Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG 1951. december 18., szerda TöVb törődést Méhkerékkel! MÉZESKALÁCS Eirmek a román nemzetiségű községnek a határában bizony nem a legjobbak a földek. Ez az ka, hogy különösen az idénymun- ák idején a községből sokszázan az ország más tájaira vándorolnak, hogy megkeressék a télire valót. A' lakosság 70 százaléka a felszabadulás előtt agrárproletár volt. Noha az érdeklődés, mely Méhkerékre vitt kulturális vonatkozású, mégis a megélhetési problémákkal kezdem, mert a helyi népművelési tevékenységnek olyan ágazata kezd kibontakozna, mely egyben kenyeret is ád majd sokaknak. A művelődési otthonban egyéb szákikörök mellett népművészeti szakkör alakult, melynek tagjai kapcsolatot találtak a gyulai háziipari szövetkezettel. Részükre helyi román népművészeti munkákat adnak, közben megtanulják a tökéletesebb szövést, és így felkészülve, létrehozzák a méhkeréki házziipari szövetkezetei. Román népidíszítésű kendőket, térítőkét, törülközőiket készítenek majd, melyek amellett, hogy fejlesztik a helyi nemzetiségi népművészetet, sokaknak jelentenek állandó elfoglaltságot. Azonban nemcsak a népi hagyományok ápolását, hanem az ismertterjesztést is összekötik Méhkeréken a megélhetés jotobátételével. A Hazafias Népfront helyi szerve ezüstkalászos tanfolyamot indít ges kulturális munka folyjék, ahhoz alapfeltételek szükségesek, — mondja Dúló György. — De hiszen az elmondottak szerint aként fest a dolog, hogy nincs hiba sehol, semmiben — válaszoltam. — Erre megindul a panaszáradat, mely tőmondatokban egymásra halmozva is éppen elegendő. Például: A Román Szövetség többet foglalkozzék Méhkerékkel, ezzel a nagy román nemzetiségű területtel, ne Gyulát, meg Kétegyházát részesítse csu- p>án sietségben. Kulturális téren több megbecsülést a helyi szervek részéről erlköcsiekben és anyagiakban egyaránt. (Ehhez két példát: a kultúrotthon igazgató tíz éve végzi fáradtságot nem ismerő munkáját, családi életének a rovására, és mindössze 100 forintot kap. A tiszteletdíj lehetne megbecsülőbb összegű is. Rendezvényeknél, így például úttörő rendezvényeknél is a tanácsé a bevétel, de abból támogatást nem ad az úttörőknek. A művelődési házra eddig nem tették ki a táblát, mert szégyelték, olyan volt külsőleg. Télen nincs novel fűteni, nincs öltöző, sem szakköri helyiségek. Minden vasárnap tánc, de a bevételből nem kap a KISZ, az ifjúság semmit, sőt, ha ők kezdeményeznek valamilyen rendezvényt, nekik kell 100—12C forintot lefizetni. Ezt Martym György pedagógus. KISZ vezetőségi tag és egyben kultúrfelelős mondja. E-1 gyébként nálunk „idény KISZ1 van, — közli. Ez azt jelenti, hogy tavasztól őszig a fiatalság zöme a már említett okok miatt az ország más tájaira megy dolgozni. Nem jól van ez így. Lassan, okosan, szívós munkával meg kell teremteni a helyi és környékbeli munkalehetőségeket, hogy a zöm itthon maradhasson. Méhkerék ifjúsága ezt megérdemli, mert a kultúrában is megmutatja, hogy szereti faluját. Csupán néhány név a lelkes színjátszók közül: Rúzsa János, Netye György, aztán a táncosokból: Száva Mihály és Mária, Patkó Mihály, Páter László. Boka György, Rasyi; Ilona, Butta T'lona és így to- j vább. A könyvtáros Goron j Sándor igazgatóhelyettes közli, I hogy az ötszáz kötetes könyvtár éhesen várja, hogy jólakhasson | friss könyveikkel. A hatvan éves; Mihuca Tivadar bácsi, aki juhász, I már mind kiolvasta. — Hát, ennyit abból, amelyet erről a községről ottlétemkor írtam. — Buna zina! — köszönnek jövet is, menet is barátságosan a ,iá- , rókelők. Jó napot — válaszolok j é is. — Mindnyájunk kívánsága. , hogy valóban egyre jobb napjuk legyen a méhkerékieknek erköl-) esi ékben és anyagiakban egy- ] aránt. Huszár Rezső S Hosszas készülődés után, szom-1 baton és vasárnap mutatták be | Kondoroson a Mézeskalács című, háromfelvonásos, zenés mesejáté- j kot a községi művelődési otthonban a Vöröskereszt helybeli szer- j vezetének színjátszói. Telt ház volt. Ez nem csoda, hiszen Kondoroson nagy múltja van a színjátszásnak, — azaz ahogy ott mondják, a műkedvelőnek. A | most szervezett gárda több új, eddig ismeretlen tehetséges fiatalt, vont be a falusi színjátszásba, s j már az első alkalommal általa-1 ban jól oldották meg feladatukat. | Mondanivalójában az élet prob- | lémáit felszínesen érintő Mézeskalács nem a legszerencsésebb választás. A mese magja az, hogy Jóska, a lázadó katona örzsinek, I a kis cselédnek mézeskalácsot! vesz a vásárban, az anyjától ka-; pott egyilen talléron, azon, melyen csizmát kellett volna vennie.1 Álruhában a vásárba érkezik a: királynő. Megtetszik neki a kato-1 na, magával akarja vinni, de a fiú csak akkor megy. amikor a fogdmegek felsőbb parancsra el- j hurcolják. A szerelmes királynői mindenáron szeretné megtartani j magának Jóskát, de az megszökik. Az üldöző katonák lelövik, holtan hozzák a királynő elébe, • csak az örzsinek adott mézeska- ] lács szív kelti újra életre. Bonyo- \ dalom bonyodalmat ér, s a győztes az egyszerű kis cseléd, örzsi lesz .aki boldogan öleli magához \ kedvesét. A félig romantikus, meseszövé- sm, naiv beállítású darab nem érti el célját. Nem érte el, mert hiányzik belőle az élet realitása. Hamis beállítású képet kapunk így az életről, az egyszerű emberek életéről. Nem csoda, hiszen ez a régi .kicsit leporolt darab az áí- népszínmű színvonalán áll. Ha kritikát írnánk a szereplők alakításáról, akkor azt állapítanánk meg, hogy sok akarással, kedvvel játszottak, s nem rajtuk múlt a darab erkölcsi sikertelensége. Az örzsit alakító Mlado- nyiczki Ziza bájos játékával, a mézeskalácsos kofa (Tímár Eta) és a csizmadiamester (Balogh Pál) mulatságos helyzetkomikumokkal szerzett kellemes perceket a közönségnek. Élethű volt Strobka Csöpi királynő és Gazsó Pál udvari bolond alakítása. A jók közül is kiemelkedett Tímár Jutka öreg Jóskáné szerepében, aki annyira élethűen játszotta a fiáért aggódó anyát, hogy többször nyiltszini tapssal jutalmazták. Dicséretre méltó Filó Sándor rendezői munkája is. összegezve: életképes ez a színjátszó gárda, jó összetételű. Remélhetőleg tanulnak a Mézeskalács előadásának tapasztalatából, s legközelebb más, könnyebben érthető, tanulságos vígjátékot, háromfelvonásost visznek majd színpadra. Szabó Előadássorzat lesz a gyümölcs- és a szőlőtermesztésről, hogy a parasztok kedvet kapjanak ehhez. Ezen a vidéken ugyanis a gyümölccsel való ellátottság gyenge. A méhkeréki Kossuth Termelő- szövetkezet tíz hold gyümölcsöst és tót hold szőlőt telepít a tavasz-? szal, az egyénileg dolgtMKMik is példát mutatva. A foglalkoztatottá ság érdekében a kosárfonást Is ■meghonosítják. A termelőszövetkezet már tervezi, hogy tavasszal fűzfa-cserjét telepít. Mindezt Dúló György kultúrotthon igazgató mondja el nagy lelkesedéssel az iskolában, ahol tanít. Az érdekes bevezetőről Méhkerék kulturális helyzetére térve sok fontos dolgot mond el. A meghitt beszélgetésbe a tanítási szünetben majd manden pedagógus bekapcsolódik. Ennek oka igen egyszerű: az iskolaigazgatótól, Csotye Györgytől kezdve minden pedagógus példás módon kiveszi részét az iskolán kívüli népművelésből. Bordács Tivadar és Butta Anna pedagógusok például a színjátszó csoport oszlopos tagjai. Áldozatos munkavállalás ez, mert hiszen délelőtt tanítanak, délután az úttörőkkel foglalkoznak és este már a művelődési házban próbáz- ■nak. De van lendület, hiszen a legidősebb pedagógus is csupán harminc éves. Egyébként hetven főnyi azoknak a méhkerékieknek a száma, akik az öntevékeny művészeti csoportok gerincét alkotják. — Nálunk az a helyzet — mondja Dúló György, hogy már itt, az iskolában kezdjük a toborzó munkát és akilk befejezik tanulmányaikat, a művelődési otthon e- gyüi leseiben már várja őket a heA tánciskolában Dragos Szidónia és Boár János lejtik a táncot. A leánykollégiumban a mikulás felolvas sa a krónikát, amely fényi vet arra is, hogy J. Kovács Joli a párnaharcok hőse a hálóban. A táncoló párokat árgus szemekkel figyelik a mamák. Major Julianna és Pulya András dón linóznak a XlSZ-ben. Kissnéni viszi a megrakott tálat. A KISZ-vezetöség Tyukász Erzsébet és Kántor Zsuzsa tagfelvételét tárgyalja. D. Kiss Mátyás öreg kőműves segéd családjával eszi a jó disznótoros vacsorái. Van miből, egy 171 és egy 185 kilós bízót vágtak. Ivük. A megye első román nemzetiségű kultúregyüttese Méhkeréken alakult 1918-ban Az esemény tizedik évfordulójának a megünneplésére, román, magyar és orosz népi táncokkal, dalokkal zeneszámokkal és a „Le- ányszöktetés” című, a helyi román népszokásokkal teleszőtt darabbal készülnek az együttesek. A népi játék helyi szerzőnek, magának a (kultúrotthon igazgatóra « műve. — Hogy egy községben egész* Szita Máriának, a leánykollégium lakójának átnyújtja ar. ajándékot a krampusz, aki lemaradt a fényképről.
