Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-09 / 236. szám
Válás proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. OKTÓBER 9., SZERDA Ara 50 fillér H. ÉVFOLYAM, 838. SZÁM Hol szerveznek ^ ezüstkalászos tanfolyamokat £ A* ősszel az ország számos helyén indul a kétéves ezüstkalászos tanfolyam első évfolyama. Az új ezüstkalászos tanfolyamokat a — földművelésügyi miniszter legutóbb kiadott utasítása értelmében — elsősorban olyan községekben szervezik, ahol termelőszövetkezet működik. Ha elegendő termelőszövetkezeti tag jelentkezik, a tanfolyamot lehetőleg a termelőszövetkezetben kell megtartani. Így az ezüstkalászos tanfolyamok is segítséget nyújtanak majd a termelőszövetkezetek megszilárdításához és a korszerű, jövedelmező gazdálkodás megvalósításához. Term ’szelesen valamennyi tanfolyam.a egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is felvehetők. Megyénként legalább két tanfolyamot, állami gazdaságban szerveznek. Ezenkívül az állami gazdaságok saját költségű tanfolyamot 640 mázsa termést adott egy Md íjfajta silókukorica Szarvasa« Kovács Gáborné, a Szarvasi Öntözési és Rizstermelési Kutató intézet tudományos munkatársa három éve kísérletez egy új fajta sllókukorcia nemesítésével, ami évről évre meglepően magas terméseredményeket hoz. Az egyes számú hybrid és az N/siló kukorica keresztezéséből származó utód magját 10-szer 33 centis sortávolságra vetették és öntözéses módszerrel művelték. A gondos növényápolás után egy holdról tavaly 611, az idén pedig 619 n”"“* termést — szárt és csöveket vegyesen — silóztak be. Az új silókukorica nagy érdeme, hogy a szár magassága átlag ©lérte a 310 centit s a szinte egymást érő sűrű levelek még a kukorica viaszérése idején is — amikor megkezdték a silózást — haragos Zöld volt. Nem volt ritka az olyan szár, amelyik hat-nyolc csövet hajtott. így nemcsak nagytömegű alapanyagot ad a lédús takarmányhoz, hanem igen Jó tápértékét is. Szarvason, — ugyancsak öntözéses módszerrel — tavasszal huszonöt holdon vetnek nagy reményekkel kecsegtető, új silókukovi- caíajtóból, amiből megfigyelés céljára több fajtakísérleti állomásom is vetnek jövőre. Zárszámadás előtt J AZ EmRŐM BÉKE TSZ BE\ y*Nl:tóbar^31-án új gazdBtaSi év kezdődik. Addig is sóik a munka, elintézésre váró pár aa endrődi 1300 holdas Béket2*z-ben. A tagok kora reggeltől-fftso ästig a határban dolgoznak: trágyát hordanak, rizst aratnak és csépelnek, vetőmagot csáváznak, vetnek, műtrágyát szórnak, a maglucemát csépelik, a napraforgómagot szállítják, kukoricát törnek, azedig a répát, rendezik a dohányt és még fű tudja hányféle munkát végeznek. fi szerződésre termelt növé- nyakét még zárszámadás e- Lött — a dohány kivételével — mind ét akarják adni a termeltető vállalatoknak, hogy ezzel is az agy munkaegységre jutó jövedét-i met növeljék. Minden forintot meg akarnak fogni, hogy a tagságot a tervezett munkaegység rásoase- désnek megfelelőéin kielégítsék. A szükséglhten felüli termékeket mind értékesítik, mart ebben a? évben jelentős károkat szenvedték. Az árterületein 139 hold vetésüket kipusztította a víz. A Körös kétszer is „kiwrágzott1’. Ez 13 vagon terménnyel rövidítette meg a tagságot, 10 hold franeiaperje terméséből 70 ezer forint bevételi terveztek. Ebből nem lett semmi, mert a Bajcsy csoport újjá alakult, s tőlük a magíütelepet visszavették. A gyümölcsösük sem jövedelmezett annyit, mint tervezték, mert virágzáskor hűvös idő járt, s a virág nem kötött. Harminc hold vörösherét az árterületen kipusztított a víz. Ez 60 ezer forint veszteséget okozott. 'Edzőket a dolgokat nehéz lesz a tagsággal megértetni, mert R- idenki szorgalmasan dolgozott és mégis sok a kár. A betervezettnél valamivel kevesebb lesz az egy munkaegységre jutó részesedés — állítják a szövetkezet tagjai. T7at a szövetkezetei nem a rá- -*“J fizetéses gazdálkodás, hanem a szorgalmas tagság és a jövedelmezőségire való célratörés jellemzi. A mezőgazdasági termelésben ebben az évben nemcsak ő!a szenvedtek kárt, hanem az egyéniek is. A közös gazdaság azonban jobban kibírja, a tagság nem veszi anyagilag úgy észre a természeti csapásaik okozta terméskiesést, mint az egyéniek, fia a Béke Tsz tagsága leül ** és számol: hogyan kezd téli az évet, mennyi adósságuk volt, ebből mennyit fizettek ki, mibő’ mennyit téFmeHek, | hogyan fejlesztették a közös g^zda,ságot az állam nyújtotta kedvező pénzügyi lehetőségeket hogyan használták ki, milyen jövedelmi forrásokkal rendelkeztek és rendelkeznek, akkor a számadás egyenlege a közös javára billen. Ez az, ami erőt és lendületet ad a tagságnak, mert hiszen ebben az évben csak terményből pénzeltek, a közös jószágból nem volt bevételük. Hat- venhárom hízósertésüket csak januáriján adják el, a bevételt így a jövő gazdasági év javára írják, de ugyanezt mondhatjuk arról a kétszázötven süldőről is, melyet majd 1958-ban értékesítenek. A szövetkezet tagjai a következő évben nemcsak a sertéstenyésztésből jutnak nagyobb jövedelemhez, hanem a szarvasmanhaállo- mány termékeiből is. Tízekből az adatokból láthatjuk, hogy nincs szükség a tagok nadrágszíjának szűkebbre- vételére, habár a tagok egy része ezt állítja. A hátralévő időben aa őszi munkák gyors elvégzésével a zárszámadás előkészítésével £\ munkaegységrészasedósre jutó jövedelemből a tagok nadrágszája nem szűkülni, hanem bővülni fcg mert a szövetkezet október 31-én anyagilag erősebb lesz, mint volt a máit év azonos időszakában. r---------------------Mai számunkból Jelek a vüágHrliöl is indíthatnak. A KISZ Országos Szervező Bizottsága kezdeményezésére — a Hazafias Népfront segítségévei — a paraszt fiatalság tömeges szakmai képzésének elősegítésére a most kezdődő tanévben kísérletként országosan mintegy öt ven tanfolyam „Paraszt fiatalok téli gazdasági tanfolyamként'' működik majd. Ezeket a tanfolyamokat a mezőgazdasági osztállyal egyetértésben a megyei KlSZ-bizottság szervezi, tantervűket a KISZ Országos Bizottsága készíti el. A tanterv felöleli az ezüstkalászos tanfolyamok teljes anyagát, s így az itt végzők is megkapják az. ezüstkalászos bizonyítványt és jelvényt. (MTI) A Legfelső Bíróság állásfoglalása A gyakorlatban többször előíor1 tekintélyféltfik Eddig kél és félezer iistd cukorrépára kittének szerzidést Gyulán, a Vízgépész®» Vállalat központjában jól sikerült bemutatót rendeztek kedden, melyre a hortobágyi és szegedi halgazdaságból, vízügyi igazgatóságoktól és öntözéses gazdálkodássál foglalkozó mezőgazdasági szektorokból érkeztek szakemberek, összesen több, mint kétszázan, A vendégek elmondották: igen hasznos volt ez a bemutató, mert jórészük azt sem tudta, hogy milyen vízgépészeti felszerelések kédúit, hogy személyi tulajdonban lévő lakásoknál a bérbeadó a lakás bérletét nem a maga teljességében mondta fel: — megfelelő cserelakás egyidejű felajánlásá- val —. hanem kérte, kötelezzék szülnek Gyulán. A korszerűen berendezett, tágas műhelyben órák hosszat nézegették a munkát s elégedetten nyilatkoztak az új gépekről és a javításokról egyaránt. Bemutatásra kerültek a vállalat műhelyében készült zsitipkapuk, ladikok. szivattyúk, vedersoros úszókotrók, és egyéb vízügyi felszerelések, amit az érdekelt vál- l tálatok bármikor megrendelhetnek Gyulán. Délután a érdekes bemutatót a gyulai üzemek dolgozói csoportosan keresték fel. a bérlőt arra, hogy a lakás egy részét bocsássa rendelkezésére. Az ilyen kérelmeket — kereseteket — a tulajdonosok arra ala-. pozták, hogy a lakás olyan terjedelmű, amely a bérlő indokolt lakásszükségletét meghaladja. Például a bérlő a feleségével és egy gyermekével három lakószobából álló lakásban lakik, így ha állami tulajdonban lévő házban kaphatna lakást, csak két szobára álltig fenn indokolt lakásszükséglete. Ezzel kapcsolatban a Legfelső Bíróság elvi állásfoglalása a következő: a személyi tulajdonban lévő lakóház (öröklakás) tulajdonosa a lakás bérlőjével szemben nem léphet fel igénnyel azon az alapon, hogy a lakás terjedelme a bérlő tényleg indokolt lakásszükségletét meghaladja, s ezért a meghaladó részt bocsássa birtokába. Ez vonatkozik mind a la-, náesi rendelkezésű, mind a sza-, bad rendelkezésű lakásokra. (MTI) V. i AZ ŐSZI MUNKÁKRÓL A kedvező időt kihasználva, szorgalmáról jól ismert dolgozó parasztságunk megyeszert- gyors ütemben végzi a betakarítást. A rizsnek mintegy 85 százalékát learatták és kb. 60 százaléka más- zsákba került. Le van szedve 11 000 holdról a napraforgó s góléba, padlásra került már az összkuko- rioatermésneh csaknem fele. A learatott földterületeken gyors ütemű a magágykészítés és a vetés. Eddig mintegy 70 000 holdon végezték el megyénkben a velőszántást s 2758 holdon földbe került az őszi takarmánykeverék, be van vetve több, mint 12 000 hold őszi árpával, 9300 hold pedig búzával. Két mezőberényi tsz a Petőfi és a Dolgozók már végeztek a búzavetéssel. Amint a főagronómusi jelentésekből kitűnik, a termelőszövetkezetek sokkal jobban törekszenek a korai búzavetésre, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az orosházi járásban lévő tsz-ek több mint 500 holdba vetettek búzát, az egyéniek viszont még egy holdba sem. Ugyanakkor az orosházi járás dolgozó parasztjai 7137 holdba már elvetették az őszi árpát. A sarkadi járásban vontatottan halad az árpavetés, a tsz-ek és tszcs-k 320, az egyéniek pedig 259 holdba vetettek árpát. Ebben a jártban a tsz-ek 115 holdba, az egyéniek pedig 36 holdba vetettek búzát. A gépállomások igazgatóságának főagronómusa arról tájékoztatott bennünket, hogy szeptemberben átlagosan 200 erőgép állt a megyében munkaterület hiány miatt, de még most sincs mindegyik gépállomásnak elegendő munkaterülete. Amint mondják azért, mert a dolgozó parasztok nem igénylik a gépi munkát, drágálják a szántási díjat. Kétségkívül vannak dolgozó parasztok, akik inkább lófogattal végzik a szántást s olyanok is vannak, akik kézi rostával tisztogatják a vetőmagot, pedig a gépállomás szelektorja olcsón és gyorsan elvégezné. A fő hiba, nem az, hogy a dolgozó parasztok drágálják a gépi munka dijat, hanem az, hogy a gépállomások többsége azt várja, hogy majd a földművesszövetkezet megköti a szántási szerződést. Eddig legalább is várták ahelyett, hogy ők is szerződtettek volna. Ezzel is magyarázható, hogy a megyében főként csak a termelőszövetkezetekben halad kielégítően a vető- és mélyszántás. A szarvasi, járásban a mélyszántás egyharmada. a vetőszántásnak egynegyede megvan. Igaz, hogy a most ősszel bevetésre kerülő földek nagyrészéről még nem törték le a kukoricát és nem hordták le a szárat. A vetésterület 41 százalékáról azonban már letörték a kukoricát és végeztetnék a vetőszántást, de a szarvasi gépállomás csak mélyszántást akar végezni a dolgozó parasztoknak, mert a sekélyszántásért holdamként csak 140 forintot, a mélyszántásért pedig 189 forintot kap. A Szarvasi Gépállomásnak is figyelembe kell vennie, hogy a jövedelmezőséget még sem állíthatja előtérbe ai őszi szántás-vetés, a jövő évi kenyér rovására. Dupsi Károly Zsílípkapuk, iszékoirészívaf,yik
