Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
IMS. december 18., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 [EGY FÉL NAP I a lsét egyházi állatorvosnál Nem a legszívélyesebben fogadott bennünket Perjési József kétegyházi állatorvos, mikor nagyne- hezen megháláltuk a Rákóczi utcában. Volt rá oka kettő is. Az egyik az, hogy tíz éve gyógyíthatja már a kétegyházi gazdák állatállomá- j nyát, s hozzászokott a „névtelenséghez" is, mert még egyszer sem | írtak róla az újságok. Pedig a me- j gye egyik legjobb, leglelkiismere- ' tcsebb állatorvosa. Másrészt attól tartott, hogy elrabolunk tőle néhány drága óhaho&szát, mert éppen a sertéseket oltotta házról- . házra. November 20-án ugyanis sertéspestis ütötte fel a fejét a községben. Ritkán fordul ilyesmi elő ősszel. De hát Kétegyházán cigányok is laknak, akik nem sokat törődnek még a hi géniával, hurcolják az elhullt állatok húsát. A pestis ugyanis az ő szomszédságukban lakók udvarán támadta meg a sertéseket. Perjési József mindjárt „körül" oltotta a környéket, aztán sorra az összes sertésállományt, a szoptató kocák és hízók kivételével. » Másfél hete minden reggel hét órától házal két „fogdmeggel“ Nekem jól jött ez a házalás, mert így legalább nemcsak azt tudtam meg, hogy milyen bizaiom- I mai fogadják Perjésí Józsefet, haI kg között mozog-. Először négyet. | most pedig ötöt fialt. Mikor meg- , kérdeztem, miért nem szép, nagy- j fajta, erős csontozató tenyészkocái | tart, amelyik 8—12 malacot fialna, azt mondta: elég ez, jó ez nekem. A kétezerkétszáz kétegyházi termelőnek hatezer sertése, 1300 szarvasmarhája, 1200 birkája és 700 lova számszerűleg is kevés, hiszen a község földterülete 10 400 hold. Az idén jó volt a szálas- és. szemestakanmány termés, a tenyészállatok mégis nagyon rosszul tápláltak. Rotyis György 10 holdas gazdának tíz süldője, három hízója, két tehene, két borjúja és négy lova van. Hogy minek négy ló tiz hold földhöz, és minek etetni őket egész télen, azt nem igen lehet megértetni Rotyis Györggyel. A süldői kilenc hónaposak, már 90—100 kg-ra kellett volna hizlalni és eladni őket, ezzel szemben jó ha 30—35 kilósak. A két tehén is csont-bőr, és nagyon csö'köt az üsző és a bikaborjú is, amit hizlalná akar. Már a fajtájuk is rossz, s ráadásul a lovak eleszik a takarmány lelkét, javát, a süldők és a tehenek elől. Nem tetszik az egész állomány Perjési Józsefnek sem, dehát mit tehet? Hiába magyarázza, hogy ne csak tartsák, hanem tenyésszék is az állatot. Másfél éve van mesterséges megtermékenyítő állomás, de még nem sokat segített az állattenyésztés minőségén. A megtermékenyítés egy laikus ember végezte, s közben kemény harcot kellet folytatni a zug bikákkal történő fedeztetés ellen. A gazdák ugyanis nem törődnek az utóddal, nekik csak az a fontos, hogy megelljen és tejeljen a tehén. A rossz tartás miatt persze alig 3—4 liter a napi tejhozam s havonta 15—20 tehenet kell meddőséggel kezelni. Perjési József megteszi amit megtehet, csak az a baj, hogy az állattenyésztés elsősorban a gazdákon múlik. Talán segít Valamit az, hogy elég sokan járnak az ezüstkalászos tanfolyamra, s az. hogy rövidesen megépül az állatorvosi rendelő, s akkor Perjési József fogja vezetni a mesterséges megtermékenyítő állomást is. De ez még mind kevés. Feltétlenül szükség volna minél több felvilágosító szóra a járási és a megyei tanács szakemberei részéről. Menjenek ki és beszélgessenek a kétegyházi dolgozó parasztokkal'. Kukk Imre Több segítséget várunk a Békési Gépállomástól Bélmegyer község határában terül el a József Attila Termelőszövetkezet 500 hold jóminőségű földje és jó adottságokkal rendelkező gazdasága. Igaz, a József Attila Tsz 500 hold földjén a most lezárt gazdasági évben bizony kevesen munkálkodtak. Különösen kevés volt a munkaerő az igényes kultúrnövények alapos megműveléséhez. A 30 hold rizs — mely holdanként 15 mázsás átlagtermést a- dott — a jó néhány hold cukorrépa és több más, sok munkát Igénylő növényféleség várt alapos megművelésre. Mégis becsülettel learatták a szövetkezetiek a rizst, betakarították lucernájukat, elcsépeltek a vörcsheremagot, letörték kukoricájukat, sőt november elsejére a silózást is elvégezték. Csupán 30 hold kukoricaszár vágása maradt hátra, mivel a Békési Gépállomás szerződésileg ugyan vállalta, azonban a valóságban meglehetősen elhanyagolta ezt a munkát a szövetkezetben. A gépállomás vezetősége november 1-től november utolsó napjáig naponként hitegette a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy küldi a járva silókomezt jobban, mint az, hogy négy nap alatt csak 5 hold kukorica- szárat tudtak a gépállomáslak a kombájnnal levágni, ugyanakkor a v<mtaidk óránként 28 forint költséget emésztettek fel a termelőszövetkezet egyébként fs eléggé szegényes kasszájából, melynek ellenében semilyen ellenszolgáltatást a tsz tagjai nem kaptak. Bizor nagy szüksége lett volna e feleslegesen kifizetett forintokra a szövetkezet tagjainak a zárszámadáskor... Tudomásunk szerint a Békési Gépállomás volna hivatott a József Attila Termelőszövetkezetei segíteni, nem pedig a szövetkezet tagjainak könyörögni, hogy a szerződésileg elvállalt munkálatokat végezze el a gépállomás. A Békési Gépállomás vezetősége Is résztvett a* MSZMP Központi Bizottsága által kiadott agrártézisek megvitatásában — mely meghatározza mezőgazdaságunk fokozottabb segítését, a belterjes gazdálkodás mevalósítását, a fejlettebb állattenyésztést — azonban a József Attila tagjai mégis meglehetősen magukra maradtak. V ajon ilyen körülmények között hogyan jusson előbbre a bélmegyeri József Attila Tsz, ha az őt patronáló Bénem szemügyre vettem a -kétegy- háai egyéni gazdag állatállománya egy részét is. Bizony kevés kivétellé! elég elszomorító a szarvasmarha- és a sertésállomány minősége. No, de haladjunk sorjában. Amint beléptünk a második udvarra, a gazda, Bálint Péter felháborodott hangon panaszolta Perjési Józsefnek: Nézze meg doktor úr, ezeket a süldőket, kijárnak a csürhére s mind a hármat kiha- sogatta a kamasz kutyája! Perjési József megígérte, hogy hamarosan elszedi a kanász kutyájának a fogát. Miután beoltotta a három süldőt, Bálint Péter megmutatta hasas tehenét is, mert gyanús doi- | got észlelt nála, mintha idő előtt elleni akarna. Az állatorvos megnyugtatta: nincs semmi baj, csak az első lába elől szedje ki az almot, s a hátsó lába alá rakjon minél több szalmát. Amíg a következő udvarra értünk, belenyugodva abba, hogy a nyilvánosság elé kerül, Perjési József elmondotta: miikariban Két- egyházána került, alig-alig hívták ki beteg állathoz, most már akkor is hívják, ha nem eszik a hízó. Sokat magyarázza hogyan és mivel etessék az állatokat, dehát nehezen akarnak rátérni a tartósról a tenyésztésre. Túlságosan egyoldalú a takarmányozás általában elhanyagoltak az ólak, s a valamire való tenyészállat olyan ritka, mint a fehér holló. Pedig szeretnének pénzelni a jószágból. Szelezsán Vazuléknál találtuk Szabó József sertésfelvásárlót, akt elmondta, hogy ebben az évben 2400 sertést szerződtettek hizlalásra a kétegyházlak. Ezenkívül egy-két hízót minden család vég. Dehát drága hízók ezek, mert nagyon sokáig, egy-másfélév es korukig sül- dőztetlk a sertéseket. így is kicsik, mert leginkább kistestű, satnya, kon-cs kocák utódai. Rotyis Mihály fiaskocája is alig 70—80 kg. Simon- ka János fiaskocája pedig 40—50 Teljesíteni akarjuk terveinket Van Mezöberényben egy szövőgyár, melyet Alföldi Szövőgyárnak ismernek a környéken. Ter- melvényeinek nagy része export áruként külföldön talál piaara: a Szovjetunióiban, Ausztriában és máshol. Nagy mennyiségben gyártanak itt férfi munkaruhát, női ruhaanyagot, többek között Bar- hend-et és műszálas anyagokat, melyek igen keresett cikkekké létszövőnő napi terv ét 109,5 százalékra teljesíti és az általuk gyártott cikkféleség minősége is igen jó. De van még sok hozzájuk hasonló fiatal, akik méltóak akarnak lenni pártunk és kormányuk bizalmára. Minden remény megvan abhoz hogy január egytől új életet kezdjünk és terveinket teljesítsük. SzoOár Pál, Mezőberény. bájnt. Sőt még a gépállomás vezetői hívták fel nem egyszer a József Atilla Tsz vezetőségének a figyelmét, hogy már előre biztosítsák a géphez szükséges munkaerőket. Igaz, november utolsó napján megérkezett a várva-várt silógép és vele együtt három vontató, azonban a szövetkezet tagjai nem sokat értek vele. A silókombájn csaknem minden forduló után vagy csapágy, vagy főtengely törés miatt állt. Mi sem bizonyítja kési Gépállomás néni segít a takarmánybázis megfelelő előkészítésében. Vajon ki a felelős azért, hogy december 14-, 15-én még 30 hold kukoricaszár vágatlan? Mennyire jó ági tatív módszer ez a kis- és középparasztok számára, akik jóllehet, a közeljövőben már a nagyüzemi gazdálkodás útjára szándékoznak lépni? Rajnai Pál MSZMP-titkár, Bélmegyer tek hazánkban. Az októbert ellenforradalom u- tán Itt is nehezen indult meg a termeié*. Ebből adódott, hogy a III. negyedéves tervet nem teljesítette az üzem, s mi munkások adósai maradtunk népidemokiá- cíánkmak — jó lehet a legnehezebb időszakban. A IV. negyedévben már jói Indultunk. Ha továbbra Is ilyen ütembe halad a termelés, akkor az év végéig jórészt letörleszt- jük eddigi lemaradásunkat. A III. negyedéves tervünket 91,1 százalékra, a minőségi tervünket 86,3 százalékra teljestíettük E gyenge eredményeknek egyik oka az volt, hogy a második és harmadik negyedévben igen rossz volt a fonalellátásunk s ért tetőzte a sok új munkaerő is. A IV. negyedévben, november 27-ig bezárólag vetés tervünket 100,4 százalékra teljesítettük, minőségi tervünket pedig 92,6 százalékra. Április óta most teljesítettük tervünket először. E jobb eredményekhez hozzájárult többek között Gubis Jánosaié szövőnő; aki napi tervét 121, Juhos Ilona szövőnő, aki 120 és Hoffmann József né, aki 116 százalékra teljesíti napi tervét, de munkájuk minősége is kifogástalan. De nem maradtak le a KISZ fiatalok sem. ök is megmutatták, hogy méltó utódai az idősebbeknek. Jó munkájukkal kommunistákhoz méltóan, becsülettel dolgoznak. Például Dzurek Mária szövőnő napi tervét 123, Herter Júlia Zárszámadás a* orosházi Dózsa Tsz-ben Az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben nemrég tartották meg a zárszámadási közgyűlést. Horváth Mihály elvtárs, a tsz elnöke tartalmas beszámolójában hangsúlyozta: ez a kilencedik zárszámadás a szövetkezet fennállása óta. Ezen a csoportgyűlésen 23 új tagot vettek fel. Visz- szajött Kunos Antal bácsi, aki tavaly, az ellenforradalom idején kilépett. S amint Kunos bácsi mondta: szinte lelkibeteg volt, ha azt hallotta, hogy nem megy jól a munka a tsz konyhakertészetében. A taggyűlés örömmel fogadta vissza, noha ő szabadkozott, hogy már nem lesz olyan értékes ember, mert beteges és az idő is eljár felette. — Nem baj, Antal bácsi, nem leszünk mi a maga vállára már kilencven kilós zsákot, csak irányítsa a konyhakertészetet úgy, mint régen — válaszolt Antal bácsinak az elnök. A legjobb eredményt az idén érték el a szövetkezetiek. Mindent saját erejükből fizettek ki. Az összes munkálatokat befejezték november 1-re. Ma már szépen zöldell a 630 hold gabonavetés, az őszi mélyszántást is befejezték s a szántóterület 25 százalékát trágyával terítették meg. Az idén 2014 holdon gazdálkodtak a szövetkezetiek. A feloszlott Rákóczy Tsz-ből 526 hold földet vettek árt az 54 férőhelyes Istállóval együtc.i Nyolcvanezer forint adót már kifizettek s a fennmaradó részt még az idén rendezik. A tsz tulajdonát képező darálói az idén több mint 34 ezer forintl tiszta jövedelmet hozott. De mégj hosszan sorolhatnánk a szövetkezet eredményes gazdálkodását. Ezért tudtak egy munkaegységre1 36,66 forintot osztani, természet-! ben és pénzben együttesen. , Az elnök beszámolójának befejező részében arról szólt, hogy! szocialista alapra — tartalékként! — búzában, cukorban és pénzben, 41 000 forint értéket tettek félre, hogy az öreg nyugdíjas tsz tagoknak is gondtalan életet teremtse-, nek. Rocskár Bálint, özv. Bohus Istvánná, özv. Rosta Mihályné,| Ravasz István, Csík Sándor, Rideg István és a többi idős tsz-tag, megkapja évi fejadagját, pénzbe- ni részesedését és természetbeni járulékát egyaránt. I Elismerést érdemel Horváth Mi-i tiály elnök -elvtárs is, aki már kilenc éve irányítja a közös gaz* iaságot, Nagy Ferencné könyvelő i a többi vezetőségi tagok, akik-1 rek nem kis része van abban j rogy az orosházi Dózsa Tsz az el-j enforradalom dacára is Idáig ju-i :ott. Fodor Bálintné \ Hatszázezer lorint A megye általános ás középiskolák I tanulóinak november havi takaró- | kossági eredménye közel hatszázezer forintot tesz ki. A kislétszámú iskolák sorában a Békéscsaba határában lévő Fttrjes- tanyaiak vezetnek, ahol 68.87 forint az egy főre jutó átlagos megtakarítás. Szentpálfalván 56.87, Inkey-Ká- kán 40,20, Szeghalom-Koplalón 23.— , forint értékű takarékbélyege van *gy-egy pajtásnak. A középlétszámú iskolák között a | legjobb ismét az Orosháza közeié- I ben lévő Rákóczi-telepl. Itt a megta- | karítás egyénenként eléri a 32.23 fo- j rintot. Békéscsabán, a III. sz. isko- \ Iában 25.11, Szarvason az I. sz. iskolánál, — annak is az alsó tagozatánál — 20.52, Végegyházán 20.26 fo- 1 rint az átlagbetét. I A nagylétszámú iskolák közül messze kiemelkedő átlagot ért el a békéscsabai IV. sz. iskola, Itt egy- , sgy pajtásnak 28.— forint értékű iskolai takarékbélyeg díszeleg a gyűjtőlapján. Mezőkovácsházán a köz- 1 ponti Iskolánál 22.46, Békésen, az I. íz. iskolánál 16.72, Orosházán, a n. íz. iskolánál pedig 15.45 forint az sgyénl megtakarítás. Balogh Jolán OTP , I
