Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-18 / 296. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG 1951. december 18., szerda TöVb törődést Méhkerékkel! MÉZESKALÁCS Eirmek a román nemzetiségű községnek a határában bizony nem a legjobbak a földek. Ez az ka, hogy különösen az idénymun- ák idején a községből sokszázan az ország más tájaira vándorol­nak, hogy megkeressék a télire valót. A' lakosság 70 százaléka a felszabadulás előtt agrárproletár volt. Noha az érdeklődés, mely Méh­kerékre vitt kulturális vonatko­zású, mégis a megélhetési prob­lémákkal kezdem, mert a helyi népművelési tevékenységnek olyan ágazata kezd kibontakozna, mely egyben kenyeret is ád majd so­kaknak. A művelődési otthonban egyéb szákikörök mellett népmű­vészeti szakkör alakult, melynek tagjai kapcsolatot találtak a gyu­lai háziipari szövetkezettel. Ré­szükre helyi román népművészeti munkákat adnak, közben megta­nulják a tökéletesebb szövést, és így felkészülve, létrehozzák a méhkeréki házziipari szövetkeze­tei. Román népidíszítésű kendő­ket, térítőkét, törülközőiket készí­tenek majd, melyek amellett, hogy fejlesztik a helyi nemzetiségi nép­művészetet, sokaknak jelentenek állandó elfoglaltságot. Azonban nemcsak a népi hagyományok ápolását, hanem az ismertterjesz­tést is összekötik Méhkeréken a megélhetés jotobátételével. A Hazafias Népfront helyi szerve ezüstkalászos tanfolyamot indít ges kulturális munka folyjék, ah­hoz alapfeltételek szükségesek, — mondja Dúló György. — De hiszen az elmondottak szerint aként fest a dolog, hogy nincs hiba sehol, semmiben — válaszoltam. — Erre megindul a panaszáradat, mely tőmondatok­ban egymásra halmozva is éppen elegendő. Például: A Román Szö­vetség többet foglalkozzék Méh­kerékkel, ezzel a nagy román nemzetiségű területtel, ne Gyulát, meg Kétegyházát részesítse csu- p>án sietségben. Kulturális téren több megbecsülést a helyi szer­vek részéről erlköcsiekben és anyagiakban egyaránt. (Ehhez két példát: a kultúrotthon igazgató tíz éve végzi fáradtságot nem is­merő munkáját, családi életének a rovására, és mindössze 100 fo­rintot kap. A tiszteletdíj lehetne megbecsülőbb összegű is. Rendez­vényeknél, így például úttörő ren­dezvényeknél is a tanácsé a bevé­tel, de abból támogatást nem ad az úttörőknek. A művelődési ház­ra eddig nem tették ki a táblát, mert szégyelték, olyan volt külső­leg. Télen nincs novel fűteni, nincs öltöző, sem szakköri helyi­ségek. Minden vasárnap tánc, de a bevételből nem kap a KISZ, az ifjúság semmit, sőt, ha ők kezde­ményeznek valamilyen rendez­vényt, nekik kell 100—12C forintot lefizetni. Ezt Martym György pe­dagógus. KISZ vezetőségi tag és egyben kultúrfelelős mondja. E-1 gyébként nálunk „idény KISZ1 van, — közli. Ez azt jelenti, hogy tavasztól őszig a fiatalság zöme a már említett okok miatt az ország más tájaira megy dolgozni. Nem jól van ez így. Lassan, okosan, szívós munkával meg kell teremteni a helyi és környékbeli munkalehetőségeket, hogy a zöm itthon maradhasson. Méhkerék ifjúsága ezt megérdem­li, mert a kultúrában is megmu­tatja, hogy szereti faluját. Csupán néhány név a lelkes színjátszók közül: Rúzsa János, Netye György, aztán a táncosokból: Száva Mi­hály és Mária, Patkó Mihály, Pá­ter László. Boka György, Rasyi; Ilona, Butta T'lona és így to- j vább. A könyvtáros Goron j Sándor igazgatóhelyettes közli, I hogy az ötszáz kötetes könyvtár éhesen várja, hogy jólakhasson | friss könyveikkel. A hatvan éves; Mihuca Tivadar bácsi, aki juhász, I már mind kiolvasta. — Hát, ennyit abból, amelyet erről a községről ottlétemkor ír­tam. — Buna zina! — köszönnek jö­vet is, menet is barátságosan a ,iá- , rókelők. Jó napot — válaszolok j é is. — Mindnyájunk kívánsága. , hogy valóban egyre jobb napjuk legyen a méhkerékieknek erköl-) esi ékben és anyagiakban egy- ] aránt. Huszár Rezső S Hosszas készülődés után, szom-1 baton és vasárnap mutatták be | Kondoroson a Mézeskalács című, háromfelvonásos, zenés mesejáté- j kot a községi művelődési otthon­ban a Vöröskereszt helybeli szer- j vezetének színjátszói. Telt ház volt. Ez nem csoda, hiszen Kon­doroson nagy múltja van a szín­játszásnak, — azaz ahogy ott mondják, a műkedvelőnek. A | most szervezett gárda több új, ed­dig ismeretlen tehetséges fiatalt, vont be a falusi színjátszásba, s j már az első alkalommal általa-1 ban jól oldották meg feladatukat. | Mondanivalójában az élet prob- | lémáit felszínesen érintő Mézes­kalács nem a legszerencsésebb választás. A mese magja az, hogy Jóska, a lázadó katona örzsinek, I a kis cselédnek mézeskalácsot! vesz a vásárban, az anyjától ka-; pott egyilen talléron, azon, me­lyen csizmát kellett volna vennie.1 Álruhában a vásárba érkezik a: királynő. Megtetszik neki a kato-1 na, magával akarja vinni, de a fiú csak akkor megy. amikor a fogdmegek felsőbb parancsra el- j hurcolják. A szerelmes királynői mindenáron szeretné megtartani j magának Jóskát, de az megszö­kik. Az üldöző katonák lelövik, holtan hozzák a királynő elébe, • csak az örzsinek adott mézeska- ] lács szív kelti újra életre. Bonyo- \ dalom bonyodalmat ér, s a győz­tes az egyszerű kis cseléd, örzsi lesz .aki boldogan öleli magához \ kedvesét. A félig romantikus, meseszövé- sm, naiv beállítású darab nem érti el célját. Nem érte el, mert hi­ányzik belőle az élet realitása. Hamis beállítású képet kapunk így az életről, az egyszerű embe­rek életéről. Nem csoda, hiszen ez a régi .kicsit leporolt darab az áí- népszínmű színvonalán áll. Ha kritikát írnánk a szereplők alakításáról, akkor azt állapíta­nánk meg, hogy sok akarással, kedvvel játszottak, s nem rajtuk múlt a darab erkölcsi sikertelen­sége. Az örzsit alakító Mlado- nyiczki Ziza bájos játékával, a mézeskalácsos kofa (Tímár Eta) és a csizmadiamester (Balogh Pál) mulatságos helyzetkomikumokkal szerzett kellemes perceket a kö­zönségnek. Élethű volt Strobka Csöpi királynő és Gazsó Pál ud­vari bolond alakítása. A jók kö­zül is kiemelkedett Tímár Jutka öreg Jóskáné szerepében, aki annyira élethűen játszotta a fiá­ért aggódó anyát, hogy többször nyiltszini tapssal jutalmazták. Di­cséretre méltó Filó Sándor rende­zői munkája is. összegezve: életképes ez a szín­játszó gárda, jó összetételű. Re­mélhetőleg tanulnak a Mézeska­lács előadásának tapasztalatából, s legközelebb más, könnyebben érthető, tanulságos vígjátékot, háromfelvonásost visznek majd színpadra. Szabó Előadássorzat lesz a gyümölcs- és a szőlőtermesztésről, hogy a pa­rasztok kedvet kapjanak ehhez. Ezen a vidéken ugyanis a gyü­mölccsel való ellátottság gyenge. A méhkeréki Kossuth Termelő- szövetkezet tíz hold gyümölcsöst és tót hold szőlőt telepít a tavasz-? szal, az egyénileg dolgtMKMik is példát mutatva. A foglalkoztatottá ság érdekében a kosárfonást Is ■meghonosítják. A termelőszövet­kezet már tervezi, hogy tavasszal fűzfa-cserjét telepít. Mindezt Dúló György kultúr­otthon igazgató mondja el nagy lelkesedéssel az iskolában, ahol tanít. Az érdekes bevezetőről Méhkerék kulturális helyzetére térve sok fontos dolgot mond el. A meghitt beszélgetésbe a tanítá­si szünetben majd manden pedagó­gus bekapcsolódik. Ennek oka igen egyszerű: az iskolaigazgatótól, Csotye Györgytől kezdve minden pedagógus példás módon kiveszi részét az iskolán kívüli népmű­velésből. Bordács Tivadar és But­ta Anna pedagógusok például a színjátszó csoport oszlopos tagjai. Áldozatos munkavállalás ez, mert hiszen délelőtt tanítanak, délután az úttörőkkel foglalkoznak és este már a művelődési házban próbáz- ■nak. De van lendület, hiszen a leg­idősebb pedagógus is csupán har­minc éves. Egyébként hetven fő­nyi azoknak a méhkerékieknek a száma, akik az öntevékeny művé­szeti csoportok gerincét alkotják. — Nálunk az a helyzet — mond­ja Dúló György, hogy már itt, az iskolában kezdjük a toborzó mun­kát és akilk befejezik tanulmá­nyaikat, a művelődési otthon e- gyüi leseiben már várja őket a he­A tánciskolában Dragos Szi­dónia és Boár János lejtik a táncot. A leánykollégiumban a mikulás felolvas sa a krónikát, amely fényi vet arra is, hogy J. Kovács Joli a párnaharcok hőse a hálóban. A táncoló párokat árgus sze­mekkel figyelik a mamák. Major Julianna és Pulya András dón li­nóznak a XlSZ-ben. Kissnéni viszi a megrakott tálat. A KISZ-vezetöség Tyukász Erzsébet és Kántor Zsuzsa tagfelvételét tárgyalja. D. Kiss Mátyás öreg kőműves segéd családjával eszi a jó disznótoros vacso­rái. Van miből, egy 171 és egy 185 kilós bízót vágtak. Ivük. A megye első román nemzetiségű kultúregyüttese Méhkeréken alakult 1918-ban Az esemény tizedik évfordulójá­nak a megünneplésére, román, magyar és orosz népi táncokkal, dalokkal zeneszámokkal és a „Le- ányszöktetés” című, a helyi ro­mán népszokásokkal teleszőtt da­rabbal készülnek az együttesek. A népi játék helyi szerzőnek, magá­nak a (kultúrotthon igazgatóra « műve. — Hogy egy községben egész* Szita Máriának, a leánykol­légium lakójának átnyújtja ar. ajándékot a krampusz, aki le­maradt a fényképről.

Next

/
Thumbnails
Contents