Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1958. ían*>4r 4, szombat

PÁRTÉLET ★

Egy pártmunkás januári terveiből

A gyulai járási pártbizottságon, Balogh elvtánsat, a pártvégrehajtó bizottság ágit. prop. titkárát párthatározatok éa jegyzetek tanulmányozása közben zavartam meg. Januári terveiről érdeklődtem, s amikor beszélni kezdett, érezhetővé vált, hogy egész lényéből árad a tettvágy. Az első mondotta — a még hátralévő tag- könyvkiosztó taggyűlések segítése és ellenőrzése, hogy azok is eredményesek legyenek, mint az előbbiek. Január 10-ig Gyulán tizenegy és vidéken tizenhat alapszerv tart ilyen taggyűlést és ezzel a járásban határidőre végrehajtsuk a párt határozatát a tagkönyvcseré- ről.

Ezzel egyidőben a pártoktatásban a tanulási fegyelmet is megszilárdítjuk, ez szükséges azért is, mert a sokféle ünnepre készülődés, az éves munkák értékelése, zárszámadási közgyűlések stb., bizonyos fokig elterelték a figyelmet a tanulás nagyon fontos feladatairól. Hogy csak egyet említsünk: a Magyar Munkásmozgalom Történetének egyéni tanulói Vidó István propagandista hívására legutóbb nem jöttek el a konferenciára. Most figyelmeztetésképpen mi közvetlen hívjuk meg őket.

Balogh elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártofeatást újult erővel folytatják. Január tizedikén megtartják a járási propagandistáknak az egy napos konferenciát. Addig is társadalmi instruktorokkal és személyesen segítik, ellenőrzik a propagandisták felkészülését. Egy kis lélegzetvétel után ismét más feladatokról!, tervekről beszélt. Az előbbi feladatokkal egyidőben, még január közepéig a pártszervezetek tömeggyűléseken megbeszélik a mezőgazdaságban dolgozókkal a párt agrártéziseiből adódó helyi feladatokat.

Ez azért vált szükségessé, mert még a múlt év decemberében kiderült, hogy a járásban nem ta nulmányozták, nem ismerték meg eléggé a párt agrártéziseit, nem vonták le a megfelelő tanulságot a teendőkre vonatkozóan. Ezért a járási pártbizottság mezőgazda- sági és ágit. prop. osztálya úgy döntött, hogy a mulasztást pótolják, s mintegy hatvan helyen, elsősorban mezőgazdasági üzemekben előadásokat rendeznek és ismertetik a határozatból adódó feladatokat. Ezeken az előadásokon a téli és tavaszi mezőgazdasági munkákról is szó lesz. Ilyen előadásokat az egyéni gazdáknak is tartanak a községi olvasókörökben.

Az előadó-gárdát január 10-ig hívják össze. Miközben Balogh elvtársat hallgattam, arra gondoltam, hogy a gyulai járásban a pártszervezetek, úgy látszik, már az év első hónapjában „tíz ujjal kívánnak zongorázni’*, legalább is erre készül az ágit, prop. osztály, 1

s nincs ok kételkedni, hogy sikerül is nekik.

Már most tervezik, hogyan em_ iékeznek meg január 21-én Lenin elvtárs halálának évfordulójáról. Ünnepi megemlékezéseket, szabad pártnapokat, ünnepi taggyűléseket tartanak és ez alkalommal a megemlékezés jegyében.

A sok feladat mellett nem feledkeznek meg a békevédelemről sem, mozgósítják a békebizottságokat.

A tervek alaposan átgondoltalt és összhang b n vannak a járás párt alapszervezeteinek elgondolásaival, ezért minden bizonnyal a terveket követni fogják az alkotó tettek — mondotta végül Balogh elvtárs, ezzel is kifejezve bizakodását, hogy a tervek végrehajtásával újabb politikai és termelési eredményeket érnek el a .járásban.

Boda Zoltán

^ község fejlesztése

(Tudósítónktól.)

A sarkadi járási műszaki bi- j zottság a járás három községében tájékozódó ellenőrzést tartott a községfejlesztési tervek végrehajtását illetően.

Milyen tapasztalatokat szerzett a bizottság?

OKÄNY

községben az állandó bizottság megállapította, hogy a községi tanács törekszik a községfejlesztési terv végrehajtására. 1957. július 1- én adott át a tanács a lakosságnak egy 600-as fürdőt, ugyancsak a múlt évben egykidométeres járdát építettek. Bővítette a tanács a község villamoshálózatát mintegy 800 méterrel.

MEZÖGYÄN

községen szép eredménynek érI tékelte az állandó bizottság, hogy az 1957. évi községfejlesztési kivetés teljes összege: 103 552 forintot már beszedett. A lakosság látja Mezőgyánban, hogy a befizetett összegekből egymás után kap a község különböző létesítményeket, ezért szívesen fizeti be a község- fejlesztési adót. Mezőgyán lakossága is Jiajjott. fürdőt, melynek belső szereléseit az első negyedévben végzik eh

GESZT

községben 1957-ben 1600 méter járdát építettek. Megjavították, az Ady és Szabadság utcát összekötő fahidat, felépítették az autóbusz várótermet. Ugyanakkor az állandó bizottság felhívta a község vezetőinek figyelmét arra is, hogy a csatornázás és járdaépítés terén még sok a javítanivaló.

(Bertalan)

—

Megcsalt

REZESBANDA játssza a ropogós nótákat, s a basszus duda hangja meg-megrezegteti a kocsma ablakát. Kint fullasztó köd lepte meg a kis falut s a zene-bo- nát csak a kisvonat gőzősének füttye és zakatolása zavarja meg Kaszaperen. Dohogva szeli át a kis községet s utána újra a trombita harsogása kerekedik felül, nyomában pedig száll a dal: Eladom a kocsimat, meg a lovamat...

No, itt helyben vagyunk — gondolám, mert, ha ez a nóta most igazi értelmében szól, akkor baj van a szövetkezeti mozgalom szervezésével. Itt akkor nem a teljes meggyőződés útján lépett be a zárszámadó közgyűlés után az a 47 család a Lenin Tsz-be. Vagy, ha meggyőződtek is annak jóságáról ás előnyeiről, még egyet nem értettek meg kellőképpen, azt, hogy nem mindent pénzzé téve, nem .kopaszon” kell és kívánatos be- 'épni a társasgazdálkodásba. A gyanú azonban egyre jobban érlelődött bennem, mert a muzsikaszó nyomán újra és újra a kocsi,a látssat

meg a ló került szóba. Már-már arra határoztam el magam, hogy betérek egy féldecire. Szemükbe nézek a muasikáltetó embereiknek, megkérdezem, miért-e nagy el- adok-buzgalom, amikor az istenverte ködben egy kipirult arcú, kucsmás ember közeledett felém s amint közelebb ért, mindjárt felismertem. Agócs Ferenc volt, a tsz egyik mezőgazdásza, merthogy ketten vannak, a másik a kertészeti munkákat irányítja. Rövid szóváltás után — mely töprengéseimből kizökkentett — újabb ismerősre bukkantunk, Bánfi Andrásra, a Lenin Tsz pártitkárára, aki éppen a fiát kísérte ki az állomáshoz. S ha már a szerencsés véletlen így közrejátszott, néhány perces beszélgetésre betértünk a tanácshózára. Aggodalmammal — amint letelepedtünk — egyből elő is hozakodtam. S hogy mennyire melléfogtam, azt már az első szavakból megértettem. Mert, hogy mulatnak az emberek, szent igaz és van is miből, de nem a ló, meg a kocsi árából, hanem azért, mert meglepően jó eredménnyel zárt

a szövetkezet. Hatvannégy forint 57 fillér jutott egy munkaegységre. S ez örömön túl, még egy o- kuik van, hogy a nekik tetsző nótát muzsikáltassák a csárdabéli emberek, mert éppen János nap van. Ez pedig csak egyszer esik egy esztendőben, s a legnagyobb ok arra, hogy a házi ünnepség után a maguk „csendességben”, fehércseléd nélkül vigadjanak.

A TOVÁBBI beszélgetés arról is meggyőzött, hogy nem a mindenáron tsz-szervezés a fő hangsúly a Lenin Tsz-ben, hanem az, hogy az emberek a tsz eredményeit megismerve, alapos megfontolás után kérjék a felvételüket. Egész éven át árgus szemekkel figyelték sokan a tsz munkáját. Sok egyéni paraszt ott szorongott a zárszámadó közgyűlésen is és saját fülével hallgatta a gazdasági beszámolót, mely a jó jövedelemről adott számot. Hogy óvatosak a tsz-beliek, az csak természetes. Két nagy vihart vészeltek ők át. Az egyiket 1953-ban, a másikat — mely ideig-óráig el is sodorta őket —, tavaly, az ellen- forradalom időszakában. líé'hány nap alatt szerte-szét hurcoltak mindent az ellenforradalmárok, a volt nyilasok és kupecek — mert Kaszaperen van belőlük bőven.

Mi újság a nagyvilágban?

Külföldi lapvélemények a kairói értekezletről Az olasz sajtó hangja;

A Pravda vezércikkben méltatja a kairói értekezletet. Ebben e- gyebek közt a következőket írja: v

Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási értekezlete lelkes hangulatban ért véget, s nemzetközi 'elentőségű, nagy eseménnyé vált.

A történelemben nem ismerünk példát két óriási világrész népeinek ilyen nagy összejövetelére: az értekezleten 45 ország képviselői jelentek meg s e negyvenöt ország lakossága az egész emberiségnek több mint a fele.

Az értekezlet híven kifejezte azokat a nagy változásokat, amelyek az ázsiai és az afrikai milliók tudatában a bandungi értekezlet után végbementek. Bebizonyította, hogy a történelmi jelentőségű bandungi értekezlet szelleme a békés együttműködés öt elve teljesen meghódította az emberek szívét. Kinyilvánította az ázsiai és az afrU kai népek nagy szolidaritását abban a harcban, amelyet a bandungi értekezlet határozatainak valóraváltásáért vívnak.

A vezércikk ezután részletesen ismerteti az értekezleten elfogadott határozatokat, e határozatok, nyilatkozatok és felhívások nagy nemzetközi jelentőségét.

A vezércikk ezután a következőket írja: nemcsak Ázsia és Afrika, hanem az egész világ békeszerető népei hatalmas lelkesedéssel fogadták a kairói értekezlet történelmi jelentőségű határozatait, mert ezek teljesen megfelelnek a béke és a haladás érdekeinek.

A vezércikk a következőképpen fejeződik be:

Csak hadd dühöngjenek a gyarmatosítók, semmiképpen sem fordíthatják visszafelé a történelem kerekét. A gyarmatosítás ideje letűnt. A felszabadulás napja fölkelt Ázsia és Afrika határtalan térségei fölött. Két nagy világrész népet ma jobban összeforrottak és hatalmasabbak mint valaha s ezek a népek bizalommal, magabiztosan néznek a jövőbe.

A Pravda vezércikke

szágok szolidaritási értekezletének befejeződéséről. A demokratikus lapotk megjegyzik, hogy az értekezlet „újabb fontos lépést jelentett a bandungi elvek útján.” (MTI)

A Paris Express fotómontázsa a kelet és nyugat kormányfőinek képzeletbeli moszkvai találkozásáról

Párizs. (MTI) A Paris Express című hetilap „újévi jókívánságok" helyet ötletes fotómontázzsal kedveskedik olvasóinak. Az e- gyik képen a moszkvai Vörös-tér jóldsmert emelvényéről Hruscsov és Bulganyin mellett Eisenhower, René Coty, MacMillan és Adenauer integet mosolyogva.

A lap a kép alá a következő aláírást helyezte:

A kormányfők szeptemberi moszkvai konferenciája alkalmával készülhet ilyen kép. A radikálisokhoz közelálló hetilap megjegyzi még, hogy ilyen jó kívánság teljesülhet, hiszen nem haladja túl sem az emberek sem a nemzetek erejét.

De néhány hónapi szervezés után újra összevetette a vállát huszonnyolc család — elsősorban a szövetkezeti mozgalomhoz hű kommunisták — és újra kezdték kis vanjukkal ott, ahol abbahagyták. S hogy most a szorgos munka sikerétől koccanhat a pohár, annak az az egyedüli dka, hogy a párt- szervezet a legszorosabb egységbe forrasztotta az embereket. Nem volt itt vita és rendbontás, külön út keresés, és civakodás, hanem a létért, a jobb életért folyt egymást segítve a küzdelem.

A PARTSZERVEZET itt betöltötte a jó apa szerepét, — így emlékezik meg erről Bánfi elvtárs. Dicsért és dorgált, s mint a jó családfők, esténként, a maguk csendességében — amikor gyermekeik álomra hajtják fejüket —, ők is számot vetettek. Töprengtek, gondolkodtak, javaslatokat terjesztettek a tsz-vezetőség . elé és közös egyetértésben hozták meg a döntést a legfontosabb ügyekben. Es másnap a felkelő nap már kint találta őket a fö'deken. és délben, vagy este már a határozatot ismertették az emberekkel. Azután egy akarattal vágott a kapa a gyom tövére, egy akarattal lendült a kasza a telt kalászt ringató búzaföldeken. Több mint húsz

hold föld megmunkálása -jutott egy embernek, de a becsületből nem, egy jottányit sem engedtek s a tsz ellenségeinek legnagyobb bosszúságára a legpéldásabb munkáról tettek tanúságot a gondosan megmunkált földek.

Nehéz, de sikerekben gazdag esztendő volt ez a Lenin Tsz em. béréinek, s hogy óvatosak és megfontoltak most a tsz-fejlesztés idején, erre az elmondottak után alapos okuk van. Csakhogy náluk az óvatosság és megfontoltság nem elzárkózást és nem gyanakvást jelent. Hogy megválogatják az embereket, az szent igaz, és ezt a két vezetőember a beszélgetés során kereken meg is mondta. A közgyűlésen is megmondták jó- néhány jelentkezőnek így kerekperec: nem veszünk fel komám, mert veled csak a bajunk gyűlik meg, menj a magad útján, isten hírével.

SOKAN azt mondhatnák, hogy, de nagyon fellátnak most. Bezzeg valamikor örültek, ha a nagy unszolásra rászánta masát esy ember a belépésre. Volt ilyen időszak is. de ez a múlté. S hogv válogatnak, ebhez joguk van. Csakhogy ők máshoey is válogatnak. Nemcsak azokból, akik ielonfkez- (Főlytatás a 3. oldalon.)

t