Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. január 10., péntek PÁRTÉLET Teremtsünk rendet a pártoktatásban Megyénkben a pártszervezetek a Központi Bizottság határozatai nyomán a múlt évekhez képest némileg megjavították a kommu­nisták politikai képzését, jobban foglalkoznak a pártpropaganch szervezésével, s ami a legfonto­sabb — annak tartalmával. Van­nak bizonyos eredmények a marx­ista—leninista elmélet betűrágó. dogmatikus tanulásának megszün­tetésében is.-Erősödött a marietst a gyakorlati építéssel, az üzemek, gépállomások, termelőszövetkeze­tek, állatni gazdaságok feladatai-1 va! A kerületi pártbizottságok funk­cionáriusai, a pártszervezetek tit­kárai és propagandistái a pártok­tatás megszervezésekor egyénileg beszélgettek a párttagokkal, és az önkéntesség elvének betartá­sával segítettek nekik, hogy ér­deklődésüknek, politikai képzett­ségüknek és általános műveltségi színvonaluknak megfelelően vá­laszthassák meg az oktatási for­mát. A tanfolyamokat és a többi oktatási formát is az esetek dön­tő többségében helyesen, életreva- lőan szervezték meg. Ma már sok jó propagandista és szeminárium munkájáról beszélhetünk elisme­réssel. Több olyan szeminárium működik a megyében, mint a gyo­mai területi alapszervezetnél a marxizmus—lendndzmus kérdései tanfolyam, amelynek Megyeri Sándor községi párttitkár a veze­tője, ahol jó a tanulóéi fegyelem és a hallgatók szívesen megjelen­nek. és felkészülnek. A propagandisták között is több olyan elvtárs van, mint Dévavá- nyán Balogh Mihály, aki a tan-1 folyam vezetésére mindig gomdo- j: san felkészül, sőt a hallgatók ki- t vánságára szeminárium után is > | együtt marad velük és ilyenkor t időszerű kérdésekről beszél az ér- ; | deklődőknek. Elevenek és eredmé-: ^ nyesek a vitáik és nincs hiányzás : ^ Mégis a sok jó eredmény mellett azt kell mondanunk, hogy teremt­sünk rendet a pártoktatásiban Mert rendes dolog-e. hogy a párt- oktatásra önként jelentkezők kö­zül elég sokan elhanyagolják vál-; | Iáit kötelességeik teljesítését? Va­jon a pártoktatás rendjéhez tar-: toznak-e az olyan jelenségek : hogy egyes szemináriumokon sok ; a hiányzás és gyenge a tanulási; fegyelem? Az is előfordul, hogy esetenként elhalasztják a tanfo-: lyam, vagy konferencia megtartó-, sát, mert nem jelennek meg a hallgatók. Mezőberányben még olyan elis­mert propagandistával is, mint Siklósi Ferenc elvtárs — előfor-; dúlt, hogy a hallgatók ígéreteik ellenére nem jelentek meg a sze­mináriumon. Több pártbizottságra érkeztek olyan jelzések, hogy az ünnepeik alatt egy-egy tanfolya-1 mon gyenge volt a felkészülés ( vagy részvétlenség miatt el kelleti halasztani a szemináriumot. A propagandisták között is van 'olyan elvtárs, aki rászorul, hogy a! pártbizottság megmondja a szemé-1 be, hogy tőle többet vár a párt ( A békési járása pártbizottságon j például úgy vélekednek a propa- j gandisták munkájáról, hogy jól ■ és becsülettel teljesítik pártmeg-' bizatásukat. Azonban legutóbb az ellenőrzés során bírálni kellett Kőszegi György propagandistát, mert annak ellenére, hogy szemi­nárium előtt is figyelmeztették, mégis gyengén készült feL Az önálló tanulóknál is tapasz­talni mulasztásokat, s a tapaszta­latok azt mutatják, hogy a párt­oktatásban a dolog fontosságát te­le rtve a legsúlyosabb fogyatékos- ■ ség az önálló tanulók, vezetők egynémelyikének elméleti munká­jában van. A megyei pártbizott­ság már az oktatás kezdetén kü­lön figyelmet fordított a vezetők marxista—leninista képzésének megszervezésére. Határozatban kötelességévé tette valamennyi párt és gazdasági vezetőnek, hogy az elméleti oktatás valamelyik formájában tanuljanak. A határo­zatot azonban egyes vezetők nem hajtják végre. A pártbizottságok több­sége nem segíti eléggé az egyéni tanulókat, nem gyakorolnak ellenőrzést. Egyes funkcionáriusok úgy gondolják, hogy ha valaki önálló, egyéni ta­nuló, nincs szüksége ellenőzésre sem, s ha segítségre van szüksége, majd magától jelentkezik. Ez nem helyes. Ez a nézet olyan hibáiéhoz vezetett —, hogy csak néhány ese­tet említsünk —, Békésen a pol- litákai gazdaságtan önálló tanulói­ból Rusznyák elvtárs, konzultáns hívására decemberben csak hái- man jelentek meg. Weiszbrun László technikus és Bakos Sán­dor gépállomás igazgató elfogad­ható indok nélkül távol marad­tak. Hasonlóan Békéscsabán Vizs- nyiczai János konzultáns is magá­ra maradt mert az önálló tanulók nem jelentek meg a konzultáción. Mezőberényben Kürti Lászlóné, a párt-végrehajtó bizottság titkára elmondotta, hogy szükséges job­ban ellenőrizni és segítem az ön­álló tanulók felkészülését, mert nem ismerik, hogyan tanulnak például Giricz Béla és Badár Bá­lint gépállomása vezetők. A párt- oktatás fogyatékosságait látva már több pártbizottság hatékony munkába kezdett, hogy rendet te­remtsenek. Különösen jó eredmé­nyeket értek el a gyomai elvtár­sak, ahol a pártbizottság szemé­lyes segítsége mellett az alapszer­vezetek taggyűlésein is ellenőrzik személy szerint ki hogyan tesz e- leget vállalt tanulási kötelezett­ségeinek. A javíthatatlan Ígérgető­ket végiső esetben kizárják az ez évi szervezett pártoktatásból. A békési járáisii pártbizottság is nagyobb gondot fordít a propa­gandisták és szemináriumok el­lenőrzésére. Személyesen ellenőr­zik az önálló tanulók elméleti munkáját és egy-egy oktatási té­makörben a tanulási eredménye­ket és hibákat párt-végrehajtó bi­zottsági ülésen értékelik. A pártoktatásban elért eredmé­nyek megőrzése és fejlesztése a- zon múlik, hogy a pártbizottságok­nak, pártszervezeteknek milyen gyorsan sikerül megszüntetni a meglévő hibákat. Ha a pártbizott­ságok résen lesznek, és gyorsan rendet teremtenek a pártok tatás­ban, bizonyára nem maradnak el az eredményeit Boda Zoltán Japán— szovjet jegyzékvállás a Nagy Péter-öböl ügyében Mint ismeretes, 1951. július 21- éu a szovjet lapokban napvilágot látott a Szovjetunió Miniszterta­nácsának közleménye a Szovjet­unió belső vizeinek határáról a Nagy Péter tengeröböl térségé­ben. A közlemény hangsúlyozta, hogy idegen hajók, valamint ide­gen repülőgépek csakis az illeté­kes szovjet hatóságok engedélyé­vel haladhatnak át az öböl tér­ségén. Kivételt csupán azok a külföldi hajók képeznek, amelyek Nahodka szabadkikötőbe érkez­nek vagy onnan futnak ki. 4 Biilganyin-levélre adandó nyűgei/ válaszok „nyitvahagyják uiM az ajtót“ újabb tárgyalásod előtt Párizs. (Reuter) A NATO ál­landó tanácsának szerdai ülé­se után párizsi megfigyelők ál­talában egyetértenek abban, hogy a nyugati országok veze­tői Bulganyin marsall levelére adandó válaszukban »nyitva- hagyják majd az ajtót« az oro­szokkal való újabb tárgyalások előtt a leszerelések kérdésében és más kulcs fontosságú prob­lémákban. Beterjesztették az ál­landó tanácshoz a Bulganyín- levélre adandó amerikai, fran­cia, belga és több más válasz- tervezetet. (MTI) Kevéssel a közlemény megjele­nése után Japán, az Egyesült Ál­lamok és Anglia moszkvai nagy- követsége jegyzőkben tiltakozott a Szovjet Külügyminisztériumnál a szovjet kormány döntése ellen és kérte a döntés felülvizsgálását. Január 1-én a Szovjet Külügy­minisztérium azonos tartalmú vá­laszjegyzékeit intézett Japán, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia moszkvai nag.\ követségé­hez. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak 1951. júliusi közleménye a tengeröböl hovatartozását illetően semmi újat nem tartalmazott, csu­pán ismét leszögezte státusé , va­lamint a Szovjetunió belső vizel­nek határát ebben a formában, a- hogyan azt 1901-ben meghatároz­ták. Minthogy az utóbbi időben ide­gen halászhajók mind gyakrab­ban haladtak át a Nagy Péter ten­geröböl vizén és idegen repülőgé­pek vonultak át lí„iterén. a Szovjetunió kormánya kénytelen volt ismét leszögezni, hogy a ten­geröböl a Szovjetunió belső vi­zeihez tartozik és kénvtelcu at pontosan meghatá-ozni a Szovjet­unió belső vizelnek határát a en- geröböi térségében. A szovjet válaszjegyzék a fen­tiekből kiindulva alaptalannak ne vez mindennemű tiltakozást a szovjet kormány szóbanforgó öz- leményévc! kapcsolatban é« kf5e- lenti, hogy a kérdés neu-vetkőzi megvitatása tárgytalan. (MTI) Max Reimann beszámolója a Német Kommunista Párt Központi Bizottságánál! ilJ ii Mint már jelentettük, az elmúlt héten ülést tartott a törvényelle­nesen föld alá szorított Németi Kommunista Párt Központi Bi- zottsága. A Központi Bizottság ülésén Max Reimann, a párt első titkára I Békéscsabán, a VI. ke­rületi pártház egyik kis- ; | termében olyan kiadó- ; | san ontja a meleget a kályha, hogy csak két lépésnyi távolságra, le­het megközelíteni. Ivá- nyinénak azonban ez még nem elég, jócskán rak a tűzre, mert akiket de várnak, öregek, fá- ósak: hadd melegedje­lek. A teremben már :ora délután nagy a ürgés-forgás: Máté Ist­vánná és a többi nőta- lácsvezetőségi tag szend­vicset készít, kávét főz is asztalt terít. Háromóra felé, lassan, íregesen tipegve, egy- -nás után érkeznek a vendégek s a nőtanács iávédélutánján 15 idős néni ül asztalhoz. Egyik módosabban, a másik egyszerűbben öltözve, e- gyik arca még pirospozs­gás, mozgása korát meghazudtolván fürge, a másik sápadt, töpörödött anyóka. Valam.ben még­is egyformák: egyformán tiszták, ápoltak, hajuk ezüstfehér, s arcukra e- zer ráncot rakott az é- ’et gondja, baja. Akad köztük olyan is, aki jobb napokat látott fiatal é- veiben, de többségük só­Szereidre vágynak... kat gürcölt, keményen megdolgozott a saját ma­ga és családja betevő fa­latjáért. Az úrivilág arra nevelte ő- ket, hogy hálával tartoz­nak még az urak aszta­láról lehullott morzsá­kért is. Megszokták az alázatosságot, a bóko­lást. Ezért egyáltalán nem csodálkozunk, ami­kor Urbán István párt­titkár barátságos üdvöz­lő szavai után könnyes szemmel, meghatódva köszönnek mindent. A 87 éves özv. Erdei Sándor- né hirtelen feláll s így beszél: „Nagyon szépen kö­szönjük, hogy ránk tet­szettek gondolni. Adjon a jó Isten sok örömet, jó egészséget azoknak, akik egy lépést is tettek értünk és ezer annyit a- helyett, amit mi itt elfo­gyasztottunk.” özv. Erdeiné a 63 é- ves, beteges leányával jött el, egymás mellett ülnek, s nem győzik di­csérni a foszlósbélű, illa­tos friss kalácsot s az é- des kávét. Pesti Károly­né mielőtt evéshez kez­dene, a szomszédja e- gészsége felől érdeklő­dik. Amint mondja, e- gyedül él, szürkén, egy­hangúan telnek a napjai s jólesik néha elbeszél­getni valakivel. Gyerme­ke soha nem volt, férjét négy évig ápolta mint ágybanfekvő beteget, a házigazdát ugyanennyi ideig gondozta, ezért ö- rökölte a kis lakást, a- hol öreg napjaiban meg­húzódik. Csaknem tizen­öt éve él itt szerényen, észrevétlenül. Váradi La- josné már jócskán túl jár a nyolcvanon, de még jól bírja magát, saját háztartási munkáit min­den megerőltetés nélkül ellátja. Amint mondja, vidéken élő fia nem fe­ledkezik meg róla: nem­rég küldött tüzelőt, a menye jó kövér tyúkot, tojást és kolbászt hozott karácsonyra. Orvos u- nokája is gondol rá né­ha egy kis pénzzel, pa­naszra tehát nincs oka. Azt azonban többször hangsúlyozza, hogy na­gyon ölül a meghívás­nak. Ilyen helyen még 1 nem volt. Barátságra, szerető szóra vágyik, s; nagyon jól esett a nőta­nács kedvessége. Amikor j szomszédja meg szeret-; né nézni meghívóját., csak messziről mutatja, mert jaj, nehogy elve­gye, hisz el akarja tenni emlékbe. Békés, ünnepélyes a hangulat. Egyik pillanat ban csend honol a te­remben, a másikban már öten is beszélnek egy­szerre. Gsaknem vala­mennyien egyedül élnek idegeneknél. Akad köz-: tűk olyan is, akinek él a gyereke, de nem törő­dik az édesanyjával, aki szíve alatt hordta, aki emlőjéből táplálta, szél­től is féltette és ott vir­rasztóit az ágya mellett ha beteg volt. Pedig a második gyermekkorba' I olyan jólesik egy melegi símogatás» egy kedve--, mosoly. Ezt igyekezet' pótolni szerényen, től<1 telhetőén a VI. kerületi1 nőtanács, amikor az u-i zsonna mellé kis szere i tetcsomagot is juttatott ? néniknek, amelyben egy egy pár meleg harisnya, alma és édesség volt. < Ary Róza.1 Ü beszámolt a Nagy Októberi Szo- :- cialista Forradalom 40. évforduló­it jónak moszkvai- ünnepségeiről, a íj kommunista és munkáspártok kö­zös tanácskozásáról és a német n munkásosztály előtt álló feiada- ,g tokról. „Minden tapasztalatunk 1917-töl napjainkig arra tanít, hogy a Szovjetunió elleni usz-'téá 1 mindig csak szerencsétlenséget , I hozott népünkre. Mi, kommunis- ' : iák — mint igaz német hazafiak ás proletár intemacdonabsták — *,1 legszentebb kötelességünknek tart-^k ■ i iuk, hogy állandóan harcoljunk ;! Szovjetunióval való barátságáért -; — mondotta többek közt. Ma már a polgárság soraiban is egyre in- ; I kább meggyökeresedik az a f-’is­- | mérés, hogy véget kel! vetni a i . Szovjetunióról alkotott hamis fel­fogásoknak. j A Kommunista Párt mellett ma ! már a Szociáldemokrata és a Sza- j i bad Demokrata Párt is, valamint ,; ] a legkülönbözőbb rétegekből ki­kerülő személyiségek is követelik 1 az atomfegyvermentes övezet lét- 1 rehozását és fellépnek a nyueat- i német hadsereg atom fegyverek- | kel történő felszerelése ellen. Az *: Adenauer-kormány politikáia te. hát a munkásosztálytól már égé- ’ 1 szén a polgárságig, ellenállásra, i i elutasításra talál. Leleplezte Ade­- nauernak a NATO párizsi csúcs- . értekezletén mondott beszédében foglalt mesterkedéseket, mMI j 1 megállapította: „A béke er"'- k I ma amellett a követelés me” it ,, kell tömörülniük, hogy Nvugat- ' ; Németországban ne tartsanak a- J; -om- és rakétafegyvereket, sem a' I. tömegpusztító fegyverek kilövété- ■I. re alkalmas támaszpontokat. Kö- : veteljük az európai atomtegyver- ; -nentes övezet létrehozását. Mi, 1 kommunisták annak érdekében 5|, ’épünk fel, hogv e követelések a , németek egymás közötti egy»Mr- ’ősének jelszavai legyenek Min- 1 denkit felszólítunk, hogy tépjen .' harcba e közös célokért.” (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents