Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-20 / 272. szám
Bátuls MífiMT/ Világ proletárjai egyesüljetek! 1951. NOVEMBER 30., SZERDA Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 27*. SZÁM Jól gazdálkodnak az orosházi Dózsa Tsz tagjai Az orosházi Dózsa Tsz-ben most hordják haza a tagoknak a kukoricát, munkaegységenként három kilót. Búzából négy kfló 7 dekát osztottak munkaegységenként, mert mindenki becsülettel helytállt. Ezt bizonyltja az is, hogy a230 hold kukorica törését október 30-ra, a cukorrépa szedését pedig a napokban már befejezték és elvetették a 1*0 hold őszi árpát, s az 530 hold búza 80 százalékát. Növekedett a tagok száma is. Az év elejéig 220 tagja volt a szövetkezetnek, de aratáskor már 276 tsz-tag-ot számláltak. Vannak olyanok is, akik a múlt évben kiléptek és ebben az évben újra visz- saajöttek a közösbe. Ilyen többek között Veréb István Is, aki a nyáron újra kérte felvételét a tehené- szetibc s azóta is a legbecsületesebben dolgozik. Isztin elvtárs már negyedik éve dolgozik fiával és lányával a tsz-ben. Van mindenük: tehenük, sertésük és egyéb háztáji jósaágállománynfc, s az idén llOOmumkaegységct szereztek hárman a növénytermesztésben. A tehenészetben Seben Pálék hárman 1450, Németh Lajosné, Balogh JsVzseí- né. Fejes Kató több mint 300—300 munkaegységet teljesítettek. A kertészetben Rajki Istvánná, Rajki Árpád né, Andrékó Mózesáé Is megszerette a 300—300 munkaegységet. Az asszonyok külön elismerést érdemelnek, hiszen ők két műszakot dolgoznak — a közösből való hazatérés után várt rájuk az otthoni tennivaló. Jól dolgozott Veres István és Molnár József is, akik a tsz hentesüzletében szorgoskodnak, ök a tsz saját nevelésű borjait, sertéseit vágják le és mérik el. A téglaégetésnél Mórocz János elvtárs már több mint 700 munkaegységet gyűjtött, A tsz tagjai 250 hízóval, 130 süldővel, 270 malaccal, 60 tenyészkosával dicsekedhetnek, most építenek egy 60 férőhelyes malacíiaatatót. Ravasz János sertásgondoző büszke is az állatálUomárnyra és az iroda üvegszekrényében* a sok első díjra, serlegre, a dicsérő oklevelekre. Ezenkívül 80 fejőstehén adja naponként a friss tejet és 55 növendékmarha hízik. Továbbá tizenkét tény észüsző, nyolc tenyészbika — melyek nagy része már különböző dijakat is nyert —* gazdagítja a közös vagyont, Fodor Bálintné, Orosháza. Őrködjünk jogaink felett és teljesítsük kötelességeinké i fiz országos nottoofereiicia felhívása — Hozzátok szólunk, leányok, asszonyok. Hozzátok, akik az esztergapadnál, fáradtan a kapanyélre támaszkodva, az íróasztaloknál, kórházakban, laboratóriumokban, vagy seregnyi gyerek kékbe kötött dolgozatfüzete fölött töprengve és otthon, a gázláng fényébe tekintve annyiszor gondoltak rá, milyen nehéz nőnek lenni. És akik mégis örültök annak, hogy lányok vagytok, szépek, fiatalok és asszonyok, — gyermeket nevelő boldog édesanyák. Vannak, akik azt mondják: ti vagytok, — mi vagyunk — a hétköznap hősei. Egyek vagyunk abban — hangzik többi között a felhívásban —, hogy országunk, népünk békéjét áhítjuk, hogy minden eszközzel készek vagyunk jelenünk nyugalmát, jövőnk biztonságát megvédelmezni. S erősek is vagyunk, mert béke- harcunkban találkozunk az egész világ asszonyaival, minden gyermekét féltő édesanyával. Együtt szállunk síkra a béke és a haladás erőivel, a leszerelésért s a pusztító atomfegyverek eltiltásáért. Egyek vagyunk abban, hogy támogatjuk a szocializmus felépítését hazánkban, mert tudjuk, hogy csak ez a társadalmi rendszer biztosítja a nők felemelkedését, egyenjogúságát, egyre könnyebbé, szebbé váló életét és valljuk, hogy a szocializmus megvalósításáért folyó harc vezetője csak a párt lehet. Egyek vagyunk abban, hogy szeretnénk mindenütt munkában, üzemben, tudományban és háztartásban — egyenjogúak lenni. Elődeink, anyáink legfőbb követelése nálunk már megvalósult. Őrködjünk jogaink felett és teljesítsük kötelességeinket. Az ország az ipari és a mezőgazdasági termelés, a közoktatás, az egészségügy, az államigazgatás, a tudomány és a művészet minden területén bizton számíthat dolgozó nőink lelkes, odaadó munkájára, mert jól tudjuk, hogy ez az útja annak, hogy óvről-évre jobban, könnyebben élhessünk. „A munka az élet anyja” — s csak belőle fakadhat jólét, csak saját erőnkkel teftafiyálÉa! együtt A parlament kongresszusi ülésterme szombaton és vasárnap ünnepi díszbe öltözött; A nők parlamentje, az Országos Nőtanács kétnapos megbeszélést tartott. A magyar édesanyák szívük teljes melegével mentek Budapestre, hogy megbeszéljék, megvitassák a nő- tanács egyéves munkáját. A tanácskozást mindvégig az izzó hangulat, a népi hatalomért való felelősségérzet jellemezte. Párttagok és pártonkívüli édesanyák e- melték fel szavukat és bátran szóltak egyéves ország- építÓ munkánk hatalmas e- redményeiről. A tanácskozáson résztvet- teknek szinte szárnyakat adtak Marosán György elvtárs szavai, amikor a munkás édesapák nevében valamennyi édesanyának köszönetét fejezte ki azért a helytállásért, melyet az ellenforradalom leverésében a konszolidáció kibontakozásában tanúsítottak. A nők parlamentjének tanácskozása híven kifejezi c nemzeti egységet, a nemzeti összefogást, a munkás-paraszt hatalmat. A magyar sziámiik, délszláv, német, román és a többi nemzetiséget képviselő édesanyák valamennyien egyetértettek a munkás-paraszt kormány eddigi intézkedéseivel, a béke védelmével, a szocialista táborhoz tartozó népek testvéri összefogásától. Az e- gyetértés mellett tanúskodik az a szinte szűnni nem akaró tapsorkán, melynek fültanúja volt a magyar nők kétnapos tanácskozásán az összes résztvevő és minden édesanya, aki békében akarja gyermekét felnevelni. aMmi.M.wt)t,))t)|||)|)|t||| Eredményesen dolgozik a négy nemzetiségi Elek foMművesszövetkezetí nőtanácsa A román határ menti nemzetiség lakta Elek termelőszövetkezeti községben a közelmúltban alakult meg a földművesszövetkezet nő- tanácsa. Szilágyi Mihály né elnökkel az élen — aki a Vörös Csillag Tszcs tagja — azonnal munkáihoz láttak a földművesszovetkyzeti lányok és asszonyok. A nőtanácsnak nem kis szerepe van abban, hogy az elek! földművesszövetkezet befizetett részjegyalapja 19 000 forinttal gyarapodott az elmúlt heteikben, A nőtanács anyai védnökséget vállalt a KISZ-szervezetbe tömörült fiatalok felett. Az tfjúIIWTZaVWIHléi Ü tize! a iagyar párMéaetrsi A Kossuth Kiadó — a magyar ság örömmel fogadta a felkínált segítséget, amit bizonyít az a tény is, hogy a közeljövőben Tapolcára tervezett ifjúsági kirándulásra meghívták a nőtanács töb/b asz- szony tagját is. A földművesszö- vetkezeti nőtanács hamarosan osu- héfonó és szabás-varrás szaktan- folyamot redez, hogy az asszonyok és lányok miinél eredményesebben tölthessék a hosszú téli estéket. Kétszázezer Isrlntss kéltséggel Békéscsabán, a Csaba Szálló külső és belső tatarozását végzi a Tatarozó Vállalat. Az épület javítására kétszázezer forintot fordítanak. A régi presszó mögötti helyiségeket is átalakítják és a dolgozóknak öltözőket, hideg-meleg zuhanyt építenek. ráüthetjük meg emelkedő igényeink kielégítésének fedezetét. Nagy feladat vár miránk, asszonyokra, a társadalmi erkölcs ■megszilárdítása, védelme terén is. Célunk, hogy az ösz- szeíogás erejével, az egészséges közvélemény megteremtésével harcoljunk a korrupció, a protekcionizmus és bürokrácia ellen. Részt vállalunk a pusztító hatású alkoholizmus leküzdését szolgáló törekvésekben s minden erőnkkel azon leszünk, hogy megszilárdítsuk, tökéletesebbé tegyük a családi életet és erkölcsöt. Ettől elválaszthatatlan, s legtöbb örömet adó része a munkánknak a gyermeknevelés. Nem elég szeretni gyermekeinket, nevelni Is kell őket. Ebben segít tanácsaival, ötleteivel, az összefogásban rejlő hatalmas erejével a nőmozgalom. Asszonyok, lányok! Mi, a konferencia küldöttei ezért fordulunk hozzátok, jöjjetek közénk, segítsétek munkánkat. Vállaljatok feladatot a nőbizottságokban, járjatok el a nőtanács előadásaira, kapcsolódjatok be az asszonyi élet megkönnyítését szolgáló kezdeményezéseinkbe. Mindannyiunk életéről, gondjáról, jövőjéről, gyermekéről van szó. Az asszonyok ügye — az ország ügye. Minden becsületes ember, az egész társadalom segítségét kérjük munkánkhoz! L_____________________________ párttörténetet tanulmányozó hallgatók számára — a mostani oktatási években négy új füzetben i ■ a ■ ■ ■ ■ i IllllllllllltlillllllJIII«! Feszül helyzet Monézia és üeMia kiz°ll Az egykori hatalmas dél* keletázsiai holland gyarmatbirodalom utolsó mamegjelenteti a magyar párttörténetet. Az első füzet, amely a magyarországi munkásmozgalom e- seményeit 1948-tól 1917-ig tárgyalja, már megjelent. A második rész, amely a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával, harcával, valamint a Magyar Tanácsköztársaság történetével foglalkozik, még ez évben napvilágot lát. A harmadik és a negyedik füzet, amely 1929-ig, illetve 1939-ig dolgozza fel a párt- iörténetet, a jövő esztendőben, de még a pártoktatás befejezése előtt a hallgatók kezébe kerül. A füzetek számos dokumentumot is tartalmaznak a magyar munkásmozgalom történetéből. (MTI) tWOreenmchtö! kehire WHMäML ré*\j'd/md(/d: í^szia '3»fT BORNEO IÉ0J'*! ükcmtsi* «USA? IRIAN radványa Üj Guinea (Irián) szigetének nyugati felél foglalja el. Nyugat-Inán területe 413 000 négyzetkilométer, tehát 4 és félszerese hazánknak, míg lakóinak száma csak 320 ezen fő, tehát Budapest lakosságának alig egyhatod ré« sze. Az 1945 augusztusában* az indonéz szabadság megszületésekor, az Indonéz Függetlenségi Nyilatkozat proklamálta, hogy Kelet« Indiának azon szigetei, melyek a második világháború kitörése előtt holland gyarmatok voltak — így Nyugat-Irián is —, Indonéziához tartoznak. 1949- ben a hágai konferencián a hollandok elismerték Indonézia jogát Nyugat-Iri- ánra, de azt a mai napig is megszállva tartják.
