Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

1957. december 8., péntek

BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG

3

Eisenhower

lemondását

követelik

Wayne Morse, demokratapárt í szenátor szerdán felszólította Eisenhower elnököt, hogy mondjon le és engedje át Nixon alelnök- nek a köztársaságpárti kormányzat telje« irányításét. A szenátor szerint nyilvánvaló, hogy az elnök nem felel meg az idők és az események támasztotta követelményeknek. Morse szenátor, aki gyakran bírálja Eisenhower elnököt és kormányát, rámutatott arra, hogy az elnök, az utóbbi időben többször betegedett meg súlyosan.

Cukorrépafermelök értekezlete Szolnokon

Az Élelmiszeripari Minisztérium a SZÖVOSZ, valamnit a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztálya csütörtökön tanácskozást tartott, Szolnok, Békés, Csongrád, Heves és Nógrád megye legjobb szakembereinek, é- lenjáró cukorrépatermelőinek részvételével. Az ország első ilyen tájértekezletén a cukorrépatermelés jövő évi előkészítésének a tennivalóit vitatták meg. Csáki IstÍ

ánnak, a megyei pártbizottság ^kárának megnyitó szavai után Sági Vilmos élelmiszeripari miniszterhelyettes tartott tájékoztatót.

Tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy hazánkban az utóbbi években jelentősen megnőtt a cukorfogyasztás. Évente országos átlagban 26 000 vagon cukorra van szükség, ami azt jelenti, hogy egy főré 26 kg cukor e- sik. A megnövekedett cukorfogyasztásból automatikusan következik a cukorrépatermelés fokozása. A tények azonban nem ezt bizonyítják. Az utóbbi nyolc év alatt az idén volt a legkevesebb

K

cukorrépavetés, mely egyúttal a vetkező tennivalókat is megmutatja. Az országban a jelenlegi szükségletet figyelembevéve 180 ezer hold vetésre van szükség. Ennek a területnek eddig még csak 80 százalékát szerződték le, 20 százalékát meg ezután kell a termelőkrek pótolni.

Sági Vilmos ezután példákkal bizonyította a cukorrépatermelés Jövedelmezőségét. Elmondotta például, hogy a tótkomlós! „Haladás” Termelőszövetkezetben az Idén 70 holdon termeltek cukorrépát és 127 vagonnal takarítottak be. Ezért a mennyiségért az átadáskor 221 000 forintot, 25 590 kg cukrot, 8400 mázsa répaszeletet és nagyobb mennyiségű melaszt kaptak.

Hangsúlyozta, hogy a termelők Jelentős kedvezményeiket kapnak az államtól. A leszerződött területre az eddigi 740 forint helyett holdanikét 1120 forint előleget adnak és műtrágyát is korlátlanul biztosítanak számúikra. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a megadott lehetőségekkel élve, törekedjenek arra, hogy a holdankénti átlagtermést legalább 150—160 mázsára emeljék. Kijelentette, hogy az állam nem tér vissza a kötelező cukorrépavetéshez, ehelyett módot találnak arra, hogy a termelőikkel megismertessék a cu- JioiTépatermelés népgazdasági fontosságát és jövedelmezőségét.

Házuk, motorkerékpárjuk, vadászpuskájuk van az egykori nincsteleneknek

Egy kissé megtorpantam mikor az endrŐcM Búzakalász Termelőszövetkezeit irodájának ajtaján elolvastam a feliratot: „Zárszámadás van, ne zavard!" Csak benyitottam, a messziről jött ritka vendég jogán, s az elnököt kerestem a sok számolgató, könyvelő ember között. Megszólalt az írógép mellől: Rosszkor jött az elvtárs, a zárszámadás vége felé tartunk, szeretnénk mielőbb befejezni.

— Pedig szerelném megtudni hogy mennyi a tagok jövedelme és mire költik — mondtam a távozás minden jele nélkül.

— A jövedelmet még csak megtudjuk mondani, d- hogy mire költik ,azt nem nagyon — válaszolt az elnök. — Farkasáé könyvelőnk házat vett, de éppen elment ebédelni. Lehet, hogy vásárolj mást is, de nem tudom... Azaz, hogy Varjú István is. Itt a szomszéd helyiségben simítja a dohányt, beszéljen vele.

Átmentem a szomszéd helységbe s leültem Varjú István mellé. Rövid idő alatt nyitót könyv volt előttem egész élete. Kilencen voltak testvérek. Ahogy nőttek, úgy álltak él Kanászma'k, szolgálónak.

építet hozzá, de így is kicsiny lették. Közben teltek az évek, gyűlt a pénz, mert a felesége és a gyerekek is növelték a munkaegységek számát. Igen ám, de 56-ban férjhez ment a legnagyobbak lánya. A van mellett nem mondhatta azt, amit a felesége szülei mondtak, hogy küzdjetek össze magatoknak, amit tudtok, ö bizony vagy 14 ezer forint értékű bútorral, staler un ggal segített családot alapítaná a lányának.

Nagy összeg ez, mert élni is kell, s nem lekváron meg vörös!- hagymón ,hanem emberséges eledelen, s

az italt is megkívánja az ember

Futná is rá, mert 670 munkaegységet teljesített s egy munkaegységnek 36 forint az értéke. De nagy költségbe keverte magát, a meglévőnél nagyobb házat vett negyvenezerért. Igaz, hogy az eladott házért kapott 12 ezer forintot, de egy évvel a lánya férjhez- adása után nem könnyű kifizetni a külömbözetet, mert élni is kell a jövő zárszámadásig.

Miután mindezeket elsorolta Varjú István, olyan gondolattal búcsúztam el tőle, hogy nem túlságosan érdekes adatokhoz jutottam. Viszamemtem az irodába, a- hol éppen egy kis pihentető csevegés volt. Mivel Farkas Illésné vdszajött, megkérdeztem tőle, hogy mennyiért vették a házat? Válasz: 25 ezer forintért. Az elnök hozzá tette: Azt is tudná kell ám, hogy most egy éve ment férjhez. A férje traktoros a gépállomáson. Kérdezősködni akartam még, de az asztalnál ülők egymás után sorolták hogy kik vásároltak, cseréltek, vagy építettek házat ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok közül. Liziczad László cserélt, Binges Imre, Hanyee Imre és Cikkely Sándor vásárolt, Kurucz József épített.

Mikor mindezt feljegyeztem, azt

mondja Hegedűs Boldizsár: írfa már fel azt is, hogy én 11 ezer fo* pintért motorkerékpárt,

1500 forintért vadászpuskát vettem,

a testvéreimnek meg kifizettem 24 ezer forintot s így most már az enyém a szülői ház.

— Nem mondom, volt pénzem.

— Hátba nem fizettem volna rá 7000 forintot a rizsre? Tavaly nem adtam el a rizs járandóságomat, gondoltam, hogy a rizs megmarad, a pénz meg elmegy. Most aztán éppen félannyiért, 12 forintért ad* tam el kilóját.

Gondolom azért, hogy ne csodálkozzak miből vásárolják a há* z»t, egymásután elmondták: vannak olyan tagok, akik több mint 10 ezer forint készpénzt kapnak. Porubcsánkd Imre 1476 munkaegységet szerzett a családjával ebben az évben s csak készpénzben 11 600 forintot kap. Ossz járandósága, pénzre átszámítva, több mint 53 ezer forint. A háztáji föld és jószág is vitt ezen kívül a konyhára.

Az egykor sokat nélkülözött endrődi volt nincstelenek életének egy darabja ez.

Kukk Imre

*

Értékes gyapjú, jó bárányosás csak já bánásmód után várható

iskolába se igen jártak

Ö is csak egy elemit végzett. Tizennyolc évi béreskedés után a gyermekektől tanult meg írni, olvasni. Aztán, hogy megnősült, kubikus, napszámba járt. Ha volt lekvár, azt kent a kenyérre, ha nem, akkor vöröshagymát evett hozzá. Csoda, hogy bírta a korán reggeltől késő estig tartó nehezebbnél, nehezebb robotot. De muszáj volt, mert az aszonny al sem kapott semmit, még bútort se. Aznyésztés bevezetésétől, vagy to* vábbfejlesztésétől. Igaz, hogy az építőanyag elég drága, de- nem is fontos az egész állomány részére „palotát” építeni. Ha kicsikorában megszokja a bárány a friss leve* gőt, a féleresz alatt '»aló nevelkedést, akkor jól megél később is 1- lyen körülmények között. Az a lényeg, hogy1 születése után néhány hétig légyen akolban, azután szokja meg fokozatosan a hideget. A bőséges napfény, az állandó friss levegő csak jót tesz az állatoknak s félereszt napraforgószárból, egyéb célra alkalmatlan ágasokból is lehet csinálni, csak a megfelelő szalmatetőről nem szabad megfeledkezni.

Az állattenyésztési ankét másik előadója dr. Kurelecz Viktor tudományos kutató volt, aki a takarmányozás helyes módszereit ismertette. A két értékes előadás után órákhosszat vitatkoztak a jelenlevők, főleg a juhtenyésztés különböző módjairól.

tán meg égette őket a vágy, hogy legalább egy kis viskót mondhassanak magúikénak. Vettek is egy kis házat az öregszőlőben. De ezt eladta 48-ban, amikor belépett: a termelőszövetkezetbe. Tehenet meg ruhát vásárolt az árából, mert eléggé ruhátlan volt négy családjával együtt.

Mikor ia házikót eladták, azt mondták: úgy is alig fértek benne, majd keresnek a termelőszövetkezetben egy nagyobbra valót. Vett is 54-ben. Istállót, disznóólát

Az előadó többek között hangsúlyozta, hogy megfelelő gondozás és takarmányozás esetén a juhtenyésztés a legjövedelmezőbb állattenyésztési ág. Jól hasznosítja azokat az eledeleket, amelyeket más állat képtelen elfogyasztani, Természetes, ez nem jelenti azt, hogy hagyjuk magukra a juhokat. Értékes gyapjú, jó bárányozás csak megfelelő bánásmód után Várható. Felhívta a fi- geylmét a termelőszövetkezeti szakembereknek, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak erre a jól jövedelmező állattenyésztésre;

Beszélt az akadémikus arról-is,

I hogy a juhtenyésztés legfontosabb : feladata a gondos átteleltetés. Télen dől el, hogy milyenek lesznek a kisbárányok, mennyi tejet ád az anya és milyen minőségű gyaj- jút nyírhatunk annak idején. Javasolta, hogy egy füzetbe pontosan vezessék be minden anyáról, | hogy mikor, hány bárányt ellett, j mennyi tejet adott. így kiselej- j tezhetik azokat az anyákat, ame- j lyek sem bárányt, sem tejet nem adnak, mert az ilyenek tartása hosszú időn át nem gazdaságos.

A juhtenyésztés elismert szakembere előszeretettel beszélt a természetszerű juhtartás sokoldalú előnyéről. Elmondotta, hogy számos termelőszövetkezetet aza- kolhiány tart vissza a juhtevA/VWVWWVWWWVWWWWWV/WWVAIVWWWWVVWVWWWWWVWWWW'

II kezdeményező szemével...

Még egy esztendeje sincs, amikor a Szarvasi öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet szakemberei arról beszélgettek, hogy valamit tenni kellene — mégpedig sürgősen — Békés megye több mint százezer hold szikes és savanyútalajú legelőjének a megjavításáért. A beszélgetést tett követte s így született meg dr. Gruber Ferenc tudományos kutatónak, a fűnemesítés mesterének igen figyelemre méltó legelőjaví- tási terve, amit kibővített tanácskozáson vitattak meg, A hasznos javaslatok készítője — aki egyben a megvalósítás lelkes vezetője —, az eddigi eredményekről többek özött a következőket mondotta el:

— Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a kutató intézet nemesített magvakkal, szaktanácsokkal és szaktanfolyamok rendezésével a legmesszebbmenőkig segíti a terv megvalósítását. Némi eredményekről máris beszélhetünk. Szerintem az a legfontosabb, hogy megtört a jég és remélem, ezután nagyobb lesz az érdeklődés.

— Első lépésként egyhetes szaktanfolyamot rendezünk a tavasz- szal a bikazugi gazdaságunkban s gyakorlati bemutatóval igyekeztünk meggyőzni a legeltetési bizottságok elnökeit a legelőjavítás sokoldalú előnyeiről. Az anyagiakra vonatkozólag örömmel közölhetem, hogy javaslatunkra az állattartó gazdák összesen hatszázezer forintot fizettek be legelőjavítási hozzájárulásként, amit a fűbérrel együtt szedtek össze. Hatszáz holdon már javítják a legelőt s előreláthatólag Jövőre nagyobb területre lesz lehetőség. 800 000 forintos beruházással rendezzük be öntözésre a gyomai és békéscsabai legelőt, az újkígyósit pedig vízteleníteni fogjuk.

— Határozat született arra is, hogy minden ötszáz holdat meghaladó legelőn villanypásztor segítségével valósítjuk meg a szakaszos legeltetést s a fektetéses trágyázás is sokat segít.

— Amely!': legelőn nem szorul vegyszeres talajjavításra, ott fe- kálkomposzt- és műtrágyával igyekszünk a talajerőpótlást biztosítani. Tavaszra bevezetjük azt is, hogy egyetlen gazda sem hajthatja ki a legelőre a jószágát, a- míg számosállatonként egy-egy kocsi érett istállótrágyát ki nem visz, vagy meg nem fizeti helyette a 40 forintot. Az egy kocsi trágya-mozgalom Igen jelentős, hisz ezer és ezer állat után kell kihordani.

— A sertéslegelők rendbehozására és a legelők fásítására hasonlóan nagy gondot fordítunk. Legalább 13 legelőn 2—2 holdas kísérleti parcellát rendezünk be tavasszal, ahol a talajjavítás és trágyázás hatását szeretnénk bemutatni az érdekelteknek.

Azt már másoktól tudtuk meg, hogy Békés megye példájára hazánk más vidékein is megkezdték a legelők javítását. Több helyről érdeklődnek Békés megye eddigi eredményei és részletes tapasztalatai iráni Büszkék lehetünk arra, hogy megyénkben született meg először a sok hasznot ígérő legelőjavítási terv.

Szlovák-lakodalmas népi játékkal október 19-én nagy sikert a- ratott a szarvasi József Attila művelődési ház nemzetiségi e- gyüttese. A műsort december 7« én közkívánatra megismételik,

*

Téli könyvvásárokat rendeznék a sarkad! járásban. December 10-én délután 4 órakor Sarkadon a Földművesszüvetkezet Járási Központjában, könyvesboltjában a könywásárlók és bizományosok részére olvasó ankétot tartanak)

*

Helyi erőből két kád és hat zuhanyból álló fürdőt építettek Geszt községben. A helyi kút bő vizét és egy elhagyott kazánt használtak fel erre a célra és az egészségház épületében a dolgozók részére a fürdőt megnyitották.

Kedden, Békéscsabán, az Irodaház nagytermében rendezett állattenyésztési ankétra a inegyei és járási tanácsok állattenyésztői, a községi tanácsok és termelőszövetkezetek szakemberei több mint százan érkeztek s nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Schandl József, Kossuth-díjas akadémikus szakelőadását a juhtenyésztés időszerű kérdéseiről.