Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-10 / 264. szám
MUNKÁSOK 1951. NOVEMBER 10., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! r Van miből vetőmagnak valót válogatni Sokszor elmondott igazság hogy az új nem tudja könnyen el foglalni a réginek, az elavultnál a helyét, előrehaladása közben gyakran akadályokba ütközik. Mégis, amikor a valóságban szembetalálkozunk ezekkel az akadályokkal nem egyszer elcsodálkozunk, meglep sokféleségük és é- leterejük. Igv van ez a műszaki fejlesztéssel is. „Pénz kell és akkor fejlesztjük a technikát” — mondják sokan. Pénz is kell hozzá, nem tagadja senki, de ez csak az érem egyik — bár igen fontos — oldala. A legfőbb ebben, mint minden másban, az ember. A munkások és a mérnökök eszétől, lelkesedésétől függ elsősorban a technika fejlesztése. S ha erről beszélünk, mindenekelőtt a pártszervezetekhez és pártbizottságokhoz kell intézni szavunkat, hiszen az ő „munkaterületük” az emberek gondolatának, öntudatának formálása. Sok jó újítás, sok új megoldás lát napvilágot az üzemekben, de már az új születésének forrásánál felütheti fejét a kudarctól való félelem. Már akkor is támadhatnak kétségek valakiben, amikor még csak törni kezdi a fejét a jobb megoldáson. Mi lesz, ha elsőre nem sikerül megfelelően a munkája, nem mondják-e majd, hogy kár volt hozzákezdenie, hogy pénzt, időt és anyagot pocsékol? Igaz. nem szabad pazarolnunk és minden garast a fogunkhoz kell verni, de a takarékosság nem vezethet fölösleges aggodalmaskodáshoz. A kísérletezéshez bátorság és idő kell, — jó új gépekhez, új műszerekhez, új módszerekhez, gyakran kezdeti sikertelenségeken át vezet az út, kísérletezés nélkül elképzelhetetlen a technikai haladás. Bátorítsa tehát az üzemi párt- szervezet a tehetséges embereket, a reményteljes kísérleteket. Az újat kutató munkások és mérnökök elvárják, hogy a pártbizottság megismerkedjék munkájukkal, és ha figyelemre méltó az ú- jítás vagy találmány, támogassa őket, ha vita keletkezik, foglaljon mellettük állást. Igaz, nem mindig sikerül egy- egy újítás vagy terv, de akkor se vessük el mindjárt, hanem nézzük meg a kudarc okát, s ha megnézzük, sokszor azt tapasztaljuk, hogy a túlfeszített munka, vagy az ösztönzés hiánya akadályozza a tervezőket. Hogy munkájuk e- redményes legyen, segítsen nekik a pártszervezet. Senki más nem tudja a munkások és mérnökök 1 közti kapcsolatot tartóssá és szó- 1 rossá tenni, csak ö. Több üzem- i ben helyesen oldják meg ezt a pártszervezetek. Közös üléseket 1 rendeznek a pártszervezetek és - •ok helyen műszaki klubokban ; baazélgetnek rendszeresen a mun- 1 kásokkal és a mérnökökkel. A közös erőfeszítés, a türelmes * és összehangolt munka tette lehetővé, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyárban Erdős Károly főmérnök és idős Lévai Kálmán, a világon elsőként taláta fel és alkalmazta a lánckötőgépeken a plüss- vágószerkezetet. Egymáshoz tartozó közös érdekű emberek barátságát kovácsol ják így a pártszervezetek. A mérnökét, a munkásokét, az idősebbekét és a fiatalabbakét. A kettő egyesítése, az évtizedes tapasztalat és a fiatalok kedvének, életerejének és lendületének összekapcsolása nagyszerű eredményeket hozhat. Nem egy-két nap dolga a technika fejlesztése. Nem egy-két nap dolga hárul az üzemi pártszervezetekre. „Pénz kell a műszaki haladáshoz — idéztük az előbb —. befektetés. „Be kell fektetnie” a pártszervezeteknek is, de nem gépekbe, hanem az emberek öntudatába kell beruházniok erkölcsi és eszmei tőkét. Formálnia kell a gondolkozást és az embereket. Találkozik a pártszervezet sokszor bürokratikus nemtörődömséggel, s tőle várják az emberek, hogy szembeszálljon a közönnyel, a huzavonával. Találkozhat a pártszervezet a technikai haladás olyan akadályaival, amelyek szakmai tudatlanságból fakadnak. Ilyenkor neki kell kiadni a jelszót: tanulni! Az ő agitátorainál kell széles körben megmagyaráznia a szakmai fejlődés előnyeit Találkozik a pártszervezet irigységgel és torzsalkodással is. Hallhatja néha-néha, hogy arra, aki újításaiért pénzt vár, ráfogják, hogy „anyagias”. Valóban vannak anyagias, önző emberek is, de aki tehetségét a népnek adja. aki a kötelezőn túl újat alkot, azt nem érheti ilyen vád, az joggal várhat ja a jutalmat. Az ilyesfajta vádaskodást általában az irigység vagy szűklátókörűség sugallja, az effajta vádaskodók nem értik, hogy nem kell sajnálni a jutalmat, mert az százszorosán, ezerszeresen kamatozik a népgazdaságnak és végső soron mindany- nyiunknak. Nem egyszerű munkát várunk a pártvezetőségektől, hanem azt. hogy a Központi Vezetőség határozatának szellemében segítsék és irányítsák a technika fejlesztését. Ehhez az is szükséges, hogy pártmunkásaink mindjobban tanulják meg a szakmát, s még egy feltétel fontos: az üzem minél több mérnöke, kiváló szakembere és :echnikusa legyen aktívája a párt- .ezetőségnek vagy pártbizottságok- ' A politikai tudás, az emberis- neret és a szakmai tapasztalatok — ezek együtt teszik az üzemi lártszervezeteket a technikai fej- esztés hivatott harcosaivá. Mai számunkból: Teremtsük meg a feltételeit a társadalmi tulajdon népi védelmének Gyönyörű látványosságot és sok valutát ígérő virágok... Féuyképezőgéppel Orosházán Ezüstkalászos gazda-íaiifolpol ráfi:« |1 Csák az ép csöveket — mondja Priskin Mária Kovács Katalünnak, a Muronyi Állami Gazdaság II. számú üzemegységében a A földműveléssel foglalkozók ' ivetöma§ kukonca válogatás közben. Nagyon fontos a lelkiismeretes válogatás, mert ettől függ a jövő évi termés. A gazdaság szép kukorica termést takarított be az idén, de a jövő esztendőre még többre számítanak. szakmai ismereteinek a gyarapítására hétfőtől ezüskalászos gazdatanfolyamokat indít a rádió. A tanfolyamot M agy ári András, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitja meg. majd Soós Gábor, a minisztérium növénytermelési főigazgat-'ságának vezetője tart előadást, növénytermesztésünk helyzetéről és feladatairól. A második előadás jövő pénteken esz. (MTI) Tabh mint iüsiáimili lóriit ériéi áró: dísftnS, éra. ékszer, loió-cikk, játék karácsonyra Az alföldi tanyavilág háziasszonyainak „gazdag szüretje" nyitva, optikai és fotócikkekből 55, játékból 22, díszműből 219, sportszerből 35 százalékkal növekedett a mennyiség. Aranyáruból négymillió forinttal lesz több az üzletekben, mint tavaly élőt* ilyenkor. A különféle ajándéktárgyaknak nagy részét karácsony előtt hozzák forgalomba. (MTI) A piacnak az év minden szakában megvan a maga jellegzetessége: télen sok tej-, tejtermék, a- szaltgyümölcs és füstölt áru látható itt, tavasszal friss zöldség és virág váltja fel a hosszú egyhangúságot, nyáron friss gyümölcs, zöldség és tojásbőség uralkodik. Ha valaki ezeken az őszi napokon ellátogat akár a békéscsabai, a- kár a vidéki piacokra, örvendetesen sok pulykát és hízott víziszárnyast láthat. Különösen az alföldi tanyavilág háziasszonyai „szüreteinek” novemberben. Békés, Gyula, Elek. Kétegyháza, Mezőberény és még számos községhez tartozó tanyákról gyakran jelenik meg a piacon 70—80 pulykával egy-egv háziasz- szony, amiért hat-hat és félezer forint üti a markát. Ugyancsak ezreseket hoz a konyhára a vizi- szárnyas csoportos nevelése és hizlalása is. A tojás és a csirke pedig — ami állandóan értékesíthető áru — az év legnagyobb részében rendszeres költőpénzhez juttatja a gazdaasszonyokat. Idősebb, sokat tapasztalt asz- szonyok véleménye szerint fiksz- fizetésből élő családok soha nem vásároltak annyi kövér baromfit, mint most, Az utóbbi időben nagyon jnegkedvelték a pulykát is ami lassan nemcsak angol, hanem magyar eledel is lesz. Igen sokat szállítanak megyénkből Budapest) Helytállnak i • minden időben... Békéscsabán, a Megyei Rertd- őrfőkapitányság nagytermében gyönyörű vörösmárvány emléktáblát helyeztek el a falon az ellenforradalom• leverésében hősi halált halt BM-dolgozók t^&íele- j téré. Az aranybetűs örökké fi- j gyelmeztető táblát szombat délután leplezték le az MSZMP megyei és városi bizottsága, a honvédség és munkásőrség képvise- I lói, valamint a főkapitányság dolgozóinak jelenlétében. A benső- | séges ünnepségen Gyurkó Pál százados emlékezett meg az egy évvel ezelőtti eseményekről s a je- | lenlevők megfogadták: a hősök j emlékéhez méltóan helytállnak j minden időben, éberen őrzik és ápolják az annyi vérrel megpe- , csételt szovjet—magyar barátsá- : got. A munkáshatalomért éle ükét \ áldozó hősök emléktáblájára vörös selyem és nemzetiszínű sza- j laggal díszített babérkoszorúkat í helyeztek el. Ugyancsak szombat este rendezték meg a békéscsabai Csaba ! Szállóban azoknak a komnunisI fáknak barati találkozóját, akiket egy év^el ezelőtt az ellenforradalmárok letartóztattak s a laktanyába zártak. re is, de ezekben a napokban a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat naponta négy vagonnal vásárolhat a kövér és sovány aprójószágokból. . Jóleső érzés látni a gazdasszo- nyokat „degesz erszénnyel” indulni haza, vagy a boltba bevásárolni. Szomorúan szemléli azonban a gondos körültekintő, hogy a termelőszövetkezetekből többségükben egyáltalán nem, némelyikből pedig elenyészően kevés baromfi jut eladásra. Legtöbb tsz nem is foglalkozik'ezzel a jól jövedelmező aprójószágtenyésztéssel. Pedig akárhogy osztjuk és szorozzuk, bizony sok jó forintot hozna a házhoz. A pulyka például igaz, hogy nagyon kényes állat a kikelés utáni napokban, de amikor megerősödött, nem sok a gond vele: a táplálék jó részét öszegyűjti a mezőn s felmérhetetlenül nagy hasznot hoz a lucernatáblákon a kártevők elpusztításával. Ilyenkor ősszel, ha csak 500 pulykát adhatna el j egy-egy termelőszövetkezet, máris legkevesebb 40 000 forintot árul- j hatna belőle. A csirkenevelés és í tojás, de a víziszárnyas hizlalás is I jelentősen növelhetné a bevételi mérleget. Érdemes ezen elgondol- j codni a termelőszövetkezeti vezetőknek és tagoknak különösen nőst, a jövő évi tervkészítés előt- i napokban. A kultúrcikk szakmához tartozó kereskedelmi vállalatok az utolsó negyedévben több mint öt- százmillió forint értékű árut hoznak forgalomba. 1955-höz viszoA technikai fejlesztésért
