Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

1958. január 10, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egy belterjesen gazdálkodó tsz ezévi terveiről I tenyésztés 345 ezer forintot jöve­delmezett Ennek, nagyrétizét, > 261 871 forintot a 96 hízottsertés hozta a konyhára. A lerv szerint az idén 231 darab sonkasüldőre szerződnek le van jövője, csakis úgy lehet magas jövedelmet biztosítani, ahogyan a csanád apácai Haladás Tsz gazdál­kodik. Kukk Imre Ez szóbaikerült a községi tanács il­lésén Is, ahol néhány egyénileg dolgozó tanácstag azt mondta: mi­nek ennyit hizlalni? Nem érde­mes. Vannak még tsz-tagok is, a- kik csak a takarmányban látják az értéket. Pedig az csak úgy érték, ha feletetik. S így kétszeres érték, mert a népjólét emeléséhez hú? és tejtermék kell, nem pedig padláson, vagy góléban heverő1 kukorica. Igen Is érdemes hizlal-) ni, hiszen a Ha’adás Tsz legkeve­sebb 400 ezer forintot kap a 231 sonka süldőért', s rövid idő alatt olcsón hizlalja meg, mert a mala­cok soványtejen nőnek s tízhőiia- pcs korukra elérik darabomként r 100—120 kilogrammos súlyt. A tsz-nek a zárszámadáskor az alábbi takarmánykészlete volt: 309 mázsa árpa, 144 mázsa zab, 69 mázsa borsó, 917 mázsa kuko­rica, 22 mázsa koma, 71 mázsr aljbúza. Megtehették volna, hogy munkaegységenként több takar­mányt osztanak ki, de a tagok megértették, hogy csakis úgy nő a közös jövedelem, úgy tudnak minden hónapban pénzelőleget osztani, ha sok az állatállomány, ha hizlalnak. S nem csak sertést, hanem szarvasmarhát Is. Tavaly még csak 16 sza*vasmarhét hizlal­tak, az idén pedig 54 darabot. A hízott marhából tavaly kapott 47 857 forint jövedelemnél több mint háromszorosához jutnak eb-i bői is. Nem Is beszélve arról, a trá­gya mennyiségiről, amit az 54 da­rab hízó marhától nyernek. A számok tehát megcáfolják a- zokat, akik azt mondják, hogy nem érdemes hizlalni. Nagyon is érdemes és tegyük hozzá, hogy csakis az olyan gazdálkodásnak iviosx, nogy uj gazuasagi eve kezdtünk, a termelőszövetkezetei az 1958. évi termelési és költség vetési tervüket most állítják ősz sze. A költségfedezet biztosítás szempontjából tanácsos lenne, h. a termelőszövetkezetek nem hagy nák figyelmen kívül a növényvé delmi munkák költségeit. A múlt évek tapasztalatai az mutatták, hogy egyes termelőszö vetkezetek terveiből a növényvé delmi kiadások előirányzata ki maradt. így az év folyamán, h valamely kártevő nagy mértékbe] elszaporodott, vagy a védekező maradt el, vagy a költségvetés va lamely más részéből kellett ero a célra elvenni a szükséges pénz összeget. A gyakorlati tapasztalat eddij azt mutatta, hogy a gabonafélék ben a gyom 15—30 százalék terű letet foglal el a kultúrnövények tői. Ez azt jelenti, hogy a termé 15—30 százalékkal kisebb lesz. Hí csak 8 mázsás átlagtermést ve szünk alapul, 1.5—2 mázsa tér méskiesést jelent. Ha viszont < termelőszövetkezet elvégezteti i vegyszeres gyomirtást, amit a nö vényvédő állomás 50 forintért vé géz holdanként, (a növényvédő szert a termelőszövetkezet bizto sítja) összköltség 100 forint, ezze szemben a jövedelem 300—400 fo­rinttal nagyobb lesz holdanként. A lucernamag termesztésénél f rovarirtást feltétlenül el kell vé gezni. A porozás elvégzése töbl ezer forint értékkel növeli a ho zamot. Ugyanakkor egy hold po rozásának munkadíja csak 35 fo­rint. Kifizető a gyümölcsösök per­metezése is. Egy hold gyümölcsös 1 permetezési díja 120 forint, ezzel | szemben több tíz mázsával növek- , szik a gyümölcstermés, A termelőszövetkezetek a * tervezésnél feltétlenül gondolja- i 1 nak a növényvédelemre is. i Nagy István agron&mus. j 1 Jövedelmező a szerződött bika- és üszőnevelés Kicsi a bors, de erős — tartja i közmondás. Nos, ez ráillik a csa- nádapácai Haladás Tsz-re is Mindössze 570 hold közös szán tőr gazdálkodnak. És nem is akár ho­gyan, hanem jól, jövedelmezően, egyre belterjesebben s egyre von­zóbban a kívülállók felé. Tavaly 54 forint értéket osztot­tak minden munkaegységre. Va­jon mennyit osztanak az idén? Ezt még nem lehet tudni, az egyéni tervnek még csak a termelési ré­sze készült el. A terv számai min­den esetre nagyobb jövedelmet engednek sejtetni. Tavaly a nö­vénytermesztés háromszázezer, a2 állattenyésztés pedig háromszáz- negyvenötezer forintot jövedelme­zett a tsz-nek. Ez évre búzából és takarmány gabonából kevesebb boldankén-ti termést terveztek be, mint amennyi tavaly termett, mert az eredményt függővé teszi az, hogy idejében kapnak-e gyom­irtó vegyszert. Ugyanis elég aca- tos földbe került a búza és az ár­pa is. A tavalyinál 21 holddal ke­vesebb kukoricát termelnek. Bár tavaly 8,5 kg kukoricát osztottak munkaegységenként, a tagok még sem tiltakoztak a vetésterület csökkentése ellen. Belát ják, hogy a ukorica nem minden, amellett ^ kell lucerna is. Be is terveztek 12 P hold új lucernavetést s azzal e- gyütt 48 hold lesz az 570 hold kö­zös szántóból. Hol itt a belterjes gazdálkodás? — kérdezhetné bárki a fentieket olvasiva. Most következik. Még pedig azzal kezdjük a sort, hogy a csanédapácai Haladás Tsz szán­tóterületének egyhatod részén, 94 holdon szerződött, pénzt hozó nö-) vényféleségeket termeszt. Tavaly a növénytermesztésiből 300 ezer forint volt a jövedelem. Ezzel 6zemben az idén csupán a szerző­dött növényeikből 733 858 forint jö­vedelmet terveztek be. Ha kedve­li lesz az időjárás, akkor el is é- ^rik s csak a szerződött növényből "(5 katasztrális hold uboi'ka, 5 hold zöldborsó, 5 hold cukorrépamag. 10 hold dohány, 10 hold cirok, 50 hold cukorrépa), majdnem annyi lesz a jövedelme a tsz-nek, mint ta-va'y a növénytermesztésből és az állattenyésztésből összesen. Mint említettük tavaly az állat­Megjelenik a Belpolitikai Szemle B’'iFespje$zeÄ oszlására M!»sl ^Mdgyeseo'/líázi A Medgycsegyházl Gépállomá­son naprakész állapotban tartják a könyvelést. Így néhány perc alatt kimutatták, hogy 1957 de­cember 1-ig a gépállomásnak 810 ezer forint volt a tiszta nyeresé­ge. December hónapban a rossz idő miatt nem dolgoztak, így a gépjavítás költségeire, az alkal­mazottak fizetésére a 810 ezer fo­rintból kellett igénybcvenni na­gyobb összeget. Ennek ellenére mozis mintegy 100 ezer forint nye­reségrészesedést osztanak ki a gépállomás azon dolgozói között, akik egész évben beesnie'tel dol­goztak és megásták helyüket a több termelésért indított munka­versenyekben. Februártól, közkívánatra meg­jelenik a Belpolitikai Szemle. A folyóirat célja, hogy a párt­tagok, a párt-, állami- és gaz­dasági funkcionáriusok, továb­bá a közügyek iránt érdeklődők számára színvonalas informá­ciót nyújtson a hazai politikai, gazdasási és kulturális életről. A Belpolitikai Szemle hű kró­nikásaként feljegyzi orzágépítő munkánk történetét, s havonta tájékoztatja az olvasót az or­szágos jelentőségű események­ről, az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács na­pirendién szereplő fontos kér­désekről, a miniszté. iumok, fő­hatóságok rendeletéiről, az ipar, a mezőgazdaság, a politi­kai és társadalmi élet alakulá­sáról. December elején a Tenyészál- latforgalmj Gazdasági Iroda Bé­kés megyében tenyészbika-vásár­lást tartott, ugyanakkor felvezet­tette a szerződéses nevelés alatt álló növendékbikákat is, mintegy 70 darabot, örvendetes eredmény, hogy a szemle alkalmával csupán 8 darabot kellett kiselejtezni. Ez azt bizonyítja, hogy nagyobb kö­rültekintéssel, nagyobb gonddal s mindig jobb elődöktől származó bikát hagynak meg a gazdák te­nyésztésre. Köztudomású, hogy a legjobb bi­kákat az orosházi járásban neve­lik s ez nem véletlen, mivel itt van a magva az állattenyésztés­nek, itt vannak kitenyésztett e- gyedek. Pusztaföldvár és Csanád- apáca községek ma már nagy hírnévnek örvendenek, példa volt rá az Orosházán megrendezett já­rási tenyészkiállítás is. De ne bízzák el magukat az o- rosháziak, mert komoly verseny­társak akadnak már a megye több községeiben. Nem csoda, hi­szen kormányzatunk gondosko­dott arról, hogy minél többen be­kapcsolódjanak a tenyésztői mun­kába. Ez a gondoskodás pedig az, hogy rendezte a tenyészállatok á- rát, jóval magasabb árat szabott meg, mint az elmúlt esztendőben. A tenyészbika ára például majd­nem duplájára emelkedett, az ü- sző ára is jóval több, mint volt. Ez mindenesetre vonzó körül­mény. Ezt tudta Kerékgyártó Zsigmond vésztői lakos is, aki nagy gonddal nevelte bikáját, a szakmai tanácsokat mindig meg­fogadta és felvásárlásra került 18 hónapos 710 kilogrammos bikájá­ért 19 550 forintot kapott. Ez ma olyan összeg, ami serkentőleg hat más tenyésztőkre is. Pardi Ger­gely már a második bikáiét neve­li szerződéses alapon, Tóth Mi­hály szintén, sőt ezek a bikák je­lölve vannak az 1958. évi orszá­gos kiállításra is. Érdemes volna a vésztőiekkel komolyabban fog­lalkozni, hiszen ők is tudnak bi­kát nevelni. Nem lebecsülendő Sa­lát János békéscsabai lakos te­nyészbikája sem, amelyért 18 800 forintot kaDott. Sainos, Békéscsa­bán az utóbbi időkben kevesen foglalkoznak állattenyésztéssel, itt is akadna tennivaló. A bikák zömét az orosházi já­rásban vásároltuk. Szemenyei Bá­lint kardoskűtj lakos 19 162 fo­rintot kapott bikájáért, lehetne a többit is felsorolni, lény az. hogy 16 ezer forinton alul nem volt vásárlás. Tehát az említett árak igazoliák azt, hogy újból van te­nyésztői kedv, nemcsak Oroshá­zán és vidéken, hanem másutt'is. Jó külsejű és jó egyedektőí szár­mazó bikát bárhol és bármikor leszerződünb kivétel nélkül. Termelőszövetkezeteink is tud­ják, hogy a bikanevelés jövedel­mező, jelentős bevételhez juttatja a szövetkezetét. Az orosházi Dózsa már több bikát átadott néhány év óta, úgyszintén az Űj Élet Ter­melőszövetkezet is. Most próbál­kozik a tótkomlósi Viharsarok és a kétsopronyi Hunyadi Termelő- szövetkezet is, reméljük, hogy próbálkozásuk eredménnyel fog járni. Végezetül említésre méltó ered­mény az üszőszerződtetés terén az, hogy a Tótkomlósi Viharsaroknál le van szerződve 45 darab, a nagyszénási Lenin Tsz-nél 45 da­rab, a kondorost Dolgozók Terme­lőszövetkezetnél 41 darab, a gá­doros! Petőfi Tsz-nél 28 darab stb. A megye termelőszö-* vetkezetei egy-két kivétellel be­kapcsolódta^ az üszőnevelési ak­cióba, mert tudják, hogy szerző­dött állataikért magasabb árat kapnak, mint a szabadpiacon. Dénes György Rekordtermés dohányból Az ország dohánytemő vi­dékein már befejezés felé kö­zeleg a dohánylevelek simí­tása, kötegezése és beváltása. Az eddigi eredményekből ítélve, az 1957. évi rekordter­més a tervezett mennyiséget messze felülhaladja, sőt a harmadik termésbecslés kilá­tásait is. Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán elmondották, hogy a felszabadulás óta nem volt ilyen nagy termés, álta­lában a minőség is jó. Külö­nösen a szabolcsi területekről takarítottak be minőségileg is kiváló dohányt. A jövő évi dohánytermelés iránt általában nagy érdeklő­dés mutatkozik. A termeltető, si szerződés terveket decem­ber 31-ig országosan 83,9 szá­zalékra teljesítették. A leg­jobb eredményeket a nyír­egyházi dohánybeváltó és fermentáló vállalat érte el, 92.6 százalékos szerződéskö­téssel. Á jelek szerint ja­nuár végére országosan telje­sítik a dohány termelési szer­ződési előiránvzatokat. íMTI) Várható időjárás pénteken estigt változó felhőzet, sokfelé eső, havas­eső, keleten még havazás. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél, a hőmérséklet főként keleten emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nyugaton 0— plusz 3, az ország középső részein és délkeleten 0—mínusz J, északkeleten mínusz 4—mínusz 7, Jól haladnak a gépjavítással a Medgyesegyházi Gépállomáson Folyamatosan ütemezték be a* erőgépek javítását a Medgyescgy- házi Gépállomáson. A traktorokat decemberben is a brigádterülete­ken tartották, és csak azokat a gépeket vontatták be a szereidé­be, melyek terv szerinti javítá­sát előírták. Eddig kilenc erőgé­pen főjavítást, 21 erőgépen pedig kisebb alkatrészcserét hajtottak végre. Kijavítottak ezenkívül 20 ekét, két tárcsát, 10 kultivátort, 14 vetőgépet, négy aratógépet, há­rom kombájnt, 12 cséplőgépet és három kazalozót. Erre is gondoljanak a tervezésnél Érdemes mákot termelni A mák fontos mezőgazdasági és ipari növény. A vetés ideje egyre jobban közeledik. Tehát minden mák termelőnek már most ki kell jelölni azt a teiületet, ahol majd vetni akar. A termesztés sikerét, a komi vetés biztosítja. A mákot február végén, március e- lején célszerű vetni. Sortávolsága 30—35 centiméter legyen és l cen­timéternél mélyebbre ne kerüljön, mert a mag vastagabb földréte­get nem képes áttörni. Megyénk földm.űvesszövetkezeteinél nemesített, kedvezményes mákvetőmag igényelhető, illetve beszerezhető kilogrammonként 32,20 forintos áron. Máktermeléssel érdemes foglalkozni, mert a mák napi áron jól értékesíthető, de külön jövedelmet jelent a mákgubó is, melyből na- ' gyón sok fontos gyógyszert készít a gyógyszeripar. (Ópiumot, ko­deint) Sok termelő a megtermett mákgubót eltüzeli, nem ajánlja fel átvételre a földművesszövetkezetnek. A mákgubó felvásárlással a 1 öldművesszövetkezetek foglalkoz­nak: mázsánként 90 forintért veszik át a termelőtől. Közeves termés esetén a mák hozama katasztrális holdanként 3,5—4 mázsa mag és ugyanannyi gubó is terem, ami holdanként 10 \ . 12 ezer forint jövedelmet biztosít. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents