Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai egyesülhet etil MUNKÁSOK 1958. JANUÁR 15., SZERDA Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Békés mtgmt/ Menettérti utazás a Holdba: tíz nap Szovjet tudós a Hold elérésének lehetőségéről Kiev. (TASZSZ) Csebotarev professzor szerint gyakorlatilag megvan annak a lehetősége, hogy rakéta elérje a Holdat és onnan visszatérjen a Földre. A rakéta pályájának előzetes számításai azt mutatják, hogy a repüléshez csak annyi üzemanyag kell, hogy a rakéta elszakadjon a Földtől. További útját már a Főid, a Hold és a Nap vonzóerejé­nek hatása alatt teszi meg. A rakéta négyszázezer kilométerre eltávolodik a bolygónktól, majd körüljárva a Holdat, visszatér « Földre. Kezdősebességének tizenegyezer kétszázméternek kell len* Számoljunk együtt azért, mert ő és egyéni gazdatár ­Ma már világosan felmértietők a múlt év mezőgazdasági terme­tesének eredményei. Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy i megye termelőszövetkezetei «ernte kivétel nélkül magasabb terniéseredményeket értek el, mint az egyéniek. Ebből természetesen az is következik, hogy a jól mű­ködő termelőszövetkezetek tagjai­nak jövedelme is meghaladja az egyénileg dolgozó parasztok jöve­delmét, s jobb eredményeket, ke­vesebb kockázattal, kevesebb gonddal-bajjal érték ei, mint az egv’éniek. Ezen nincs semmi csodálkozni való. Aki csak egy kicsit is járatos a termelés kérdéseink ismereté­ben, jól tudja, hogy a nagyüzem­ben — ahol lehetőség nyílik a korszerű gépek használatára, a- hol a fejlen agró- és zoóteohnika alkalmazása többszörösen érezteti áidasoa hatását — magasabb és jobb terméseredményeket, ennek következtében, magasabb jövedel­met lehet elérni. Ma már bebizo­nyosodott történelmi igazság, hogy a mezőgazdaságban is, mint az iparban a fejlődés útja a nagy­üzem; kapitalista országokban, a tőkés nagyüzem, — mely a földtől megfosztott parasztok kizsákmá­nyolására épül fel — a szocializ­must építő országokbn pedig — mini nálunk is — a szocialista nagyüzem — a szövetkezet, mely az egyéni parasztság önkéntes szö­vetkezése útján jön létre. Tehát a forma egy, mert mindkettő nagy­üzem, de tartalmát tekintve, alap­vetően más. Amíg a kapitalista mezőgazdasági nagyüzem a tőkés érdekéket, egy szűk osztály érde­keit szolgálja, addig a szocialista sai még nem szakítottak a kispar- - cellával. Ennek bizonyságául a sok közül csak egy példát említek, Csaiba- csüdöt, ahol az elmük gazdasági évben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok 1471 kh, ossz búzavetés területükön 8,16 má­zsás átlagtermést értek el. Kuko­rica vetésterületük 1166 kih. volt és 2S mázsás átlagtermést takarí­tottak be. Ezzel szemben a „Bol- gazó”, a „Kossuth”, a „Béke” és az „Űj Barázda" Termelőszövet­kezetek, Petőfi és Rákóczi Ter- melőseövetkezeti Csoportok tagjai együttvéve, búzából 12,50 mázsás termésátlagot értek el, kukoricá­ból pedig 25 mázsát takarítottak be kataszteri holdanként. Hason­lóan több termést értek »1 más termékből 1«. Ha csak eat a két termékféleséget számítsuk is, ab­ban az esetben, ha az egész köz­ség a nagyüzemi gazdálkodás út­ját járná, az elmúlt évben 6364 másáéval termelhettek volna töb­bet Csaíbacsüdön búzából, mely pénzben 1 404 460 forint többlet- bevételt jelentett volna. Kukori­cából pedig 2332 mázsával lett volna több a termés. Hogy nemcsak Csabacaüdön ez a helyzet, azt bizonyítják a járási adatok is. A szarvasi járásban a termelőszövetkezetek termésátla­ga búzából két mázsával, őszi ár­pából 4,1 mázsával, tavaszi árpá­ból 3,7 mázsával volt magasabb az egyéniek termésátlagánál. Ter­mészetesen ezzel párhuzamosan magasabb a termelőszövetkezetek tagjainak jövedelme is. Érdemes ezeket a számokat összehasonlíta­ni és elgondolkozni rajta. Nem hi­MAI SZÁMBÓL: Megyénk termelőszövet­kezeteinek zárszámadá­sairól közöl adatokat a harmadik oldal egyik tu­dósítása. nie másodpercenként. Minél közelebb kerül a Naphoz és a Holdhoz, annál inkáié csökken mozgási sebessége, végül pedig nullával lesz egyenlő. Jó lehetővé teszi önműködő műszerek segítségével a Hold Földed nem látható részének megfigyelését, felszínének lefényképezését meteorológiai mérések eszközlését. Fzekután a rakéta megkezdi út­ját vissza a Földre, fokozatosan növekvő sebességgel. Számítások szerint a Földtől a Holdba és onnan visszavezető út megtételéhez tíz napra vau szüksége. Biztató kilátások a nemzetközi helyzetben Moszkvai vélemények Moszkva (MTI). Bár a szovjet sajtó még nem közöl hosszabb kommentárokat Bulganyin mi­niszterelnöknek a NATO kor­mányfőihez intézett üzeneteivel kapcsolatban, moszkvai politikai körökben megállapítják, hogy az ENSZ M szsrint iei»üs«t m a közgyűlés külön üléssztiMrt összeméri a leszerelés kérdésében Illetékes ENSZ-körökben a Re­uter tudósítója előtt hétfőn este kimentették, nagy a lehetősége annak, hogy a közgyűlés rendkí­vüli ülésszakát összehívják új 1«- szereléei vita megtartására. Az említett körök szerint harminc küldöttség támogatja a rendkívüli ülésszak gondolatát. Az egysaerű többség (82-ből 12) elég lenne ah­hoz, hogy a közgyűlést össaehtv- ják. Angliának és az Egyeséit Álla­moknak, az a véleményét bogy a rendkívüli ülésszaktői nemigen le­het várni, hogy jobb eredményre jut, mint a rendes kőzgyflMs hat hétig tartő vitája, azonban úgy hírlik, hogy sem Angiig, *eaa pe­dig az Egyesült Államok nem el­lenezne se milyen határom)M lé­pést, amely a rendkívüli iHéssenk összehívására iránytű. üzenetek fogadtatása kedvezőnek mondható. Az eddigi jelekből, a nyugati politikai személyiségek és megfigyelők állásfoglalásaiból nyilvánvaló, hogy a szovjet mi­niszterelnök javaslatait nagy fi­gyelemmel fogadták a NÁTO-or- szágokban. Moszkvában rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió legutóbbi bé­kés kezdeményezései követ­keztében a nemzetközi hely­zetben bizonyos fokú eny­hülés állt be, megjavultak a kilátások az eset­leges tárgyalások megkezdésére. A szovjet lépések a világ köz­véleménye előtt mind jobban el­szigetelik a csúfosai! megbukott erőpolitika felelevenítésére irá­nyuló kísérleteket. Ebből a szempontból Moszkvá­ban rendkívül kedvezőtlenül íté­lik meg Dulles legutóbbi állás- foglalását, amikor is a szovjet kezdeményezéseket egyszerű „propaganda-fogásnak” minősí­tette. A szovjet megfigyelők rá­mutatnak arra, hogy az erőviszonyok politikai és katonai téren egyaránt a szo­cialista országok javára to­lódtak el. A Szovjetunió ennek ellenére nem törekszik arra, hogy valami­féle erőpolitikát folytasson, sőt számos intézkedéssel, javaslattal kívánja elősegíteni a nemzetközi feszültség enyhülését. A szovjet hadsereg létszámának újabb csők-' kentését, a legfelsőbb szinten tar­tandó értekezletre irányuló kezde­ményezést csak a Szovjetunió el­vakult ellenségei, a hidegháború« elképzelések gyógyíthatatlan bete­gei nevezhetik „propaganda-fo­gásnak”. A Szovjetunió kezdemé­nyezéseinek barátságos, megegye­zésre törekvő jellegét mi sem bi­zonyítja jobban, mint Buganyin miniszterelnök üzeneteinek rend­kívül szívélyes, baráti hangja, a javaslatok konkrétsága. Moszkvában bíznak abban, hogy a nem­zetközi közvélemény nyomá­sára a NATO tagállamainak vezetői rászánják magukat arra, hogy közelednek a Szov­jetunió rendkívül előnyös ja­vaslataihoz. Ugyanakkor azonban hangsúlyoz­zák, hogy még korai lenne fenn­tartás nélkül reménykedni a nem­zetközi problémák gyors megoldá­sában. Bulganyin miniszterelnöli kezdeményezései lényegesen hoz­zájárultak a hidegháborús körök elszigeteléséhez, és ez a tény má* önmagában is jelentősen enyhí­tette a nemzetközi helyzetet. mezőgazdasági nagyüzem a pa­rasztság összefogása, az egész dol­gozó nép érdekeinek kifejezője. Igaz, erröl már eddig is sokszor beszéltünk, mégsem mondhatunk le arról, hogy ismét újra és újra ne foglalkozzunk azzal a kérdés­sel, mely még nem oldódott meg. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok bizonyára gondolkoztak rnár azon, miért van az, hogy a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a tömegszervezetek, a sajtó, a rádió, a magyar nép .többlétéért harcolva, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való át­térést tartják a mezőgazdaságban a legfontosabbnak? A kérdésié a- dott válasz pedig évről-évre is­métlődik és egyre követelőbben szói az egyéni parasztság lelkiis­meretéhez. Az egyénileg dolgozó paraszt ember, bár évről-évre job­ban él, mert részesül saját és szo­cializmust építő álamunk, egész dogozó népünk közös erőfeszíté­séinek gyümölcséből, mégis akar- va-akaratlanui, évről-évre, tíz- és százezer mázsák és forintok vesz. j ne t el a népgazdaságunkban o®*k szem, hogy a csabacsüdiek, meg a többi községek lakossága any nyira gazdag és megelégedett len­ne, hogy minden lelkiismeretfur- dalás nélkül, évről-évre csak úgy dobálják ki az. ablakon a millió­kat. Az igazság az, hogy hazánk la­kosságának s benne a parasztság­nak különösen most a sorozatos gazdasági károsodások után, na­gyon nagy szükségünk van a száz­ezer mázsákra és milliókra, me lyet ma még a földbe hagyunk kiaknázatlanul; A párt és a kormány tudja, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk rendkívül nagy nehézségekkel küzd, amikor a kisparceltás gaz­dálkodásnak készül hátatfordíta- ni, hogy rátérjen a magasabb ter­melési formára, a jobb, a bizto­sabb, a kultúráltat*) életet jelen­tő szövetkezés útjára. De ezeket a nehézségeket le lehet küzdeni. A még egyénileg dolgozó pa­rasztok gondolkozzanak el a té­nyéken, számokon és bátrain vá­lasszák a jobb élet felé vivő utat, Rod« Zoltán A tsz-tagok is kapnak SZTK-juttatást, évről évre nő a szövetkezeti szociális alap és mind­ezen túl nemrég megje­lent az Elnöki Tanács rendelet« a munkából kiöregedett termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíj- ellátásáról. — Még csak gondolni sem mertük soha, hogy mi is nyugdíjat kapunk — mondta Túri István bácsi, a szeghalmi Kos­suth Tsz tagja. — A pa­rasztok ezelőtt csak ad­dig becsülték, amíg dol­gozni tudott, Mikor ki­esett kezéből a szerszám, nem volt tovább becsüle­te s legjobb esetben gyei-mekei gondoskodtak róla. Tegyük hozzá: ha gon­doskodtak. Nem kell kü­lönösebben kutatni em­lékezetünkben: hány meg hány idő«, munká­ján megrokkant ember »ifi* villan mog Mkí Pihenhetne már, de az mondja, nem tud dolog nélkül élni. A múlt év­ben is csaknem 10( munkaegységet szerzett Azt mondja, ebben a; évben is dolgozni akar s mivel az állam ilyei szeretettel és megbecsü léssel gondoskodik róli is, tavasszal még na gyobb kedvvel lát mun- káhos, — Nagyon sok szere­tettel gondolok a pártra és a kormányra, hogy velünk idős parasztem­berekkel is így törődik. Sokat szenvedtem a •núltban, de most már sem félek az öregkortól. Köszönő szavak soka­sága hagyja el Túri Ist­ván bácsi és a többi sok- (Ok nyugdíjjogosult idős, ermelőszövetkezeti tag íjkát is. Nagy ajándékot taptak: nyugodtan, de- űsen tölthetik el hátra- évő éveiket. Janti/ik Tibor- sét, sírását: édesapám, . éhes vagyok. Ma már oda értünk, hogy szinte nincs gyer­mek Magyarországon, '• aki hiába kérne enniva- 3 lót a szüleitől. Mindenki, ' a dolgozó parasztok is ' emberségesen élnek. Az * emberséges életet javít­• ja tovább a munkában > megöregedett idős, ter- r melőszövetkezetl tagok i nyugdíja. Sok töprengést ( okozott a dolgozó parasz- ; toknak, mielőtt elhatá- i rozták volna magukat a termelőszövetkezetbe va­ló belépésre: mi lesz ve­lem, ha megöregszem! Ez a gond nincs többé. Szívós Mihálynak meg­görnyedt a háta a sok nehéz robotban. Nyolc­vankét éves már, nyug­díjjogosult, a szeghalmi Űj Barázda Tsz tagja. Koszono szavak .w szemeink előtt, akik kol dúlni voltak kénytele nek, vagy éppen kilin cseltek egyik gyerme küktől a másikhoz Mert hiszen a „kapar kurta, neked Is lesz” vi lágban teher volt a ma gatehetetlen idős embe rek gondozása, ápolása Nem is csoda, hiszen jó ha egy-egy családból egv kereső volt, és ha az is munkához jutott. Elég volt a gyermekeknek megkeresni a szűkös mindennapit. De beszél­jen erről is Túri István bácsi: — Hány és hány r*ap volt, amikor csak egy­szer ettem, mert nem tellett többre; £s hány- izor kellett hallgatnom tat gyetmaksm Uesergé-

Next

/
Thumbnails
Contents