Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

1951. október 19, Mfltórtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A jövőévi kenyér harcosai... J Vetnek... ezt látja az ember, a- ftiikor az ÖRKI rózsási üzemegy­ség területére bekukkant, már a kövasútról. Nagy munkakedv van Itt a hajdani Horváth-puszta föld­jein. Az őszi, kissé szürke napsü­tésben a feketén csillogó földeken egész gópkomplexumot lát az em­ber. Mindenki siet, szinte úgy vél­heti ezt a sietést a külső szemlélő, mint ha hajtaná valami az embere­ket. Persze, hogy hajtja... Minden­ki a jövőévi kenyérre gondol. Ezt az „igent” az is bizonyítja, hogy még a munka lejárta után is dolgoznak Késő este találkoztam Zuba György traktorossal, nagy igyeke­zettel, nagy sebbel-lobbal hajolt Eetora kormányára — hengere- rezett. Nem látszik idősnek, de arcára tapadt por mégis öregít!. — Ilyen későn elvtárs — kérde­zem a fordulónál, miközben egy kicsit lelassított. — Igen, — mondja e szót egy­szerűen. Utána megáll gépével. — Mit vetnek ide? Már vetettünk őszi takarmánykeveréket így szoktam mindig, amikor már nem látok vetni — hengerezek. Sietnünk kell, mert ha jön az <*ső itt Horváth-pusztán az úristen sem veti el a búzát. Megaztán mondjuk meg őszintén — ha dol­gozunk, keresünk. A szájtáti em­bernek csak aprópénz a fizetése. — Mennyit keres? — Amennyit dolgozom. — Nem egyformán. Átlagosan 1700—1900 forintot. De a '’nyáron volt olyan hónap, amikor megvolt a 2300—2500 forint is. Az idén 250 kát. holdat el kell vetnem búzából, hozzáfogtunk idejében és remélem meg is lesz. — Még ma ezt a jó nagy darabot íe kell hengereznem, mert reggel jön a vetés, — nincs mese, csinál­ni kell, s közben megindul gépé­vel az éjszakába, lassan elhalvái nvodott a gép Világítása, belebur-t kolódzott a portengerbe. Másnap reggel kiváncsi voltam, vajon mikor kezdenek. Kíváncsi­ságomat az is fokozta, mivel meg­tudtam, hogy Zuba György 11 óra körül feküdt le. Vajon kezd-e ide­jében? — ilyen gondolatokkal ve­sződtem, miközben meglátogattam Gál József üzemegységvezetővel esti ismerősömet. Zuba Györgyöt, aki már túl volt néhány fordulón. — Fordultam már egy párat — mondja szerényen, miközben nézegeti kezét, fekete ujjait, me­Nyole hónap alatt. 648000 forint nyereség u Mezőberényi Gépállomáson A Mezőberényi Gépállomás dolgozói gondosan kijavított gé­pekkel kezdtek minden mezőgaz­dasági munkát. A traktorosok az előző évinél jobb minőségű szán­tással és egyéb talajmunkával nyerték meg a termelőszövetke­zetek és egyéniek tetszését. A jól szervezett munka meghozta a gyümölcsét: az utolsó nyolc hó­nap gazdasági mérlegét 648 009 forint tiszta nyereséggel zárták, aminek csaknem felét lelkiisme­retes és gyors cséplési munkával szerezték. lyet bizony a sok olaj, • a szerelés cserepesre szárított. — De ha tudtam volna, hogy még itt marad az elvtárs, csak meghívtam volna a kezdéshez jő koránra. Haladó« ez a munka, de mégis nagyon kell vigyázni, hogy jó le­gyen a csatlakozó, sor, mert ha nem — hiba lesz. No meg aztán én fo­gom ezt aratni a jövő nyáron és nekem is érdekem, hogy mennyit takarítok be — mondja fontosko-j dóan, most már szinte belemele­gedve a beszélgetésbe. Nem szabad hibának lenni, mi­kor ilyen jó munkagépkezelőnk van — mutat rá egy bozontos haji'» fiúra, aki éppen a vetőgép mellett szorgoskodott. A fiú igen fiatalnak látszott. Nem tévedtem. Mindössze tizenkilenc éves, So- czó Vendel a neve. 1953-ban jött a gazdasághoz, még egész kis lurkó volt, de más akkor is becsületes munkás. A vetéseknél három év óta ő a „faros", de szereti is nagyon ezt a férfias beosztást. Mondták is neki az idő­sek, amikor be-beálltak egy-egy táblába: — No, Vendel, oszt jó legyen, ment ha nem, hátra kötjük a sar­kad. Meg is fogadta a figyelmezte­tést. Rövid ideig foglaltuk le ő- ket, egy kézfogás volt a búcsúzó. — ami úgy éreztem mindent ki­fejezett. Lassan megindult a trak­tor, s amint megrántotta a gépet, a csoroszlyák nyílásán látni lehe-1 tett a szép. acélos barna búzát, a- mint befogadta keblébe a talaj. Nem lehet azt leírni, mit érez ilyenkor az ember, csak annyit: ők is a jövő évi kenyér harcsásai. A »ok parasztemberrel együtt azt akarják, hogy jövőre még nagyobb kenyér kerüljön minden ember asztalára. Szín Béla A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAINAK Textilkészítés infravörös sugarakkal A moszkvai Szverdlov-gyár mé rnökei új, infravörös sugárral történő textil-kikészítő módszert dolgoztak ki. A világos színű szövet egy speciális kereten lassan halad előre. Amint a szövet a keret közepéig ér, máris eljut az infravörös sugár hatókörébe. Az infravörös sugarak hatására az oldat, amellyel a szövetet elő­zetesen impregnálták, behatol az elemi szálakba. Az ilyen kiké­szítés után a műselyem új tulajdonságokat kap: nem gyúródik 'és mosáskor nem ugrik össze. Automatikus aszfaltozógép Csehszlovákiában tökéletesített aszfaltozógéppel építenek gyorsan, egyenletes aszfalt utat. Á gép előkészíti, elteríti és tökéletesen elsimítja az aszfal tot. Kezelését egyetlen ember látja el. ÍJjlipnstt bolgár motorkerékpár Bulgáriában a Mezőgazdasági Gépgyár munkásai VMZ-M-250 típusú motorkerékpárt szerkesztettek, amelynek első példánya mór elkészült. Az újtípusú motorkerékpár előnye a nagy sebesség, és a minimális benzinfogyasztás. Az üzem még ez év végéig 300 darab ilyen motorkerékpárt és 12 ezer darab „Balkán” típusú ke­rékpárt fog gyártani. A motorkerékpár és a kerékpáralkatrészek előállításához szük­séges gépeket a népi demokratikus országok szállították. Az üzem­ben egy új részleg épül, a kerék párgyártás számára. A motorokat a szófiai 12. számú üzem készíti. Napi 180000 izzólámpa A rigai izzólámpagyár a háború utáni második ötéves terv­ben épült. A gyár építésében az egész ország résztvett, sok automata-berendezést a testvéri népi demokratikus országok küldtek. Ma már minden alapv ető műveletet gépesítettek és automatizáltak. A gyár naponta 180 000 izzólámpát készít. Az izzólámpák nemcsak a szovjet városokba és falvakba jutnak el, hanem Kínába, Indiába, Bulgáriába és más országokba is. Mikrus, Medúza és Smyk személygépkocsikat gyártanak Lengyelországban Gyors ütemben fejlődik a lengyel személygépkocsigyártás. Né­hány hónappal ezelőtt indult el próbaútjára a Mikrus és Medúza személygépkocsik prototípusa. Rövidesen megindul sorozatgyártá­suk is. Néhány nappal ezelőtt elindult próbaútjára a Smyk típu­sú, hazai gyártmányú személygépkocsi is. Lényegében a Mikrus és Medúza gépkocsik tökéletesített gyártmányáról van szó. Az újtípusú gépkocsi ára 25 000 zloty. Óránkénti segessége 80 kilo­méter. Rövidesen hozzálátnak az új személygépkocsik sorozat- gyártásához. Kilencszáz szobás közigazgatási palota épül Beigrádban Belgrádban javában épül az ország legnagyobb közigazatási pa­lotája, a szövetségi végrehatjó tanács új épülete. Az ötemeletes épület 80 000 négyzetméter terüle tét foglal el. Mintegy 900 iroda- helyiségben 2000 tisztviselő dolgozik majd. Az épület egyik szár­nyát már a jövő év elején átadják rendeltetésének. üzembe helyezték Románia legkorszerűbb cukorgyárát Craiova közelében üzembe helyezték Románia legkorszerűbb cu­korgyárát. A többi román cukorgyárral ellentétben az új gyárban az egész termelési folyamat gépesített. Az építkezésnél német szakemberek segédkeztek, a gépek egy részét az NDK szállította. A gyár 25—30 vagon cukrot gyárt majd naponta. Világszenzáció lett a szovjet mesterséges hold Jelentések, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok a holdbébiről (Folytatás az 1. oldalról.) meg az égbolton — szabad szem­mel figyelve — mint nyolc egy­más mellé rakott tolihold átmé­rő. Ilyen gyors mozgás mellett a vaktában való keresés remény­telen. '>& Még a pontos adat birtokában is, mintegy húsz távcsövet kell majd ráálltam az égboltnak megadott: helyéire és a húsz távcső közül csak egy észleli majd az átvonu­lást. Akinek mégis szeren­cséje volt Az amerikai sajtóban hatalmas szenzációként hatott az a hír, hogy dr. Gordon Little, az alasz­kai egyetemi geofizikai megfigye­lő állomás kutatója vasárnap, greenwichi idő szerbit 14 óra 01 perctől 14 óra 06 percig látta a hold-bébit. Little és három munkatársa a nyugati hosszúság 150 fokánál a délkört körülbelül 65 fok alatt metsző pályával észlelte a hold- bébit, amely fényes csillagkéní vonult át az égen. Az Associated Press találgat Az Associated Press tudomá­nyos munkatársa is foglalkozik a mesterséges holddal. Blangon ra- vov professzor a szovjet rakéta- technika egyik úttörőjének new-, yorki televíziós nyilatkozatával kapcsolatban megemlíti, bogy a hold-bébi körülbelül egy hónapig maradhat a világűrben, bár ezek a számítások nem egészen ponto­sak. A lap közzéteszi néhány ameri­kai tudós nyilatkozatát is, akik­nek az a véleményük, hogy a szovjet mesterséges hold esetleg több éven át is keringhet a föld körül. A legfrissebb moszkvai telefon« jelentés szerint a hold-bébi eddig több mint 1 millió 400 ezer ki­lométert tett meg a világűrben, vagyis közel négyszeresét annak a távolságnak, amely elválasztja a Földet és a Holdat. Jelentés ér4 kezett arról is, hogy a szovjet tu­dósok legközelebbi terveiben sor kerül újabb mesterséges hol­dak elkészítésére és kilövésére is, sőt az Izvesztia vezércikke szerint a szovjet tudósok máris hatalmas munkát végeznek, hogy megoldják egy olyan löve­dék problémáit is, amely elre­pül a holdba, körülrepüli és automatikus megfi­gyeléseket végez természetes boly­gónknak arról az arcáról is, ame­lyet soha nem fordít a föld felé. Ennek a holdrakétának azután vissza kell majd térnie a földre. Az amerikai „Van- guard"-rakéta csődje Szintén az AP hirügynökség je­lenti, hogy összehasonlítva a szov­jet hold-bébit és az amerikai Van- guardot, az amerikai mesterséges hold kilövésére szolgáló rakétát, — lényeges különbségek mutatkoz­nak. Ha Amerika ugyanolyan nagy mesterséges holdat akarna kilőni, mint az oroszok, nyolcszor olyan súlyos rakétára lenne szüksége, mint a Vanguard. Az AP közli, hogy a Vanguard-raktéta alig felét -"képes ■megtenni annak a sebes­ségnek, amely a szovjet típusú mesterséges hold keringéséhez szükséges. A szovjet hold-bébi tehát visz- szavonhatatlanul világszenzációvá lett, és lázban tartja nemcsak á ’tudományos világot, hanem az e* gész emberiséget. A szerződésen növények 1958. évi átvételi ára és feltételei A földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők által az 1951 —58. gazdasági évben szerződéses alapon termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árát. Az új árak az eddiginél jobban fi­gyelembe veszik a minőségi követelményeket. A minőségi termelés­re való törekvést elősegíti a természetbeni és egyéb juttatások, vala­mint a jutalmak rendszere is. Azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szakcso­portok, amelyek egy tételben jó minőségben és nagy mennyiségben adják át a termelt magvakat és növényeket, nagyüzemi felárat kap­nak. Ha például egy termelőszövetkezet, amely 500 hold szántóte­rülettel rendelkezik, ezer mázsa cukorrépát ad át, mázsánként há­rom forint felárat kap. Fűszerpaprikánál 200 mázsán túl, mázsán­ként 15 forint a felár. (MTI) Másfél millió csemetét és tízezer suhángot ültettek el Békés megyében az erdőn kívüli fásítók A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság csemetekertjeiben egy hét múlva megkezdik a nagy gonddal nevelt parányi fácskák kiemelését, amit új erdők telepí­tésére és erdőn kívüli fásításra hasznosítanak az alföldi síkság lakói. Az őszi és tavaszi fásítási idényben a Körösök ártereiben legelővédö erdősávokban, árok­partokon és dűlőutak mentén összárén egymillió 543 000 facse­metét és száztízezer suhángot ül­tetnek el Békés megyében az er­dőn kívüli fásítók. Csupán a ter­melőszövetkezeti tagok a központ fásítására és Bülöutak szegélyezé­sére 160 000 — döntően akác és nyárfa — csemetét, valamint húsz­ezer suhángot «-oVnak földbe. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents