Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 19. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958, Január 23., csütörtök Tegyük meg holnap... Bármily furcsán hangzik is, így van. Csak két párttag van a mintegy hatvan tagot magáénak váltó mezőhegyest Törekvő Termelőszövetkezetben. Aki nem ismeri az ottani körülményeket, az könyen mondhatja azt: jó-jó, ne okoskodjunk, nem a múltban járunk. Ma már nem a szövetkezeti tagok száma dönti el, hogy hány százalék legyen kommunista. Aki így érvel, annak igaza van. Száműzték azt a régi és helytelen gyakorlatot, aki a legszélesebb rendet vágja, vagy a legtöbb tejet feji, annak a pártban a helye, függetlenül attól ,hogy milyen a világnézete, politikai állásfoglalása, vagy éppen a magánélete. Ezen nincs vita, ha volt is ilyen, ez már a múlté és maradjunk inkább a mába, vagy nézzünk előrébb egy kicsit, mert, ha a Törekvő Tsz helyzetét így vizsgáljuk, akkor bizony nyugtalanító tünetekkel találkozunk. Azt mondottuk, hogy csak két párttag van ebben az aránylag jól működő termelőszövetkezetben, de, ha a régi, rossz gyakorlattól eltekintünk is és a helyzetet reálisan értékeljük, lenne több is. S hogy csák egyet említsünk állításunk bizonyításaként: Az ellenforradalom előtt negyvennégy párttag volt ebben a tsz-ben. Egy- tésze csak párttag és nem kommunista. Ez az ellenforadalom idején és utána nyilvánvalóvá vélt. Ezek hátatfordítottak a pártnak, meg a szövetkezetnek. De mintegy huszonnégyen most is ott vannak a negyvennégy közül és ott voltak, amikor újra életre kelt az ellenforradalom idején feloszlott tsz. Ott vannak és sokan közülük most is egy sorban küzdenek a két kommunistával. De sokszor dugják össze a fejüket egy-egy fontos dolog megtárgyalásakor, csak úgy, mint régen, s nemcsak ők, a volt párttagok, hanem jó- Kéhány olyan ember is, aki sohasem volt tagja a pártnak, de az ellenforradalom megtanította arra, hogy neki egy nézeten kell lennie a kommunistákkal. Szántanak, vetnek, most télvíz idején, jól gondozzák a jószágokat, jó a hangulatuk, de sok volt párttagnál ez csak a látszat, mert belülről nyugtalanító érzés fogja el őket. Ajkukon ugyan megszokottan csendül az elvtárs szó most is, de amikor arra gondolnak, hogy nem tagjai a pártnak, amikor eszükíbe jut egy évtized küzdelme, melyet egy soron vívtak a többiekkel, — befelé sírnak. Egyrészük. vádolja önömmagát nyers, nyakassága miatt- Az átigazolás során nem hívták. Biztos^ nincs szükség rá. Nem megy, ha nem jönnek érte — így fogta fel a helyzetet. Mások úgy vélekedtek; én így is kommunistának érzem magam, a pártot nem tagadom meg. Volt olyan is, aki kérte az átigazolását, de hibái miatt — amit ugyan idejekorán felismert — elmarasztalták. Azt mondták neki, majd két hó-nap múlva jelentkez- _ra. Ügye persze azóta sem [Ppzóba, csak úgy, a felsőbb sz®rí>ík munkatársainak gondjai sorolása közben ezt is el panaszolta. így fest a helyzet. Félbenmaradt ügyek, le nem zárt dolgok tisztázása miatt aggódik jónéhány olyan ember, aki most is, mint régen, kommunistának vallja magát, úgy él, úgy cselekszik s várja, hogy újra szólt váltsanak vele, de olyanokkal is, akik életükben először szeretnének helyet kapni e nagy családban. Mert ilyenek is vannak, de nem szólnak, várják, hogy valaki elismerje munkájukat, nehogy tolakodásnak véljék, vagy félremagyarázzák a pártiba való belépésüket. Erre viszont nem került még sor, s hogy miért, annak egyik fő oka az a rosszul felfogott nézet, hogy most ne agitáljuk a pártba az embereket. És itt van a félreértés, a begubózás, hogy esetektől és helyi sajátosságoktól elvonatkoztatva mérlegelik az embereket. Ügy gondolják, hogy elegen vannak. Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy a mi pártunk erősebb, mint valaha, de ez még nem jelenti azt, hogy a mezőhe- gyesi Törekvő Tsz-ben ez így van. A mi pártunk nem hirdetett tagzáiiatot, ellene van annak is, hogy ag táljuk az embereket a pártba való belépésre. Nincs tag- felvételi kampány, de egészséges pártépítő munka, a ma és a jövő építéséért igen, hogy van. S ahol az emberek, kimondva, vagy kimondatlanul párttagnak, kommunistának érzik magúikat, ekként cselekednek, és velünk együtt akarnak munkálkodni, csak szerénységük gátolja őket — segítsük, hogy mihamarabb közibénk álljanak. Azt senki sem értheti félre, ha a Törekvő Tsz két kommunistája és a pártbizottság tagjai szót váltanak ezekkel az. emberekkel. Ez csak helyes lehet most és a jövőben is, Mert mi rossz lehet abban, ha közelebbről is megismerik azok gondját, baját, vagy kívánságát, mi helytelen abban, ha őt és a körülményeket alaposan ismerve, azt mondják neki, hogy nézd elvtárs, neked a pártban van a helyed, s az ember szíve felvidul, hogy erre a szóra várt már 6 hónapok óta. Erre várnak többen, ezt hiányolják, ezért van csak két párttag a mezőhegyes! Törekvő Tsz-ben. S amit elmulasztottak tegnap, úgy gondoljuk, megteszik holnap. Nincs minden rendben odaát Ä „Nellen-ügy" Peter Nellen keresztény-demokrata képviselő a minap cikket írt és ebben teljes mértékben elhatárolta magát Adenauer kancellár merev politikájától és síkraszállt európai atomfegyvermentes ővezet létrehozása mellett. A cikk iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott a nyugatnémet közvéleményben, hogy az eredetileg a Mami in der Zeit című kát vúkus lap számára írott cikket közölte az Allgemeine Sonntagszeitung és a Blatter fúr Deutsche und Internationale Politika is. Adenauer kancellár és Krone, a Keresztény Demokrata Unió parlamenti csoportjának elnöke úgy igyekszik beállítani a dolgot, mintha Nellen „különcködéséről“ lenne itt szó. Nellen nem csupán saját véleményének, hanem a Keresztény Demokrata Unión belüli csoport meggyőződésének adott hangot cikkében. Ez a csoport szemben áll Adenauer merev politikai irányvonalával. A keresztény, demokrata pártvezetésé# múlt pénteki ülésén, amikor a Nel- len-üggyel foglalkozott, nem foglalt ál' :st a lázadó képviselő kizárása mellett. Adenauer nyilvánvalóan attól tart, hogy Nellen kizárása a jelenlegi helyzetben még csak tovább élezné az amúgyis komoly ellentéteket és veszélybe sodorná a párt egységét. Az angol atomtudósok hetvenöt százalékos fizetésemelést követelnek Sir Edwin Plowdenhez, az angol atomerőhatóság elnökéhez csütörtökön olyan nagyarányú béremelési kérés érkezett, a- melyhez hasonló kétségtelenül nem található a szakszervezeti követelések történetében. Az atomerővel foglalkozó angol tudósok, mérnökök és technikusok — mintegy nyolcezren *— nagyarányú béremelést kérnek, a vezető áüó- súaknál ez az emelés hetvenöt százalék lenne. E követelések teljesítése évente Kárpótlás a volt náciknak ? A bonni kormány törvényjavaslatot tervez a volt nácik „kártalanításáról*. A törvényjavaslat a- lapján felszámolnák mindazokat a rendeleteket, ítéleteket és hivatalos döntéseket, amelyek a nácít- Deák Gyula I tanítás keretében 1945 óta hoztak. kereken 35 millió márkával e- gyenértékű font többletkiadást jelentene a kormánynak. (MTI) lagfszáású mezőgazdasági kiállításra készül a Hazafias léptront megyei bizottsága A Viharsarki Hónapok keretein belül nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendez a Hazafias Népfront. Január 22-én, szerdám, a Hazafias Népfront megyei irodájában először ült össze a kiváló szakemberekből áltó kiállítási bizottság, hogy részletesen megvitassák a feladatokat. Elhatározták többek között, hogy Békéscsabán rendezik meg a kiállítást, ahol különösen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mutatják be — tájjeilegnek megfelelően — a legszebb állataikat és termeivé- nyeiket. Szemléltető tablókon ismertetik a legjobb termelőszövetkezetek fejlődését. Ezenkívül bemutatják a legkorszerűbb talajjavító, talajművelő, növényvédőé» betakarító gépeket. Száz kacsa árából — egy családi ház A ‘ nagykopáncsi emberek jól ismerik Farkas Jánost, a Győzelem Termelőszövetkezet tagját. Azt is tudják róla, hogy 1957-ig hol itt, hol ott kapott lakást. Fazekas János és családja megunta az örökös hurcolkodást.H átárazták: házat vásárolnak. Számolgatták, hogy mihez fogjanak. Pénzük kevés volt, azt kellett megsokszorozni. A számolgatás vége az lett, hogy kora- tavasszal több mint Csákért. Amikor a pénzt kézhez kapták, 17 ezer forintért házat vettek az államtól. Amióta saját házukban laknak, a száz. naposkacsát vá~.. család aprajá-nagyja sároltak, felnevelték nagyon boldog, és soés ősszel meghízlal- ták. A Baromfifeldolgozó Vállalat 12 ezer forintot fizetett a kahasem felejtik el, hogy a 100 hízott kacsa segítette őket a házhoz. lntrikusok, posicióliajliássók a Mezőkovácsházi Gépállomáson A Mezőkovácsházi Gépállomáson még mindig nem sikerült a politikai és gazdasági életet az eredeti kerékvágásba vissza zökkenteni. Napjainkban is gyakori az elvtelen vita, a személyeskedés, az intrika. Mindez a vezetés gyengeségéből származik. A vezetők egy-egy kérdésben — az utóbbi hónapokat kivéve — a langyos középutat választottak és a gomba módjára növő intríkálást ölbe tett kézzel nézték. A gépállomás igazgatója, Fekete István elvtárs nem volt elég határozott és nem lépett fel kommunista keménységgel az áldatlan állapot *eremtőivel szemben. Kasza János és még vele e- gyütt néhányan ebből tőkét kovácsoltak, és nyüt támadást indítottak az igazgató, valamint Keresztes Lajos főmérnök és még jónéhány vezető ellen. Sajnos, az üzemi pártszervezet vezetőségének tagjai nem mérlegelték a helyzetet s nem segítettek a kérdést tisztázni. Természetesnek vették a vezetők és beosztottak közötti ellentéteket, mert amióta Kovácsházám gépállomás működik, azóta ez a jelenség általános. A párt megyei bizottságának munkatársai és a gépállomások megyei igazgatósága időben felismerte a gépállomás belső életének fogyatékosságait, de intézkedésre mégsem került sor, mert a párt járási szerve a gépállomáson belőlá több éves ellentétet felvilágosító munkával akarta megszüntetni, Ez azonban nem sikerült. Egyesek addig szították az ellentétet, amíg összeütközésre került sor Kasza elvtársék és a gépállomás vezetősége között. Erre ez időre már az i.&azgató is elveszítette tekintélyét. Tanácstalan vólt. Ez, a magukat igazi kommunistáknak valló csoportosulás tagjait arra serkentette, hogy Fekete elvtársat — mivel résztvett az ellenforradalom alatt megválasztott munkástanácsban — ellenforradalmárnak minősítsék és utasításait ne hajtsák végre. S minden felelős beosztásban lévő vezetőt — ha nem állt közé- ük — turkálták. így akarták ál- ’ásukból kimozdítani Keresztes Lajos főmérnököt is, akiit z ellenforradalom leverése után, a gépállomás műszaki fogyatékosságai-. nak megszüntetésére helyeztek oda A dolgozók egy része, különösen a Kasza János elvtárs mellé tői örülök, ellenforradalmárt láttak az odahelyezett főmérnökben és még attól sem riadtak visz- sza, hogy a dolgozóik előtt fasisztának nevezzék. Hangoztattak többek között olyan demagóg és káros nézetet, hogy egy párton-ká- vüli főmérnök nem vonhat felelősségre párttagot a hiányosságokért. A párt megyei bizottságának munkatársai és a gépállomások megyei igazgatósága helyes következtetést vont le a mezőkovácsházi esetből: a fejetlenség, a pártszerfltlen viták, az intrikák, a személyeskedések időiének megszüntetése elérkezett De az a kérdés, hogyan? A gépállomás rendiének és fegyelmének megsziilárdfását egy új igazgató és főmérnök is elősegítené. De ennél jóval többet is kell tenni: elvenni eevesek kedvét az örökös intrikáiá«tól, a dozioíó- haik ászártól. Az 1957 ben és a korábbi években ugyanis nékánv dolgozóban ez már megkövült. Példán! Kasza János és T ankó Já nos elvtársak nem esíná’tak titkot abbé', hogv eevikőiük igazgató, má.sikóiuik főmérnök akar lenni. Vaion hova is feHődme vezetésük alatt a génáPnmás? Nem -nehéz kitalálni; örökös civakndárt'oz. A Mezőkovácshári Gérvá.llnmé- son csak akkor lesz rend. ha a mem/eö szervek fenvelmi éHárárt índttpinak azok ellen, akik felbolygatták a gépállomás rendjét. Dupsi A KIOSZ segített Lapunk január 8-i számában „id. Mülek Mihály panasza“’ címen közöltük levélírónk panaszát s ehhez fűzött megjegyzésünket. Levélírónk panaszolta, hogy rádióját, melyet 1956. októberében vitt el Sebestyén Péter gyulai műszerészhez, többszöri sürgetés ellenére sem készült el. Pedig — levélírónk szerint — mindössze annyi baja volt, hogy 110 voltról 220 voltra kellett átállítani. De hasztalan maradt minden sürgetés, mert csak ígéretet kapott. A panaszt közöltük lapunkban, s így a gyulai járási és helyi KIOSZ csoportja is tudomást szerzett róla. És nemcsak értesült róla, hanem behivatta Sebestyén Pétert és kötelezte, hogy a rádiót minél előbb megjavítsa, ű el is vállalta, hogy 29-ére elkéj szül. A rádiót kipróbálása után a KIOSZ helyiségében köteles átadni id. Mülek Mihálynak, aki csakmem másfél évig hiába várt rá. Örülünk, hogy segíthettünk levélírónk panaszának orvoslásában. Köszönjük a KIOSZ közbenjárását.
