Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. január 12., vasárnap A MONAT a Szabadi Európa rádióról NEMZETKÖZI SZEMLE A Monat című nemzetközi-poli­tikai folyóirat legújabb száma hosszabb cikket kozol a Mün­chenben működó Szabad Európa szervezetéről, munkamódszereiről és céljairól. A cikkíró beszámol ; jutói, hogy a Szabad Európa rá- - diónál ezemégyszáz személy dol- i goztk, akik közül százharminc a- merikai állampolgár, hétszáz né­met és a többi különböző keleteu­rópai országokból külföldre szö­kött ember. A rádiónak ezenkívül van egy négyszázhatvan főből ál­ló műszak; személyzete, amely legnagyobbrészt Portugáliában tartózkodik, mivel a rádió adóál­lomásai itt működnek. Végül a Szabad Európa rádióhoz tartozik még kétszáz személy, aki a rádió néw yorki központi irodájában dolgozik. A cikk elmondja, hogy a rádió irányítása teljes egé­szében a2 amerikaiak kezé­ben van. Az amerikaiak szabják meg a rádió adásai­nak politikai vonalát és minden főosztály élén ame­rikaiak állanak. A Szabad Európa rádió nagy lét­számú értékelő osztállyal és rá­diófigyelő-szolgálattal rendelkezik. A rádió sok munkatársa a kelet­európai országokból disszidált sze­mélyek kikérdezésével foglalko­zik. Mint a cikkíró megjegyzi, .,természetesen nem minden a­nyag megy a rádióadásba, hanem az itt működő keleti munkatársak értékes anyagokat szolgáltathat­nak a nyugati külügyminisztériu­moknak is.” A, magyar osztály tevé^enj^gér ifel foglalkozva a cikkíró így'.ek- nik a legártatlanabb szíribéin. feí- tüntetni a Szabad Európa rádió­Az amerikaiak „ürháborúra" készülnek Az amerikai hadügyminisztéri­um új szervet létesít az „űrhábo­rú” fegyvereinek tervezéséhez. Lehet, hogy az új szerv költség- vetése megközelíti majd az ötszáz millió dollárt. Eisenhower elnök a kongresz- szushoz intézett levelében röviden ismertette, hogy mi lesz a felada­ta az ARP A (Advanced Research Projects Angency) nevű szervnek, amelyet McElroy hadügyminisz­ter most szervez. Az elnök sze­rint a hadügyminiszter ebbe a szeribe egyesíti majd „mindazo­kat a rakétaelhárítással és a mű­holdakkal kapcsolatos technoló­giai kutatásokat, amelyek a had­ügyminisztériumon belül foly­nak.” (MTI) nak a magyarországi ellenforra­dalomban betöltött szerepét, majd sajnálattal szögezi le, hogy „Ma­gyarországon ma a hífilgatök el­fordultak a Szabad Európától,” A cikkből kiderül, hogy a rádió magyar osztályán „a felszabadított Magyaror­szág koncepciója 1956 októ­beréig egy amerikai mintá­jú liberális demokrácia megteremtésének vonalán haladt. Eközben azonban figyelembe kell vennünk — írja —, hogy a ma­gyar osztály munkatársainak sze­mében Amerika maga is túlságo­san baloldali államnak tűnt fel. Ma már a magyar osztály egyre inkább úgy látja, hogy Magyaror­szág a legkedvezőbb politikai fel­tételek mellett is aligha tudna valami mássá fejlődni, mint szo­cialista demokráciává.” (MTI) Atomtegyverek a nyugat­német hadsereg kezében? A bonni Plitisch-parlamenta- rischer Pressedienst tudósítása szerint „a nyugatnémet hadse­regnek a NATO hatáskörébe rendelt csapattestéi a Rajna körzetében már most olyan szo­rosan együttműködnek az ame­rikai csapatokkal, hogy gyakor­latilag úgy lehet tekinteni őket, mint amelyeket bevontak az amerikai csapatok atonifegy- verkezésébe. „E szoros együtt­működés útján — mint a lap írja —* a nyugatnémet- NATO- csa patak bármikor atomfegy­verekkel is rendelkezhetnek.” A bonni hadügyminisztérium vezetőhelyein megerősítik, hogy Strauss hadügyminiszter „min­den eszközzel támogatja ezt a becsúszó atomfegyverkezést.” A hadügyminisztérium így meg a- karja kerülni a nyugatnémet lakosságnak az atomfegyverke­zéssel szemben tanúsított ellen­állását. (MTI) Az Atlas után m másilt amerikai rakétát is kilőttek Csaknem négy órával az Atlas, tí­pusú interkontinentális rakéta si­keres kilövése után egy másik nagy rakétát: is kilőttek a Cape Canaveral-! kísérleti telepről. Ügy látszik, hogy ez a kísérlet is sikerrel és a legnagyobb titoktar­tás mellett zajlott le. Első ízben történik meg, hogy a kísérleti te­lepről ilyen gyors egymásutánban két nagy ballisztikus lövedéket lőnek ki. A hadügyminisztérium később közölte, hogy a másik ra­kéta a Navatio típusú középható­sugarú rakéta volt. (MTI) Nyolcszáznál több résztvevő a csütörtök esti mezökovácsházi békegyülésen Csütörtölcön este békegyűlést rendezett a Hazafias Népfront a Békés megyei Mezőkovácsházán, a helyi művelődési otthonban. Nyolcszáznál többen, még a távolabbi tanyákról is elmentek a gyűlésre, amelyen Kruzslitz Tibor elvtárs, a Békés megyei Tanács csoportvezetője számolt be a nemzetközi helyzetről, a békemozga­lom tavalyi eredményeiről és vázolta az idei feladatokat. Nagysikerű előadását különösen a szocialista és munkáspártok moszkvai békekiáltványának, a Szovjetunió béke javaslatainak, va­lamint az emberiség javát szolgáló tudományos eredményeinek és hadseregének létszámát csökkentő határozatának ismertetését élénk tetszéssel fogadták. A nagygyűlésen elhangzottakat a közeli hetekben harmincöt kisgyüléseken tudatják majd Mezőkovácsháza többi lakosával is. . Három ujesztendei beköszöntő Még alig két tucatszor járt körben a mutató az óra számlapján ebben az esztendőben — * a nemzetközi élet az idén máris egy egész sor nagyfontosságú eseménnyel gazdagodott. Ezekben a m- . pókban megszólalt a világ bárom nagyhatalmának egy-egy vezetője: előbb MacMillan, majd egy na­pon, csaknem ugyanabban az órában Bulganyin és Eisenhower. MacMillan angol miniszterelnök ja­nuár 4-én pártpolitikai beszédet tartott az angol rádióban; Eisenhower amerikai elnök január 9-én o kongresszus két házának együttes ülésén mondotta el erre az énre szóló üzenetét; Bulganyin, a Szov­jetunió ■ Minisztertanácsának elnöke pedig ugyanezen a napon újabb levelet küldött Eisenhowernei MacM illannak, és még tizenhét más kormányfőnek. Három újesztendei beköszöntő: egyúttal három különböző állásfoglalás is a mai nemzetközi helyzet, a világ jövendő sorsának kialakítását illetően. Enyhülés Lmdmban Vessük először vizsgálat alá MacMillan beszédét! Kezdjük, rög­tön azzal, hogy ez a beszéd nagy feltűnést keltett nyugaton, s ami például az amerikai vezető körö­ket illeti: MacMillan néhány el­képzelése nagy megdöbbenést o- kozott soraikban. Mi volt ennek az oka? Igaz ugyan, hogy Mac­Millan ez alkalommal is úgy em­legette a NATO-t' és az atom­fegyvert, mint „a biztonság leg­jobb garanciáját“, s igaz az is, hogy a Szovjetunió külpolitikáját, magatartását értékelve, MacMil­lan most is eltorzította a valósá­got. Ezt a beszédet azonban mégis pozitívan kell értékelnünk, mert az utóbbi esztendők alatt angol miniszterelnök szájából most hangzott el először az a javaslat, hogy a világibéke fenntartása cél­jából . ünnepélyes megnemtámadá­si szerződést kell kötni a Szovjet­unióval. Ez pedig — amint ame­rikai hivatalos körök hűvösen, sőt fagyosan megjegyezték — „nagymértékben eltér Nagy-Bri- tanniá korábbi álláspontjától.” Vajon rin késztette MacMillan:, hogy éppen most rukkoljon M ez­zel á javaslattal? Elsősorban: igen valószínű, hogy MacMillan űékülékenvebb irányban nyomást akart gyakorolni az amerikai kül­politikára, hiszen ismeretes, hogy az Egyesült Államok vezetői most .íészülnek válaszolni Bulganytn- nak még a múlit év végén, közvet­lenül a párizsi NATO-értékezlet előtt küldött levelére. A nyugat- európai közhangulat alakulására mindenesetre jellemző, hogy egy­néhány héttel ezelőtt Párizsban MacMillan azok közé a kormány­fők közé tartozott, akik a legin­kább beadták derekukat az ame­rikai követeléseknek, különösen, ami a középhatósugarú rakétatá­maszpontok európai építését ille­ti. Most pedig MacMillan is jónak látta, hogy az amerikai vezető comnányférfiak előzetes értesítése nélkül, nyilvánosságra hozzon egy olyan programot, amelynek lénye­ges eleme a Szovjetunióval való megegyezés. Ez egyúttal megerő­síti azt az irányzatot is, hogy a nyugati világon ’belül Anglia nem elégszik meg a másodhegedűs sze­repével, s arra törekszik, hogy legalább is egyenrangú partnere legyen Amerikának. Másodsorban: Angliában 1950. folyamán válasz­tások lesznek, s ami a mostani közhangulatot illeti, azzal min­denki egyetért, hogy jelenleg sok­kal jobbak a munkáspárt kilátá­sait mint MacMillan pártjának, a konzervatív pártnak az esélyei. Bizony, az angol választópolgár megunta a konzervatív, tory kor­mány sorozatos külpolitikai ku­darcait (gondoljunk például az 1956-os őszi szuezi vereségre és a borotvaélen táncoló ciprusi hely­zetre), s jobban bízik a rauwkás- nártban, amely az atomfegyver- kísérlet azonnali megszüntetését és nemzetközi csúcsértekezlet megtartását igén kormányra ke­rülése esetén. Nos, MacMillan már most iparkodik visszaédesgetni a- zo-kat, akiket a munkáspárt elcsá­bított a konzervatívoktól. Harmadsorban: nyugaton is egyre többen beszél­nek arról, hogy .MacMillan talán még az idén ellátogat Moszkvába, hogy visszaadja Hruscsov és Bul­ganyin két esztendővel ezelőtt tör­tént angliai .látogatását: Ez a mos­tani pozitív javaslata mintha Mac­Millan moszkvai útjának előkészí­tését, egyengetését is szolgálná. Még a Sunday Dispatch, ez a jobboldali angol lap is így ír er­ről a kérdésről: „MacMillan támogatást igyek­szik keresni a Szovjetunió új megközelítésének tervéhez, akár tetszik ez az amerikaiaknak, akár nem. Az lesz MacMillan sorsdön- iő órája, amikor elfogadja a moszkvai meghívást. Ha a minisz­terelnök mosolyogva jön haza Moszkvából, akkor a toryk min­dent elsöprő választási győzelmet fognak arani Negyedsorban’:....... . 'J ' . • . .. ,'Aj arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy MacMillan ezt a be­szédét öthetes és harmincezer mérföldé« külföldi útjának elő­estéjén tartotta, jelenleg például már Indiában tartózkodik, s még beutazza a brit nemzetközösség jónéhány országát. Ellátogat pél­dául Ausztráliába, Űj-Zélandba, Pakisztánba, Ceyloniba, s Szinga­púr koronagyarmaira is. Mac­Millan azóta már találkozott és tanácskozott is Nehruval, s mivel ezen a megbeszélésen ismét szó- bakerült MacMillannek a meg­nemtámadási egyezményre vonat­kozó terve, ez bizonyossá teszi, hogy MacMillan ezzel a javaslatá­val a többi közt arra is törekedett, hogy az úgynevezett bandungi or­szágokban kedvezően fogadják, látogatását. Wasftingtonbsii nem enged 3 (agy? Egészen mási hangot ütött meg Eisenhower hosszú, több mint öt­ezer szavas üzenetében. Most, a- mifcor nyugaton, közelebbről Ame­rikában is egyre több politikus és közéleti személyiség foglal állást a hajlékonyabb politika, a békés együttélés ilyen, vagy olyan for­mában megvalósítása mellett (Ea­ton gyáros, Kennan volt diploma­ta, sőt Síassen, az elnök leszere­lési tanácsadója is), Eisenhower továbbra is a régi, divatjamúlt dallamot pengette lantján. Nyolc pontos programjában mánSenek- előtt azt hangoztatta, hogy „erő útján kell megvédeni biztonságun­kat,” Érthető, hogy nyugaton is igen sokan — mindenekelőtt az egy­szerű emberek, de a józanabb ál­lamférfiak és újságok is — csaló­dott hangon emlékeznek meg er­ről a beszédről, hiszen ebben egy árva szó sincs arról, hogy így, vagy amúgy, de meg kell tárgyal­ni a Szvojetunió képviselőivel e- gyütt a világ sorsát. Ilyen körül­mények között valósággal gúnyos csengése van Eisenhower ama „békejavaslatának”, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió működjék együtt — a malá­ria leküzdésében! Ez aztán „béke- program“ a javából! Most, amikor az egyének, a családok és a nem­zetek életét atomháború fenyegeti, s most, amikqr e veszély elhárítá­sát várják a népek a felelős ál­lamférfiaktól, az amerikai elnök nem lát más lehetőséget a Szov­jetunióval való együttműködésre, mint az ilyen, önmagában egyéb­ként szép, de mégis,.csak tizedran.- gú problémának a közös megol­dását. Moszkva 3 derült, napsütéses jövőért Ami tehát a béke ügyét illeti, semmiképpen sem lehet azt állí­tani, hogy itt Amerika bájipilyet kezdeményező szerepet is já; sza­ka., A múlt hét - eseményei ,:n a/3 . mutatták, hogy a béke ügyének:; leghűségesebb védelmezője to, vábbra is a Szovjetunió A Szov­jetunió a napokban bejelen fene, hogy újabb háromszázezer fővel csökkenti hadseregének létszámét s ezzel az előző esztendőkben' végrehajtott egyoldalú csökkenté­seket is beszámítva, immár mint­egy kétmillió embert adott visz. sza a békés építőnrunkának. A hét másik nagyjelentőségű szovjet lépése az' volt, hogy csütörtökön Búig* nyin újabb üzenetet küldött tizenkilenc kormányfőnek. Ez méltán megérdelmh a békeüzeret elnevezést. A Szovjetunió .-..or­mánya pontr ól-pontra, tételesen felsorolja, hogy véleménye sze­rint milyen problémákat kellene, megtárgyalni egy új kelct-iivugatí közös értekezleten, ami pedig az. értekezlet jellegét illeti, Bulge- nyin itt úgy foglal állást, hogy gyűljenek esszé a NATO és a var­sói szerződés országainak minisz­terelnök--;), s kössenek megnero- támadás' egyezményt. Bulganym tehát támogatta és ...konkretizál­ja” MacMillan említett javaslatát; Jellemző e szovjet lépés vissz­hangjára, fogadtatására, hogy pél­dául a pénteki angol, újságokban az újabb Bulgany ín-levél erősem „elnyomta” Eisenhower üzenetét. Az amerikai vezető imperialis­ta körök makacssága, amelyet Ei­senhower mostani üzenete oly nyilvánvalóvá tett — azt mutat­ja, hogy nem lesz könnyű tárgyaló asztalhoz kényszeríteni ezeket a tengerentúli elvakult politikuso­kat, a szovjet diplomácia azonban, amely mögött ott van az emberi­ség .többségének békeakavata, már keményebb diót is fel tudott tömi. Mindenesetre: annyira ki­rívó a különbség az égy napon történt szovjet és amerikai állás- foglalás hangneme, Eisenhower és feulganyín programja között, bogy ezt még a vak is latja, s ez Szerte a világon újabb híveket szerez a szovjet békepolitikának.

Next

/
Thumbnails
Contents