Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-12 / 265. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. november 12., kedd Mi újság a nagyvilágban ? Eilender amerikai szenátor a kommunista-ellenes propaganda abbahagyását sürgette ________________ „M akariosz érsek ez év ra!” — írja az Ethnosz vége előtt visszatér CiprusNicosia (AFP). Az Ethnosz című ciprusi görög nacionalista lap vasárnap reggeli számában azt írja, hogy Makariosz érsek még ez év vége előtt visszatér Ciprusra. A lap „biztos forrásból’• úgy érte- sült, Karácsony előtt hatálytalanítják az érsek száműzetésére vonatkozó rendelkezést, hogy „Maka* rlosz Cipruson tölthesse az ünnepeket..." (MTI). Letartóztatták a moszkvai VÍT-en résztvett iraki küldöttség 97 tagját____________________________________ Bagdad (AFP). A moszkvai Vilégif júsági Találkozón résztvett száz tagú Iraki küldöttség haza- térése óta a küldötség 97 tagját tartóztatták le Irakban. Az őrizetbe vett fiatalok közül egyeseket mér el is ítéltek azzal a váddal, hogy „felforgató tüntetésben vettek részt." (MTI). FOGADÁSOK MOSZKVÁBAN Hruscsov vasárnap fogadta a Lengyel Népköztársaság küldöttségét, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság küldöttségéi," a "Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségét, amelyek a moszkvai ünnepségekre érkeztek. Vorosilov vasárnap a Kremlben fogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségét, a Tengyal Népköztársaság küldöttségét, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét, a Ju- goszlá «-övét? égi Népkötársaság küldöttségét. Ruigüiyin vasárnap fogadtaa a Lengyel Népköztársaság küldöttségét, a Jugoszláv Szövetségi Népközt'’"••a ág küldöttségét, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét, a Koreai Népi Der? •kr»***-*- •; köztársaság küldöttségét. .-...ojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Malinovszkij marsall honvédelmi SZT~^'TTÍOV külügyminiszterhelyettes fogadta Abdel Hakim Amer tábornok egyiptomi h«iiü ír.mmztért, aki Malinovszkij marsall meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. (MTI) Washington. (Reuter) Eilender amerikai szenátor, aki a közelmúltban megvizsgálta az amerikai kormány Európában és a Közép-Keleten működő szerveinek tevékenységét, miután megbízatásának teljesítéséről jelentést tett Eisenhower elnöknek, szombaton sajtóértkezletet tartott, ahol sürgette, szüntessék meg az Egyesült Államokban a kommunistaellenes propagandát és a kardesörtetést. Mint mondotta, a Szovjetunióban eltöltött harminchárom nap meggyőzte arról, nem lehet azt várni, hogy az orosz nép visszhangja kedvező lesz az Egyesült Államok megnyilatkozásaira, ha az ^Amerika hangja" és a „Szabad Európa Rádió" kommunistaellenes adásaiban állandóan támadja azt a rendszert, amelyben élnek. Az Egyesült Államok tájékoztató szolgálatának rádióadásai és egész tevékenysége jobban tenné, ha „egyszerűen nem venné tudomásul a kommunizmust’’ és figyelmét „A nyugati demokrácia erényeinek dics érésére1’ összpontosítaná"------fűzte hozzá a szenátor. A továbbiakban Eilender arról beszélt, noha maga is megszavazta a tengerentúlon amerikai támaszpontok létesítését, és ezekről nem mondana le, erőfeszítéseket kell tenni, hogy meggyőzzék a Szovjet vezetőket és a népet, ezeket a támaszpontokat „nem agressziós céllal tartja fenn az Egyesült Államok,” Véleményem szerint — mondotta — anélkül, hogy csökkentenénk éberségünket, „újra közelednünk kellene és meg kellene bizonyosodnunk afelől, tudnánk-e egyideig egymás mellett élni és megengedni a Kelet és a Nyugat népeinek, döntsék el, kommunizmust akarnak-e, vagy demokráciát.” A sajtóértkezelet egyik résztvevője megkérdezte a szenátortól, véleménye szerint az Egyesült Államoknak el kell-e fogadnia Hruscsov legutóbbi javaslatát a Kelet és Nyugat közötti legfelső szintű tanácskozás megvalósítására. „Ha én lennék az Egyesült Államok elnöke, még a lehetetlent Is elkövetném, hogy a fél úton találkozzam velük!” — hangzott a válasz. (MTI) * l Hozzászólás ,Ankét a fogyasztók érdekében című cikkhez * * t t t t A Népújság november 9-i számában olvastam nagy érdek- ^ lcdéssel. ^ i Csak üdvözölni lehet az ilyen írást, az ilyen ankétohat. A cikk tartalma és hangja késztetett írásra. Én más közszükségleti cikkel kapcsolatban akarom megírni problémámat, panaszomat. Két gyermek édesanyja vagyok így tehát érdekel és közvetlenül érint a gyermekruha , ellátás. Hosszabb ideje keresek V inget nagyobbik, 9 éves kisfiam y részére. A válasz erre vagy az, § hogy „nincs”, vagy „nincs és $ nem is tudunk ígérni egyha- $ mar", avagy „nincs, mert nagyon $ minimális az a mennyiség, amit $ kapunk." Válasznak ez is válasz, $ de nem lehet belenyugodni, mert $ ettől még a gyereknek nem lesz y inge. (Itt jegyzem meg, hogy az $ én gyermekeim részére minden $ holmit készen vásárolok.) A fiú ! ing keresése közben a békéscsabai gyermekruházati boltban nagy meglepetésemre az eladó ^ ezt válaszolta: „Nincs kérem $ fiú ing, mert nem szívesen i gyártja senki sem, mivel sok a 7 munkaráfordítás és keveset lehet ? vele keresni, tehát nem ki tize- l tődé.” Ezen aztán igazán felhajt borodtam és elkeseredtem. (Ne J essék félreértés, nem az eladót J hibáztatom e válaszért.) Ez nem lehet elfogadható ok annak megmagyarázására, hogy miért kapható nehezen, illetve miért nem kapható mindig fiú ing a város üzleteiben. Textilanyag van bőven szebbnél- szebb, megvan a többi hozzávaló is, vannak hozzáértők, a- kik el tudják készíteni. Miért nincs mégis elegendő fiú ing. Sok-sok kisfiú édesanyja velem együtt bosszankodik, ha nem tud inget vásárolni gyermekének. Az ing olyan közszükségleti cikk, ami valóban nékülöz- hetetlen. És ha már itt tartunk, még két dolgot kifogásolnék. Az egyik: mértéktelenül hosz- szú a fiú ingeknek az újjá, míg a nyaka és az ing mellbősége nem mindig megfelelő. Az újjából sokat fel kell varrni, míg kimosás után az ing és a nyaka szűk lesz. A másik: a csiri-csáré anyagokat, vagy a „gyászos" színezésű anyagokat használják fel más célokra, ne éppen fiú ingek készítésére. Gondolom, több édesanya van aki velem együtt e kifogásokkal egyetért. Kérem az illetéke,se- ket, gondolkozzanak el e problémákon és keressenek azokra orvoslást. Egy édesanya Isztcmbulból hazatérőben újabb magyar disszidensek érkeztek Bukarestbe Törökországból jövet, újabb magyar disszidensek utaztak át Bukaresten, hazatérőben Magyarországra. Hétfőn reggel Isztambulból három család — hat felnőtt, egy kéthónapos csecsemővel — érkezett Bukarestbe, s innen folytatja majd útját Győrbe, Sopronba, illetve Mosonmagyaróvárra. Keddre újabb két hazatérő disszidens érkezését várják. A hétfőn érkezettek elbeszélése szerint az isztanbuli táborban elhelyezett magyar disszidensek i- zül 140-en kivándoroltak Argentínába, az ottmaradt 130 magyar disszidens igen rossz körülmények között él, és elhatározo.M szándéka, hogy amint lehet, \nsz- szatér Magyarországra. (MTI) Ezekben * Uapokoan lesz egy éve annak, hogy a bé- K.'sesn’yaT Kossuth Tsz olyan volt, mint egy megbolygatott m -likas. Az emberek csoportokban beszélgettek, vitatkoztak. Voltak akik kárörvendve beszéltek a tsz felbomlásáról. De voltak, akik magukba roskadva azt kérdezték: hát idejutottunk? Nem, ez nem lehet, vigasztalták önmagukat. Itt tenni kell valamit. És tettek, Két bizottság alakult most egy éve, november első felében a Kossuth Tsz-ben. Egyik a kilépők bizottsága. Elnöke a volt tsz-elnök, Zsilák Márton volt, akire sokat költött a tagság, mert elvégezte az egyéves elnökképző iskolát. Tagjai voltak Bakos Mihály és mások, hozzájuk hasonlók. De ugyanakkor alakult egy másik bizottság is, ez pedig a bentmaradók bizottsága. Itt ugyan külön elnök nem volt, hanem a legjobb, a legharcosabb kommunisták vették kezükbe az irányítást, Itt volt Szarvas elvtárs; az elnökhelyettes, agronómus, Szlávik elvtárs, Kovács, Orvos, Belicza, Stefanik, Dob- roczki elvtársak és mások. De ott voltak a pártonkívü- liek is, akik mellettük voltak, ha kellett éjjel, nappal, Nem volt könnyű az utóbbiak munkája. Hiszen a kilépők bizottsága, élükön az elnökkel, azon dolgoztak, hogy minél többet szétosszanak, ami csak volt, mindent túlbecsültek, még az utolsó szalmát is. Azt is úgy elhordták, hogy a megmaradt jószágnak még alomszalmának is alig jutott. Mindent vinni akartak, amit csak láttak. Jól megdézsmálták az állatállományt is. Csaknem 400 darab süldőt, valamennyi növendékmarhát elhurcolták. A tehénállománynak csak a felét hagyták meg. Egyszóval csaknem kifosztották a Kossuth Tsz-t egy évvel ezelőtt. Amikor az istálló, az ól, a takarmányos csaknem üresen maradt, a bennmaradó kommunisták összehívták a közgyűlést. Mihez kezdjenek? Ügy érezték magukat, mint az a gazda, akinek tűzvész esetén leég a háza, s csak az égnek meredő üszkös oszlopok maradnak. Üj életet kell kezdeni, új utat kell találni a Kossuth-nak. S ez a közgyűlés új reményekkel, új bizakodással töltötte meg a részvevőket. A közgyűlés megbízta a legjobb, legfejlettebb elvtársakat, hogy dolgozzák ki az EGY ÉV MÉRLEGE a békéscsabai Kossuth Tsz-ben új termelési tervet. De új elnök is kellett a gazdaság vezetésére. S ekkor hivták maguk közé Bagyinka elvtársat, aki addig a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán dolgozott. Most már nem egy páran, több mint százharmincán, sőt a kilépők közül is vagy harmincán visszaléptek, s így százhatvanan—százhetvenen kezdték el az 1957-es gazdasági évet. Ez az év a próbatétel éve volt. Bebizonyosodott, hogy ott, ahol az emberek maguk is akarnak és dolgoznak, ott a keveset is meg tudják hatványozni. Az egy év mérlege alig pár nap múlva elkészül, de már eddig is szép példáját mutatja annak, hogy milyen sokat fejlődött egy év alatt a Kossuth. Talán csak egykét példa: Az állatállományt nézzük meg először, itt lehet lemérni az egy év eredményét legjobban. A tehénállomány duplájára emelkedett, növendékmarha csaknem eléri az egy évvel ezelőtti létszámot. Van hízómarha is szép számmal. Százhetven hízónak- való hízik az ólban. Van harminc darab anyakoca és harminc darab tenyészsüldőt most állítottak be. Van háromszáznegyven darab birkájuk, ami azelőtt egyáltalán nem volt. Soha nem volt olyan fejési átlag a Kossuth Tsz-ben, mint most. Az istállóátlag eléri a 11.5 litert. Bőségesen jut takarmány is az állatoknak. Kell a jószág, mert kell a trágya is. Hiszen nem akarnak minden évben trágyát vásárolni, mint az idén. Azon dolgoznak, hogy minél gazdaságosabban termeljenek, egyre inkább áttérnek a belterjes gazdálkodásra. Ebben az évben több mint 100 holdon aprómagvakat is termesztettek, ami azelőtt nem volt. Negyven holdon vetőroagborsót, 60 holdon lucernamagot, 20 holdon köményt, 20 holdon cukorrépamagot. Jóllehet az utóbbi két növényfajtáról csak az elkövetkező gazdasági év-" ben veszik le a gyümölcsöt. Az idén 40 hold cukorrépát vetettek. A szerződéses növények vetésterületit valamennyit felemelik. Cukorrépát 40-ről 50 hold- >, dohányt 5-ről 10 holdra, kendert — ami eddig neri volt — 20 holdat szerződtettek már eddig. Mindez azt jelenti, hogy még gazdaságosabban akarnak dolgozni; A fokozottabb gépesítést is igénybe veszik és még mindig egyre több olyan tagot vesznek fel maguk közé, akik föld nélkül jelentkeznek a tsz-be. November 8-án, pénteken a közgyűlésen tizenegy tagot vettek fel. Kell a dolgos munkáskéz — mondják a tsz-tagok. A közeli napokban lesz a gazdasági év lezárása. Az eddig ismert eredmények még nem véglegesek, de ír r annyit tudnak, hogy egy munkaegységre pénzre átszámítva kb. 40 forint jut. Átlagosan egy-egy tsz-tag- nak 420 munkaegysége van.. Tíz hónap alatt (ennvi egy gazdasági év) 16—17 ezer forintot keresett egy-egy tsz-tag. Persze vannak, akik dupláját is megkeresték; Polomszki Mihály gépkocsivezető, aki februárban lépett a Kossuth Tsz-be, 892 munkaegységet szerzett október 31-ig. Durván számítva is 9 hónap alatt 35—36 ezer forintot keresett. Persze, még nem is számítottuk be a háztáji föld termékét. Az egy hold földön te b mint 25 mázsa kukoricája termett. Bencsik Pál szintén egyedül dolgozott a tsz-ben, ő is kilenc hónappal ezelőtt lépett be, s 618 munkaegységet teljesített. Vá- radi Mihály állattenyésztőnek 537 munkaegysége van; Ballangó Ádám növénytermesztő brigád tagjának 625 munkaegysége van. Dobroczki Andrásné ötven éves idős asszony, egyedül 315 munkaegységet teljesítő11 A tények, a számok bizonyítják, hogy a Kossuth Tsz tagjai nem henyéltek. Minden időt kihasználtak, hogy minél jobban gyarapítsák a közöst és az egyéni vagyont. Az 1957-es gazdasági év lezárása után, most egy új gazdasági évet kezdtek meg. Elmondhatják, hogy a kezdés, az első lépések jók. Minden őszi munkát elvégeztek eddig. Csak a gazdasági évet záró, s egyben a nyitó közgyűlés van még hátra — Cs. E. —
