Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

1957. december U, vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÉJSAG 5 Használjuk ki jól a falusi téli estéket Beköszöntött a tél! Hó takarja a határt ameddig csak a szem el­lát. A parasztság ilyenkor már be­szorul a faluba, vagy a tanyára, hiszen a mezei munka befejező' dött. A parasztflatalok számára a hosszú téli hónapok, estéik alkal­masak arra, hogy jobban foglal­kozzanak a politikai, és kulturális élet problémáival. A hosszú téli esték helyes kihasználásának me- gyeszerte megvannak a hagyomá­nyai ,és a falusi termelőszövetke­zeti KISZ-szervezetek nagyon so­kat segíthetnek a parasztfiatalok- nak, ha megszervezik az érdeklő­dési körüknek megfelelő foglal­kozásokat. E munka lényege ter­mészetesen az, hogy a párt politi­kai, mezőgazdasági és kulturális politikájának megvalósítására mozgósítja az ifjúság tömegeit. Megyeszerte megindultak a arasztifjúság téli gazdasági tanfolyamai" Most az a fő-feladat, hogy a pa- nasztfiatalok minél nagyobb szám­ban vegyenek részt ezeken a tan­folyamokon. Ahhoz, hogy az élet- színvonal tovább növekedjen, hogy a mezőgazdasági termékek na­gyobb tömegét tudjuk termelni az szükséges, hogy megismerjék a fejlettebb termelési módszereket és szakítsanak a nagyapáinktól ö- rökölt, elavult termelési módsze­rekkel. Megyénkben már több helyen megkezdődtek az ezüstkalászos tanfolyamok. Okányban, Geszten, Nagyszénáson lelkesedéssel és ö­• wnmal fogadták a fiatalok. Eze- en a tanfolyamokon mezőgazda­sági ismereteket tanulnak, de szert tesznek politikai, irodalmi és ter­mészettudományi ismeretekre is. Ez sem közömbös dolog, mert a pairaszitfiatalok • általános művelt­ségének ez jelentős segítője. Azo­kon a helyeken, ahol nincs lehető­ség ilyen tanfolyam megszervezé­sére, tanyaközpontokon, vagy ki­sebb községekben helyes ha arra törekednek a KISZ szervezetek, hogy minél több szakelőadást tart­sanak a fejlett mezőgazdasági tu­dományokról. Az előadások meg­tartására kérjék meg a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok egronormosait, vagy a községi me­zőgazdasági felügyelőket. Ök szí vessen vállalják. Helyes, ha a KISZ-ben „ifjúsági akadémiát’* szerveznek Ez úgy lesz egészséges, ha a kö­telező előadásokon kívül a fiatalok válasszák meg azt a témát, amiről hallani szeretnének. Vagyis, az e- lőadások témáit úgy válasszák meg, hogy a hallgatóság többségé­nek érdeklődését kielégítse. Van­nak fiatalok, akiket nagyon érdé kel a technikai fejlődés, mások s barátságról, szerelemről, házasság­ról szeretnének hallani, míg má­sok történelmi, Irodalmi vagy ép­pen mezőgazdasági tárgyú elő­adást hallgatnának szívesen. Ilyen eredményesen működő ifjúsági a- kadémiák már varrnak Gyulán Tótkomlóson, Békéscsabán és több helyen is. A kulturmunka ugyancsak hozzá­tartozik, hogy hasznosan töltsük el a téli estéket és vele másoknak is szórakozást nyújtsunk. Majdnem minden falusi KISZ szervezetben van ilyen vagy olyan kulturális élet A panasztfiatalok is kapcsolódja­nak be ebbe a munkába. Alakít­sanak színjátszó és tánccsoporto­kat. Megyénkben több helyen ’ vannak népi tánc ós népdal ha­gyományok. A hosszú étli esték al­kalmasak arra, hogy ezeket fel­elevenítsék. Legyen élénk, daltól hangos a KISZ-szervezet és tanul­janak fiataljaink népdalokat, munkásmozgalmi dalokat. Ne hagyjuk ezeket feledésbe menni. Feltétlen szükséges, hogy szól­junk a lányok munkájáról is. A- mit elmondtam, abban résztvesz- nek ők is. Azonban a lányok fog­lalkoztatásánál vannak sajátos szempontok is, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A lányok munkájától nagyban függ, a KISZ szervezeti élete, ő rajtuk múlik, hogy a KISZ helyisége az ifjúság második otthona legyen. Szervez­zünk hát különböző szakköröket, szabás-varrás, főző, horgoló, kö- tő-szaikköröket. Ilyen jól működő lánykörök vannak Sarkadon, Orosházán, Kötegyánban, Tótkom­lóson, Kondoroson, Békésszentanó­rásom és más helyeiken és itt sok­kal barátságosabb, otthonosabb is az élet. Beköszöntőttek a téli esték és a falusi KISZ szervezetek a helyi körülmények ismeretében legye­nek kezdeményezői, élenjáród an­nak, hogy megyénk parasztfiatal­jai úgy a maguk, mint az ország számára hasznos munkával töltsék el ezeket. Dalmadi Gábor, KISZ megyei panasztifjúsági felelős. INNEN ONNAN A békéscsabai V. kerületi KISZ ben ifjúsági akadémiát tartottal az elmúlt héten. Az akadémián csaknem 70 fiatal vett részt. A előadás tárgya a népi demokrácia tizenkét éve és az ifjúság. Ezüstkalászos tanfolyam indul Geszten a KISZ kezdeményezésé­re. A tanfolyamon 32 fiatal tanú ás a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseivel ismerkednek meg hallgatók, ★ Békéscsabán, a Vásárhelyi Pá Híd- és Vízműépítési Technikum KISZ fiataljai marxista kört szerveznek, ahol a fiatalok politi­kailag is képezik magukat. Geszten a területi KISZ-szerve zet lányai, mintegy húszon Katar szabó-varró tanfolyamot Indítót tak be, ahol a szabás-varrás alap jaival ismerkednek. A gyomai Alkotmány Tsz KISZ- szervezete ifjúsági kultúregyüttest alakított. Az első önálló műsoru­kat a párttagkönyv kiosztó tag­gyűlésen adják elő. Szilveszterre kabaré műsorral készülnek, A Sarkad területi klszista lá­nyok, a nőtanáccsal közösen, sza­tyorkészítő tanfolyamot tartanak A kész szatyrokat eladják és felmerülő költségeiket ebből fe­dezik, * December 1-én Szarvas-ezüst- szőlőben KISZ-szervezet alakú 10 taggal. TÁNCOLÓ FIATALOK A Magyarországi Szlovákok De- mokratikus Szövetsége a Népmű­velési Intézet és a Békés megyei Tanács népművelési osztálya a kö­zelmúltban kéthetes szlovák né­pi tánctanfolyamot rendezett Bé­késcsabán a Balassi Kultúrotthon- ban. A tánctanfolyamra az ország szlováklakta községeiből 12 fiatal érkezett, akik két hét alatt 6 népi táncot színpadi feldolgozásban, 2 eredeti gyűjtésű és két társas táncot tanultak. Képünk a kanalas­táncot örökítette meg. KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGET Szervezetünk néhány nappal ezelőtt nagy feladat előtt állt. Va­lahogyan féltünk is hozzáfogni ilyen nagy felelősséget igénylő mun­kához. Ugyanis egy nagyszabású vadas vacsorára készültünk. Mindeh­hez segítségre volt szükségünk. A reményünkön felül kaptunk is se­gítséget. Nagyon jól eső érzés volt, hogy a vacsora elkészítéséhez se­gítséget adott a járási pártbizottság, a vadász társaság, a nőtanács a szülők és a gimnázium tanulói. Külön dicséret illeti Kovács Mári­át, Boros Sándort, Boros Gábort, ifj. Patka Jánost, Sajti Istvánt, Rajki Tóth Lászlót, Kiss Erzsébetet, ölyiis Rozáliát, Szabó Irént, Ar- gyettán Magdát. Olyüs Ambrust, Ungor Viktát, Szekeres Irént és Kótí Istvánt. Segítségükkel mintegy 250 személyt láttunk vendégül, akik jó érzessél beszéltek a finom fácánlevesről és a nyúlpaprikás- ról. Köszönetét mondunk id. Patka János.és Patka Jánosné, Kovács Károlyné elvtársaknak, amiért olyan jó, vacsorát főztek. De köszö-. net mindazoknak, öleik hozzájárultak munkájukkal, lelkesedésükkel a vacsora sikeréhez. Sarkad Területi KISZ vezetőség. ÜTTORŐ híradó A szarvasi úttörők találkozót rendeztek a Rózsási Állami Gaz­daság dolgozóival. A kellemesen öltött órák alatt szoros barátság alakult az úttörők és a gazdaság dolgozói között. Az úttörő fotó «akkor megörökítette a kellemes órákat. Az elkészült fényképekből kiállítást rendeznek az úttörőház­ban, • A csabacsüdi általános iskola úttörőcsapatának egyik raja vál­lalta, hogy ftz iskola közelében lévő parkot egész éven át rend­ben tartja. Egy másik raj pedig a kisállamás tisztaságáért vállalt felelősséget. * A szarvasi úttörők bábszakkö­re a napokban előadást tartott, melyet 300 úttörő nézett meg. « örményfeúton, a Kondoros-úti iskola úttörői Filyó János csapat­vezető tanár segítségével úttörő termelőszövetkezet létrehozásán dolgoznak, • A Békésszentandrási Földmű« vesszövetkezet hálásan gondol a lelyi úttörőcsapatra, amiért egy vag-n mákgubót megmentettek, \z elmúlt héten az esőcseppek mér a község határát verdesték, imikor az ügyvezető szólt az úttft. •őknek, hogy segítsenek berakni így vagon mákgubót az eső előtt, bért, ha megázik, drága orvosság- vak való anyag megy tönkre. Áa 'ttörők szívesen vállalták ezt a vüasgős munkát, s alig pár óra vlatt megtöltötték a rendelkezésre álló vagont mákgubóval, A téli szünetben 2—3 napos őrs­vezetői és csapatvezetői tanfolva- not tartanak Szarvason a tanyai 'ajtások részére. » A szarvasi úttörőházban heten­ként egy-egy iskola kisdobosai összejönnék, ahol számukra elő« adást tartanak az úttörők visel* kedéséről, valamint mesefilmeket vetítenek. Hogyan köszönnek Kongótól—Óceániáig Hogyan köszöntik egy­mást a különböző orszá­gokban? Nézzük csak, milyen, számunkra fur­csa szokások is vannak a Föld kerekén. A köszöntés legelter­jedtebb formája a kéz- szorítás. Ez már az ókori trójaiaknál is így volt szokásos. Később a kéz­szorítás vesztett jelentő­ségéből, ahogy a rab­szolga- és feudális társa­dalom komplikált cere­móniái kerültek előtér­be: a térdre-{ földrebo- rulás, a kéz- és lábcsók, a bók. Idővel azonban e- zek a szokások kihaltak és visszatért a kézfogás. Egyes országokban a- zonban ma is mások a szokások. Így például Nigériában a kézfogás­nál a kezet szorítók egy­más tenyerébe nyomják a hüvelyk Ujjúkat. Kon­góban a köszönök mind­két kezüket nyújtják, s meghajolva az ujjúkra fújnak. Óceánia majdnem min­den szigetén más és más köszöntési mód dívik. E- gyes szigeteken például a kézfogás valóságos erőpróba: az egymást kö­szöntők igyekeznek part­nerüket helyéről elhúz­ni. A Husvét szigetek la­kói így köszöntik egy­mást: állva kezüket ö- kölbe szorítják, majd maguk elé emelik, aztán a fejük fölé és onnan leejtik karjukat. Ezzel mutatja a két egymást köszöntő ember, hogy nincs fegyver a kezében. Az újzélandí bennszü­löttek érdekes szokása, hogy orrukat dörzsölik össze köszöntésül. Egyes országokban fő­hajtással köszönnek, s azt gesztusokkal kísérik. Indiában a főhajtás mel­lett kezüket mellükön keresztezik, vagy ujjúkat mellmagasságban össze­érintik. Az arabok jobb kezüket homlokukra, balkezüket szivükre he­lyezik, köszöntésül. A közép-afrikai wad- jiaje törzs tagjai jobb kezüket mellükre teszik, meghajtják fejüket, az­tán néhányat tapsolnak. Egyes maláj népek ösz- szeillesztik ujjaikat, majd partnerük kezének előbb egyik, majd másik oldalát érintik meg. s végül kezüket ajkukhoz és homlokukhoz emelik. Kelet-Afríka egyes né­ger törzseinek tagjai a következő érdekes kö­szöntést módot eszelték ki: egymással szembe- állnak, majd egymás ha­sára ütnek, tapsolnak és csak ezután fognak ke­zeit

Next

/
Thumbnails
Contents