kopogtatása ez. Az életé, amelyben formálódnak az emberek. Szebb és megváltozott életünké, melynek velejárói ezek az egészséges jelzések, s ha Tótkomlóson felfogják és megértik ezeket a jelzéseket. Lőköshá- zán se találjon többé süket fülekre. Deák Gyula Békekövelelések nyugaton Angliában 1958 első napjait az jellemzi, hogy fokozódik a nemzetközi feszültség enyhülését követelő népi nyomás — írja a Pravda. — A cikk hangsúlyozza, hogy a harc az amerikai rakétatámaszpontok angliai elhelyezése körül összpontosul. Az angol közvélemény határozottan követeli, hogy szakítsanak a valóság reális értékelésétől elszakadt politikával. A jelenlegi angliai helyzet jellemző vonása, hogy azoknak a köröknek sok képviselője is ellenzi a kormány politikáját, amelyekben a kormány nemrég még támogatásra talált. Nagy lendületet öltött az ameri. I kai rakétatámaszpontok ellen vívott harc Skóciában is. Az amerikaiak legfontosabb rakétatámasz- ' pontjaikat itt szeretnék elhelyezni. Sok skót városban a legutóbbi két hét alatt tüntetések és gyűlések Voltak, tiltakozásul a skóciai támaszpontok ellen. Egész Angliában követelik az a- tomháborús veszély elleni harc fokozását —■ írja befejezésül a | Pravda. Városi képvíselőtestüle- I tek, szakszervezetek, szövetkezetek szervezetek és a dolgozók más \ szervezetei százával hozzák a tiltakozó határozatokat. A népi követelések olyan erővé válnak, a- melyet nem lehet többé figyelmen I kívül hagyni, A NATO állandó tanácsa szerdán foglalkozik a Bnlganyin leveledre adandó válasz kérdésével London lohn Earle, a Reuter tudósítója írja: A NATO-országok miniszterelnökei a múlt hét végén elvégezték az utolsó simításokat azoknak a leveleknek fogalmazványain, a- melyekben majd Bulganyin szovjet miniszterelnök decemberi leveleire válaszolnak. A NATO állandó tanácsa szerdán ülést tart Párizsban és minden valószínűség szerint megvitatja a Bulganyinnak adandó válaszok kérdését, hogy az egyes levelek elküldése előtt összehangolják az elgondolásokat. Sok országban érdeklődéssel fogadták MacMillan angol miniszterelnöknek azt a szombat esti kijelentését, hogy egy kelet myvmp'd megnemtámadási szerződés nem lenne káros. Megjegyzik, hogy MacMillan nem hivatalos formában tette meg javaslatát és anélkül, hogy azt részletezte volna. Megfigyelők azonban ennek ellenére úgy értelmezik MacMillan kijelentéseit, hogy az angol vezetők nem utasítják el annak lehetőségét, hogy egy kelet-nyugati értekezleten szóba kerüljön Bulganyin marsallnak a NATO és a varsói szerződés közötti megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslata. Párizsban szerdán előreláthatólag megvitatják a Bulganyin-le- velek egy másik szakaszát is, nevezetesen azt, amelyben a szovjet miniszterelnök támogatja a középeurópai „atomfegyver-mentes” övezet (Kelet és Nyugat-Németor- szág, Lengyelország, Csehszlovákia) létrehozására vonatkozó lengyel javaslatot. Francia politikusok elutasították a javaslatot. Nyugat-Németor- szágban nyilván attól tartanak, hogy Anglia esetleg fenntartás nélkül támogatja a lengyel tervet. Az angol vélemény szerint a lengyel Javaslat nem mentes ugyan politikai nehézségektől, de érdemes azt gondosan tanulmányozni. Megfigyelők úgy vélik, hogy a NATO-íagállamoknak további eszmecserét kell folytatniok a Bulganyin-leveleknek arról a javaslatáról is, amely közvetlen legfelső szintű szovjet-amerikai tárgyalásokat indítványoz. Londonban egyes hivatalos személyiségek úgy vélekednek, hogy bátorítani kell az Egyesült Államokat az o- roszokkal való kétoldalú tárgyalásokhoz vezető úton. (MTI) Vasutasok és honvédek helytállása a hóviharban Az orosházi állomáson túl, a szentesi vasútvonalon, a lctfctanyá-< tói mintegy 200 méterre a hétjő délelőtti hóvihar kidöntött kél távírópóznát, melyek közül az ei gyík a pályatestre zuhant, míg É másik oly veszélyes helyzetbea dőlt meg, hogy minden pillanatban lezuhanással fenyegetett, A helyszínre vasutasok érkeztek, hogy mielőbb eltávolítsák a közlekedési akadályt, mert már ott vesztegelt a Szentes felől érkezett délelőtti motorvonat. A közelben gyakorlatozó honvéd század tag♦ jai látva a vasutasok nehéz küz- áelmét, azonnal segítségükre siet- tek, és közös erővel szabadították meg a pályatestet a hóvihar okozta akadálytól, s a motorvonat folytathatta útját. H, F Tanácstagi beszámolók Békéscsabán A 30. és 32. számú városi vá-1 lasztókerületekben Such Jánosné \ és Kovács Pál tanácstagok a Ru-j hagyár kultúrtermében folyó hó j 8-án, este fél 5 órakor, a 109. és I 110. számú városi választókerüle-1 tekben Kocziha János és Kurilla Sándor tanácstagok a Csabasza- badi iskolában folyó hó 12-én, reggel 9 órakor tartják meg szokásos félévi beszámolójukat, A tanácstagok kérik választóikat, hogy beszámolójukat hallgassák meg 8 utána véleményüket, javaslatukat, kéréseiket adják elő, hogy ezzel a tanács munkájának megjavítását elősegítsék. Csígacsinálók (Tudósítónktól): Megvallom őszintén, hogy ennyi es'gacsináló asszonyt, leányt életemben még nem láttam. Még lakodalom alkalmával sem. Hogy hányán vannak? Legalább negyvenen, öregebbek, fiatalabbak vegyesen, de egy közös ismertetőjelük mégis akad: szorgalmasan, fürgén dolgoznak, s mellé még dalolnak is... Most már azt is elárulom, hogy a kötegyáni pártszervezet nagytermében vagyunk. Az idő: pénteken este. Kint, a hideg estében kevesen poroszkálnak az utcán, ttotafekAe gond ül a táj nyakába, de itt bent, a szobában kellemes meleg fogad. A kályhában pattogó tűz duruzsolja a bábeli hang-káoszhoz a halk aláfestő muzsikát. Az asszonyok egymásután érkeznek, hozzák a lisztet, tojást. % — Hű, de jó meleg van! — mondogatják, s levetik a kabátot, hogy aztán helyet foglaljanak a fehér térítővel leterített asztalok mellett, a többiek között. — Nátázzanak mán’ valamit, asszonyok! — biztatja őket Bacsá- né, a nőtanács elnöke, aki hol az egyik, hol a másik hosszú asztalhoz térül-fordui. Nem is nagyon kell a biztatás, mei’t már kezdik is az egyik asztalnál: ...Réten, réten, sej a kötegyáni rétem..“ A fiataloktól átveszik a többiek is, s dalol az egész ásszonysereg, hogy csak úgy reng belé az egész épület, sőt, még az utcán is megállnak a járókelők, hogy — hát itt meg mi van?... A feleletet én mondom most ki, a csigacsinálóki helyett: hétfőn „ünnepi vacsorá” t rendez a pártszervezet abból az alkalomból, hogy kiosztják az új párttagsági könyveket. A vacsora pedig nem lehet akármilyen! «Finomnak kell lennie, s ezért beszéltek össze az asszonyok, a kommunista feleségek, hogy a csigaleveshez szükséges csigát közösen készítik el... ...Itt vagyunk közöttük. Szinte nem is tudom összeírni, hogy kiket látok. Tsz-tagok, tanácsi dolgozók feleségei, kiszista lányok, jó kedvű, beszédes háziasszonyok... Azt is néhéz számibavemni, hogy miről társalognak, beszélgetnek. Szó esik a mindennapi életről, a háztartásról, gyerekekről, még a politikáról is. — Most már tudjuk, hogy mit akartak Habóczkiék tavaly októberben! — hallik innen is, onnan is. — Kellett vóna nekik a főd, meg a kulákoknak a ház, de abból nem esznek! A fene egye meg ükét! A moziról is, a divatról is esik néhány szó..; — Mi nem öltözködtünk ilyen puecosan, mint a mai fiatalok — mondja egy néni. — Olyan szégi- nyek vótunk, hogy egy cipőnk vót, most meg minden új ruhához új cipő van! Na, nem igaz?... De igaz! Helyeselnek az asszonyok, így van. Ma nem lehet úgy bemenni a boltba, hogy az ember ne tudna vásárolni ruhát, meg cipőt... Minden van. S ez így jó! A felszabadultság érzése bőbeszédűségre ingerii az asszonyokat. Meghányják-vetik a gondokat, ö- römöket, miközben a kislányok, 3—4—5 évesek, gondtalanul játszadoznak a terem egyik félreeső sarkában, a kabátok között. Az arcuk kipirul a játélklázban. Két asztalnál állandóan gyúrják, nyújtják, szeletelik az aranysárga tésztát, a három nagy asztalnál pedig apró csigákká formálják az- asszonykezek... A fehér térítők lassan sárga színt öltenek a sok csigától. Biztosan fonom lesz az a leves: — Az asszonyok háromszor any- nyi lisztet, tojást hordtak össze, mint, amennyi .kéne, de ez sem baj — állapítja meg elégedetten Bacsáné, miközben beszélgetésre csípem el egy pillanatra. — Mi lesz a vacsora? — Csigaleves, őz- és nyúlpapri- kás, pecsenye, bor... — S a vacsora után? — Táncolni fogunk, meg dalolni... Azt hiszem, hogy ehhez nem kell kommentár, s ahhoz sem, hogy az asszonyok szívesen jöttek el csigát csinálni, mert így jobban Ízlik majd a esisaleves... Gyorsan telik az idő, de észre sem veszik. Beszélgetnek, dano- lásznak... Amikor becsukódik mögöttem az ajtó, s eltávolodom a zsíbomfféstól. mé<? hallom, ahogy szárnyal a szép nóta: „...Fs+ére várom a rózsám vacsorára!“... Patlae: .T. Róbert
