Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

1938. január 13., vasárnap

BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG

3

Számvetés a Gyulai Állami Gazdaság

gazdasági és politikai munkájáról

/ - ^

4 belvízveszély akadályozza a sarkadi

járást a mezőgazdaság fejlesztésében

Hol is tartottunk mi egy évvel ezelőtt? Még valamennyiünk emlékezetében elevenen él és élni is fog az ellenforradalom gálád munkája. Gazdaságunkban is 9«rtK)0 forintot kitevő kár származott, ami nyilván a gazdaság 1956í évi eredményét nagyban rontotta, és kihatott az 1957. évi munkánkra is. Az ellenforradalom okozta nehézségek miatt 700 kh. föld maradt szárítatlan, és 150 kh. vetésével maradtunk adósak. Nagyon leromlott az állatok kondíciója, csökkent a tejtermelés, nagy volt az elhullás.-Mindezt tetézte a megromlott munkafegyelem. A gazdaság vagyonát csákiszalma módjára szórták, herdálták. Ilyen nehéz körülmények között indultunk az 1957-es esztendőnek, mely a kommunisták vezetésével e gazdaságban soha nem látott eredményt hozott. Habál’ még tiszta kép nincs, de szakembereink egybehangzó véleménye, hogy nem a tervezett veszteséggel, hanem jelentős jövedelemmel zárjuk az évet.

Hogy a reménykedésre okunk van, íme néhány példa: búzáiból 11,43, őszi árpából 14, kukoricából 14,13 mázsát (májusi morzsóltra átszámítva) termeltünk holdanként. Hasonló fejlődés tapasztalható az állattenyésztés területén

Tehenészetünk elérte a 2560 literes tehenenkénti tejhozamot

A múlt éviekhez viszonyítva, nőtt á gyapjútermeié&ünk is, lényegesen javult a fogyasztásra átadott vágómarhák minősége és értéke Gyökeres változás állt be a tá- kaiTnányeUátásónkban. Ma mái’ simondhatjuk, hogy megtermeltük a szükséges takarmányt állataink részére. Határidő előtt földbe tettük az őszi kalászosok magját, u- gyanakkor az . összes szánt''' 'őrületet felszántottuk, tehát megteremtettük az 1958-as gazdasági év alapjait.

Felépítettünk egy 600 férőhelyes juhhodályt,

a tehenészetben bevezettük a kis- vasút-hálózatot, saját áramfejlesztő telepet létesítettünk, 3 darab ikerlakóházat, továbbá a vízellátás javításáért 31 köbméteres mélyfúrású kútaknát építettünk. Mindezen felül jelentősen fejlesztettük gépállományunkat is. így sorolhatnánk tovább az elmúlt év eredményeit, melyeket a föld Jobb, gondosabb megművelése, az

Január 15-től havi nyolcezer kályha- csempelapot készítenek a Szarvasi Vas- és Fémipari KTSZ-ben

& Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben gondot okozott eddig a kályhákhoz szükséges csempe beszerzése. A zavartana« munka biztosítására elhatározták, — a megye szövetkezetei között elsőként, —, hogy január 15-től megkezdik a kályhacsempelap gyártását. Havonta átlag nyolcezer darabot készítenek, s így a szövetkezet szükségletein felül mintegy havi négyezret adhatnak át máshova is feldől- (ozásra.

állattenyésztői munka színvonalának javulása, a munka- jobb megszervezése, az agró- és zoótechni- kai módszerek alkalmazása következtében értünk el. Az eredményekhez hozzájárult a gépek kapacitásának prémium rendszerének bevezetése. De ebből a munkából a párttagjainknak jutott a legtöbb feladat, mert nemcsak a mindennapi feladatainkat kellett elvégezni, hanem agitálni, és nevelni kellett az embereket. Az elért eremények mellett azonban még sok hiba van. A termelés és a termelékenység üteme — bár sokat javult az előző évekhez viszonyítva — még sem nőtt kielégítően. Hibák vannak az önköltség alakulásában is. Például egy mázsa búza önköltsége Í60 forintba kei-ült, a betervezett 120 forint 77 fillérrel szemben. A hízómarháknál 1 kg ráhízlalási súly 14 forint 77 fillérbe került, a beterj vezeti 13 forint helyett.

I

Lemaradás van az állattenyésztés gépesítésében

is. Szinte százéves módszerekkel dolgozunk, és most az a fő törekvés, hogy a hároméves terv végére az állattenyésztést is gépesíteni fogjuk. Gyakori jelenséggé vált az anyag- és szerszámpazar- lás és nem szilárdult meg eléggé a társadalmi tulajdon védelme. Tehát van mit tenni a kommunistáiknak, mert sok még a helytelen nézet és felfogás, ami akadályozza munkánkat. A dolgozók egyré- szénél igen elterjedt a túlzott háztáji állatállomány növelése, egyesek nem a gazdaságban kívánják megélhetésüket biztosítani, hanem a túlzott háztáji állatállományból.

Kezd gazdaságunkban elharapózni a lopások száma is, ami ellen a gazdaság vezetősége, a párt- és a szakszervezet sokkal határozottabban fog eljárni, mint a korábbi években. Nagyobb gondot kell az eddigieknél fordítani a gazdaság vezetőségének a dolgozókról való gondoskodásra is. Főleg a pihenők reodbentartásánál vannak problémák, ez arra kötelezi a vezetőséget, hogy már a tél beállta előtt gondoskodjon a pihenő karbantartásáról, ami ezideig kevésbé történt meg. Nyilván akkor várhatunk dolgozóinktól jó munkát, ha megadjuk, ami nekik jár.

Gazdaságunk eredményeihez nagyban hozzájárult pártszervezetünk munkája is. Bátran elmondhatjuk, hogy pártagjaink példásan dolgoztak, munkaterületeiken a párt és kormány rendeletéinek ismertetésével, magyarázásával

mozgósítják a dolgozókat. ElkéJ szítettük a hároméves termelési tervet, amelyben üzemáganként megjelöltük a feladatokat, és éri az üzem dolgozóival megbeszéljük. Minden párttagnak konkrét párt- megbizatást adtunk. Az eredmények mellett pártszervezetünkben fogyatékosságok is voltak a múlt évben. Egyidőben igen el volt tér jedve az Intrika, mely gyengítette szervezetünk egységét és a pártfegyelmet. Ezt az igen veszélyes nézetet sikerült az ősz folyamán felszámolni. Megvan minden reményünk és alapunk ahhoz, hogy ez évben még jobb munkát végezzünk, melynek eredményeként még többet és gazdaságosabban termelünk, mint az elmúlt évben

Berták Imre MSZMP-titkár.

Jó eredményekről számolhat be a kongresszuson

Egy Békés megyei MEDOSZ-kiildött nyilatkozata

Békés megye IS 000 mezőgazda- sági szakszervezeti tagját, 20 küldött képviseli a MEDOSZ országos kongresszusán. Közöttük lesz Varga János, a Sarlcadi Gépállomás üB-elnöke is, aki a gépállomás munkájáról a következőket mondotta el:

— A gépállomásunk az elmúlt évi tervét 101 százalékra teljesí-' tette, s elsők lettünk a megyében. Jól eső érzés beszélni erről, mert hasonló eredménnyel még sohasem dicsekedhettünk. Előreláthatólag hamarosan nyereségrészesedést Is kapunk. A gépek egyrésze még kinn dolgozik a földeken máris nagy gonddal készülünk az új gazdasági évre. Az első helyet szeretnénk végig megtartani.

— Túlzás nélkül elmondhatom hogy jó ütemben halad a gépjavítás. Az erőgépeket folyamatosan javítjuk, a 33 cséplőgépből pedig tizet már üzemképessé tettünk Amint elnézem a dolgozóink munkáját, nyugodt lelkiismerettel várom a nyarat, nem kell szégyenkeznünk semmilyen munkaterületen, mert nemcsak sokat, de minőségileg kifogástalanul dolgoznak. Az alkatrészek jórészét magunk csináljuk, sok a felújítás is, nagy gondot fordítunk az önköltségcsökkentésre, mert így nekünk' is több jut a tiszta haszonból. '

— A jó eredményekhez a szak-1 szervezet is sokat segített. Élénk i munkaverseny volt nálunk egész, évben, a teljesítményeket rendsze-;

rint ismertettük a tagokkal, ami még jobb munkára ösztönözte ő- ket. Jelenleg az üzemi tanács választások előkészületeivel foglalkozunk, sok munkát ad ez Is, hisz mi valljuk kárát, ha nem odavaló elemeket választunk fontos posztra.

A sarkad,! járásban évről-évre kísért a belvízveszély. Évente mintegy nyolcezer hold szántóföld terül víz alá. Ebből 3000 holdat — Argyelán János járási mezőgazdasági osztályvezető állítása szeriint — száz százalékosan úgy, rogy ekkora darab földön semmi sem terem.

— Mit lehetne tenni, hogy ezt a

belvízveszélyes területet csökkentsék és jó szántóföldi kultúrát teremtsenek?

Eriről a kérdésről napokat tárgyalnak a járás szervei. Keresik a megoldást, mert az a pénz, melyet a költségvetés előirányoz erre a célra, kevés. (Erre az évre 120 000 forihit.)

Ez az összeg a legveszélyesebb belvizes területék rendezéséhez sem elegendő — állapította meg Szolnoki Imre, az MNB sarkadi fiókjának vezetője, aki a belvíz- védelemmel kapcsolatos pénzügyi .tárgyalások“, ötletek, javaslatok megbeszélése végett érkezett a járási tanács mezőgazdasági osz- ályára.

— Számoljunk — mondta Ar- gyelán elvtárs, majd papírt, ceruzát vettek elő.

Mindketten az asztal fölé hajoltak és a blokkfüzet lapjaira csakhamar milliós számok kerüljek.

— Nyolcezer holdon, ha nyolc názsa búza helyett (átlagtermés) a belvíz miatt, csak három mázsa terem, akkor negyvenezer mázsával terem kevesebb. Ez pénze számolva kétszáz forintjával, nyolcmillió forint. Ekkora jövedelemtől fosztja meg a belvíz ívente a tsz-eket, egyénileg gazdálkodókat. Ez a kár kisebb része, melyet forintba ki- lehet telezni. De van egy másik veszteség is, almi a tiyiiTt milliónál jóval nagyobb. Ez pedig a talajszerke- :et pusztulása.

— Javítsák meg földjeiket — mondhatja bárki, aki nem ismeri a járás területét.

,A belvizes talajok javítása nem ■okát ér. ősszel, télen, tavasszal, -őt sokszor nyáron is egy-egy kiadós eső után a szántóföldeken ösz- izegyűlik a víz. A szik pedig nem -nyeli” a vizet. Hetekig, lióna- nokig „fürdik” a búza, vagy a öbbí növény, míg végül eipusz- ul. A viz pedig valamikor nyá- -on a nagy kánikulában elpárolog, és egy tömött, szinte szerkezet nélküli talaj marad vissza.

A belvizek elvezetésére, esator nákra lenne szükség. De erre a célra nincs megfelelő költség- vetési keret.

Ahhoz, hogy Sarkadon a kérdés megoldásához közelebb kerüljenek, egyéb dolgokra is szükség lenne. Egy csomó paragrafussal kellene ezeknek az embereknek megbirkózónak, de hogyan, amikor a paragrafusok gyártói az FM-ben, az íróasztalok mellett már eldöntötték, hogy mire lehet felhasználni az engedélyezett beruházási összegeket a mezőgazdaságban. Ebből pedig „kifelejtették” a belvízveszély elhárítását noha ez is az FM hatáskörébe tartozik. A sarkadi járás mezőgazdaságának fellendítését a belvíz veszély megszüntetésénél kellene kezdeni. De hogyan?

— Megvan! — szólalt meg Szolnoki Imre; aiki később meg is bánta, hogy elsőnek mondta el ötletét, mert félt, hogy vezetői, .meg- barackolják“. De most már mindegy, lesz, ahogy lesz.

— A mezőgazdaság fejlesztésé re rendelkezésünkre bocsátott pénzt 1957-ben nem használtuk fel. Nem volt megfelelő hiteligénylés sem, mert a tsz-ek zöme saját erőből épített.

Ebben az évben a inezőgazdasáe a múlt évekhez képest, nagyobb beruházási összeget kap, melynek rendeltetés szerinti fel- használását kétségesnek vélem. Éppen ezért, mivel a mezőgazda sági beruházások és a termőtalajok belvízvédelme egy minisztériumhoz tartozik, meg kellene oldani a mezőgazdasági beruházásból 'visszamaradt, vagy a fel neu használt pénznek belvízvédelemre Való fordítását.

Argyelán elvtárs örömmel fogadta ezt a javaslatot. Ismét ceruzát, papírt vettek elő és számolni kezdtek. ° alig várják, hogy a megyei szervek vezetőinek javaslatukról konkrétan beszámolhassanak, mert az előkalkuláció alapján évente egymillió formtcs beruházással öt év alatt ezt a problémát a sarkadi járásban meg tudnák oldani. Az így befektetett, pénz pedig a beruházás befejezé sér követő években busásan meg térülne.

Dupsi

lapján a tétel étkeztetési burgonyaként értékesíthető. Amennyiben a romlást nem a rossz tárolás vagy a gazdaság hanyagsága o- t, kozta, a termeltető vállalat nem kö tbérezheti a szaporító gazdaságot a szerződésben előírt vetőgumó átadása kötelezettség nem teljesítése miatt.

*

A csibék nevelése infravörös lámpával

Az infravörös lámpák haszaiá- lata nagyobb létszámú baromfi nevelésénél gazdaságos. A lámpák a kotlót pótolják. A 4x4 méteres alapterületű nevelőben 240—300 csibéhez három infravörös lámpa szükséges. A lámpa használatéhoz 17—18 fokos állandó hőmérséklet kívánatos, amelyet mélyalommal vagy pedig állandóan melegítő fűtőtesttel teremthetünk meg. Infravörös lámpák a KERAVILL boltokban kaphatók. Az infravörös lámpák használatáról részletesebb útmutatás található Tóth Pál: A baromfitenyésztés kézikönyve cí- rfi könv'*bon.

Az eaciigi tapasztalata« szerint a télire tárolt burgonyában jelentős romlás tapasztalható. A romlás általában nemcsak a gombás-, illetve baktériumos fertőzés következménye, hanem azt jelentős részben az 1957. évi rendellenes — kezdetben száraz, meleg, majd bő csapadékú — időjárás okozza. A burgonyagumó keményítőtartalma általában kisebb a szokásosnál továbbá meglehetősen sok a termésben az ikernövéses, fiasodott gumó. Márpedig az ilyen gumók rendszerint nincsenek beérve könnyen sérülnek és a sérülések miatt nagy a lehetősége a további fertőzéséknek és romlásnak Ezért

szükséges a burgonya, különösen pedig a vetőburgonya téli tárolásának fokozottabb ellenőrzése.

A romlás további terjedését megelőzhetjük, illetve elejét vehetjük, a prizma hőmérsékletének rendszeres figyelésével, a bemelegedett prizma lehűtésével, átválogatásával, stb. A burgonya romlási veszélyére való tekintettel tanácsos, ha a termelők, a sízokásos- nál 15—20 százalékkal több vető- gumót tárolnak, mint amennyire a jövő évi vetésterületük beültetéséhez szükséges.

Olyan esetekben, amikor egyes szerződéses vetőburgonya tételek- ■ nól a romlást semmiképpen sem ! lehet megállítani, a megyei állami vetőmagfelügyelőség helyszíni szemléje és írásbeli engedélye aR burgonya téli tárolásának fokozottabb ellenőrzése