Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁS OK, PANASZT OK EÉMÍÉS MIftU/ 1958. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 231 traktoruk és tehergépkocsijuk vau megyénk termelőszövetkezeteinek Megyénk termelőszövetkezetei je­lenleg 47 szán tótrak torral, 117 uni- verzál traktorral, 67 tehergépko­csival, 108 vontatópótkocsi v'al ren­delkeznek. Nagyüzemi gazdálkodá-í suk jellegét növeli a 225 kalapá­csos daráló, a 9.3 tejszeparátor, a 27 tejhűtő és a 41 csibekeltetőgép i£ a sok egyéb felszerelés mellett. JSajgrkojiáncs fele Nagykopáncson 1957 őszén két termelői társulást szerveztek, ltuller nyilatkozata az angol »Kőházban a Itulgan.viii második nzi'iietére adandó válaszról it, A. Butler, aki MacMillan tá­vollétében a miniszterelnöki teen­dőket ideiglenesen ellátja, keddeil kijelentette az angol alsóháziban, „Nein áll szándékunkban hosszá ideig késleltetni válaszunkat Bul- ganyin marsall második, január 8-án kelt levelére.” Butiéi’ hozzá­tette, hogy a válasz valószínűleg nem okoz majd csalódást sem az alsóháznak, sem a nemzetnek. Kijelentette: „Természetesen tu­domásom van arról, hogy az angol közvélemény jelentős része he­lyesli a legmagasabb szintű talál­kozót. Láttam az idevágó közvéle­mény kutatások eredményeit.” Gaitskell, az ellenzék vezére ki­jei einet te, hogy a legm agasabb Í szintű értekezlet előkészületei nem vonják magukkal szükségszerűen a külügyminiszterek találkozóját, amelynek gondolatát egyébként a Szovjetunió elutasította. Az elő­készít' ;f.:- diplomáciai úton is meg lehet tenni. Butler azt vála­szolta Gaitskellnek, nincs szükség arra, hogy teljes pontossággal meg­határozzák a lemagasabb szintű értekezlet előkészítésének módjait. (MTI) . Anglia és az Egyesült Államok határozati javaslatot terjeszt a Biztonsági Tanács elé A Biztonsági Tanács Jordánia kérésére szerdán összeül, hogy tárgyaljon az Izrael által Jeruzsá­lemben demilitarizált övezetében végzett különböző munkákról. Az angol és az amerikai küldöttség határozati javaslatot terjeszt elő, 'ö*} , amely kéri, hogy Izrael és Jordá­nia működjék együtt az ENSZ ve­zérkari főnökével Jeruzsálem de- militatiiisált övezetében. Amerikai tábornok a vegyi és bakteriológiai háborút propagálja Az amerikai lapok januári számai igen sok militarista cik­ket közölnek, amelyeket nyilván a pentagon sugalmazott. A cik­kek szerzői síkraszállnak azért, hogy a háborúban tömegpusztí­tó fegyvert használjanak. A hadügyminisztérium hivatalos lapja pl. William Creasy vezér­őrnagynak, az amerikai vegyi­hadtest parancsnokának cikkét közli. A vezérőrnagy nyiltan e- lemzi a tömegpusztító fegyver használatának lehetőségeit. Ci­nikusan propagálja a legújabb vegyi és bakteriológiai pusztí­tó eszközöket. „Ez a fegyver — — írja a tábornok — a legki­sebb pusztítást okozza, mert nem rombolja le a berendezése­ket .hanem az emberekben okoz kárt, akik ezeket a berendezé­seket használják és irányítják... A hatásfokát szabályozhatjuk, ha megfelelőképpen meg a kémiai — bakteriológiai — radiológiai háború eszközeit, és ezeknek koncentrációját.” Az AP hírmagyarázója kom­mentálja a tábornok cikkét és megjegyzi: bizonyos amerikai katonai körökben foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a jö- | vendő háborúban vegyi-bakte- j riológiai fegyvert használnak. | Kohászatunk fontos alapanyaga az ócskavas, mivel az acélt, a nyers- vas és az ócskavas bizonyos száza­lékú keverése folytán készítik. Ha a kohászat számára nem tudunk elegendő mennyiségű ócskavasat biztosítani, akkor külföldről kell azt beszereznünk — valutáért. Ez Mindkét társulást főként közép­parasztok hozták létre. Az egyik­ben 23 gazda 20 holdon közösen termeli majd .a cukorrépát. A másik társulás 15 tagja 15 hol­don vöröshagymát termel. A két termelői társuláson kívül a köz­ségben egy mezőgazdasági tér* melőszövetkezet, két terme’őcso- port is működik. A község hatá­rának közel felén immár ter­melőszövetkezetek, illetve szak­csoportok gazdálkodnak. meggondolandó dolog, hiszen egy tonna ócskavas világpiaci ára 60— 70 dollár. Kohászatunk viszon* nagymennyiségű ócskavasat igé­nyel, ami népgazdaságunknak soll valutát jelent. Ezt jelenlegi hely­zetünkben okvetlenül kerülnünk kell. Van még ócskavas ! Van még ócskavas, csak össze kell gyűjteni. A Bánkúi) Kísérleti Az entlrődi parasztok jövője Gazdaságban például 2 vagonnyit., A Békéscsabai Téglagyárban több, rnínt 2 vagont gyűjtöttek össze aa SZÁZEZREK tanul­mány rák s tették ma­gukévá pártunk agrár- politikáját. Ezt nemcsak abból lehet lemérni, hogy sok szó esik róla, hanem abból is, hogy a zábói 7.5 mázsa, kukori­cából 14 mázsa volt az átlagtermés, a lucerna­vetés 1300 hold volt, s 100 holdra 12.3 számos állat jutott, ebből tehén 6.4 darab. Ráadásul a lucernával bevetve. A felhasznált műtrágya mennyiség is nagyon ke­vés volt Éndrődön az el­múlt évben, holdanként átlag mindössze 5,20 kg. Mindezekhez hozzá kell s még akadnak egyénileg gazdálkodók, akik lépést tudtak vagy tudnak tar­tani azért, mert. 20-30 éve, vagy ennél hosszabb i- deje meglévő, megala­pozott 12—18 holdas gaz­10—18 holdon bőségesen kikerül egy hat-nyolc tagú család mindennapi szükséglete, de ha a 10- 18 hold földet el kell osztani? Mi jut egy-egy családot alapító egyéni évvégi nagytakarításkor, s adtak át a MÉH-nak. Jelentős mennyi­ségű ócskavas volt az É. M. Békés megyei Építőipari Vállalatnál, a mezöberényi, orosházi, békéscsabai gépállomáson is. Még ma is nagy­tézisek sokoldalú, mező­gazdaságunk minden fontos problémájára, fel­adatára kiterjedő elvi és gyakorlati útmutatásai testet öltenek a minden­napi életben, munkában, a tézisek képezik a ter­melőszövetkezetek, a községek, a járások és a megye hároméves tervé­nek alapját. Az elkészült három­éves tervek külön-külön és együttvéve a mező- gazdaság fejlesztését, a belterjes gazdálkodásra való fokozott rátérést tűzték ki fő feladatul. Az ezzel ‘kapcsolatos tenni­valók figyelembevételé­vel készült el Endréd község hároméves terve is. A célkitűzések az első tekintetre túl merész­nek, csak nagyüzemi gazdálkodásban . tűnnek megvalósíthatóknak, mi­vel 1960-ra — hogy csak néhány számot említ­sünk holdanként — át­lag — 10 mázsa búzát, 22 mázsa kukorica (csö­vesen) termést, 100 kát. holdanként 14 számos állatot, ezenbelül 8 tehe­net és 2500 hold lucer­navetést Irányoz elő a terv. Ezek s a még fel nem sorolt tervszámok azért tűnnek merésznek, mert például 1957-ben a bú­község szántóterületének felén, 7757 holdon tszcs-k és egyéniek gaz­dálkodnak. AKI messze akar jut­ni, az igyekszik. S a terv célkitűzéseinek megvaló­sítása éppen olyan érde­ke az egyénileg dolgozó parasztságnak, mint a tsz-ek tagjainak, hiszen a meglévő lehetőségek kiaknázásáról, a jólét to­vábbi növeléséről van szó. A tsz-tagok és az egyénileg dolgozó pa­rasztok véleményét kép­viselő tanácstagok több­sége jónak, elérhetőnek tartja a terv célkitűzé­seit. A tervben előirány­zott terméseredmények elérésének legfőbb gond­ját a talajerő utánpót­lás okozza. Mivel kevés az állatállomány, s kü­lönösen a sok trágyát termelő szarvasmarha és a juh, évente holdanként csak 25 mázsa, vagyis négyévenként a szüksé­ges 200 mázsa istállótrá­gya helyett csak 100 má. zsa jut. Ráadásul a meg­lévő istállótrágya keze­lése is elég mostoha a legtöbb helyen. Aztán a talajerő utánpótlási nagyban elősegítő lucer­na is nagyon kevés: a tsz-ek szántóterületük­nek 12,4 az egyéniek pedig 6,7 százaléka van számítani, hogy Endrőd 20.200 hold összföldterü­letéből mintegy 5000 hold szíkfoltos, vagy szikes. A múlt évben a ter­melőszövetkezetek dí- gózással megjavítottak csaknem 300 holdat, s 1960-ig további 1000 hol­dat dígóznak, 550 holdat pedig meszeznek. GONDOSKODIK a terv a 2400 hold le­gelő egy részének ja­vításáról, fásításáról is, hogy ezzel is biztosítsa a szarvasmarha és juh­állomány növelését. A terv', a belterjes gaz­dálkodás megvalósítása Endrőd lakosságán mú­lik, s főként azon, hogy milyen mértékben fej­lődik a nagyüzemi gaz­dálkodás. Mert kimon­dottan belterjesen gaz­dálkodni, a lehetősége­ket kihasználva az eddi­ginél többet termelni, csakis nagyüzemi módon lehet. Ezt már bebizo­nyították az endrődi termelőszövetkezetek és elismerik az egyénileg dolgozó parasztok is. De egyelőre még nagyon ra­gaszkodnak a megszokott gazdálkodási formához, még mindig azt hiszik, hogy fel tudják venni a versenyt a termelőszö­vetkezetekkel. Voltak daságuk van. Az 5—7 éve csaknem semmi nél­kül, nehéz körülmények között alakult tsz-gazda- ságokkal szemben. A mérleg serpenyője azon­ban egyre inkább a tsz- ek javára billen, a ter­méseredményt, az állat­létszámot, a napi mun­kát, a jövedelmet, a tsz- tagok öreg korát, gyer­mekeik jövőjét, a tsz egész gazdálkodását ille­tően. TEGYÜNK csak egy kis összehason­lítást. A tsz-tagok a legnagyobb nyugalom­mal tekintenek a holnap elé. Nem fenyegeti őket kiheverhetetlen elemi csapás, mert akár aszály, akár állathullás esetén is biztosítva van megélhe­tésük a sokból, a közös munka szaporodó gyü­mölcseiből. Nem retteg­nek az orvosi költségek tői, az öreg kortól, gyer­mekeik jövőjétől. Em­berséges munkatempó­ban és ideig dolgoznak, ruházkodnak, élnek, csa­ládi házat építenek, vagy vásárolnak. Az egyénileg dolgozó parasztok tele vannak a gazdálkodás­sal járó sok gonddal, rettegéssel, hogy meddig bírják a munkát, mi lesz velük öregségükre, s mi lesz gyermekeikkel, mert gazda lányának, fiának, hogyan él és alapít gaz­daságot 3, vagy 5 hold földön? EGYRE SÜRGETŐB­BEN követeli ez a kérdés a választ, a döntést minden dolgozó paraszttól a holnapot il­letően. S amikor az ő és gyermekeik holnapján jövőjén töprengenek, ne feledjék el, hogy annak a szülőnek és nagy csa­ládnak a jövőjére is gondolni kell, amit ha­zának mondunk. Nálunk már csak a közösséggel együtt boldogulhat az egyén, s az egész világon mind kevesebbre zsugo­rodik azoknak a száma, akik mások rovására él­nek. akik nem igazodnak a társadalom többségé­hez, a haladáshoz. A ko­csi farába fogott ló leg­feljebb nehezíti az elől lévő kettő haladását, de meggátolni nem tudja soha. Az egyéni gazdál­kodáshoz való ragaszko­dás is legfeljebb lassítja az országos, megyei és községi tervek, a jöve­delmező, egyre nagyobb jólétet biztosító nagy­üzem) gazdálkodás meg­valósítását, de az útjából visszatéríteni soha nem tudja. KoKk lm« mennyiségű ócskavas hever szerte­szét a Nagygyuntéi Gépállomáson: 100—150 mázsára tehető az a mennyiség, amit nem használnak semmire sem. A háztartásokban, a MÁV-nál, a gépállomásokon, a tanácsnál, a vállalatoknál mindenütt, minde­nütt alvad még ócskavas, gépdarab, törött gépalkatrész, használhatat­lan edény és ki tudná még felsői rolni mennyi apróság, amit, ha össaegyü j fenénk, egyszerre, s egy- halomba hordanánk, magunk is meglepődnénk, milyen sok. Indítsunk új ócskavasgyüjtési kampányt megyénkben! Ebbein az akcióban a gyárak ifjúmunkásai az úttörők, vállalataink dolgoz/« legyenek a kezdeményezők. Kanadai válasz Ottawa (AP) Diefenbaker kana­dai ' miniszterelnök Bvlganyin marsall december 13-i levelére a- dott válaszát a múlt hét végelffb adták az ottawai szovjet nagykő* vétségén, levélben Diefenbaket közölte a Szovjetunióval, hogy Ka­nada szívesen vendégül látja « csúcsértekezletet, ha a kelet és a nyugat megállapodik Ilyen érte­kezletben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents