Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-12 / 265. szám
1957. november 1?., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 VISSZASZERZIK HÍRNEVÜKET ez örménykútiak ilyen címmel kezdeném riportomat .mert e szónak, hogy „hírnév", az örménykútiak esetében, igen nagy nyomatéke van. Az elmúlt években majdnem mindennapos volt szereplésük az újságban, dicséretet dicséret követett. Az ellenforradalom óta azonban vajmi kevés eredményt ismertettünk az állami gazdaságról, pedig mint a tényék mutatják, van itt egy jó batyura való. Az őszi szél szokatlanul beret- válja arcunkat, amint határszemlére indulunk Gajdács András íő- agronómussal a 3520 kát. holdas gazdaságban. Sokan úgy mondják Ürménykúlról, hogy „Magyarország aranytartaléka.'* Kát bizony, ami azt illeti, arany földjei is vannak- Nagyon kevé6 helyen terem az országban olyan szépen a kukorica, búza, mint az örménykút! közép-kötött földön. Manapság a határ egészen sírna, nem látni kukoricaszárat sehol, gépek járják a földeket, igyekszenek az utolsó szántanivalóval. A- mint lassan halad autónk a dűlő- útón, s nézzük a határt, Gajdács elvtárs ismerteti velem a gazdaságban eddig elvégzett őszi munkákat. Megtudom, hogy október 25-én befejezték a vetést. Tervezett 800 kát. hold búzavetésük már zöldül. A szakember sem tudná más jelzővel illeti ezt a szépen elmünkéit búzatáblákat, minthogy — kitűnőek. Kellemes a külső szemlélőnek, amikor a szép búzatáblák mellett elhalad, amikor életerősen, fiatalosan látja a jövő évi kenyérnékvalót, szívja kellé-" mes, friss illatát a fakadó új életnek. Ötven kát. holdon kísérletképpen vétett a gazdaság U. 3-as fajtájú búzát, amit a közelmúltban Udvaros nevű növénynemesítő állított a termelés szolgálatába, mint új fajtát. Sok reményt fűz a gazdaság ehhez a búzafajtához, mivel nem dől meg, megfelelő szalmatermése is van, — no, meg természetes, ami legfontosabb, magtermése is. Ügy mondhatjuk, hogy az U. 3-as (ha beválik), a „kombájnok búzája”. Miért? Mert a kombájnokkal gondos munkát csak az álló gabonákban lehet végezni. Egy nagyszerű kezdeményezés is van nálunk — mondja Gajdács elvtárs — az őszi gabonák vetőágyát kivétel nélkül dísztiller tárcsával készítettük el. Szántani nem szántottunk egy barázdát sem. No, most már rátjöttem, hogy miben rejlik a titka a tükörsima búzatábláknak. Ez évben ör- ménykúton nagy jégverés volt, gyönyörűek voltak itt a búzatáblák az elmúlt év hasonló időszakában is —- mondja a főagronó- mus. De a jégverés ellenére mégis tizenegy mázsa átlagot adott minden kát. hold. nál a munkát, valamint ellenőrzi a szakszerű tárolást. Gyakorlati idejét tölti a gazdaságban, az \grár Egyetem ötödéves tanulója: agronómus akar lenni. Jó termést adott a dugványrépa, s a jövő évben is jó terméskilátások vannak magrépamagból. * Röviddel ezután, amint elbúcsúztunk a répaprizmáktól, s irányt vettünk a központ felé: az út melletti táblában Skorka Andrással találkoztunk, amint DT. traktorával kifordult a barázdából. Elmondta, hogy barátjával naponta közel 10 kát. holdat szántanak fel. Sietős a munka, mert szerdán átvonulnak a Pankotái Állami Gazdaságba segíteni a traktorosoknak a szántásban. Kissé könnyedén volt öltözve, s bizony vacogott a foga. Rögtön vissza is szaladt a gép fülkéjébe, ahol jó meleg várta. Skorka elvtárs nemcsak traktoros, hanem a haza őre is. Munkásőr... Elmondja, hogy nem sokan vannak a gazdaságban munkásőrök, de ez a 'kis kollektíva A amint belefordult a kö- j vetkező barázdába gépével, úgy | tetszett nekem, mintha már jövő évben lennénk. Azért gondolom így, mert ez a szántás tavasziak alá készül: lucernát fognak bele vetni. A riportom elején felfedtem a „hírnév“ szó jelentőségét. Hogy mennyire szép eredményt ért el az Örménykúfi Állami Gazdaság e termelési évben, azt a következő tényszámok igazolják: 1956-ban egy mázsa búza előállítási költsége 114,80 forint volt. Míg 1955-ben csak 155 forint. Az örménykúti gazdaság minden évben fejlődik. Vigyáznak a munkabérekre is. Elhatározta a vezetőség, hogy csak a teljesített munkáért fizetnek. Hatmillió kétszázezer forint évi munkabéralapból ezidáig 340 ezer forintot takarítottak meg, de úgy, hogy a munkások is meg vannak elégedve a fizetéssel. Nyilván nem könnyű dolog ez. Gondosságra, pontosságra van szükség, amely elsősorban a vezetőség jó munkájától függ. Talán még ennyit: nem veszett el a jó hírnév, napról-napra gyarapszik a gazdaság, erősödik kollektívája. Szín Béla Kitiltanak a Békés melyei hímzések és csipkék ?Jgy indult, akárcsak egy kis csermely, s most már áruval á- rasztja el az országot, piacot hódit magának a külországokban is a Szarvasi Háziipari Szövetkezet. Nyersanyagának egy jó része a magyar föld, vagyis agyag, kukorisacsuhé, s a cérna, ami Tóth István, Prág Jenöné, Polgár Zoltánná, Széplaki Istvánná és a többi ek kezében drága értékké, valutává, a magyar nép művészetének hirdetőjévé válik. Agyagfazekak, csuhékosarak, csipkék, szőnyegek, háziszőtte sek, himézések garmada. Szarvasi, kondorost, dévaványai, köröstar- csat férfiak, háziasszonyok, lányok kezemunkája. Az asszonyok megfőzik az ételt, kimosnak, kitakarítanak, elringatják gyermeküket, s aztán a nap világossága, vagy a villany fénye mellett alkotnak. Vezetőjük egy törékeny, energiával, szervezőkészséggel tele, művészetre született asszony: dr. Szabó Lorándné. Nemcsak irányít, hanem keresi, kutatja a falvakban élő tehetségeket, a már-már feledésbe menő magyar és szlovák népmotívumokat, s a fürge ujjak fazékra festik, vászonra hímezik, csipkévé formálják. Tavaly háromszázegynéhányan voltak, er év októberéig öt és félszázan, szilveszterig legalább ezren lesznek. Az év kilenc hónapja alatt nyolc millió forintnál is több értéket termeltek. Húszezer csuhékosaruk a nyugati országok lakóinak háztartásában van már, s év végéig még odakerül vagy tizenkétezer. Piacot hódított már nyugaton a csipkéjük is. Ütban van az első mintakollekciójuk. Szépsége, értéke vetekszik a világhírű halasi csipkével. Motí vumait évtizedekig a köröstarcsai Széplaki Istvánná őrizte. Most a Szarvasi Háziipari Szövetkezet tagjaként közkinccsé, világhódító útjára bocsátotta. Jövő év májusában világkiállítás nyílik Belgium fővárosában. Brüsszelben. Békés megye eddig névtelen népművészei már készítik a kiállítás magyar anyagának egy részét 15 000 forint értékű csipkét, ugyanannyi értékű agyagfazekat, s ezenkívül sok háziszőttest, hímzést. November 8-án együtt voltak a Szarvasi Háziipari Szövetkezet kincset készítő tagjai. Számot vetettek kilenc hónapi munkájukról és így együtt is megünnepelték azt a napot, amely szélesre tárta az utat a népek jólétének növelése, művészetének fejlődése felé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hőseinek dcsőségét, eszméjük igazát és legyőzhetetlenségét hirdetik a világnak a Békés me gyei asszonyok, lányok, férfiak keze és esze munkája is: az elnyomott emberek szívét megdobogtató'fazékakj hímzések, csipkék. S mi a tervük a jövőben? — kérdeztem. A jövő évi aratáskor legalább 13 mázsát várunk — válaszolja, miközben odaérünk a dugványrépaszedőkhöz. Közel 120 dolgozó szorgoskodik a 43 kát. hold répaföldön és a prizmák körül. A jövő évben magnyerésre ültetjük el a dugványrépát, — mondja kérdezés nélkül egy egészen fiatalnak látszó ember, amint a bemutatkozás után megtudjuk, Kertész Kálmán egyetemi hallgató, ö veszi számba a prizmásokHit láttam a Jókai Étteremben? Szeretem a zenét, persze a jó bort se vetem meg. A társaságot is szeretem. Persze ahhoz, hogy valaki jól érezze magát, egy étterem nem elég, kell hozzá pincér, zene, ital és vacsora. Én úgy látom, ez mind megtalálható a Jókai Étteremben. Tiszta, rendes hely — mondják a kijövő vendégek. Kezdem a zenekarnál. Purcsi Pepi bácsi prímás már hetvenedik éve felé közeledik, de ha a hegedűjét megszólaltatja, szinte újjászületnek a vendégek. Az íz letes ételek, az elsőrendű kiszolgálás mind megtalálható a Jókai Étteremben. Adamik elvtárs az étterem üzletvezetője. Barátságos, szimpatikus és Igen udvarias ember. Minden munkatársával órákig elbeszélget, s kérdezgeti tőlük, mit, hogyan szeretnének az étteremben látni. Aki őt ismeri, csak a jót tudja elmondani róla. Nagyon szereti beosztottjait, persze a munkát megköveteli tőlük. A raktárt is bemutatta, ahol tisztaságot, rendet láthattam. Elmondta Adamik elctúrs, hogy októberben nem tudtak még úgy kellően berendezkedni, mint ahogyan a közönség megkívánta volna, de a novemberi hónapban már több magyar nóta-estet is rév deznek. Remélem, mire e sorok napvilágot látnak, mehetünk a Jókaiba magyarnóta-estre és Pacsi Pepi bácsi zenekarát hallgatva kellemesen szórakozni. Ifj. Harmathy Lajos Békéscsaba —=== H=I=R—E=K --------! A M EZŐGAZDASÁGBÓL lUTiiíTimÉTiÉiTÉiTáTiiTiTi** ‘ Néhány szó a Békéscsabái Eredményes kísérletek a magyar tyúkfajták tojáshozamának növelésére A baromfihús- és tojásellátás fokozatos emelkedését Ígérik a- zok a kísérletek, amelyek most fejeződtek be a Kisállattenyésztési Kutató Intézetben. A nemesitési kísérleteknél abból Indultak ki, hogy a hazai baromfitenyésztési viszonyoknak legjobban a magyar tyúkfajla felel meg, ennek azonban sokkal alacsonyabb a hús- és tojáshozama, mint a híres, részben nálunk Is elterjedt külföldi fajtáké. A kutatóintézetben éveken át választották ki és tenyésztették tovább a fehér, sárga és kendermagos magyar tyúkok legnagyobb hús- és tojáshozamú egyedeit. Ma már olyan törzsállományuk van, amely termelőképességével megközelíti a legjobb külföldi fajtákat. Az intézetben kitenyésztett magyar tyúkok súlya két és fél kiló, míg az országos átlagsúly a két kilót sem éri el. Még jelentősebb az eredmény a tojáshozam növelésében. Országos átlagban egy-egy tyúk nem ad hetvennél—nyolcvannál több tojást évente. Az intézetben kitenyésztett törzs megközelítette ennek a kétszeresét: a 150—160 darabot. Az intézet évente ötvenezer—hatvanezer kinemesített magyarfajta naposcsibét ad át az állami és a kísérleti gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak. Háromszáz hektár beültetéséhez elegendő facsemetét küldenek a bükki csemetekertekből az Alföld fásításához A Nyugatbükki Állami Erdőgazdasági csemetekertjeiben ÚO—35 millió facsemetét nevelnek évente. A bükki erdőség felújításán kívül nagy mennyiséget szállítanak az alföldi területekre is a legelő- és a niezővédő erdősávokkoz, a községek és a tanyák, továbbá a tiszamenti árvízvédelmi fásításokhoz is. Ebben a gazdasági évben több mint 300 hektárt fásítanak be a bükki facsemetékkel az Alfödön, elsősorban az erőben szegény, tiszamenti részeken. 41. sz.llulóközlekectési Vállalat tájékoztatójáról A tizenkét oHdalas közlekedési és szállítási tájékoztatóban a többnyire helyes propaganda szöveg mellett a „Taxi” című fejezetben ilyesmit olvashatunk: „Esküvőre száguld...'1 — enyhén szólva, ez túlzás, és különben is mit szól ehhez a közlekedési rendőrség.- ’’Keresztelőre pedig gyorsan viszi gyermekét". —- No, ezek szerint a brosúra szerkesztőkre senki nem mondhatja, hogy szektásak. „Kiszolgálás elsőrendű, szép, kényelmes, gyors, megbízható” — így szól a következő mondat. Megértem, hogy a kiszolgálás elsőrendű, gyors és megbízható, de az már gondolkodóba ejt, hogyan lehet a kiszolgálás szép. Eszerint lehetne csinos is. Ez alatt azután érthet mindenki, amit akar. Végül egy kérdés: Ha Skoda gépkocsival a tarifa kilométerenként 2,40 forint és a kiszolgálás megbízható, miként lehetséges, hogy november 0-én 14,35 órakor a Csaba Étteremtől a vasútállomási g a menetdíj 10.60 forintba került. A kocsi visszafelé útját is meg kell fizetni? És ha a taxi az állomáson visszafelé felvesz egy utast és beviszi a szállodáig, az is megfizeti a 10,60 forintot? Mert így a tarifa kilométerenként 5,30 forint. „Minden taxiban az utazás szórakozás" — hirdeti a brosúra. Megvallom, egyáltalán nem élveztem a szórakozás gyönyörét, amikor a vasútállomás felé haladva, azon izgultam, hogy lekésem a vonatot és közben az jutott eszembe, hogy eddig minden esetben ezért a két kilométeres útért 4,80 forint helyett 10,60 forintot fizettem. Beda Zoltán
