Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-17 / 295. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1931. december 17., kedd A vasárnapi divatbemutatóról Nagysikerű divatbemutatót ren- dezett Békéscsabán vasárnap délután 5 órától a Békéscsabai Tex-, tilfeldolgozó Kisipari Termelőszövetkezet a Balassi Kultúrotthon nagytermében. Több mint 80 férfi, női és gyermekruhát, valamint té- likabátokat mutattak be. A ruhabemutató iránt szokatlanul nagy volt az érdeklődés. A kultúrotthon zsúfolásig megtelt. Tóth Gyula, a ktsz elnöke a divatbemutatóval kapcsolatos kérdésünkre így válaszolt: — A mostani bemutatóra nem úgy készültünk, mint a tavaszira, vagy mint az azt megelőzőekre. A most bemutatott ruhák 75 százalékát erre az alkalomra mintapéldánynak készítettük. A többit pedig rendelésre méret után néhány hete. A bemutatott modellek új, a nyárt divatnál merészebb vonalú- ak voltak. A kivágott nyakú kis- estélyi, estélyi a leányruhákat, a műbőr és bőrkabátokat a közönség j A várakozás mindig bizonyos feszültséget is rej t magában. Néhány mérsékeltebb sikerű bemutató u- tán kellemesen oldódott fel ez a feszültség a színház Callegari-be- mutatója után. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a „Megperzselt lányok’1 sikere már a premieren is teljessé formálódott, és alig mutatkoztak zavaró körülmények, kisebb hibák, alrajzolások, melyeik megtörték volna azt a kialakult általános véleményt, hogy ez a színházi produkció megfelel a várakozásnak. Callegari az olasz, neorealista* irányzat egyik kitűnő képviselője. Ez a drámája is szókimondó, és könyörtelenül őszinte, merész, — meglepő» fordulatokkal és megoldásokkal telített alkotás.. A cselekmény ugyan sokszor feldolgozott és megírt, sok olasz filmben látott történeteket újít fel és nem is helyezi azokat különösképpen új beállításba, viszont leleplező ereje óniá&i, ebből pedig az következik, hogy mindenképpen helyes a mű- sorratűzése. Nyíltan a néző elé tárja a Mastropaolóné-íéle disztingA Magyar Állami Operaház vasárnap este díszelőadást tar* tott a 75 éves Kodály Zoltán tiszteletére, g ezen a Háry Já« nőst játszották. Az előadás megkezdése előtt Mihályfi Ernő művelődésügyi mlmiszterhelyeit* tes köszöntötte a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Kodály .Zoltánt, — Ezekben a napokban üdvözlő cikkek és ünneplő hangversenyek szónokai mérik fel gazdag életének eddigi alkotásait — mondotta — tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül népünk — szó szerint — apraja, nagyja a mestert, nemcsak Magyarország, hanem az egész világ egyik legkiválóbb élő zeneszerzőjét. Ezután részletesen méltatta Kodály művészi és tudományos eredményeit. Nagy kortársával, barátjával és társával, Bartók Bélával együtt felfedezte, feltárta és életre keltette a magyar nép ősi zenei amyanyelvét s egész életét arra szentelte, hogy egész népünket metganítsa rá, A nép zenéjében, emberségében találta meg a maga hangját, a maga emberségét. Bartók Bélával együtt kifejtette, hogy a régi dallamok kutatása közben látva a falu népét., a kallódó sok tehetséget, feltetszett előttük egy, a népből újjászületett, művelt Magyarország képe. Ellnek megvalósítására rászánták életüket. — Kodály Zoltán ebhez a kettős elnyomásunk félgyarmati korszakában született elhatárorádt. Természetes és törvény- szerű, ez a hűség odaállította öt 1919-ben a Magyar Tanácsköz társaság idején a munkásosztálj mellé,amikor vállalta a Zeneakadémia aligazgatói tisztét éf a zenei direktórium tagságát. A fasizmus, amely elöl későbt Bartók Béla- emigrációba menekült, üldözőbe vette Kodály Zoltánt is, mindjárt a fehér terroi első éveiben. 1919 őszén fegyelmi vizsgálat és hosszantartó el lenségeskedés, bajsza indult el lene, évekig félreállítást kelleti elszenvednie. Kodály Zoltár bátran szembeszállt az uralkodó osztály kultúrfölényt hirdető sovinizmusával, zenei kutatásai útján jutott el az Igaz nemzetköziség hirdetéséhez, i magyar és a szomszéd népei testvériségéhez és a Horthy- korszak legsötétebb éveiben lé- irta azt, hogy „néhány dallam ina Is egyformán szól a Duna és •a Volga mentén.“ Beszéde végéin Mihályi! Érni éltette Kodály Zoltánt, hogj még további nagy alkotásokká ajándékozza meg népét. Ezutár piros-nyakkendős úttörők hatalmas virágkosarat vittek az ünnepelt páholyába, a kosárbar 75 szál vörös rózsával. A második felvonás végén a szerep- lő„körében megjelent a színpadon Kodály Zoltán Is, akinek dr Palló Imre, Háry János alakítója, az Operaház igazgatója arany babérkoszorút nyújtott át. A közönség meleg ünneplésben részesítette Kodályt Zoltánt, valamint a daljáték szereplőit és a vezénylő Ferencslt Jánost. 0 mé* m zásához egész életében hű mavált, de tisztességtelen polgár-asz- szonyok szalonjaiban orgiázó, züllött életet, a lánykereskedelem határait súroló üzelmeket, és a szegény olasz lányok sorsát ebben a posványbán. Pergő, izgalmas bűnügyi dráma Callegari darabja, és a színház előadása — mint mondottuk — igen jól megoldotíta ezt. Ha sorravesiszük és értékeljük a szereplők alakításait, négy művészünk nevénél kell tovább időznünk: Ruttkay Máriánál, Simon Erikánál, Stefanik Irénnél és Pagonyi Nándornál, ök négyen viszik, lendítik előre az előadást a siker felé. Közvetlenül mellettük kell megemlíteni Gyuricza Ottót, Sárosdi Rezsőt, és Körösztös Istvánt is. Ruttkay Mária a disztingvált, de tisztességtelen Mastropa dió asszonyt alakította kitűnő felfogásban és érzékeltető erővel. A Dulsz- ka asszony után most ebben a szerepben arat nagy sikert, és igen tökéletes művészi munkát produkál. Különösen a harmadik felvonásbeli jelenete (a kihallgatás) nagyszerű. Simon Eriitóa sokoldalúságát Marcella alakításéval bizonyította be újra. Mindent tud ez a fiatal színésznő, amit tudni kell azokban a szerepekben, amiket eddig kapott. Ha megjelenik a színen (igaz a szerző jóvoltából is) mér forr a cselekmény, izzó a légkör, pattanásig' feszülnek az idegek, hogy egy pillanattal később egy kama- szos mozdulata, szava, vagy are- mimikájának széles skálája mindent feküdjön, vagy még mélyebb tragikum felé zúdítson embereket, gondolatot, (Vergődést — és akaratokat. Kitűnő munkát végzett. Stefanik Irén Nadia alakítását ünnepelte a legmelegebben a premier közönsége. Nadia hálás szerep, de ugyanakkor nem egyszerű, önmagától megoldódó feladat. Sok rubin, színészi felkészültség, és megérzés kell Nadia alakjának ü- gy-es, nem sértő és mégis nyílt kibontáséhoz, mert buktatókat is rejt magában. Stefanik Irén érdeme, hogy minden buktatóit kikerült, és pontosan a legexponáltabb jelenetekben (Mastrcpaoló asszony szalonjában) volt a legjobb, és legmegrázóbb erejű. A rum-mámoros jelenetben sokáig emlékezni fogunk rá. Pagonyi Nándor rendőrbizto&a fogja össze a darabot a második felvonás közepétől végig. Vérbeli bűnügyi nyomozó, és nemcsak á Mariotti-ügy szálait tartja erősen a kezében, hanem — mint említettük — az egész darabot, és végső kifejlődését kitűnően irányítja. Gyuricza Ottó Tarascát, a riportert alakítja frissen, szellemesen, hű mását adva a haladóbb gondolkodású nyugati újságíróiknak. Emberi és meleg jeleneteiben is kitűnő. Sárosdi Rezső Lelló szerepében lehetne egy kissé követlenebb, fel- oldottabb. Néha merev, (nem a mozgásáról vian szó), ezt pedig meg kell változtatni. Sodorja csak az esemény Lellót, az a sorsa! A harmadik felvonásban Marcellával való találkozása, és a rendőrbiztos előtt — művészi, magasszínvonalú. Körösztös István Geraitit, a nyugalmazott őrmestert, Marcell® apját alakítja. Csupa szív, csupa keserűség és ami legfontosabb: művészi. Ginó bácsi, a gazdag milánó' gyáros figuráját F. Nagy Imre vitte színpadra. Kissé puhá-nynak véljük — bár az, de ez talán sok! — és módszereiben nem eléggé sokrétű. Pedig Ginó bácsi a darab e- gyák legjobban megírt szerepe. Bizonyára az előadások során sokat fejlődik még. Sajnos Radnóthy Éva, Miariotti asszony, a meggyilkolt lány anyjának szelepében véleményünk szerint nem jó felfogásban játszik. Túlságosan harsány, és ez nem hihető. Sokkal inkább összetörték az események, semhogy olyan erővel, és annyiszor képes legyen kitörni magából és nekirohanni a lánya gyilkosának vélt hellónak. Le kellene tompítani, sokkal tökéletesebb, és reálisabb lenne. A többi szereplő közül Székely Tamás rendőrségi írnoka, Kosa Irén szobalánya és Czeglédi Sándor detektívje tetszett. A rendező, Vass Károly munkájáról annyit, hogy megoldásai, ötletei hasznosak és jók,. csupán az első felvonásban vélünk hibát felfedezni. Ez a felvonás lassan pereg, és lassan bontakozik ki. Igaz. ilyen a darab, de meg kell gyorsítani! Ezt a másik két felvonás rohanó, zuha-tagszerűen változó és. fejlődő cselekménye is megkívánja és igényli. A díszlet-tervező, Szabó Lajos különösen Mastropa- olo asszony házának szalonképét alkotta meg stílusosan, egyszerűen, ugyanakkor kitűnően is. Sasi Ervin f U 9 K NEVEL, TANÍT, SZÓRAKOZTAT A NÉPÚJSÁG \ ! J 4firek NEGYVENHÁROM MILLIÓ 549 EZER forint helyett 1958- ban ötvenkét millió 160 ezer forintot fordítanak a Békés megyei kórházak fenntartására, működtetésére. Ebből az ösz- szegből az orosházi kórházat 26 ággyal (tüdőfektetővel) a békéscsabait pedig 30 ággyal bővítik. * Nemzetiségi népi estet rendeznek december 22-én, 19 órakor az eleki művelődési otthonban, a nemzetiségi népi együttes felléptével; í: Szódagyárat építettek a magyar és román műszaki dolgozók a Román Népköztársaságban. Az ocna-mures-i nagytel j esítn lény ű szódagyárat rövidesen felavatják. * Mikrobarázdás bemutató, Hegedű mesterei címmel dr. Ferdi- nándi Kond december 19-én, csütörtökön délután 17.30 órakor előadást tart a Békés megyei Rendőrfőkapitányság rendőrklubjában. * KARÁCSONYI CSOMAGGAL ajándékoznak meg minden iskolásgyermeket december 21-én Sarkadkeresztúron. A karácsonyi csomagokat az MSZMP községi szervezete, a Hazafais Népfront, a KISZ, az úttörőszervezet, a nóta- nács, a földművesszövetkezet és a községi tanács megbízottai adják át, Alkoholizmus és nemi betegségek címmel dr. Pethő Ede orvos ma, kedden este 6 órakor, a Balassi kultúrotthonban előadást tart. Az előadást filmvetítéssel kapcsolják egybe. Újabb erőmű szállítására kapott rendelést az ipar a Kínai Nép- köztársaság energiaügyi minisztériumától! * HATMILLIÓ HÄROMSZÄT- HARMINCEGY EZER forintot fordítanak megyénkben 1958- ban a helyi utak, hidak felújítására, fenntartási költségeire. • A Mézeskalács című, háromfel- vonásos mesejátékot Kondoroson vasárnap, telt ház előtt mutatta be a Vöröskereszt Kondoros Községi Szervezetének színjátszó csoportja. Az előadás bevételét a gyermekváros javára fordítják. * A MAGYAR-ROMÁN egészségügyi együttműködési egyezmény megkötésére dr. Dolleschál Frigyes egészségügyi miniszter vezetésével szombaton éjjel küldöttség utazik Bukarestbe. * Űj tanácsházát építettek Méhkeréken. A korszerű tanácsházába a tanács apparátusa rövidesen beköltözik! * Csehszlovák és svéd gumicsizmák érkeznek a TANIMPEX külkereskedelmi vállalat rendelése folytán az említett országokból, Az első szállítmányokat decemberben várják; * TÉLI HANGVERSENY-SOROZATOT szerveznek Békéscsabán, 1958 január, február, március és április hónapokban az Országos Filharmónia és a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar közreműködésével. A hangversenysorozatra bérletet lehet váltani, A bérle- tezést január elején kezdik MEGPERZSELT LÁNYOK — Bemutató a Jókai Színházban — Operaházi díszelőadás KODÁLY ZOLTÁN tiszteletére SZABAD A VÁLASZTÁS Régi kívánságát teljesíti olvasóinak a békéscsabai Megyei Könyvtár 1958 január 1-től. Az olvasók eddig katalógusok céduláiról vagy többnyire „fejből” választottak maguknak olvasnivalót. Januártól megnyitják az olvasók elől eddig elzárt raktárakat, akik szabadon válogatva, maguk kereshetik ki könyveiket, azokat átnézhetik, beleolvashatnak és úgy dönthetnek, melyeket érdemes hazavinni s elolvasni. Az eddigi kölcsönzési eljárás helyett most ezzel az új kölcsönzési móddal, vagyis a ’’szabadpolc” rendszerrel tesszük hozzáférhetővé a könyvállományt, mely a Szovjetunió és a nyugati országok új könyvtári létesítményeinél is bevezetést nyert. Ez a kölcsönzési mód meggyorsítja a könyvtáros munkáját, kényelmesebbé teszi az olvasó válogatási lehetőségeit, mert közvetlenül a könyvek közül válogathat. Számtalan, eddig alig ismert íróval köthetnek ismeretséget, sok könyv létezéséről szerezhetnek így tudomást. Az új kölcsönzési módhoz a könyveket új jelzetekkel kell ellátni, hogy a több ezer könyv között eligazodhasson az olvasó. Ezért a Megyei Könyvtár december 27 és 28-án az átalakítási munkák idején zárva tart, tehát az olvasók előzőleg gondoskodjanak könyveikről. Az új esztendő pedig meghozza minden olvasónak a szabad válogatási lehetőséget, mely az eddigi jelek szerint osztatlan örömet kelt az egyre szaporodó könyvtári olvasók közU Lipták Pál könyvtárvezető, Békéscsaba
