Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. január 21., kedd Irodalmi ankét Biharugrán Szabó Pál író részvételével (Tudósítónktól): AZ ELMÜLT VASÁRNAP ne­vezetes esemény színhelye volt Biharugra. Szabó Pál, kétszeres Kossuth-díjas írónk ellátogatott szülőfalujába, hogy találkozzon barátaival, szívéhez oly közel ál­ló kedves ugrai ismerőseivel és beszélgessen velük. Magával hoz­ta Máriási Félix filmrendezőt és több filmszakembert, akik meg­tekintették a falut, az író most készülő új filmjének színhelyét. Délután 3 órára teljesen megtelt a mintegy 250 személy befogadá­sára alkalmas moziterem. A füg­göny szétgördült és a szépen be­rendezett színpad hátterében „Szeretettel üdvözöljük falunk íróját!'' című felirat köszöntötte a kedves látogatót. Nagy Sándcr- né, a községi tanács vb-titkára üdvözölte az írót. Pinczéa Etelka könyvtáros szép virágot nyújtott át az írónak, a- mikor az felemelkedik és figyelő szempárok sokaságától kísérve, beszélni kezd: — Engedjétek meg kedves ba­rátaim, hogy egy visszaemléke­zéssel kezdjem. Valamikor, le­gény korunkban Bíró Viktor ko­mámmal mőválaszt huzattunk a bálban, hogy lássuk, ki szeret ben­nünket? Igaz-e Viktor komám? — szól le az író a jelenlévő Bíró Viktor bácsihoz. — Ma nem kell éhhez f oly a modnu nk! Bárhol Is járok, mindég ide jövök közétek pihenni. Itt a legjobb, együtt-len­ni, elbeszélgetni... ÉS MEGINDUL A BARÄTI BESZÉLGETÉS. Egymásután szó­lalnak fel: Pinczéa József, Makra Viktor, Kátai János, Gulyás Fe-, renc, mind az íróval egy korabeli. ( régi barátok. S hiába, ők inkább, mint régi baráthoz fordulnak nem az íróhoz — és különböző problémákat, közérdekű javasla­tokat vetnek fel és erre kérnek tanácsot, segítsége:. „Nincs az ol­vasókör és az ifjúság számára he­lyiség, nincs a községben villany, állandóan elönti a tógazdasági gát i melletti utat a víz, nincs jó jár-’ da, a MOKÉP nem akarja községi: kezelésbe adni a’mozit...'1 és ki: tudná felsorolni, hány probléma, hány fájó 'kérdés ömlik most ki, szinte egyszerre az emberekből! Talán azért is, mert érzik: az ő Pali bácsijuk biztosan megérti a gondjukat és segítem fog. És Szabó Pál válaszol: Emlé­keztet, hogy Biharugra a Horthy ellenforradalmi rendszer éveiben a mozgalom fő fészke volt, éppen ezért a főispánok szinte el akar­ták törölni Ugrát a föld színéről, nemhogy segítették volna. A mos­tani problémák azonban mind o- lyanolc, hogy elébb-utóbb megold­hatók, persze kezdeményezés is kell hozzá. Példának hozza fel, hogy annak idején ők hogy szervez­ték meg a polgári olvasókört sa­ját erőből, az olvasókör most is megvalósítható a Hazafias Nép­front segítségével. NAGY TAPSSAL FOGADJÁK Soros Gergely elvtárs, az MSZMP járási titkárának szavait, aki a kérdések megoldásának lehetősé­geire adott választ. De az irodalomra is csak ráte­relődik lassan a szó. Hallgassuk meg, mit mond Pinczés József bá­csi az írók parasztábrázolásáról, mit kíván az íróktól? — Az írók ne Göre Gábor mód­jára rajzolják meg a parasztot, hanem mindig a valóságot ábrá­zolják. Erre kérlek Pali barátom, hogy ezt a kérésünket hintsd el, különösen a fiatalabb írónemze- dók körében. És folyik a beszélgetés tovább. Pali bácsi regényének 'hősei, az egyszerű paraszt emberek beszél­nek az íróról, az írásokról, az élet­ről. Jól jegyezte meg Varga Sándor, a Hazafias Népfront járási elnö­ke: — A való életet mondták most itt el az emberek, ez az, amit az írónak meg kell ragadnia! — Milyen műveken dolgozik je­lenleg és mik a tervei? — kérdezi Fritz Nándor. — A „Nyugtalan élet’1 című ön­életrajz regényem IV. kötete most van a nyomdában. Jelenleg két művön dolgozok: egyik egy film forgatókönyve, melyet egy régi novellám, a „Csempészek" és még két másik novella alapján írok. Itt történik a cselekménye Bihar­ugrán, éppen ezért jöttek ki a fil­mesek is ide, terepszemlét tartani. Ezután regényt írok a bihari haj­dúk életéről. Geszt), Biharugra, Komádi, Berekböszörmény és kör­nyéke a cselékmény színhelye. Bocskai, a nagy nemzeti hős ko­rában játszódik a történeti AZ ANKÉT azzal a kívánsággal ért véget, hogy jöjjön el az író sűrűbben szülőfalujába ilyen ba­ráti beszélgetésre. Erről beszélget­tek még az ankétot követő meg- vendégelés során is, ahol finom forralt borral kínálták meg a ked­ves vendégeket és rész velőket. Bertalan Ferenc Tragikus esemény egy családban A békéscsabai Előre Tsz tanyaköz­pontjában tragikus körülmények kö­zött meghalt január 13-án 16 órakor Csarnal László 2 éves gyermek. Apja ezidőpontban Békéscsabán tartózko­dott, míg anyja kiment a szobából az udvarra a jószágokat megetet­ni. A szobában a két kis­gyermek, László és az 1 éves Sa­mu maradtak. Amíg Csarnainé. a jó­szágot etette, László felmászott az ab­laknál lévő sezlonra, majd onnan az ablak belső párkányára állt. Amikor le akart Jönni, az inge felakadt az ab­lak kilincsére. Az ing megszorult a nyakán, s a gyermek megfulladt. Csarnainé, amikor 8—10 perc múlva bement, gyermekét már holtan találta. E tragikus eset megtörténte után négy napra Január 17-én, hajnali 2.25 órakor újra a mentőket kellett hívni Csarnaiéknak, mivel másik gyerme­kük, az egy éves Samu fuldokolni kezdett. Állandóan levegő után kap­kodva szállították a gyermekkorházba, majd onnan a nagy kórház gégészeti osztályára, ahol háromnegyed 5 óra­kor meghalt. Eddigi kórismeret sze­rint halálát a csecsemőmirigy túlten gés, Illetve tüdőgyulladás okozta. X* wx* »y >- »l a»» -a* ^>1« A borbélynál hallottam A Fodrász Ktsz-ben sokan voltak. Várnom kellett, amíg rám kerül a sor. Leültem és új­ságot kerítettem elő. Az embe­rek beszélgettek, viccelődtek, de komoly dolgok is szóba kerül­tek. Többen a község fejleszté­séről beszélgettek, vitatkoztak. „Nem ártana kijavítani a be­tonlapokat. Helyenként úgy össze van töredezve és a fának a gyökere; úgy felpúposították, hogy józanon is nehéz bukdá­csolás nélkül végig sétálni raj­ta”. Mások a fürdő rendbehozásá­ról, a versenyuszoda üzembeál­lításáról, a sportpálya betonosz­lopainak megjavításáról beszél- 1 nek. Czigle elvtárs elmondja,, I hogy ő Köröstarcsán dolgozik,' ■ és örömmel állapítja meg, hogy ez a kis község rohamosan szé- I pül és fejlődik. Különös, hogy | minden utcában van vízvezték. az utcák betonozottak. Köröstarcsán törődnek a köaség* fejlesztésével, szépítésével, Me-S zőberénybeq miért olyan keve set? — kérdezik sokan. — Min­dig azt csinálják, ami nem o- lyan fontos, ami ráérne és a: sürgős munkák elmaradnak. Ahogy az „illetékeseket” is-j merjük, nyugodtak vagyunk’ benne, ho^y ezeket a gondolato­kat és gondokat helyeslik és be-l látják, talán ezévben orvosolják is. HÍREK Dupla-haszon A körösladányi Üj Élet Tsz- ben 320 pulykát neveltek fel az elmúlt évben. A pulykaállomány a lucernásban igen eredménye­sen irtotta a veszedelmes kár­tevő bogarakat és táplálékának legalább 50 százalékát így gyűj­tötte össze. Karácsony előtt a kövér szárnyasokat exportra ér­tékesítették s darabjáért több mint 100 forintot kaptak. A ter­melőszövetkezet tagjai elhatá­rozták, hogy ebben ez évben, legalább hatszáz pulykát nevel­nek. kjruvAJ A SARKADI járásban az újsza- lontai 1227. sz. Dózsa György úttö­rőcsapat pajtásai tették le elsőnek a próbát. Ezért a járási úttörő elJ nökiség Horváth Papp Pál csapat- vezetőt dicséretben részesítette. » A MAGYAR Kutyátenyésztök Országos Egyesülete Békés me­gyei csoportja január 26-án, vasár­nap délelőtt 9 órakor az Iroda­ház kultúrtermében (József Attila u. 4.) taggyűlést tart. Napirendi pontok: 1. Elnöki megnyitó; 2, Kutyáink élelem és orvosi ellátott­ságának megvitatása; 3. A kikép­zés beindításával kapcsolatos fel­adatok megbeszélése; 4. Tavaszi fedeztetések előkészítése; S. Egyéb problémák megtárgyalása. « ORSZÁGOS kirakodó vásárt tartanak január 23-án, csütörtö­kön Sarkad községben. A BÉKÉSCSABAI úttörőház rendezésében január 22-én, szer­dán délután 3 órakor a bélyeg­gyűjtő pajtásoknak 'klubdélutánt tartanak. » A NÉMET Szövetségi Köztársa­ságban Oberhausenben február 11-töl 16 tartják meg a dokumen­tum- és tudományos filmek nem­zetközi fesztiválját. A fesztiválon kétszáz filmet mulatnak be 33 or­szágból. A szocialista országok kö­zül a Szovjetunió, Kína, Lengyel- ország, Magyarország és Csehszlo­vákia vesz részt a fesztiválon. * MEGYESZERTE szép eredmé­nyek mutatkoznak „a Gyermekvá-t rosérf mozgalom munkája nyo- mán. Füzesgyarmaton 5500 forin­tot gyűjtöttek össze a nőtanács || aktívái. (—rí) i » A BÉKÉSCSABAI úttörőház­ban január 2-án kezdődött kéthe­tes modellező iskola befejeződött. Az iskolán készített modellek gaz­dag anyagát, többek között egy köbcentiméteres modellmotorhoz nagyteljesítményű motoros gépet, vitorlázó, gumi motoros modellé-1 MEGYÉNK járási székhelyen megkezdték munkájukat a népi művelési felügyelők. Feladatuk, hogy résztvegyenek a művelődési házak munkájában, segítsék az otthonok vezetőit, ezenkívül támo-t gassáik az öntevékeny művészeti egyiiteseket. * SVÉDORSZÁGBÓL jelentős mennyiségű gyermek- és női hóci­pőt és csizmát vásárolt kereske­delmünk. A gyermeklábbelik máris forgalomba kerültek fehér, piros és barna színekben. Napo­kon belül megérkeznek a női ci­pők és csizmák is. A fekete szí­nen kívül szürke és barna színek­ben lesznek kaphatók. két kiállításon mutatják be, n« lyet január 20-án, hétfőn nyitoP tak meg. A kiállítás újdonsága több rádióirányítású repülő és ha-* jómodell, melyek megtekinthetők minden :nap délelőtt 9-től 12-ig és délután 12-től fél hatig az úttörő-* házban. Az év elején önállóvá lett föld­művesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat a Mezőgazdasági Könyv­kiadóval együtt új sorozatot in­dít: a népszerű kincseskönyvek mezőgazdasági kiskönyvtárát. A tervek szerint az új szakkönyv­sorozat minden kötetét tíz forintos egységáron árusítják a földmű­vesszövetkezetek és a vállalat < romezer falusi könyvterjesztője. A. sorozatban tudósok, mezőgazdasá­gi kutatók adnak olvasmányos tá­jékoztatást egy-egy üzemág leg­fontosabb tudnivalóiról, a kevéssé ismert, új termelési módszerekről; r Rózsa Sándor diafilmen A Békés megyei Tanács Művelő­dési Osztálya „Színes Békés” cím­mel diafilmen örökíti meg a Vi­harsarok gazdasági, történeti és művészeti nevezettességeit. Gyu­lán az Állami Levéltár legérdeke­sebb iratait már filmre vették, köztük Rózsa Sándor személyle­írását, melyet 1853 tavaszán adót! ki a híres betyárvezér körözésére a királyi biztos. A kézírásos levél­ben középnagyságúnak, karcsú­nak, sötétszőke hajúnak, szürke szeműnek, világos szőke lecsüngő bajszú és pofaszakállas, sovány, keskeny arcúnak festik le a híres betyárt. Személyleírásában többek közt ez. áll: „Szobában és mások jelenlétében magát Igen kényel­metlenül érzi. Mozdulatai, beszéd­je vontatottak, csendes és bizony­talan viselete, s klnézése egyálta­lában nem árulják el benne a fá­radhatatlan lovaglót, s a biztosan találó lövészt.’* A társadalom lelkiismerete Hányszor beszéltünk már róla! Késő este, ha munkából tértünk haza magányos gyermek ténfer- gett az utcán... Hajnalban érkez­tünk a pályaudvarra, szánalmas külsejű gyermek aludt összekupo­rodva a pályaudvar várótermi padján... Olvastuk, hogy 14 éves gyerme­keinknek csak 50 százaléka vég­zi el az általános iskola nyolc osztályát... Olvastuk, hogy fiatalok a züllés mélypontjára kerültek, s kérdés vissza tudjuk-e hozná őket. Hány-» szar fájdult bele a szerető apai- myaí szívbe otthontalan gyerme­kek, fiatalok sorsa, hányszor kér­deztük, hogy hát ezeknek nincse­nek szüleik?! Miféle ember az, a- ki gyermekével ennyire nem törő­dik? Aztán halljuk egyszer K. F. történetét: „Gyűlölöm az anyá­mat, mert eldobott magától.” „A- pám a Donnál esett el, anyám ud­varlójának meg útban voltunk...'1 Nem ismertem sem édesanyámat, sem apámat. Nyolc éve tanyán nevelőszülőiknél állatokat őriztem, istállóban aludtam“ — mondja el Sz... — egy a Gyermekváros első lakói köziül. Ezzel voltam tele a közelmúlt­ban, amikor az Országos Nőtanács meghívására a megyei titkárok értekezletére elmentem. Nem a- kartam, de kiömlött belőlem sok éves élményem, amit családi ott­honát elvesztett állami gondozot­tak nevelése közben átéltem. Azt hittem, arra a kérdésre kell vá­laszt adnom, minek a Gyermek-1 város, de aztán csak hallgattam mosolyogva a társadalom kitárult szívének szavát. Valamennyi meJ gye asszonyai részt kémek a sors-* tragédiák következtében otthoni** kát vesztett gyermekek — fiata­lokról való gondoskodásból. Gyer­mekvárost épít fel, igazi otthont teremt a társadalom. Soha ilyen szép, Ilyen nemes kezdeményezés még nem indult ebben az ország­ban. Elmondták az asszonyok, hogy abban a Gyermekvárosban, ahol három évestől szinte az önállóso­dásig, 18 éves korig gondoskodnak majd a családi otthonát elvesztett gyermekről, ők az óvódás korúak házait akarják felépíteni. Minden megye egy-egy óvódás házat épít. Becsületes, igazi szülők. Otthont akarnak teremteni a legkisebbek­nek. Nem is kis házakról, 20 óvodás gyermek és szülői szerepet betöl­tő gondozóik, nevelőik házáról van s2ó! Téglák tízezreit téglagyárak munkásai készítik, az ajtót egyik az ablakot másik, a bútorzatot harmadik iparos-csoport vállal­ta. Anyai kezek a függönyt, a térítőkét, az ágyneműt. Egy ma­rék toll és telik a sok kispárna; Ezt hallottam a nőtanács édes­anyai beszámolóiban. Ezután csak köszönnünk lehetett, s meghajol­ni azok előtt az édesanyák előtt, akik a maguk kis családja ezer gondja mellett áldozni tudnak a- nyagilag és munkával a má­sik, a sok ezer családi otthonát vesztett gyermekért, akik „örök­befogadták” sok ezres, milliós szí­vük közepébe a más gyerekét is. Ezzel a hatalmas méretű megmoz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents