Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
Világ proletárjai egyesüljetek,' 3 „ennivaló" felvétel A töiökszentmik- lósi országos fira? cukrászkiállításon. j( szerepeltek a Békemegyei mesterek is. Képünkön Musztafa Szolimán nagyszénás' cukrász V. díjat nyert készítményeit nézi öz Klárika törökszentmiklósi kislány, aki a csatahi Híd- és Vízműépítési Technikum tanulója. Klárika ö- csikéjének, Palikának különösen Szüli báAz országgyűlés keddi ülése esi csőtől ádé ja tetszett. Az országgyűlés kedden folytat- j ta tanácskozásait. Az ülést Rónai' Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg és bejelentette, hogy napirend szerint következik a Mi-« | nisztertanács beszámolója feletti vita. A vitában felszólaltak Komócsin Zoltán, Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára, Darabos Iván, Zala megye képviselői, Peskó Lívia) Bognár Rezső, Máté János, Tisza József képviselők. A hozzászólások után az elnök szünetet rendelt el, majd szünet után sor került a válaszadásra. Kádár János elvtárs válasza Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban azokra a megállapításoké térek ki, amelyek a kormány munkájának lényegét érintették. Az ország- gyűlés vitájából is világosan kitűnik, — ez az utóbbi hónapokban sokféle formában is kifejeződött —, hogy a széles tömegek a kormány politikájában nagyra értékelik azt, hogy ez a politika nyílt és világos, — kezdte beszédét, majd így folytatta: _ — Nemrégiben részt vettünk Moszkvában a szocialista és más országok kommunista és munkáspártjainak két értekezletén. Kitlö-i nősképpen a második értekezleten — ahol valamennyi világrész úgyszólván minden kommunista, és munkáspártja résztvett — a fel-' szólalok sorra, rendre elmondták, hogy abban az időszakban, amikor a haladáshoz való viszony központi kérdése világméretekben a magyar kérdésben való állásfoglalás volt, az emberek mindenütt feltették a kérdést a haladást képviselő pártoknak: mi a helyzet Magyarországon és hogyan foglalnak állást irányunkban? Az egész világon minden haladó párt megvívta a maga csatáját ebben a kérdésben. Minden országban ösz- szecsaptak a haladás és a reakció erői. Az említett tanácskozáson nemcsak az tűnt kr, hogy a haladás erői világszerte egységesen szolidaritást vállaltak a forradalmi munkás-paraszt ^oripánnyal és annak harci val, hanem az is kitűnt, hogy az egyes pártok közül azok növelték leggyorsabban saját erőiket, amelyek a •legkorábban és a leghatározottabban elítélték a magyar nép elleni reakciós és imperalista támadást, és szolidárisnak je- ’entették ki magukat a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánnyal. (Űey van! Gev v.wn!) — Azt, hogy ki, hogyan viszonyul a . haladáshoz, alapvetően meghatározza korunkban, hogy* ” viszonyul a Szovjetunióhoz, g szovjet néphez, annak törekvései-1 hez. (Nagy taps.) Ami minket illet, az élet bizonyította be, hogy helyesen jártunk el, amikor állásfoglalásunkat nem rejtegettük, hanem nyíltan képyiJ saltük. A tömegek a nyílt silót megértették és csatlakoztak állásfoglalásunkhoz. A felszólalókkal egyetértve vallom, hogy kormányunk politikájának ereje abban is rejlik, hogy a tömegekkel együtt harcolt és együtt cselekedett. A munkás és a paraszt tömegek állásfoglalása és munkája mellett gazdasági és politikai eredményeinkben, a politikai konszolidáció eredményeiben is kifejezésre jut természetesen az értelmiségi dob gozó tömegek állásfoglalása és munkája is. Az értelmiség pozitív állásfoglalása nélkül nem lehetséges sem alkotó munka, sem te rmelő munka. S amikor mi mint rágalmat visszautasítjuk az olyan állítást, amely az értelmiséget e- gészében, vagy annak egy kategóriáját reakciósnak akarja beállítani, akkor az a mély meggyőződés beszél belőlünk, hogy az értelmiség pozitív állásfoglalása nélkül nem képzelhető el az alkotó munka ée a szocialista társadalom felépítése sem. (Taps.) Számítunk az , értelmiségre és nyugodtan mondhatjuk, hogy nem fogunk csalódni j számításunkban. (Taps.) — A kormány tevékenységének ! egyik erényeként ismerik el a következetességet, — és azt hiszem, joggal. — A tömegeknek a legelső és legelemibb követelése a vezetéssel szemben az, hogy a vezetés mondja meg értelmesen, hogy mit akar. (Ügy van!) Azt vagy helyeslik, és akkor támogatják, — vagy nem helyeslik és akkor tartózkodnak, esetleg küzdenek ellene, de mindenképpen jó tudni azt, hogy a vezetés mit a- kar. Az elmúlt években demokratikus erőink számára többek között az éles kanyarok jelentettek vészes betegséget, mert sem a szolidáris tömegek, amelyek természetesen az ország túlnyomó többségét teszik ki, sem az ingadozó tömegek nem tudták, hogy végül is mit kívánnak tőlük. Immár tizenöt hónapja — a- mely sok tekintetben történelmi időszak hazánk és népünk életében — az emberek világosabban látnak, tudják, hogy mit akar a vezetés. Megmondja mit akar. A kormányzásnak ezt a következetes erényét meg is kell őrizni. — Van bíráló észrevétel is a kormány tevékenységével kapcsolatban, ez máí- finomabb árnyalatokat érint. Gyakran beszélgetünk különböző csoportokhoz tartozó emberekkel, akik egyes kérdésekben egyetértenek velünk más kérdésekben nem, és akik néha azt mondják: amit fent mondanak, azzal mi egyet is értünk, de az lent nem mindig úgy néz ki! Tényleg hiba, ha valami másképp hangzik el fent s más képp megy lent. Azt hiszem nem lehet mondani, hogy a párt köz ponti bizottsága, a kormány, a: Elnöki Tanács mást mond, mint lent a végrehajtó szervek. Lehetséges, hogy egyes esetekben a végrehajtás menetében kicsi gyengül a helyes vonal. Ez saj nos a dolgok természetében rej lik. Ha egv határozatot, döntést, több áttételen keresztül kell végrehajtani, természetes, bizonyos mértékig gyengül. De azoktól, akik ezt panasz tárgyává teszik, kérjük és elvárjuk, hogy gondolják jobban végig dolgot. Erről a kérdésről például Münnich elvtárssal együtt beszélgettünk a közelmúltban a Tudományos Akadémia vezetőivel. A több órás nagyon baráti beszél getésen kiderült, hogy mindazokban a kérdésekben egyetértés van, amelyek a kormány és a Tudományos Akadémia alapvető tevékenységét, közös tevékenységét illetik. A végén ott is előjöttek azzal: milyen jó volna, ha, amit a kormány vezetői mondanak, lent is így lenne. Erre azt kérdeztem az Illető tudós barátunktól: mi is egyetértünk azzal, amit ők mondanak nekünk a tudósok, a tudományos kutatók állásfoglalásáról. De tegyék a szívükre a kezüket és mondják meg, hogy az ő vonalukon lejjebb pontosan úgy érvényesül-e minden, ahogy ők mondják. (Derültség.) A kormánynak is, de azoknak is, akik ezt a kormányon reklamálják, a maguk‘vonalán gondoskodniok kell arról, hogy lefelé is úgy menjen minden, mint — ahogy ők hangoztatják— pozitív formában nálunk fent, A továbbiakban az életszínvonal egyes kérdéseiről beszélt Kádár János. Többek -között ezeket mondotta: Az életszínvonalat illetően idei munkánk arra irányul — és errőr a kormány jelentése világosan beszél, hogy félreértés ne legyen — hogy megszilárdítsuk az 1957. decemberére elért nívót és a termelés vonalán megteremtsük annak feltételeit, hogy később újra előre tudjunk menni. Nyugodtan állok oda bármely munkáskollektíva elé, vagy akármelyik dolgozóközösség elé és felteszem a kérdést: akkor ját'-e el becsületesen és a dolgozók érdekében a kormány, ha azt mondja, hogy most a megszilárdítás esztendejéhez fogunk hozzá, vagy ha felelőtlenül l (Folytatás a ?. oldalon,) A H dijat nyert Klcpfier Lajos, a békési cu k ; ászüzem vezetője. és Batizi Sán- lor, a békési közétkeztetés: üzemágve- vető a kiállításon, Ez á képünk Cseri Istvánnak, a szarvasi cufcrászüzem vezetőjének készítményeit ábrázolja. A kiállítás Békés megye cukrászai számára igen sikeres volt, hiszen második, ötödik és hetedik helyezést értek el. További sok sikert kívánunk az ..édesiparnak?’ Békéscsabai ísz«ek a számok íiikrében A békéscsabai tsz-ek az elmúlt évben az októberi események által okozott károk ellenére is kielégítő eredményt tudnak felmutatni. Az egy munkaegység értéke meghaladta a 40 forintot. A Május 1 Tsz 42.62 forintot, a Kossuth 44.9 forintot, az Előre Tsz pedig 41.02 forintot osztott egy munkaegységre. Ezekben a tsz-ekben az egy tagra eső évi jövedelem is kielégítő: az Elérőnél például 16.654 forint, a Kossuthnál 18.196 forint, a Május t-nél 17.920 forint. A tagok elégedettek, mert az évi becsületes munka meghozta az eredményét. Az egy hónapi keresetük meghaladta az 1500 —1700 forintot. Nem számítva a háztáji gazdaságot, amely körülbelül 3—4 ezer forintot jövedelmezett. Január 28-án délelőtt 9 órakor a békéscsabai Strand Vendéglő küj löntermében ankétot rendezett a Megyei Tanács Kereskedelmi Ősz- tálya a tejipari termékek forga- lombahozataláról. A megbeszéli- ' sen részt vettek az állami-, szövetkezeti-, kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi-, a tejipari vállalatok és a vendéglátóipar kiküldöttel, és a közétkeztetéssel foglalkozó üzemek megbízottai, A tsz-ek fokozottan rátérnél« az állatállomány növelésére. Az elmúlt évben elég gyenge eredményt értek el. Persze itt figyelembe kell venné azt, hogy az ellenforradalom idején a jószágállomány nagy részét szét- hurcolták. A tsz-ek az újjáalakuláskor alig rendelkeztek jószággal. Ebből adódik az, hogy 1956/57-ben a tsz-ek összesen csak 557 darab hízott sertést és 81 darab hízott marhát értékesítettek. A zárszámadási közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy nagymértékben növeli a jószágállpmányt. Hiszen ebből a bevételük eddig nagyon gyenge volt, s főleg a szarvas- marha tenyésztésével voltak elmaradva. Az elmúlt évhez viszonyítva a szarvasmarhaállományukat a tsz-ek 91 darabbal emelik. Sertésből 1141 darabra, marhából 357 darabra kötnek hízlalási szerződést. A Május 1 Tsz — amely a kilenc tsz közül a legtervszerűbben gazdálkodik — sertésből 211 darab, marhából 102 darabra szerződik. A békéscsabai tsz-eket a nagyobb jövedelem ösztönzi az állattenyésztésre. Erre az évre növénytermelésből 4 559 136 forint, állattenyésztésből pedig 6 662 482 forint jövedelmet terveztek. A tsz-ek múlt évi jó gazdálkodása és az ez évi terve vonzó hatással van a kívülállókra. Ennek eredményeképpen a 8» tsz-be a zárszámadás óta 125-en léptek be. 1958. JANUÄR 29., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Kormányunk politikájának ereje abban rejlik, hogy a tömegekkel együtt harcolt és együtt cselekedett Hűkétől rendezlek a tejtermékek forgalmáról
