Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

1057: november 28., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Voitajt ok is tiatalok, pirospozsgás arccal, nyugtalan vérrel, lázas mindentakarással, de már elsuhantak az évek, s a mindennapi szorgos munkában csendesen megöregedtek. Néha már reszket a kezük, lassú moz­dulattal gyújtanak pipára, hosszan ülnek némán, mozdu­latlanul a bágyadt őszi ragyo­gásban, a virágoskert támlás padjain... Megfáradtak az élet útjain, jól esik pihenni. Nyu­godt öregségről álmodoztak, s az álom valóra vált. Valóra váltotta a mi országunk, a mi népünk. Gondtalan öregséget élveznek az okányi szociális otthon kedves öregjei is... Be­szélgessünk el velük. * Az otthon társalgószobájában vagyunk, egy tágas, napfényes szobában. A falak mellett né­hány szekrény áll, a szoba két oldalán hosszú asztalok. A virá­gos vászonterítőkön vízzel telt porcelánkancsók, kristálytiszta poharak és az asztalok mellett beszélgető nénikék, pipázgató bácsik ülnek, vagy olvasnak. Letelepszünk az egyik üres székre. Mellettünk egy középko­rú ember „sportfogadást” bön­gészget, közben jegyezget vala­mit. — Igen, totótippjeimet variál- gatom — mondja Kovács Mi­hály bácsi kérdésünkre. Ráérek, van időm... Beszélgetni kezdtünk. Békésről jött ide, most 49 éves. Beteg, a szívével van baj, nem tud dolgozni. — Nem volt biztosítva az éle­tem, nincs családom, így ezt választottam. Világélfetében szegényem- # bér volt, mezőgazdasági mun­kás, kubikos. — Sokat verekedtem az éle­tért! — mondja keserű szájíz­zel, s azokra az évekre gondol, amiket a békési, csorvási, tö­rökszentmiklósi uradalmakban gürcölt végig a mindennapi ke­nyérért. Volt alkalmi munkás, kubikos, részesanató, s ki tud­ná még számbavenni életpályá­jának apró állomásait. — Hogy érzj magát, Kovács bácsi7 c 'i/kont/i (fluidok h'‘t — Elég jól, hisz amint látja, néha még totózok is, ha van pénzem... Van egy bánatom: ne­kem fűszermentes étel kellene, de ezt nem kapom meg. Tálán majd... — Mit szoktak itt esténként csinálni? — Van kártya, dominó, sakk, citera — sorolja mindjárt, majd mosolyogva hozzáteszi: — Sok­szor még táncra is kerekednek az öregek, ha szól a citera, mert szépen tudja ám pengetni Kovács Sándor bácsi, a mi ci- terásunk... * Amikor felállók az asztaltól, körémgyűlnek a többiek is. Érdeklődéssel hall­gatom szavaikat. Bizonyítgatják — szinte egymást túllicitálva —, hogy milyen jó itt lenni. Jó a koszt, s nincs gond a ruhára se. Hadd mondjak egy érdekessé­get is. Miközben beszélgetünk, odajön hozzám az egyik nővér és halkan mondja: — Sitkéi Mihály bácsi itt nő­sült meg, beszélgessen el ve­lük... Megfogadom a jó tanácsot és megismerkedek a Sitkéi házas­párral. Sitkéi bácsi 84 éves, a felesége 80, ők Csorvásról ke­rültek ide, itt házasodtak össze öt éve. Most külön szobájuk is van. — Hiányzik valami, Sitkéi bá­csi? — kérdezem, mert látom, valamit mondani akar, de sem tudja elkezdeni. Hát... egy kis pénz kelle­ne... — Aztán minek? — faggatom mosolyogva. — Hát... egy kis jó, erős ru­mot néha meginnék..; — Sajnos nem lehet, mert nagy a vérnyomása Sitkéi bácsinak — mondja a nővér. — Szeretnék hazamenni a szülőfalumba, Szeghalomra, sze­gény néném beteg, mások visz­nek neki még vizet is, három forintért naponta..; Apám, a- nyám ott van eltemetve, lennék én is ott. Tudom én, hogy jó itt minden, de szeretnék a szülőfa­lumba hazamenni. Utoljára hat hónapja láttam a nénémet... — mondja szomorúan a 78 éves A; Kovács bácsi, s kéri, hogy te­gyek érte valamit. Ez bizony nehéz dolog, de megoldható. Szeghalmon is van szociális ott­hon, s ő közlelebb juthatna e- gyetlen élő testvéréhez. Ehhez azonban cserére lenne szükség, közös megállapodásra, hogy Szeghalomról áthelyeznének va­lakit Okányba, innen pedig Ko­vács bácsi menne a helyére. Megoldható a kérés, csak egy kis emberség kell hozzá. Kér­jük az illetékeseket, hogy segít­senek Kovács bácsi gondján..; — Ott is szívesen citeráznék én az öregeknek! — derül fel az larca. Meg kell mondani, gyönyö­rűen bánik a citerával, ami nem is csoda: — Már nyolcéves koromban talp alá húztam! — emlékszik vissza büszkén, miközben meg­csillan a szeme. * A múlt ifjúság apró emlékeit az élet zűrzavara már-már teljesen elmosta lel­kűkben, nehéz viszaemlékezni a félévszázaddal ezelőtti évekre. De a füzesgyarmati Serbán Pé­ter bácsi még ma is szeretettel beszél arról, amikor fiatal korá­ban belépett az illegális kommu­nista mozgalomba. — Hajós voltam a Dunán ak- k or táj ban... Illegalitásban dol­goztunk az elvtársakkal. Állan­dóan üldöztek bennünket. A 19- es Tanácsköztársaság bukása u- tán külföldre emigráltam. Hu­szonöt évig voltam távol a ha­zámtól; Törökországban, Bulgá­riában, Romániában, de a mér­hetetlen honvágy hazahozott. 1942. november 26-án ■ letartóz­tattak, mint „kommunista ké­met”, s csak 45-ben szabadul­tam ki... Kommunista voltam, s az is maradtam! Már közelebb van a hetedik x-hez, mint a hatodikhoz. Nem tud dolgozni — asztmás. Most is mgy kabátban, fekete kucsmá­ban ül a társalgó szobában a bőséges ebéd után... Jó így, nyugalomban, csöndeseen... • Most pedig sétáljunk körül az otthonban. Az első impresszióm az, hogy ra­gyogó tisztaság van. A folyosón meseszép krizantémok — virá­gos cserepekben ,a falakon táj­képek. A konyhában villanytűz­hely, az élelmiszerraktárban ros­kadozik a polc a rengeteg be- főttesüvegtől. Van sok vöröske­resztes csomag is — kakaóval, teával, liszttel, ömlesztett sajttal tele. Minden héten négyszer van hús. A tél nemsokára megérkezik, de itt nem kell félni tőle. Van tűzrevaló, s van ruha is, jó me­leg, jut belőle mindenkinek, de néhány hónapja nem kapnak „jutalompénzt“! Miért? Erre ké­rek választ Irázi Károly elvtárs­tól, a gondnoktól. — Valóban nem tudunk jutal­mazni, mert nem kapunk támo­gatást. Ezelőtt minden hónapban kaptunk 900 forintot a járási ta­nács pénzügyi osztályától, de most már az év három utolsó hónapjára összesen csak 700 fo­rintot kaptunk. Hogy miért, azt nem tudom. — Hallottam egy öreg bácsitól, hogy még levelezőlapra sincs pénze. — Sajnos, de nem tudok se­gíteni... Ha Irázi elvtárs nem tud se­gíteni, akkor megkérjük a já­rási pénzügyi osztályt, adjon magyarázatot, s lehetőleg pénzt Rövid volt ez a látogatás, de nagyon érde­kes. Amikor kilépek a virágos parkba, már lassan alkonyoddk. Szép alkony! fények játszanak a nyugati égbolton... Pallag J, Róbert Rajtavesztett a raktáriosztogató A bélmegyeri rendőrőrs egy há* romtagú betörőbandát leplezett le a napokban, akik a bélmegyeri József Attila Tsz raktárát három hónap óta dézsmálták. Az egyik tettes a tsz elnök sógora, aki mint magtáros helyettes volt és aki el­len a tagság még annakidején til­takozott és többen kérték, hogy ne tegyék meg magtáros helyettes­nek. Ugyanis nem tartották meg­bízhatónak, és ráadásul még fel­ügyelő bizottsági tagnak is bevá­lasztották. A tsz-tagok tiltakoztak ez ellen, de az elnök a tagság til­takozását akkor elutasította azzal, hogy nincs a szövetkezetben meg­bízhatóbb ember Domokos Sándor sógoránál. Végül a tagság kényte­len volt elfogadni az elnök javas­latát. S most ez a Domokos Sán­dor társaival ■ együtt megkárosítot­ta a közös gazdaságot. Gottlieb elvtársat november 15- én írt cikkemben talán egy kicsit keményen bíráltam. De azt hi­szem, most már elfogadja, noha altkor durván bánt velem, mert még a Dobra szomszéd fia lako­dalmából is kiutasított. S a cikket — amit jóakaraté figyelmeztetés­nek szántam — remélem most már jobban megnézi, és meggon­dolja, hogy kire bízza a közös va­gyon megőrzését. Ügy érzem, még­is csak igazam volt, amikor azt ír­tam, hogy necsak a komfa, meg a sógor véleménye legyen neki a megbízható. A tagságnak is van helyes véleménye, javaslata, amit figyelembe kell vennie. És még valamit a „férgesekről", akik áftiíénfék a közöstől az éloki iátéséf 'Ättfäa Tsz-be. Ügy vélem, most már Gottlieb elvtárs is látja, hogy nem is voltak azok annyira férgesei a szövetkezetnek. Én in­kább azt mondanám, hogy a fér­gesei közül itt maradtak néhányan tovább dézsmálni a közös vagyont. Higyje el Gottlieb elvtárs, nem­csak én látom a hibákat, hanem mások is a bélmegyeirek közül, így hát ne csodálkozzon azon, hogy amíg hárman belépnek a Jó­zsef Attilába, addig tizennégyen ávoznak. Forgó József, Bélmegy er. Orosháziak, figyelem! A Békés megyei Lapkiadó Vállalat antikvár köny­vesboltja, folyó hó 29-én OROSHÁZÁN, a könyvesboltban, délelőtt 8—12-ig ANTIKVÁR (HASZNÁLT) KÖNYVEKET VÁSÁROL. Nagyobb mennyiség előzetes bejelentése esetén ház­hoz megyünk. MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 28—dec. 4: Külvárosi legenda. Kezdés: h.- 6. 8. v.: 4. «. » órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 28—dee. 1: Tizennyolcévesek. Kezdés: h.: fél 6, fél 8. v.: fél 4, fél 8, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 28—dec. 1: Az én lányom. Kezdés h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8 órakor: ERKEL MOZI, GYULA Nov. 29—dec. 4: Till UlenspiegcI. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4. 6, 8 órakor, PETŐFI MOZI, GYULA Nov 28—december S: Aida. Kezdés: n.: fél 8. fél 8. v.: tél 4 fél 6 és fél 8 órakor. BEKE MOZI, OROSHÁZA Nov. 28—dee. 3: Örök visszatérés. Kezdés: h.: S, 7, V.: 3, 5, 7 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Nov. 28—dec. 4: Isten és ember előtt. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v,: fél 4, fél 6, és fél 8 órakor. 1 TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Nov. 28—dec, 2: Rómeó és Júlia (an­gol film.) Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor: BASTYA MOZI, BÉKÉS Nov. 28—dec. 4: Láz. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 8, 8 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Nov. 27—29: Csinytevő. Kezdés: h.: 8, V.: 4, 6 és 8 órakor, SZABADSÁG MOZI, GYOMA Nov. 27—29: Két óceán titka. Kezdés: h.: 8, v.: 4. 8 és 8 órakor, VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Nov. 27—29: Travlata. Kezdés: h.: 7, v.: 3, s. 7 órakor. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZINHAZ November 23-án, este fél 8-kor: LILI BÁRÓNŐ Bérletszelvény érvényes. TAJELÖADAS Tótkomlóson, november 28-án, este fél 8-kor: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE Olvasd A NÉPÚJSÁGOT CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 20 Kossuth Rádió 8.10 Könnyű melódiák. 8,47 É- ! des anyanyelvűnk. 8.52 Fellobban a láng. 9.40 Indulók és dalok. 10.10 j Rádióegyetem. 10.50 John Ireland ! dalaiból. 11.00 Tűzpróba. 11.20 i Kozák Gábor József és zenekara ! játszik. 11.57 Technikai szünet, j 12.10 Esztrádzenekarok hangver- j senye. 13.00 Szovjet költők versei, j 13.15 Zenekari operarészletek. | 14.20 Egy falu — egy nóta. 14.55 | Kórusok nagy költők verseire. 15.10 Sakk—matt. 15.20 Szép aka­LOTTO november 29-i, békéscsabai SORSOLÁSÁT az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN is meghallgathatja, a Kossuth-szoborral szemben. Szeretettel várjuk vásárlóinkat. rok lenni... 15.45 A nyíregyházi zeneiskola növendékeinek hang­versenye. 16.10 Húsz év az írógép mellett. 16.20 Kamarazene. 17.00 A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség technikai szakkörében; 17.10 Franco Lary énekel. 17.38 Egy népdalgyűjtő útinaplójából. 18.10 Könnyűzenei híradó. 18.45 Minőség-ellenőrző körúton. 19.00 Erkel Ferenc: Hunyadi László. 21.10 József Attila versei. 21.15 Albert István tollrajzai. 22.50 Em­berek között.. 23.00 Kamarazene, Petőfi Rádió 14.20 Tánczene. 15.20 Pillantás a nagyvilágba. 15.30 Részletek vígoperákból. 16.20 Szatyi bácsi. 16.40 Fiatalok zenei újságja. 17.10 A szovjet—magyar diplomácia történetéből. 17.25 Operettrészle­tek. 18.10 Rádióegyetem. 19.05 1000 szó oroszul. 19.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 19.25 Peter Hoyer filmzenéiből. 19.45 Sporthíradó; 20.00 Könnyű zene. 20.45 Zenei anekdóták. 21.05 Fúvószene. 21.30 Albán zenei hét. 21.50 Tudomá­nyos lapok szemléje. 22.00 Glazu­nov, Vincze Ottó és Küuneke műveiből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents