Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

1 BÉKÉS MEGYEI NÉPtJSAG 1957. október 19., csütörtök A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkás-paraszt szövetség Fontos közérdekű kérdésekről TÁRGYALT a Békéscsabai Városi Tanács A parasztság évszázadok óta ^ kereste a boldogulás útját, elkeseredett harcokat vívott ér­te, de nem találhatta meg, és a harcok sem hoztak győzelmet. A földet túró jobbágyok hatalmas megmozdulásai nem hoztak bol­dogabb életet az elnyomás igája a- latt nyögő parasztságnak. Nem is hozhattak, mert a parasztság szö­vetséges nélkül szállt szembe el­nyomóival s mert harcai még győzelem esetén sem vezethettek a kizsákmányolástól mentes tár­sadalomig. A jobbágy-parasztság felkelései a kapitalista társada­lom kialakulását siettették, a ka­pitalizmus pedig a parasztság fel­bomlását, rétegeződését, szétzül- lését eredményezte, amelynek so­rán a kisparaszti gazdaságok egy­re mélyebbre süllyedtek a nyo­morba. A tőkés társadalom azon­ban világra hozta és saját pusz­tulását is akaratlanul siettetve, növelte, szervezett osztállyá fej­lesztette a proletariátust, amely­nek történelmi hivatása minden kizsákmányolás megszüntetése, az osztálynélküli társadalom meg­teremtése. A munkásosztálynak újtípusú, forradalmi pártjával, a kommunista párttal az élen, van j már ereje ennek a történelmi fel- i adatnak végrehajtásához. Erejét növeli és megsokszorozza az, hogy nem egyedül van, hű szö­vetségese a dolgozó parasztság. T enin, majd Sztálin a Párizsi Kommün és az 1905-ös o- roszországi forradalom tanultsá- gait elemezve bebizonyították: a munkásosztály erős szövetséges .nélkül csak pillanatnyi sikereket képes elérni. Ahhoz, hogy a-ninln- kásosztály a proletárforradalom­ban nemcsak megszerezze, hanem meg is tartsa a hatalmat, erős szövetségesre van szüksége, ez a szövetséges pedig nem lehet más, mint a parasztság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezeknek a marxi-lenini tanításoknak felül­múlhatatlan gyakorlati bizonyítá­sa volt. Az orosz munkásosztály 1917-ben a parasztsággal szövet­ségben megdöntötte a cári hatal­mat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyakorlatban vetet­te fel a munkás-paraszt szövetség számos problémáját. A munkásosztály forradalmi pártjának politikai* prog­ramjának kidolgozásakor figye­lembe kellett venni, hogy a pa- \ rasztság nem egységes osztály. A parasztság hatalmas tömegeit földnélkülivé tette, más rétegeit elszegényítette a tőkés fejlődés, a parasztság egy kis hányadából pedig kialakult a falusi kizsák­mányolok, a kulákok osztálya. E tagozódásának megfelelően ter­mészetesen más-más módon kell kialakítani a pártnak a munkás­paraszt szövetséget. A párt pa­rasztpolitikájának szilárd támasz­pontot ad Leninnek az októberi forradalom idején kidolgozott ta­nítása. Lenin, a pártnak a forra­dalom menete alatt követett pa­rasztpolitikáját így foglalta ösz- sze: „Kezdetben az »egész« pa­rasztsággal a monarchia el­len, a földesurak ellen, a kö­zépkoriság ellen. Azután a szegény parasztsággal együtt a félproletáriátussal együtt valamennyi kizsákmányolttal együtt a kapitalizmus ellen, ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat...” Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme lehe­tővé, egyúttal szükségessé tette, hogy a forradalmi harcok után a szocializmus építésében is együtt haladjon a dolgozó parasztság a munkásosztállyal. Lenin a párt­nak ez időszakban követendő pa­rasztpolitikáját kidolgozva fogal­mazta meg a párt hármas felada­tát, mely a szocializmus épitése időszakában minden ország kom­munista pártja számára a legfon­tosabb útmutatás. A hármas és mégis egységes feladat: a) támaszkodj a szegénypa­rasztságra; b) egyezz meg a középparaszttal; c) egy pilla­natig se szüntesd meg a harcot a kulák ellen. A Szovjetunióban a szocializ­mus megvalósításának gyakorlati munkáját bizonyította be, hogy ennek a hármas és mégis egysé­ges feladatnak minden oldalát egyidőben és egymással összefüg­gésben alkalmazva érhet el sike­reket. A győzelmes proletárforrada- lom vetette fel azt a kér­dést: mi lesz a parasztság jövője az új, magasabbrendű, kizsákmá­nyolástól mentes szocialista tár­sadalomban? Mi legyen a pa­rasztság kisárutermelő tömegeivel az osztálynélküli társadalomban, amely a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonán alapszik? Lenin bebizonyította, hogy az egyedüli helyes út a dolgozó parasztok ön­kéntes társulása a szövetkezetek­ben, az apró, szétforgácsolt pa­rasztgazdaságok egyesítése olyan mezőgazdasági nagyüzemekben, amelyekben a fő termelőeszközök az önkéntesen társult dolgozó pa­rasztok közös tulajdonában van­nak. Lenin mindig hangsúlyozta a szövetkezés önkéntességét, de rá­mutatott, hogy ehhez a hatalom­ra került munkásosztálynak nagy segítséget kell adni. A dolgozó pa­rasztok önkéntes szövetkezéséből létrejövő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek azok, amelyek végre valóban kiragadják a pa­rasztságot évezredes elnyomott- ságából és nyomorából. incs más útja a dolgozó pa­rasztság felszabadulásának a kisparcellák rabságából, ez az egyetlen útja a parasztság boldo­gulásának, szebb életük megte­remtésének. Erre az útra vezeti a dolgozó parasztság milliós töme­geit a munkásosztály, amely elő­ször a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban rázta le végleg a kizsákmányolok igáját nemcsak saját, hanem minden dolgozó osz­tály nyakáról. Ezen az úton veze­ti pártunk a magyar munkásosz- osztály hű szövetségesét, a dolgo­zó parasztságot, s a termelőszö­vetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok százezrei tanúskodhat­nak már amellett, hogy valóban ez az igazi út. Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége a parasztság számára abban van; megmutatta elsősorban min­den dolgozó parasztnak, hogy csak a munkásosztályt követve, a tapasztaltabb, forradalmibb, szer­vezettebb szövetséges vezetését el- i fogadva érheti el célját, a boldo­gabb életet. Csak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom óta be­szélhetünk tartós és megbontha­tatlan munkás-paraszt szövetség­ről, amely fennáll és fennmarad mindäädigf amíg a két osztály szövetsége a társadalom fejlődé­se magasabb ‘fokán, az osztályok egyesüléséhez és egyenlővé válá­sához n,em vezet. Az október 7-én megtartott ta­nácsülésén Ozváry Tibor elnökhe­lyettes számolt be az őszi mező­gazdasági munkáról. A városi ta­nács tagjai az első napirenddel kapcsolatos beszámoló után a mű­velődésügyi állandó bizottság je­lentését hallgatták meg, melyet Matvon András terjesztett a ta­nács elé. A beszámoló részletesen foglal­kozott a pedagógusok helyzetével, és kitűnt belőle, hogy a párt ér­telmiségi politikája helyesnek bi­zonyult és már eddig is jelentős eredményeket hozott. Az ellenfor­radalom után érezhető bizonyta­lanság és nyugtalanság megszűnt. Az elmúlt hónapok tapasztalata meggyőzte a nevelőket arról, hogy a párt és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány nagyrabecsüli munkájukat és őszintén bízik ben­nük. Helyesen cselekedett a párt amikor élesen fellépett az egész értelmiséget ellenforradalmámak tekintő, — lényegében szektás po­litika ellen. A beszámoló a párt politikájából adódó olyan felada­tokra hívta fel a tanács figyelmét, melyek végrehajtása a nevelő munka fokozottabb megbecsülését jelenti. Jelenleg Békéscsabán har­minc nevelő nem rendelkezik meg­felelő lakással. Például Sípos Bé­la egy idős asszonnyal kénytelen együtt lakni egy albérleti szobá­ban. Tóth Lászlóné, szintén albér­leti szabóban lakik íépével j j^-, torozott szobáért háromszáz fo­rintot fizet. Héesel Ilonaegyjötta-j gú családdal lakik együtt albérlet­ben. Mayer Andrásné egészségte­len, földes szobában lakik. Gyer­meket vár. Nemrégen TBC fertő» zése volt. Ilyen körülmények kő­sóit nehés a pedagó­gusnak dolgozni, családot alapítani. Nem sokkal kisebb feladatokról volt szó a beszámoló többi részé­ben sem. Óvodák bővitése, építé­se, felszerelések pótlása, iskolák építése és egészségi berendezé­seinek feljavítása mind nagy anya­gi befektetéseket követel a tanács­tól. önkéntelenül felvetődik a kérdés, van-e fedezet, van-e miből beruházni? Fan-e lehetőség újabb lakások gyors építésére ? Bizony ezekre az égető kérdések­re nem a legmegnyugtatóbb jelen­leg a válasz. Ha az utóbbi években gazdasági vesztes6égei:nket mér­legeljük, nem is csodálkozhatunk ezen. Árvíz, földrengés, az ellen- forradalom vandál pusztításai, mind, mind nagy anyagi vesztesé­get jelent az országnak. Sok ház pusztult el, vált lakhatatlanná. Az új építkezések nem elégítik ki a növekvő igényeket. Hazánk a la­kásproblémában nemzetközi vi­szonylatban így is közepes helyen van. A megoldás csak egy lehet: összefogni a társadalom erejét és nekifeszülni az építő munkának. Takarékosság minden vonalon, ol­csóbb, jobb és több termék előállí­tása piind a mezőgazdaságban, mind az iparban. A városi tanács elismerte egyes pedagógusok rossz lakásviszonyát és megtárgyalta miben segítheti a nevelőket. Az aránylag kisebb, de az adott terület lakosságának mégis fontos kéréseket, a tanács már könnyebben tudja teljesíteni. Ilyen kérelme volt többek között Kulich Gyuláné elvtáxsnönek, aki a Lenin utcai lakosokat képvisel­ve elmondotta, hogy az említett utcában szükséges az utak megja­vítása. Kulich Gyuláné elvtársnő szíwel-lélekkel beszélt a Lenin ut­cai lakosok érdekében, mintegy éreztetve, hogy a többi nagy prob­lémákhoz viszonyítva ez a látszó­lag Irffcebb kérés megoldása, na­gyon fontos az ottani lakosok szá­mára. Ügy beszélt, mintha ő maga járna nap, mint nap azon az u- takon, melyek már elhasználódtak. Igen így beszél a nép igazi képvi­selője, minden cifrázás, általános szónoklás nélkül, egyszerűen, sze­rényen, de mégis keményen és rá­mutatva a megoldás útjára is, mert azt is elmondotta hogyan látja a kérdés megoldásának módját. ♦ Jó érzés volt tapasztalni, hogy valamennyi tanácstag a tanácsko­zásnak ezt a helyes módját válasz­totta. A kihágásokkal és a bűntényekkel kapcsola­tosan a tanács tagjai pontosan vázolták a helyzetet és megjelölték a feladatokat. Spe­kulációs tevékenység folyik a pia­cokon — mondották. Olyan egyé­nek, akik soha nem voltak terme­lők, földjük sincs, felvásárolják a kukoricát, és megörülve, 'mint dá- rát adják tovább nagy haszon­nal. Ezzel megkárosítják a mun­kásokat. Hazug, kitalált rémhíre­ket terjesztenek („drágaság lesz" stb.), mellyel az árakat kívánják felhajtani. A lakosság és a rend­őrség nagyobb éberségére van szükség. A spekulációs kedvet szí­mondották többen. Elhatározták, hogy feladatuknak tekintik a lakosság felvilágosítá­sát ezekkel a kérdésekkel kapcso­latosan is. A tanács tagjai helye­selték a végrehajtó bizottság ter­vét, mely szerint a rendőrséggel közösen kidolgoznak egy intézke­dési tervet Békéscsaba közrendjé­nek lényeges javítására. A hozzászólások után a városi tanács zárt ülésen tárgyalta az ide­iglenes bizottság jelentését, ime- lyet Nagy János, a bizottság elnö­ke terjesztett be. A tanácskozás eredmé­nyes munkát végzett A tanácskozás tagjai visszatértek választó körzeteikbe, hogy tájé­koztassák választóikat és az új feladatokra mozgósítsanak. Érthe­tetlen, hogy ilyen fontos, az egész város életére kiható tanácskozá­son a tanács egyes tagjai indoko­latlanul nem jelentek meg. Erről az ülésről huszonhat tanác-tag hi­ányzott. Hogyan számolnak be vá­lasztóiknak ezek az elvtársak? És mit szólnak majd a választók, ha látják, hogy akiben megbíztak nem tesz eleget a kötelezettségé­nek? A tanácsülés egyöntetűen elítél­te azokat, akik tanácstaghoz mél­tatlan módon, önhibájukból nem jelentek meg. A Békéscsabai Vá­rosi Tanács eredményes munkája azt bizonyítja, hogy a tanácstagok többsége szíwel-lélekkel teljesíti feladatát. Boda Zoltán fii újság A NAGYVILÁGBAN ? Q Gromikó nyilatkozata|iz AI Gumhurijának A. Gromikó szovjet külügyminiszter az A1 Gumhurija című fél- hivatalos egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában megerősítette: a Szovjetunió helyesli, hogy Szíria és az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat folytasson a két ország vitás kérdéseinek rendezé­sére, „A Szovjetunió nem akarja, hogy bármilyen ellenségeskedés is támadjon az arab államok és a nyugati hatalmak között — han­goztatta Gromikó —, mert a világbékét csak akkor lehet megőriz­ni, ha minden ország, különbség nélkül, jóviszonyt tart fei» egy­mással,” (MTI) Mielőbb tárgyalja az ENSZ a török-szíriai kérdést Khalil Kellasz ideiglenes damaszkuszi külügyminiszter kedden közölte a sajtóval: „A szíriai kormány arra utasította Szalah Bit­tar külügyminisztert, az ENSZ küldöttségének vezetőjét, hogy a vi­lágszervezetben vesse fel a török—szíriai határincidensék és a ha­táron fennálló helyzet kérdését.’* „A szíriai határon török csapatokat vontak öísze — folytatta Kellasz — ezenkívül török járőrök különböző alkalmakkor tüzet nyitották szíriai polgárokra s ugyanakkor török repülőgépek több­ször is elszálltak Szíria területe felett.” (MTI) Követeljük a hungarista szerveset betiltását A bécsi Ungarischer Pressedienst közlése alapján ismertté vált az osztrák kormánynak átnyújtott magyar jegyzék, amely követeli az Ausztriában rrMködő hungarista szervezetek betil­tását. A Kommunista Volksstimme kedden bő sajtókivonat­ban ismertette a magyar jegyzéket. Az Arbeiterzeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi lapja a jegyzékkel kapcso­latban azt állította, hogy az osztrák belügyminisztérium a ma­gyar kormány figyelmeztetése nélkül is megakadályozza az emigráns csoportok politikai tevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents