Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-13 / 240. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! toi r MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1 '"in .............................. 19 51. OKTÓBER 13.. VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 240, SZÁM Mai számunkból: Gyoma mai arca Közel a városhoz, és mégis távol —m— A körösparti bérházak lakói csemege- és húsboliot kapnak V. J Kádár János elvtárs beszéde az MSZMP országos aktivá ja előtt a magyar kormány' küldöttség kínai útjáról és néhány időszerű kérdésről A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága pénte­ken délután aktívaértekezletet tar­tott az Építők Rózsa Ferenc mű­velődési házában. A pártaktíva előadója Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke volt. Elő­adását rövidítve közöljük: Kádas elvtárs bevezetőben el­mondotta, hogy a súlyos harcot vívó Magyar Népköztársaságot 1956. november 4. után számos ba­ráti, testvéri ország kormánykül­döttsége kereste fel, közöttük a Kí­nai Népköztársaság delegációja, a- mely Csou En-laj elvtárs vezeté­sével, januárban járt nálunk. — Ezek a küldöttségek akkori­ban nagy segítséget adtak népünk harcához. A Magyar Népköztársa­ság kormánya valamennyi nálunk járt küldöttség kormányától meg­hívást kapott a látogatás viszonzá­sára —■ mondatta Kádár elvtárs. A zsúfolt félesztendő, továbbá a látogatások nagy száma nem tette lehetővé számunkra, hogy már eb­ben az évben valamennyi meghí­vásnak eleget tegyünk. Eddig két hivatalos látogatást tett a magyar kormányküldöttség: először ta­vasszal a nekünk legnagyobb se­gítséget nyújtó Szovjetunióba, most pedig másodszor az ugyan­csak nagy segítséget adó Kínai Népköztársaságba. Ezután Kádár elvtárs arról szólt, hogy a magyar küldöttség a Szov­jetunión átutaztában a szovjet kormány vendége volt, s két ízben baráti eszmecserét folytatott a szovjet párt- és állami vezetőkkel, élükön Hruscsov elvtárssal. Sokat kell még tennünk, hogy megismertessük a nagy kínai nép eredményeit — Mi idehaza végezzük a ma­gunk dolgát, küzdünk azokkal a feladatokkal, amelyeket az idő eli- bénk állít. Nem sokat gondolko­zunk közben azon, hogy amit te­szünk, az kicsinység-e, vagy na­gyobb tett-e. Pártunk, kormányunk és né­pünk harcának nemzetközi je­lentőségét igazán csak akkor tudtuk értékelni, amikor tavasz- szal a Szovjetunióban, most pe­dig Kínában jártunk. A Kínai Népköztársaságban tett ütünk rendkívül sokat adott szá­munkra, mint kommunisták szá­mára, mint magyar állami funkci­onáriusok számára és sok, mély emberi élményben is volt részünk — folytatta Kádár elvtárs. Ezután emlékeztette az aktíva hallgatósá­gát Kína ősi kultúrája, sajátos, nagyszerű építészetére, orvostudo­mányára, festészetére, irodalmára és színművészetére. — Delegációnk minden tagjá­nak az a véleménye: nagyon sokat kell még tennünk azért, hogy a magyar néppel közelebbről megis­mertessük ezt a nagy népet, s ősi kimagasló kultúráját. Kádár elvtárs beszélt a kínai emberek rokonszenves vonásairól, a munkában és a tanulásban meg ! mutatkozó tehetségükről és hallat­lan szorgalmukról, erkölcsösségük- | ről, udvariasságukról és mérhetet­len szerénységükről. Kínai embertől egy hencegő, di­csekvő szót a saját munkájáról, kultúrájukról, politikai, vagy gazdasági vívmányaikról mi so­ha nem hallottunk. Azért is érdemes népünknek kö­zelebbről megismernie a kínai emberek rokonszenves vonásait, mert van mit tanulnunk tőlük. Ha ezeket a kulturális értéke­ket, s tiszteletreméltó vonásokat ismerjük, könnyebben megértjük nagy eredményeiket a politikai és a társadalmi élet minden terüle­tén is. Kádár elvtárs ezután visszapil­lantást vetett a Kínai Népköztár­saság fejlődésére. Nyolc esztende­je, hogy a Kínai Népköztársaság fennáll. Ennek a nyolc esztendő­nek óriási vívmányai vannak. Kí­nában ma nincs nyomorgó ember, nincsen munkanélküli. A múlt ö- röksége azonban olyan súlyos, hogy még a hatalmas vívmányok­nak a birtokában is, a kínai dol­gozók életszínvonala messze a magyar nép életszínvonala alatt marad. Kínában teljes népi egység alakult ki a jobboldallal szemben A jobboldal elleni harc módsze­reiről szólva, Kádár elvtárs el­mondotta, hegy nemcsak az egyes pártokat bírálták meg, hanem szá- montartották az egyes embereket, a dolgozó kollektívákat, és diffe­renciáltan elemezve, határozták meg helyzetüket. Abi átmegy '<&. ellenség táborába, azt ellenség­ként kezelik. Aki ingadozik, azt meggyőzik, helyreigazítják, aki helyesen viselkedik, azt megerősí­tik nézetében és helyzetében. Kádár elvtárs ezután emlékez­tette a pártaktíva hallgatóit, Kí­na Kommunista Pártjának arra az elméleti tételére, amely szerint a szocializmus győzelme nem egy időben következik be minden te­rületen. Elsősorban megváltoztat­ják a társadalom gazdasági alap­jait a kapitalista tulajdon kisajá­tításával, s csak ezt követi a poli­tikai változás, az emberek tudatá­nak a megváltoztatása. Mao Ce-tung elvtárs elmondot­ta, hogy véleményünk szerint a kapitalizmus és a szocializmus harcának ismert lenini kérdése, hogy tudniillik ki, kit győz le, mindeddig csak a Szovjetunióban dőlt el véglegesen. Különben a Szovjetunióban sem a forradalom győzelme utáni első esztendőkben, hanem úgy a harmincas évek tá­ján dőlt el a ks, kit győz le kér­dés a szocializmus javára, a, kapi­talizmus kárára. Nekünk is ennek megfelelően — teljes mélységében — kell látnunk problémáinkat. Nálunk népi hatalom van, a fegy­veres erő a nép kezében van, a legalitás a szocializmus erőié, az alapvető gazdasági bázis szocia­lista. Az emberek tudatában azonban nem mentek végbe olyan mér­tékben a politikai változások, mint ahogy a szocializmus fel­építése szempontjából szüksé­gesek, így ilyen vonatkozásban a ki, kit győz le kérdés Ma­gyarországon sem dőlt el. Kádár elvtárs ezután hangsú­lyozta, hogy milyen hallatlan te­kintéllyel rendelkezik Kína Kom­munist Pártja az egész szocialis­ta világban. Ez mindenekelőtt an­nak köszönhető, hogy a párt a marxizmus-leniinizmus elveit pél­daszerűen és mintaszerűen alkal­mazta az ország sajátos körülmé­nyeire és a pártot a proletármter- nacionalizmus eszménye erősen át­hatja. Mao Ce-tung: a magjai* elvtársak jól harcollak Kádár elvtárs ezután beszámolt arról, hogyan fogadták a Magyar Népköztársaság kormányküldött­ségét Kínában és általában ho­gyan ítélik meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a magyar nép harcát. Részletesen beszá­molt a Mao Ce-tung elvtárssal folytatott beszélgetésről. Elmondotta, hogy Mao Ce-tung elvtárs első szava a küldöttség­hez az volt: a magyar elvtársak jól harcoltak. Ez az elismerés — mondotta Kádár elvtárs — midazokat illeti, akik akár a legkisebb tanyán is a népi ha­talom, a szocializmus ügye mel­lett kiálltak és harcoltak. Kádár elvtárs elmondotta, hogy Mao Ce-tung elvtárs kiemelte: az októberi eseményeknek megvan a pozitív oldala is. Részben a saját ismeretei alapján, részben a kül­döttség elbeszélése alapján szentül meg van győződve arról, hogy a Ma gyár Szocialista Munkáspárt ma erősebb, mint az ellenforradalom előtt az MDP volt, s a Nép- köztársaság is megerősödve került ki az ellenforradalmi támadásból. A szocializmust építő országok és népek egysége és összefogása is erősebb, mint a Magyarországot ért imperialista támadás előtt volt. E mellett az egész nemzet­közi munkásmozgalom is nagyon sok, fontos tapasztalatot szerzett a magyarországi eseményekből. A kínai elvtársak elbeszéléseiből a magyar küldöttség megértette, hogy igen sokat foglalkoznak a magyal-országi eseményeik elemzé­sével, az elméleti, a politikai kö­vetkeztetések levonásával. E te­kintetben mi is tanulhatunk: a magyarországi ellenforradalom tanulságait csak úgy hasznosít­hatjuk, ha az eseményeket mé­lyen elemezzük, a szükséges ta­nulságokat levonjuk, a megfelelő következtetéseket végigvisszük és a munkában az elkerülhetetlen változásokat megvalósítjuk. Ha nem így teszünk, ebből nagy bajok származhatnak. Ezután Kádár elvtárs számos példával illusztrálta azt a rend­kívül szívélyes, meleg baráti fo­gadtatást és azt a megkülönbözte­tett bánásmódot, amelyet a magyar küldöttség, mind a kínai párt és állam vezetői, mind a dolgozók részéről élvezett. Mind­ez hatalmas internacionalista tüntetés volt a Kínai Népköztár­saság és a magyar nép mellett. Kádár elvtárs ezután részlete­sen beszélt a két kormánykül­döttség tárgyalásainak eredmé­nyeiről. Hivatkozott az aláírt köz­leményre, amely bizonyítja, hogy minden alapvető, időszerű kérdés­ben, mindazon problémákban, a- mely a két nép életét érinti, a két kormány álláspontja teljesen azonos volt. Erősítjük a szocializ­must, építjük országaink egysé­gét. A kínai elvtársak nyomaté­kosan hangsúlyozták: a Kínai Népköztársaság és az egész kí­nai nép támogatja a magyar ué- pet és kormányát igazságos har­cában — — mondotta Kádár elvtárs —, e- gyetértés volt közöttünk, hogy mindkét kormány teljes mérték­ben támogatja a szovjet kor­mánynak az egész emberiség ér­dekében tett kezdeményező lépé­seit a leszerelés, az atomfegyver­kísérletek megszüntetése, az a- tomfegyverek eltiltása érdekében. Támogatjuk a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának javaslatait, amelyek Németország békés és demokratikus alapon való egyesítésére irányulnak. Egyetértés volt közöttünk a Ro­mán Népköztársaság kezdemé­nyezését illetően is, s kijelentet­tük: mindkét részről támogatjuk azt, hogy hat balkáni állam bé­kés, közös lépésekre határozza el magát. Tárgyalásaink során el­ítéltük az Eisenhower elvet. En­nek az „elv"-nek legfrissebb megnyilvánulása az amerikai im­perialista összeesküvés, amelyet Szíria függetlenségének megölésé­re szőttek, s amelyet a népek nem engednek megvalósítani. A Kínai Népköztársaság kor­mánya velünk,, együtt elítélte, mint a nemzetközi feszültség szí­tását, az úgynevezett „magyar kérdés” napirenden való tartását az ENSZ közgyűlésén. Elhatároz­tuk, s a legbensőségesebb egyet­értés volt közöttünk abban — folytatta Kádár elvtárs —, hogy a kínai és a magyar nép javát szolgáló, de a többi népek érde­két is előmozdító kínai-magyar barátságot tovább erősítjük, kapcsolatainkat, közös tevékeny- ségühket szélesítjük és bővít­jük. Egyetértés volt közöttünk abban, hogy mind a Kínai Népköztársa­ság kormánya, mind a Magyar Népköztársaság kormánya a ma­ga részéről minden lehetséges in­tézkedést megtesz a szocializmust építő országok Szovjetunió vezet­te összefogásának, egységének to­vábbi megerősítése érdekében. Beszámolója ezt a részét Kádár elvtárs a következő szavakkal fejezte be: Elmondhatjuk, hogy kormány- küldöttségünk látogatása és a tárgyalások eredményeképpen e- rősödött a kínai—magyar barát­ság. erősödött a szocializmust épí­tő országok egysége, s ezzel e* gyütt a Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete is. Ezután a Magyar Népköztársa­ság és a többi szocializmust építő ország összefogását érintő kérdé­sekről szólott Kádár elvtársi Hangsúlyozta, hogy a szovjet, a kínai, a román, a csehszlovák j elvtársakkal különböző formák- J ban folytatott eszmecserék bízó- j nyitják: rendkívül bensőséges és i baráti a viszony közöttünk. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents