Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-17 / 295. szám
1957. december 17., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az elek! községi tanács harca a termelőszövetkezetek fejlesztéséért Elek községben a dolgozó parasztok az elmúlt években nagy utat tettek meg a gazdálkodós szocialista fejlődésének útján. Termelőszövet kezetekbe tömörülve, jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági terméshozam emelésében. Az elekieknek a szövetkezetekbe való hitük az ellenforradalom viharában sem ingott meg, s mégis azt kell mondani, nincs minden rendben — mondotta Tóth Mihály elvtárs, a tanács elnöke — majd folytatta — varrnak a községben még egyéni gazdák, akiknék a földjei beékelődnek a termelőszövetkezetek táblái közé. Ez akadályozza a földterületek végleges rendezését. Az egyéniek alacsony termésátlagai pedig a község termésátlagának növekedésére hat gáílóan. Például, amíg ez évben a termelő- szövetkezetek és csoportok cukorrépatermés átlaga kétszáz mázsán felüli — a Petőfi Termelőszövetkezetben kétszázhatvannégy mázsa volt — addig az egyéniek termésátlaga százhuszonnyolc mázsa. A különbségek más termékeknél is szembetűnőék. Az egyéniek látva a termelőszövetkezet jobb eredményeit, maguk Is szeretnének a szövetkezeti útra lenni Itt kezdődik a probléma. Az egyéni gazdák novemberi gyűlésükön, melyet a tanács kezdeményezett, | elmondották, hogy ők azok az " emberek, akikkel a termelőszövetkezetekben nem nagyon tárMaimckat, hűtőipari és húsfeldolgozó berendezéseket rendelt nálunk a Szovjetunió A Szovjetunióban megalakult önálló területi gazdasági egységekkel több külkereskedelmi vállalatunk levette az érintkezést. A tárgyalások után sor került az első üzlet megkötésére is, amelynek értelmében sok hűtőberendezést, több konzervgyárat, paradicsomfeldolgozó üzemet, fizshántoló berendezéseket és kisebb teljesítményű malmot szállítunk a Szovjetuniónak. Ezek az éleiniszer- és malomipari berendezések a szovhozok és kolhozok termésének egy részét mindjárt a helyszínen dolgozzák fel. A rendelés érdekessége, hogy most kerül sor először magyar malmok szállítására a Szovjetunióba. A szovhozok részére húsipari- és baromfifeldolgozó berendezéseket Is rendelt a szovjet külkereskedelem. Az automatizált üzemek és berendezések szállítása már 1958-ban megkezdődik. gyalnak. Kérték a tanácsot, hogy segítsen meglágyítani a termelőszövetkezeti tagok szívét, mert eddig az a mondás járja, hogy „mit akartok — miért nem léptetek be előbb — ezt vágják a fejükhöz és ez nem a párt és a kormány politikája. Ezt az elzárkózó hangulatot tapasztalni a József Attilában, a Villámban, a Petőfi Termelőszövetkezetben, de a Békében és a Rákóczi Termelő- szövetkezetekben is. A tanács most elhatározta, hogy mozgósít a szektás hangulat megszüntetésére Többek között erről a kérdésről beszélték 12-én, csütörtökön az összevont állandó bizottsági ülésükön, és a Hazafias Népfront községi tanácskozásain is. A tanács összehívja a termelőszövetkezetek és csoportok elnökeit, hogy meggyőzzék őket az elzárkózó magatartás helytelenségéről. Az egyéniek és a termelő- szövetkezetek termésátlagainak kiáltó ellentéte azt bizonyítja, hogy az egyéniekkel szembeni szektás hangulat a termelőszövetkezetek feljődésére és nem utolsósorban a népgazdaságra káros, éppen azért tarthatatlan ez az állapot — mondotta Tóth elvtárs — és hozzátette: a tanács bízik abban, hogy mint eddig, most is rövidesen teljes megértésre találnak a termelőszövetkezetek tagjaival. — B — Meddig könyörögjünk ? Kérjük a Népújság szerkesztőségét, hogy panaszunknak adjanak helyet lapunkban, mert csak így reméljük ügyünk kedvező elintézését. Eperjes-puszta Újkígyóstól délre húzódik. A faluból a pusztára vezető út szinte őskori állapotban van. Különösen nehéz a „terepi az iskoláig, körülbelül egy kilométeres szakaszon. Több helyen egy méterrel is alacsonyabb az út, mint aföldek. Még a lovak is térdig járnak a vízben, hát még az emberek! Az út mellett a tszcs földje húzódik, ők egészen a fákig felszántják, nincs egy gyalogösvény, akácbokrok tépik a ruhákat. Pedig ez az út igen forgalmas. Ezen járnak be a parasztok a tejjel minden nap. És itt járnak be a faluba befizetni a községfejlesztési adót évek óta. Szívesen fejlesszük a községet, de szeretnénk, ha nekünk is jutna belőle legalább egy gyalogút. A nyár végén eljártunk a tanácsnál, hogy hordjanak ki salakot. Mi vállaljuk társadalmi munkában az út feltöltését, és a salak széthordását. Kérésünket jóváhagyták és a tanácsülésen megszavazták a salak kihordás költségeit. Október elején kihordtak az iskolába körülbelül négy teherautó tml, — azóta mintha elvágták volna. Beállt a rossz idő, a fagy, a sár, sürgettük a dolgot. A tanácsnál e- zer kifogással éltek. „Most nincs salak az István Malomnál’1, „Nincs aki beutazzon Csabára”, stb. Mi pedig tapossuk tovább a sarat, További sikereket kívánunk! A Békéscsabai Kötöttárugyár december 8-án, a KIOSZ székházban divatbemutatót rendezett. Már sok divatbemutatót láttunk, de a rendezésnek itt tapasztalt összhangja kiemelkedett az eddig látottak közül. A bemutatott modelek stílszerűsége és az árak kedvező aránya igen meglepett bennünket, annál is inkább, mert a bemutatott modelek elsősorban női áruk, de a lányka- és íiúruhák is olyan kivitelben kerültek bemutatásra, ami egyrészt nagy követelményt rótt a gyártó vállalat kötő- és konfekcionált üzemeire, másrészt a bemutatott fazonok kivétel nélkül elnyerték a közönség elismerését. A magunk részéről, akik a Hódmezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyárat képviseltük, a kötéstechnikával kapcsolatos elismerésünket akarjuk külön kihangsúlyozni. A nylon műszőrméből készült darabok még újak az iparban, ilyen technikát korábban hazánkban nem alkalmaztak. Ügy tudjuk, Erdős főmérnök elvtárs és munkatársai erőfeszítésének köszönhető ez az eredmény, ami bennünket a jelenlévő kö- rönséggel együtt gyönyörködtetett és egyben arra buzdított, hogy mi is fokozzuk erfőfeszítéseinket, mert a Békéscsabai Kötöttárugyár eredményei erre mutattak irányt. Köszönetét mondunk a gyár vezetőségének, hogy meghívásával lehetővé tette a divatbemutatón való részvételünket, ahol sokat tanultunk s a divatbemutató után örömmel látott vendégként körünkben jól éreztük magunkat. További sikereket kívánunk1 Bársony Jenő főmérnök Mucsi István Deák Imre üzemgazd. oszt. vez. anyag- és áruforg. o. V, bukdácsolunk a szántáson, — néha az őszi vetésen —, mert különben elsüllyednénk. Azt hisszük, jogos az a kívánságunk, hogy azt a csekély egy kilo- méteres salak-utat megkaphassuk És nagyon lelkiismeretleniil járnak el a tanácson, amikor ilyen félmunkát végeznek hanyagság ból, nemtörődömségből. Kívánjuk az ügy megbízottjának, hogy csak egy nap, jó esős időben sétáljon ki Eper je i-pusz tára gyalog és vissza! Hátha még minden nap csinálná 10 literes tejeskannákkal a kezében! Biztosan egy hét alatt kész lenne a gyalogút. Az Eperjes-pusztai dolgozók. rTTTTTTTTTTTVTTTTTVTTT Javítsák a minőséget Kisipari Termelőszövetkezeteink! (A Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzési tapasztalatai) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az utóbbi időben elszaporodott a burkolt árdrágítás. Ezzel kapcsolatban a következőt tapasztaltuk: Az áru gyakran magasabb á- ron más név alatt, gyengébb minőségben kerül forgalomba. A kereskedelemben fokozott harcot indítottak a burkolt árdrágítás, minőségrontás megakadályozására. A nagykereskedelem a beérkező árukat az eddiginél alaposabban vizsgálat alá veszi. E- zen a téren az állami és szövetkezeti kiskereskedelemnek is jelentős a feladata. A kisipari termelő- szövetkezetek területén pedig még igen sok a tennivaló. így sok a színhiba. Az utóbbi időben a helytelen csíkpászítás, övtoldás és más hibák miatt 67 darab áru 11. osztályba, 25 darabot III. osztályba, 11 darabot IV. osztályba, 10 darabot selejtes árunak kellett visszaminősíteni. A szarvasi ktsz boltjában a férfi kamgárn öltönyöket I. osztályúként 1140 forintért árusították, holott csak III. osztályú minőségnek felelt meg. A gyulai ktsz-ben a női szövetruhát I. osztályú áruként 230 forintért akarták értékesíteni. Az áru minősége osztályon aluli volt. A helytelenül minősített áruk eladásával 1800 forinttal lettek volna a vásárlók megkárosítva. Az áru minősítése szempontjából hiba, hogy a kisipari termelőszövetkezetek többsége nem rendelkezik kellő szakértelmű, független meóssal. A szarvasi ktsz által készített 69 kockás sportöltönyből 49 nem felelt meg a követelményeknek, mert a kabáton gombhiány, o belsőzseb kiképzés pedig befejezetlen volt. Hiba, hogy egyes boltvezetők nem értenek az áru átvételéhez és nem rendelkeznek a szükséges szab vánnyal sem. Komoly probléma, hogy az OKISZ nem biztosítja időben a- táj igény es cikkek műszaki leírását. így egy-egy új áru gyártásának bevezetése több hónapot is igénybe vesz. A ktsz-ek boltjaiban előfordul, hogy maradékból készült áru kerül forgalomba, melyek sok esetben, árjóváhagyás nélkül kerülnek eladásra, így Mezőberény- ben, vagy Tótkomlóson, mivel a megyei tanács ipari osztálya az árjóváhagyást lassú ütemben küldi ki. A kisipari termelőszövetkezetek vezetői a fogyasztók érdekeit szemelőU tartva követeljék meg az alaposabb áruellenőrzést, a hivatalos árak betartását. (R y Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Villanyt! Villanyt!! A felszabadulás előtt a kis- dombegyháziak, meg a magyar- dombegy háziak cselédsorban éltek a Jakabffy-, meg a Bíró- uradalmakban. Annyira cselédsorban, hogy a földesúr még abba is beleszólt, hogy ki kit vegyen el, miképpen házasodjék. Akkoriban a falat kenyér volt a fő kérdés és fényűzésnek számi, tott, ha esténként meggyújtották a petróleum lámpát. Ezek az idők elmúltak. Ma már saját földjükön dolgozók és termelőszövetkezetiek a két község lakói. Igényük egészségesen fejlődik: rádiót akarnak villanyvasalót, meg azt, hogy gyermekeik ne egészségtelen petróleumlámpa mellett vakos kodva tanulják a leckét. A két község villanyért kiált! A kiál tozást nem ma kezdték. Voltak a helyi, a járási szerveknél. Kilincseltek a DAV-nál. Leg utóbb — szeptemberben — s megyei tanács vb-hez írtak kérvényt a villany miatt, d“ még csak választ sem kaptak. Vaion jogos-e a türelmetlenségük? Az ország gazdasági ereiéhez mér ten, hatalmas erővel indult meg a felszabadulás után f»Jvaink villamosítása. Még az ellenforradalom pusztításai sem tudták ezt az ütemet fékezni, de a tel- jesítnképesséonek is van halára. Még akadnak helvek az országban, ahol hasonló sóvárgással várlák-le«ik az életszínvonalat emelő, áldott áram odaárad ásót. Rendben van — felelik erre a magyardomhegyháziak, meg a kisdom hegyhátiak, de valón nem lenne-e rendién, ha a villamosításnál fí gyembe vennék hogy melyik község, mikép állj helyt az állam iránti kötetes-! ségteljesítés terén? ök ugyanis I mindig élen jártak az adóbefizetésben, meg mindenben, amivel a nép államának tartoznak. Most is száz százalékon felül lesz az 1957. évi ezirányú' teljesítésük. A nagyüzemi gazdálkodás útján is határozott léptekkel mennek előre. A magyardotnb- egyházi Rákóczi Termelőszövetkezet most állítja össze a zárszámadást, de már hírlik, hogy az eredmény jóleső meglepetés lesz mindenkinek. A kisdomb- egyházi Táncsics-ban már kész a dolog és 70 forinton felül lesz a munkaegység, holott az ellenforradalom csúnyán szétzilálta soraikat. De íme, talpra szöktek és rohannak előre a szocialista fejlődés útján. Azonban nagyon kellene már a villany! Minden társadalmi erőt bevetnének a kubikoiástól, a fuvarozástól kezdve, az oszlopok szállításáig, csak a vezetéket dobná fel a porcelánra a DÁV és már csak áramot kellene ráeresztenie, ha előbb nem, legalább 1958-ban. Jelenleg ez a két község leghőbb vágya, — az újságíró őszinte rokonszenv- vel tárja kívánságukat a nyilvánosság elé. Huszár Rezső „Érdemes volt visszatérni a mezőgazdaságba66 •— Egy békéscsabai új tsz-tag nyilatkozata. Horváth István, békéscsabai lakos é- vekkel ezelőtt otthagyta a mezőgazdaságot s a vasiparban keresett munkát. Az év elején belépett a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetbe. Az elért eredményekről így nyilatkozott: — Nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhettem a mezőgazdaságba. De legjobban annak örülök, hogy szövetkezetbe léptem. Kocsis vagyok, igaz, hogy a sürgős munkák idején sokszor keltem •púkadás előtt, de érdemes volt: tíz hónap alatt 456 munkaegységet szereztem, a- minek a pénzbeli értéke meghaladja a huszonnégyezer forintot. Többek között: huszonkét mázsa kenyérgabonát, harminchárom mázsa kukoricát és százharminc két kg cukrot vittem haza a közösből. Ezenkívül a háztáji földemen 35 mázsa kukorica és 10 mázsa burgonya termett. — Az első negyedévben már tehenet vásároltam, most pedig góréval, disznóóllal és egyéb mellékhelyiséggel gazdagítom a portám. •— Mint ipari dolgozó annak idején sokszor elbeszélgettem az egyéni gazdákkal, agitáltam ö- ket, hogy lépjenek be a tsz-be, hisz a párt nekik csak jót akar, Természetes, a szavamnak nem volt súlya, mert magam sem voltam szövetkezeti tag. Ezután könnyebb dolgom lesz, a saját példámat ismertetve fogom tájékoztatni az egyéni gazdálkodókat a szövetkezet sokoldalú előnyeiről, s a kétkedőket meghívom otthonomba, hogy saját szemükkel győződhessenek meg az eredményekről.
