Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

I lftflí. január 1„ kedd BÉKÉS MEGl'El NÉPÜJSAG Uj feladatok előtt az Orosházi Gépállomás A napok- j ban hírt ad­tunk arról, hogy az O- rosházi Gépállomás 1957, decem­ber 31-re 101 százalékra teljesítette éves tervét. Egymagában ez a puszta szám jietn kelt különösebb érdeklődésit az emberekben. Természetesnek veszik. Ugyanígy vélekednek énről maguk az Orosházi Gépállomás dolgozói is. Szerényen nyilatkoz­nak az. elért eredményekről: — Ez a kötelességünk, felada­tunk — mondják. Csak amikor a kezdet nehézsé­geiről, az ellenforradalom okozta károkról beszélgettünk Stuck Fe­renc igazgatóval, akkor döbbe­nünk rá, hogy ez a puszta szám mily értékkel bír. A gépállomás nyeresége az elmúlt évben 688 800 forint volt A dolgozók kétheti keresetüknek megfelelő összeget kapnak becsü­letes munkájuk után, nyereségré­szesedés címén. Kaphattak volna többet is, ha nem lettek volna köztük Sülé és Marjai-félék, akik, az ellenforradalom idején elher­dáltak csaknem 200 ezer’ forint ér­tékű vagyont, ha az erőgépek 1956. telén nem a határban, a föl­deken rozsdásodtak volna, ha a téli gépjavítást idejében kezdték volna meg. Ezek és az ehhez ha­sonló nehézségek leküzdésével ér­te el a gépállomás, hogy 1951 óta másodszor teljesítette éves tervét. Negyven erőgépünk most is szánt — mondja Stuck elvtárs — és január hónapban az első ne­gyedévi tervünk 10 százalékát tel­jesíteni szeretnénk, ami azt jelen­ti. hogy ezer normálhold művelé­sének megfelelő munkát végzünk el. Erre minden lehetőség megvan. Kedvez az időjárás, s a javítómű­helyből kihallatszó csengő hangol ja'zik, hogy javítják a munkagé­peket. A téli gépjavítás jó ütem­ben, eredményesen halad. Az 1957 évi javítási tervet 105 százalékra teljesítették. Már október hónap­ban megszervezték a brigádokat és a javításnál érdekeltté tették a dolgozókat Versenyt szerveztek és a műszaki munkában résztvett dolgozók jó munkájáért személyenként 400— 500 forintot kapnak. Nincs és nem is lesz kiesés a gépek üzemképte­lensége miatt. Nagyon fontos a körültekintő lelkiismeretes munka, mert nagy feladatok előtt állnak. Az elmúlt évi 70 ezer normálholddal szem­ben 73 ezer normálhold az évi terv, mely a megyei gépállomások közt a legnagyobb területet jelen­ti. Állandó, folyamatos munkára lesz szükség, nem beszélve arról hogy lesz gépkiselejtezés is a traktoregységből, mely egy-egy erőgépre még több munkát ró. Jogos büszkeség hangján mond­ja Stuck elvtárs, hogy egy normál­hold művelési költsége az elmúlt évben 106,53 forint volt, majd a számoszlopok sokaságát mutatja melyből kitűnik, hogy ez az ered­mény megyei viszonylatban a leg­jobb. — Ebben az évben még ezt is csökkentjük, és a terv szerint 10P forint lesz. De mi csak 105 forint költséget szeretnénk normálhol- danként ráfordítani és legalább egymillió forint nyereséget akarunk elérni Szép és nagy tervek ezek ét Stuck elvtárs határozott, meggyő­ződése« szavai hangsúlyából ér­zem, hogy nem elérhetetlenek. És az Orosházi Gépállomásnak min­den lehetősége, adottsága megvan ezek megvalósításához. Igaz, a ta­vaszi tervteljesáléstől kissé félnek mert kevés megmunkálni való föld maradt az elmúlt évi tervtel jesiítés következtében, de ott, áho' az ősszel fáradságot nem isméivé szervezték a géphasználati társu­lásokat — és ők ezt tették — ott tavasszal sem lehet baj. Majnár József Az országos tejtermelési verseny eredményei A harmatuk országos tejtermelés! verseny első hónapjának eredményeit a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya értékelte. A versenybe 11 állami gazdaság, 16 termelőszövetkezet nevezett be. Nagy gazdaságok versenyében: A verseny első hónapjában A Mező­hegyes! TörzsáJlattenyésztő Állami Gazdaság kamaráspusztai üzemegysé­ge (ICO tehénnel kapcsolódott a ver­senybe), egy tehéntől átlagosan 362 liter 4,04 százalékos zsírtartalmú tej termelésével tört az élre. A tsz-ek közül a gádorosi Petőfi tűnt ki Jó eredménnyel (43 tehénnel lódul­tak a versenyben). Egy tehénre eső átlagos havi tejtermelés 279 liter 4 százalékos zsírtartalmú tej. Kisgazdaságok versenyében: A kétsopronyi Dózsa (20 tehénnel indult), egy tehéntől 416 liter 3,8 szá­zalékos tej termelésével az első helyre került. A gazdaságok között egységnyi te­rületre (100 hold) jutó tejtermelési versenyt is szerveztek. A nagygazda­ságok versenyében a Felsőnyomási Állami Gazdaságban 168,7 liter tejet termeltek minden 100 holdra. A termelőszövetkezetek közül a gá­dorosi Petőfi szerepelt legjobban. 100 holdanként 1197 kg 4 százalékos zsír­tartalmú tej termelést ért el. A kisgazdaságok versenyében az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában minden 100 holdra 224 kg tejtermelés jut. Legolcsóbban a Körösi Állami Gaz­daság termelte a tejet, 2,25 forintos Önköltséggel. A megye legjobb tejelő tehenei az első hónapban: a Töviskesl Állami Gazdaság tulajdonában lévő 447-es Kontyos, 999 liter, 3,7 százalékos zsír­tartalommal. A kétsopronyi Dózsa 41- es Fakó nevű tehene 641 kg 3,7 szá­zalékos zsírtartalommal. Ki fizesse meg az összetört Zetor javítási költségeit? A gümökor elleni védekezés: legfontosabb feladatait beszélik meg megyénk állatorvosai január 10-én Békéscsabán az Irodaház kultúrtermében. Megvitatják a szarvasmarha 'állomány güműkó- ros fertőzöttségének felülvizsgá­lásában szerzett eddigi tapasztala­tokat és a gümőkóros íertőzöttség csökkentésének módját. Tervek szerint a gümőkóros íertőzöttség felülvizsgálását az egyénileg gazdálkodóknál 1953 március 31-ig befejezik. A vizsgá­lat eredményét valamennyi terme­lővel köziák, így a tehéntartó gaz­dák termékeik eladásakor a vevő kérésére, igazolványt mutathatnak fel arról, hogy a tej nem gümő­kóros tehéntől való. Egy harminc év kö­rüli fiatalember ko­pogott s lépett be az orosházi járási tanács termelőszövetkezeti csoportjához. A hiva­talokban ritka ven­dég bizonytalanságá­val, halkan kezdte e- lőadni bonyodalom­mal teli panaszát. ö, Annus Sándor, a csanádapácai Köztár­saság Tsz Zetorosa ta­valy nyár óta. Vala­mivel azután, hogy a Zetorra ült, a tsz ve­zetősége mellé ren­delte Bacsa Lászlót, kisegítőnek. Mivel Bacsa Lászlót érde­kelte a zetorvezetés, Annus Sándor tanit- gatta. Ebből szárma­zott a baj. Aki akar és akit tanítanak, az csakhamar megta­nul. Bacsa László is megtanult vezetni, s ha Annus Sándor va­lamilyen oknál fogva nem ment ki, akkor ö ült a zetorra és szá­rat, vagy éppen azt hordott, amit mond­tak neki. Sőt még közúti vezetésre is vállalkozott — jogo­sítvány nélkül. Egy­szer ugyanis el kel­lett vinni a futbfllis- iákat Gerendásra. Annus Sándor azt mond*a: mivel nincs személv szállításra en­gedélyük, ő nem megy. Felültetiék Ba­csa Lászlót a zetorra, s minden bajt, a köz­lekedési közegek el­lenőrzését is elkerül­ve, tették meg az utat oda s vissza. A fiatal Bacsa László zetorvezetői tekintélye megnőtt s ha valahová menni kellett, amikor A nnus Sándor nem volt ott, akkor őt ültették a zetorra. Október 20- án reggel Szász György brigádvezető azt mondta Bacsa Lászlónak: gyújtsd be a zetort s eredj trá­gyát hordani. Neki sem, másnak sem ju­tott eszébe, hogy a trágyával közúton is keli menni egy jó da­rabon, s hogy Bacsa Lászlónak nincs jogo­sítványa. De aztán e- szükbe jutott. Bacsa László ugyanis mie­lőtt trágyával megra­kodva elindult, elfe­lejtette összekapcsol­ni a fékpedálokat. A közúton jutott eszébe, s menetközben akar­ta pótolni a mulasz­tást. Miközben az összekapcsolással baj­lódott, a Zetor neki­ment egy vasbeton villanyoszlopnak és összetört. A javítási költség összesen 5826 forint­ba került. Közgyűlés vitatta, hogy ki fi­zesse meg? Ügy dön­IVéliáuy mondat in híjjá vltsisi terveinkről A párt agrártézisei szerint a mezőgazdasági termelés növeke­désének egyik legfon osabb té­nyezője a talajerő megtartása és a talajjavítás. Megyénkben van ép­pen elég megjavításra váró talaj, s ez népgazdasági érdek. Ezt kü­lönösen azok tudják a legjobban, akik beteg szikeseken és kötött réti talajokon gazdálkodnak. A múlt év januárjában felké­szültünk, hogy év végéig 4000 hold szikes és savanyú talajt ja­vítunk meg részben kémiai, rész­ben sárgaíöWes terítéssel. Decem­ber végén számvetést készítettünk munkánkról. Örömmel állapítot­tuk meg, hogy 1957-ben 6200 hol­dat javítottunk meg. Érdekes visz- szapillantani 1952-re, amikor a megyében mindössze 300 holdat javítottunk. De még szomorúbb hogy ebből a 300 holdból termelő-» szövetkezetekre mindössze 30 hold jutott. Ezzel szemben 1957- ben a 6200 holdból a termelőszö­vetkezetekre 4000 hold esik. A ta­lajjavítással ebben az évben to­vább akarunk jutni A megyében egyre nagyobb lehetőség nyílik a sárgaföldes (digózás) terítésre a- zokon a helyefcsn, ahol a kémiai ’ehetőségek erre megvannak. Most elsősorban csak a digózást vesszük figyelembe, mert az eh­hez szükséges géppark fejlődik jobban. A kémiai talajjavításnak is tág tere nyílik a kötött réti talajokon, de még az átmeneti, illetve lúgos szikeseken is, mert hazai gipszbá­nyáink feltárás alatt állnak s ha­marosan megkezdte üzemeltetésü­ket. így azok a területek is javí­tásra kerülnek, melyek digózássál már nem javíthatók. Ugyanis eb­ben az évben 3500 holdon kémiai javítást, 1500 holdon pedig digó­zást végzünk. A talajjavításbftrr- jó • erednie-1 nyékét értünk el az utóbbi évek­ben. Ma már jól ismertek például a füzesgyarmati Aranykalász Tsz- ben eszközölt javítási eredrné­töttek, hogy a költség megtérítéséről Annus Sándor gondoskodjon, mert 6 a felelős ze- torvezető, minek ad­ta oda az inditókul- csot, egyezen meg e- setleg úgy, hogy az összeg felét Bacsa, másik felét ö térítse meg. ö, aki nem is volt jelen, aki nem is tudott a trágyahor­dásról, aki a zetorve- zetést a tsz vezetősé­gének tudtával osz­totta meg néha Bá­csival. Véleményünk szerint Annus Sándor nem volt hibás. A felelős­ség elsősorban Szász Györgyöt terheli, mert ő adott utasí*ást a trágyahordásra, bár tudta, hogy Bacsónak nincs jogosítványa, tehát a kár egyrészt őt terheli. A költség másik részét Bacsa Lászlónak kell meg­téríteni, mert ő okoz­ta a kárt. Az eset pe­dig szolgáljon tanul­ságul a tsz vezetői­nek és tagjainak, hogy a jövőben csak hozzáértő és arra jo­gosult embert bízza­nak meg a zetor ve- j • zetésével, mert nem­csak a gépben, ha­nem könnyen ember­életben is súlyos kár származhat az ilyen meggon dolatlanság- ból. nyék. A múlt év júniusában a szövetkezetben megtartott talaj- javítási bemutatón a javított terü­leteken nagyon szépen fejlett nö­vényeket láthattunk. Azokon a táblákon, ahol a gyakorlott gaz­daszemek 12 mázsás termést jó­soltak, ott az átlagtermés 15,3 má­zsa volt. Ugyanakkor a javitatlam területeken csak 10—12 mázsa. Kenderből 30 százalékkal volt nagyobb a termés a javított földe­ken. Ugyanilyen különbség volt a borsónál is. De az ecsegfalvi, az e.ndrődi, a szeghalmi tsz ek és állami gazdaságoknál is hason- ióan megmutatkozik a talajjavítás eredménye — az említett gazda­ságok vezetői véleménye szerint. \ terméseredmények mellett meg­változott a talaj szerkezete is az említett helyeken. Nagy változás van a megye le- gelőjavításában is. Szinte vala­mennyi legelő olyan rossz terüle­ten van. ahol már más m-Tógaz­dasági növények termelésére nincs lehetőség. Ma már az állam erre a célra is nagy összeget fordít hi­tel formájában. A legeltetési bi­zottságoknak most már csak ki kell haszná’m e lehetőségeket. 1957-ben több mint 200 hold le­gelőt javítottunk meg. Reméltük, hogy ebben az évben ennek a többszöröse kerül javításra, hogy ezzel is elősegítsük állattenyészté­sünk nagyobb arányú fejlesztését. Demkó István főasronómus, Talajjavító V., Szarvas. Időjárás Erősen felhős idő, a Dunántúlt- sokfe­lé eső, keleten ma még havazás ’olnap havaseső, eső, mérsékelt, később meg- szél, az enyheség ke.t$t* re is Várható legalacsoynabb hőmérséklet éjjel: plusz 1—mínusz 2. északkeleten még helyenként minusz 2 fok alatt. Legmagasabb nappal hőmérséklet ked­den plusz 1—plusz 4 fok között. Eleki édesanyák a gyermekvárosért Az eleki nőtanács tagjai mindenütt ott vannak, ahol szükséges a segítő kéz. Fáradságot nem ismerve tevékenykednek gyermekeik szebb és boldogabb jövőjéért. A gyermekváros építésére eddig 6800 forintot küldtek el. A na­pokban segítségül hívták a Hazafias Népfront elnökségét is, hogy segítsenek a kibocsájtott téglajegyek eladásában. Azt akarják, hogy a még hátralévő időben gyűjtött pénzt is minél előbb eljuttassák a megyei nőtanácshoz. Sok segítségei kapnak a tanácstól a füzesgyarmatí tsz-ek Füzesgyarmat tizennyolcezer hoidnyi határának 70 százalékán három termelőszövetkezet és nyolc egyes típusú tszcs gazdálkodik. A Vörös Csillag és az Aranykalász nevét kiváló eredményeiről ismerték meg az ország különböző tájain. Ez nem véletlen, hisz a szikes talajáról híres sárréti tájon azelőtt jő eredménynek számí­tolt a hat-hét mázsás búzatermés, az Aranykalász pedig az utóbbi két évben 12—14 mázsás kenyérgabona termésekkel dicsekedhet. Cukorrépából nem egyszer termeltek 200 mázsán felül. A jó eredményekhez sokat segít a községi tanács. Az ellen- forradalom idején sok kárt szenvedett szövetkezetek különösen rá voltak szorulva a támogatásra. Az elmúlt évben a községi tanács­elnök ajtaján egyetlen esetben sem kopogtattak hiába. Az Arany­kalász Tsz például 150 hoidnyi földet, legelő'1 és olyan épületeket kapott a tanácstól, amiből saját területére húsz vagonos górét és egy jókora magtárt építhet. Ezenkívül a tervkészítésben és egyéb munkákban is segít a községi tanács mezőgazdásza. Nem feledkezik meg a tanács az egyes típusú termelőszövet­kezeti csoportokról sem. Havonta egyszer a tanácsházára összehív­ják az összes tsz. és tszcs-elnökö t, hogy közösen megvitathassák az időszerű feladatokat, megismerjék egymás módszereit és eredmé­nyeit. Amint az elnökök mondják. eleinte húzódoztak az ilyen meg­beszélésektől, sajnálták az időt, d bel»*iák, hogy igenis hasznos, sokat tanulnak egymástól. A fii zesgyarmati tanács az új eszten­dőben az eddiginél is több segítséget kíván nyújtani a község va­lamennyi szövetkezetének, illetve tszcs-jének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents