Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MIGHT/ MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 4958. JANUAR 30., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy I958>ban az elért életszínvonalat megszilárdítsa * A* Országgyíilé» szerdal illése Az ovsrággyűiés seerdai ülésén &z 3 953. évi népgazdasági tervet tárgyaivá. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az országgyűlés határozatai tovább erősítik Népköztársaságiul kát A vitában elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese szólalt fel. ^ Bevezetőben hangoztatta, hogy Kádár elvtársnak a kormány leg­utóbbi hónapokban végzett tevé­kenységéről szóló beszámolója ké­pet adott arról a sokrétű munká­ról, amely hazánk gazdasági, po­litikai helyzetének erősítése és nemzetközi tekintélyének növelése érdekében folyt. — Az ország állampolgárai meg­győződhettek arról, hogy a párt központi bizottsága és a kormány atkótmáuyosan, a- választott kóp- vise’etek útján, , az országgyűiéSj határozatai alapján vezeti az or­szágot. Ez a helyes és a jövőben is ezen az úton akarunk járni. Meggyőződésem, hogy az ország­gyűlés mostani tanácskozásai is és a hozott határozatok tovább erő­sítik Népköztársaságunkat — mondotta, majd emlékeztetett ar­ra ,hogy az elmúlt évijén a nép­gazdaság 1957. évi jervét csak júniusban tárgyalhatta az ország­gyűlés. — A tervezés munkájának meg­javításával lehetővé vált — foly­tatta —, hogy az 1956. évi -tervet már az év elején, januárban tár­gyalja az országgyűlés..,, Az a célunk, hogy a jövőben a terveket az országgyűlés, már a tervévet megelőző év decembe­rében tárgyalhassa. Ez a dolog rendje. Ez megköny- nyíti a vezetés munkáját és meg­könnyíti az üzemek és a vállala­tok dolgozóinak munkáját is. — Ügy gondolom, hogy mind­annyiunkat, — akik ebben a te­remben a dolgozó nép megbízá­sából tanácskozunk — lelkesíte­nek azok a gazdasági eredmények, amelyeket az 1957. évi tervnek számos területén való túlteljesíté­séről hallottunk. De nemcsak a mi örömünk ez. Örömmel töltik el ezek a sikerek a gyárakban, a szántóföldeken dolgozókat is, a- kiknek jó munkája nyomán ezek az eredmények megszülettek Jól­eső érzés, hogy a magyar nép­gazdaság — a 22 milliárd forintot kitevő ellenforradalmi kártevés el­lenére — 1957-ben sokat fejlődött, erősödött és nem következett be az ellenség jóslata: hogy a forra­dalmi munkás-paraszt kormány nem lesz képes megbirkózni a ne­hézségekkel, hogy Magyarország ■* pénzromlás, az infláció, a gazda­sági anarchia karmaiba kerül. A továbbiakban ismertette, mi­lyen TípVS-cágekkel kellett meg­küzdeni a gazdasági talpra állás­ért. Megemlékezett a bányászok hősies munkájáról, a villamos- energiatermelés eredményeiről és megállapította, hogy energiabázi- súükát tovább szélesítjük. Bővít­jük majd a budapesti és a dorogi erőmű kapacitását, megépítjük a tiszapalkonyai, az ajkai, a borsodi és a tiszálöki erőművet. Aláhúz­ta, hogy az eddigi eredmények mögött látni kell a dolgozó nép áldozatos munkáját, erőfeszítéseit. Az állami ipar tavalyi tervét tíz százalékkal túlteljesítette. Ez igen nagy Jelentőségű eredmény, bár a terv lazább volt, mint az előző években. Szénből, villamosener- giábói, hengerelt áruból, téglából, cementből, pamut- és gyapjúszö­vetből, kötöttáruból, cukorból, húsból, vajból, sörből, gabona- és takaimányfélesógekbői és még sok más fontos élelmiszerből is többet termeltünk, mint amennyit a terv előírt és a nyersanyagok egész sorában is jobb volt az ellátás, mint az előző években. Ha íigye- lembevessaük azt a segítséget, a- melyet az idei terv' megvalósítá­sához a Szovjetuniótól és a többi baráti országtól kapunk, elmond­hatjuk, hogy 1958-ra olyan tervet tudunk az országgyűlés elé hozni, amely feszített ugyan, de a végreltaj- tás során reálissá tehető célo­kat tartalmaz. — Kádár elvtárs is szóvá tette, de én Is meg akarom említeni — mondotta —, hogy a múlt évben a bérek emelésével kicsit előre­szaladtunk és igen nehéz felada­tot jelent a megnövekedett vá­sárlóerő árukeresletének fedezése megfelelő árualappá!. Tévedés né essék! Amikor erről beszélek, egyben kijelentem, hogy a párt központi bizottságának és a kor­mánynak elhatározott szándéka és ezt 1958-ban is főfeladatának te­kinti, hogy az elért életszínvona­lat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gazdasági tevékenysé­günket erre irányítsa. De hogy ezt a célt elérjük, ahhoz az kell, hogy az ólet minden területén gátat vessünk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát bármilyen mértékben is veszélyeztető jelen­ségnek, az olyan , tudatos vagy jóhiszemű törekvéseknek, ame­lyek megfelelő mennyiségű és mi­nőségű munkateljesítmény nél­kül, vagy a teljesítménnyel a- rányban nem álló bért követel­nek, illetve folyósítanak. Az el­múlt évben tapasztaltuk, hogy számos üzemben, gyárban, gépál­lomáson, állami gazdaságban bér­alap- és átlagbér-túllépések vol­tak. Az ilyeneket nem »zabad megengedni. Saját erőből építkezik és gépeket vásárol abékéscsaia Kossuth Tsz A békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet szorgalmas tagjai év végére kettő és félmillió forint üzemi bevételre szá­míthatnak. Csupán az állattenyésztés egymillió s ötszázezer forint jövedelmet hoz. A tagság elhatározta, hogy visszafize­tik az ötvennyolcezer forint esedékes állami hitelt, és saját erőből építenek öt kan részére szállást, százférőhelyes süldő­szállást, öt hold dohánytermését befogadó simító szint, ötszáz juh részére hodályt, víztornyot stb. A Kossuth Tsz tagsága ezenkívül több mint százezer forintos beruházással mezőgaz­dasági gépeket és különböző talajművelő eszközöket vásárol. A közös vagyon gyarapodásával egyöntetűen emelkedik a tag­ság jövedelme is: a terv szerint legkevesebb negyvenkét és fél forint lesz egy munkaegység értéke. Tanulnak a földműves­szövetkezeti felvásárlók Orosházán, az Alföld Szállóban háromhetes szaktanfolyam indult) a földművesszövetkezeti felvásár­lók, a járási felvásárlási felügye­lők és felvásárlási üzemágvezetők részére. Az. ünnepélyes megnyitót Török Imre, a Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ igazgatója tartotta, aki többek között elmondotta, hogy milyen nagy feladatok várnak a felvásárlókra. Szükséges volt a tanfolyam megrendezése azért is, Ideírt sok az új felvásárló és a kö­vetelményei; egyre nagyobbak. a flagyszéflás; Dózsa Tsz csallakezot! a Tctkomlósí Viharsarok Tsz yersenyielfmlioz Lapunk 1958 január 22-i számában közöltük a tótkomló­st Viharsarok Termelőszövet­kezet versenyfelhívását. A ver­senyfelhívással kapcsolatban megyénk valamennyi termelő- szövetkezetében vitadélutánt vagy vitaestet rendeztek. A nagyszénás! Dózsa Tsz január 25-én jelentette: csatlakozik a versenyhez. Elhatározásukat közölték a tótkomlósi Viharsa­rok Tsz vezetőségével is. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a szövetkezet, de a termelő érdekét is messzemenően figyelembe leéli venni. Arra kérte a jelenlevő 45 hallgatót, hogy állandóan gyara­pítsa szakmai és politikai tudását, így szaktanácsokkal segítheti a termelest s politikai felvilágosító munkát végezhet, ami elengedhe­tetlenül fontos olyan dolgozó ré­széről, aki rendszeresen érintkezik a parasztsággal. Maláta elvtárs, rendőrszázados arra hívta fel a jelenlevők figyel­mét, hogy segítsenek a közvagyon megvédésében, leplezzék le a tár­sadalmi tulajdon bitorlóit. A fel­vásárlók sokat segíthetnek abban, hogy fokozatosan megszűnjön a földművesszövetkezeti hálózatban a visszaélés. A hallgatók számos kérdést intéztek az előadókhoz, akik mindenre készségesen vála­szoltak. Az első napon Zatykó Sándor tanár tartott szakelőadást a gyü- böic»- és zöldségtermelés kérdései­ről. Beszélt az exportlehetőségek­ről, Békés megye kiváló adotlsá- gairól és arról, hogy milyen sokat segíthetnek a többterrriélés eléré­sében a felvásárlók. A három hét lejártával újabb csoport érkezik az Alföld Szállóiba s összesen kilencvenén ismerked­nek meg a legfontosabb tudniva­lókkal. A terv — törvén) »*- Gazdasági vezetőink közül egyesek a minisztériumokban, ü- zemekben elfelejtették, hogy a terv — törvény. A tervtörvény­nek szigorú előírásai vannak. Az értékesítési tervek és uta­sítások megsértése címén ez- ideig senkit sem vontak fele­lősségre, sőt célprémiumokat tűznek ki egyes anyagoknak a tervtől eltérő beszerzésére, holott az ilyen, a népgazda­ság egészének kárt okozó „ügyeskedők” nem jutalmat érdemelnek, hanem bünte­tést. De a rossz munka, felelőtlen, nemtörődöm gazdálkodás miatt felelősségrevonás nálunk, külö­nösen az utóbbi esztendőben a felső állami vezetésben ritka, mint* a fehér holló. — Ennek a lazaságnak velejá­rója az anyagpazarlás, lopás, a- mely ma üzemeinkben, raktára­inkban szinte legális tevékeny­séggé fajul számos helyen. S mert anyagot bárki — legtöbb helyen bármikor — könnyen Tszerezhet, e selejtgyártás Is lassan egyenran­gúvá verekszl fel magát. Ma már. ott tartunk, hogy éppen csak ter­vet nem készítenek rá számos he­lyen. — Személyre váló tekintet nél­kül, legyen az bármelyikünk a kormányban, az állami vezetés­ben, vagy a vállalatok vezetésé­ben — szigorú felelősséggel tarto­zik a népvagyonnal való elszá­molásért és a tervszerű felhasz­nálásért. (Taps.) Ez a szigorúbb hang a gazdálkodásban nincs el­lentéttel azzal a pozitív jelenség­gel, amelyet Dinnyés képviselő- társunk az országgyűlés munká­jával kapcsolatban említett. Meg kell szüntetni az anyaggazdálko­dási előírások megszegését és nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helyes fel- használására. Ezután arról beszélt, hogy most viszonylag nagyon keveset tudunk beruházásra fordítani a nemzeti Jövedelemből. Arra törekszünk. hogy helyes beruházási politiká­val, minél elöld) egészséges ipart struktúrát alakítsunk ki. Nagy-részben a kirívó hiányossá­gokról beszéltem. Nem azért tét-, tem, hogy ezeket csak csokorba kössem és itt elmondjam, hanem j I (Folytatás n ?. oldalon.» IHlWüöllfMmiKíilffffifífflíííifííSííldlUHÜfUHKHItlillllíHílHllllMlíilllfilUIMIIIíliUHil'ill'ínKlf fllllillllllíli!!iiiÍiillllMÍMIiljl!iimU!!!!i[ili)üíilí Kétszáztíz kereskedelmi tanuló tette le a félévi vizsgákat A megye álla mi , és szövetkezeti kereskedelmi hálózatában foglal köztatött tanulóíz a napokban tet­ték le a szokásos félévi vizsgája kát Békéscsaba szak-üzleteiben. A gyakorlati és elméleti vizsgákon 210 első-, másod- és harmadéves tanuló adott számot tanulmányai­ról. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a vizsgázók alaposan fel­A gépállomást munkák megbeszélésére értekezletet tartanak A gépállomások megyei igazga­tósága és a MÉSZÖV szövetkezet­politikai osztálya február 5-én egynapos értekezletet tart a gép- állomási munkák előkészítéséről, illetve megszervezéséről. Az egy­napos tanácskozáson részt vesznek a gépállomások Igazgatói, főagro- nómusai, a föidművesszöv etkeze- tek járási központjának és a köz­ségi fmsz-ek ügyvezetői, agronó- musai, üzemágvezetői, valamint a megyei tanács és más megye5 szer­ve!, -képviselői. készültek, s hasznosan töltötték ál eddigi tanulóidejüket, amihez soli segítséget kaptak az ipari és keres­kedelmi szakiskolák tanáraitól, valamint a képzésükkel megbízott tanuló felelősöktől. Az idei félévi vizsgák színvonal tekintetében jó­val felette állnak az elmúlt éviek­nek. Szorgalmukkal, szakmai hozzá­értésükkel a sok jó közül is kitűn­tek a békéscsabaiak közül: Méhes Olga és Bozó Erzsébet, a 71. sz. Ruházati bolt tanulói, Susánszki Ágnes, a 6. sz. Ruházati bolt és Bankó György, az Állami Áruház tanulója. A gyulaiak közül: Föld­vári Györgyi, az ottani 17-es számú Ruházati bolt tanulója vizsgázott példás eredménnyel. A cukrászta­nulók közül Várhegyi György, Bé­késcsabai Vendéglátóipari Válla­lat, Varga János, Orosháza VV., és Pflam Ferenc, Gyula W. „csillog­tatta'’ meg szakmai tudását. Szé­kely György, a Mezőberényi Föld­művesszövetkezet fűszer és ve­gyesboltjának tanulója is tudása legjavát gd*n a számonkérésnél.

Next

/
Thumbnails
Contents