Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-31 / 255. szám

ÍÖS':. október 31., csütörtök Bf. KÉS MEGYEI NÉ PC JS AG A nagyszénást termelőszövetkezetek és az egyéniek A nagysaóoási tanácson sok jót hallottunk a termelőszövetkezeti tagok gazdálkodáséról és helytál­lásáról. Amikor azonban az egyé­niekhez való viszony került szóba, bírálatra fordult a tanács vezetői­nek a szava. „A mi szövetkeze­tünkben a tagság olyan keményen védi a közöst, hogy ember legyen a talpán, aki bejuthat közéjük, — mondja a tanács titkára, és bólint rá az elnök. Pedig sokan jelent­keztek, vagy jelentkeznének — fűzik tovább a gondolatot — volt tagok és új belépők is.” A felvétel azonban nagyon szi­gorú. A' közgyűlésen csak úgy pat­tognak a kérdések: „Mit csinált az ellenforradalom alatt?” „Miért a- kar visszalépni?" „Mennyi földje van?" és így-tovább a tagság ala­posan megnézi kiket vesz maga közé. Ezt nagyon jói csinálják, hi­szen senki nem kívánhatja, hogy mérges kígyót melengessenek a keblükön. De nem is itt van a hi­ba, inkább ott, hogy a hangulat­ból a kívülálló úgy érzi; a szigo­rúság mögött bizalmatlanság hú­zódik meg. És ebben van is valami igazság, mert a „Jól megnézzük kit veszünk fel!” „Nem udvarolunk senkinek!" „Ha kiléptél, próbál­kozz magad” — jelszavak a szö­vetkezeteinknél gyakorlatilag azt Jelentik, hogy nem hívják az egyé­neket a termelőszövetkezetbe, ha­dern csak várják őket és ha je­lentkeznek, akkor „válogatnak” közöttük. A földnélkülieket sem veszik fel szívesen. Ezt mondják a tanács vezetői: Nézzük mit mondanak a. termelőszövetkezetiek ? A Dózsa Tsz felé nemrégen é- pített nyílegyenes kövesút vezet. A gazdasági épületek közé érve az udvaron szerteheverésző esőverte gépieszközöket látni. önkéntele­nül is eszébe jut az embernek, hogy a hajdani uraság nem enged­te volna így herdálni a vagyonát. Pedig úgy hallottam, hogy a Dó­zsából már zártak ki valakit, mert opt a a közöst. Ügy látszik azon- an, még nem szervezték meg minden tekintetben a termelőszö­vetkezeti tulajdon védelmét. Bent a szövetkezet irodájában éppen falatozás közben találtam Osgyán Jánost a pártalapszervezet vezetőségi tagját. Hamarosan pe­dig megszaporodtunk az ebérde ér­kezőkkel. Elmondottam, hogy a ta­nácson sok jót hallottam a ter­melőszövetkezetről, tudom, hogy jobban gazdálkodnak, mint az gyéniek. Viszont a termelőszövet­kezetiek és az egyéniek kapcso­latáról már kevésbé jó hírek van­nak. Mintha bezárt kapu mögül kémlelő nyíláson vizsgálnák a je­lentkezőket, így hírlik. És elmon­dottam részleteesen amit hallót- tam. Egy kicsit bosszankodtak, egy ki­csit csodálkoztak, majd elmondot­ták, hogy ebben a hónapban a ter­melőszövetkezetbe visszavételét kérte Tóth Mihály és Sárközi Mi­hály, mindketten hat holdas gaz­dák. Azután jelentkezett egy ál­lattenyésztő, aki azelőtt állami gazdaságban dolgozott Sáfrány György pedig a „Kossuth"-ból a- kar átjönni. Az orosházi Petőfiből egyik tehenész kéri felvételét, és vannak még néhányan, akik főid­del, vagy anélkül akarnak belépni • szövetkezetbe. A közgyűlés mán három jelentkezőt felvett, közöt­tük földnélkülit is. — A földnélkülit is felveszik? — kérdeztem közbe. — Fel hát — mondották egy­szerre többen is, csak éppen föld­del szíveseHV'n.n. mert annak eile-1 nére, hogy most vettünk át száz­hatvan katasztert az állami tarta­lékból, még mindig kevés. Osgyán elvtárs egy példát mon­dott el. Van olyan jelentkező, aki­nek voh földje, de eladta. Az ilyen gazdát a közgyűlés a mintea lap­szabály értelmében csak akkor ve­szi fiel, ha a föld árát befizeti a szövetkezetnek. No és az ellenforradalom nyomására kilépettek nem vágynak vissza? — kérdeztem. Vágynak bizony a- zok közül többen is, most is jelent­keztek néhányan, de mi megnéz­zük kit veszünk vissza — adja a választ egy energikus megjelenésű KISZ-jelvényes fiatal és folytatja: aki a kilépés mellett még hőzön- gött is, csak bűnhődjön egy-kél évet, egyedül. Ez igen, gondoltam magamban tehát ott tartunk, hogy a szocialista nagyüzem eszméjében és előnyében meggyőződött szövet­kezeti tagok büntetésnek vélik az egyéni gazdálkodásra való vissza­térést. Ez jó, nagyon jó, de a baj ott van, hogy Nagyszénás község földterületének még nyolcvanhá­rom százalékán „bűnhődnek” a parasztok a megszokás púpjával a hátukon. S vajon a szövetkezet út­törői meggyőződésükkel hogyan segítik az új útra a régi módon gazdálkodókat? Ügy éreztem, el kell mondanom egy esetet, hogy a Szovjetunióban az egyik kolhoz tagjai, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás fejlesztése érdekében ho­gyan bocsáttattak meg annak a parasztasszonynak, aki őszintén megbánta, hogy felvételi kérelme előtt egy évvel a fenekét mutatta a kolhozgyűlésnek azzal a meg­jegyzéssel, hogy „nesze nektek kolhoz”. A példa me^iallgatása után a Dózsa tagjai elmondották, hogy a megbocsájtással náluk sem lesz baj. Sőt, nemcsak hogy bizalom­mal kitárják a szövetkezetük ka­puit, de hívják is vissza maguk közé a kilépetteket, és minden becsületes szándékú egyéni gazdát. Hogy mégis megírtam, azt csak azért tettem, mert a termelőszö­vetkezetiek részéről történt meg­nyugtatás ellenére sem nyugod­tam meg egészen, s remélem, így vannak ezzel a dologgal a nagyszé­nása termelőszövetkezet kommu­nistái is. Nem mehetünk el a tény mellett szó nélkül, hogy a nagy­szénás! határban, akárhogy néz­zük is, a földnek csak 16 százalé­ka szövetkezeti terület. Elsősor­ban a szövetkezetek kommunistáin és a tagságon múlik^iogy a példa és a baráti segítség erejével ez a szám lényegesen megnövekedjen. Boda Zoltán A holdbébi „apjának” cikke a Pravdában A Pravda keddi száma közli L. I. Szedov akadémikusnak, a hold­bébi „apjának" "Fontos lépés az űrhajózás fejlődésében” című cik­két. A mesterséges hold felbocsátása fontos lépés az emberiség kultúrá­jának fejlődésében — írja cikké­ben Szedov. — Kinyílt a világűrbe vezető ajtó, megkezdődött a koz­mikus repülés korszaka. A szovjet tudósok előadásokat tartottak Barcelónában a mester­séges hold élettartamáról, vizuá­lis megfigyelésének szervezéséről a kozmikus sugárzásnak a mester­séges hold segítségével történő megfigyeléséről és a Holdba tör­ténő repülés problémáiról. Átnyúj­tották a kongresszusnak a szovjet fizika eredményeiről a kozmikus repülés problémáiról szóló kétkö­tetes gyűjteményt is. A kongresz- szus a szövetség egyik hivátaloe nyelvévé tette az orosz nyelvet. — Külföldi kollégáimat igen meglepte a mesterséges hold súlya — írja a továbbiakban Szedov, Az amerikaiak régebben bejelentet­ték, hogy első mesterséges holdjuk körülbelül 10 kg súlyú lesz s a közeljövőben valószínűleg nem tudnak ennél súlyosabbat felbo­csátani. Sokan kérdezték tőlem: nem történt valami hiba a közle­mény fordításában? Talán nem 83,6 kilogramm a mesterséges hold súlya, hanem 8,36 kilogramm? Sokszor megkérdezték tőlem mennyi ideig kering a mesterséges hold a Föld körül, s minden alka­lommal elcsodálkoztak, amikor el- modottam, hogy minden valószínű­ség szerint meglehetősen sokáig. A mesterséges hold iránt külföl­dön megnyilvánuló rendkívül so­ha nem látott érdeklődés nemcsu- pán a szenzációval magyarázható — állapítja meg a cikk. — A lai­kus közvélemény előtt világossá vált, hogy a Szovjetunióban jelen­tős tudományos esemény ment végbe, amely az önfeláldozó kol­lektív munka gyümölcse s ez az e- semény áldásosán hozzájárul a vi­lág tudományának fejlődéséhez. A mesterséges hold folytatja földkörüU útját. Megtettük a koz­mikus repülés fejlődésének első lé­pését — de ez csak a kezdet. A soron következő feladat: sok mes­terséges holdat felbocsátani, igen sok műszerrel megfigyelések cél­jára. Meg kell még oldani a mes­terséges hold visszatérésének ne­héz feladatát. Felmerül az élőlé­nyeket szállitő műhold fellövésé­nek problémája és napirendre kell kerülnie a Hold-utazás illetve a Holdról történő felszállás és a Földre való visszatérés kérdésé­nek is — fejezi be cikkét Szedov akadémikus. (MTI) KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET - KÉTFÉLE GAZDÁLKODÁSA csanádapAcán ■ W8C A székház udvarán lévő istálló végénél álldogált Kiss András. A szabadon futkározó csikók játsza­dozásét nézegette. Beszédes termé­szetű ember. — A nappali dolgokról én nem sokat tudok, mivel csak éjjel já­rok a tsz-be, éjjeliőr vagyok. Most a kukoricajárandóságért jöttem de nem érkezik a kocsi. — Mennyi kukoricát kap mun­kaegységenként ? — Egyelőre 13 kilót. De nem örülök én ennek, fiam. Tapasztalt. 64 éves ember vagyok, s már öt éve tsz-tag. Mondtam, hogy minek kiosztani ennyi kukoricát? Vigyáz­zatok, nehogy tavasszal megint Légráditól kelljen venni, mint ta­valy! — Bizonyára maradt elég a kö­zös állatállománynak is. — Maradt, dehát mennyi a mi jószágállományunk? Ez a hat csi­kó, tíz ló és kilenc tehén, három növendék üsző, nyolc anyakoca harminc malac, tizenkilenc hízó­marha. Nagyon kevés ez 460 hold földhöz. — S nem tervezték, hogy vásá­rolnak hozzá? — Erről még nem esett szó, majd szaporít a meglévő jószág. Aztán György Istvánnal és Mol­nár István név al boncolgattuk a tsz vagyoni helyzetét. Elmondot­ták, hogy jó volt ez a gazdasági év. jó termés volt, s bőven jut min­denből a ledolgozott munkaegysé­gekre. Körülbelül 4,50 kg búzát, 8 kg árpát és zabot, 14—15 kg kuko­ricát osztanak. — Nem értek én egyet ezzel a sok kukoricaosztással — jelenti ki határozottan György István, anél­kül, hogy valami megjegyzést tet­tem volna. — György elvtárs se ért egyet. Kiss elvtárs se — hát akkor kik határoztak így? — A többség. Pedig így milyen : -'fii szövetkezet ez a miénk? Közösen termeljük a takarmányt és ki-ki odahaza gazdálkodik vele. Feleteti a háztáji jószággal, meg eladogat­ja. Vannak, akik 400, meg öOC munkaegységet kerestek. Ha 40C munkaegységet számítunk, csak 13 kilójával, akkor i6 55 mázsa csöves kukorica jut egy tagiak. Megálltunk számolni. Egy má­zsa csöves kukorica ára 120 forint. Egy mázsa csöves egyenlő 63 kilő májusi morzsolt kukoricával. Ez hízóba érett süldővel feletetve legalább 12 kiló élősúlyt gyarapít. Ennek az ára 16 forintjával 172 forint, ötvenkét formt külömbség. Mennyi 52 forinthoz jutna a tsz, ha nem osztaná ki a rengeteg kuko­ricát, hanem sertéseket hizlalna S a hizlalásból tudna beruházást eszközölni, főleg előleget osztani ta­vasszal a tagoknak. Ebben az év­ben is csak kétszer osztott, egy­szer 5, egyszer pedig 2 forintot. Bezzeg megy a hizlalás, meg az ál- jj lattenyésztés a háztájiban. Mol­nárié 11 kacsát fogott tömőbe. Az időközben érkező Csóti István az­zal dicsekedett, hogy minden ház­tájiban van legalább 12 ser Neki 17 sertése van, de azt mond­ja, hogy még több Vesz, mert ha­marosan lemalaeozik az egyik ko­cája. Igaza van György Istvánnak: közösen termelnek és egyénileg gazdálkodnak. Lényegében nem i közöst, hanem a háztájit tekintik fő jövedelemforrásnak. Emiatt lépten-nyomon megsértik az alap­szabályt. Például a háztáji földte­rületet is eltúlozták, vannak akik; 2200 négyszögölet kaptak. Ráadá­sul a lucernaföldből is hozzácsap­tak a háztájihoz 40—40 négyszög­ölet. Hat éve alakult a Népköz­társaság Tsz, s eddig alig fordítot­tak gondot a közös vagyon fejlesz­tésére, építkezésekre, segédüze­mek, daráló, tejház és egyebek létesítésére. A Haladás Tsz irodája zárva van. De csakhamar előkerül a könyvelő és később az elnök. A könyvelő Orosházán volt, vajat vitt, hozta is érte a pénzt. Száz valamennyi forintot, az eddigi 28 ezerhez, amit az április óta üze­meltetett saját tejüzemük termelt. A Haladás Tsz-nek mindössze 138 Íróiddal van több földje, mint a Népköztársaság Tsz-nek, mégis jóval nagyobb az állatállománya: 48 szarvasmarha és 197 sertés. A 82 fejőstehén tejhozamát feldol­gozzák vajnak, tejszínnek, túrónak és így értékesítik. A soványtejet pedig a 89 darab sonka süldőnek és a hetven darab választott ma­lacnak adják. A Haladás Tsz nem küzdött ta- karmányhiánnyal, még feleslege is van: 83 mázsa korpa, 620 má­zsa árpa, zab és borsó keverék és 1119 mázsa tavalyi kukorica. Je­lentős az a 77,5 mázsa takarmány- gabona is, amit tavaly november 1 óta a bérdarálásért kaptak, de érméi jóval több az a mennyiség, amit nem kellett kiadni vámra, mivel saját darálójuk van. Egész évben ugyanis sokra rúgott vol­na a vám. hiszen hízottsertéseik tíznaponként húsz—harminc má­zsa darát is fogyasztottak. Most is hízik 99 darab. Ebben az évben már eladtak 95 hízott sertést. A hízókért és az állati termékért eb­ben az évben eddig 304 889 forin­tot bevételeztek. Egy hónappal ezelőtt kifizették az adójukat, a banknak mlndösz- sze 8 ezer forinttal tartoznak, a gépállomásnak pedig csak annyi­val. amennyit most, ebben a de­kádban dolgozik. A tagoknak nem kétszer, hanem négyszer osztott pénzelőleget. Például Targa János májusban 581, júniusban 249, júli­usban 856, augusztusban 894 fo­rint előteret kapott Vannak, a­od e at« — jíi ■ ■ • j * •iv-itaálív — kik jóval többet kaptak, mivel a 6—8 forint előleget a ledolgozott munkaegységek arányában osztot­ták. Zárszámadáskor is kapnak pénzt tagok. Hiszen mintegy 100 000 forintot kapnak a cukorré­páért, száz—százhúszezer fo­rintot, a dohányért és 120 ezret pedig a jelenleg hizlalt sertések­ért. Az elnök elvtárs elmondta: az a tervük, hogy minden negyedév­re legalább 60—70 eladó hízó jus­son. Takarmányuk van bőven, pe­dig ők sem szűkmarkúak a kuko­ricaosztásnál, munkaegységenként igencsak 10 kiló jut. A tagok bő­ségesen tudnak hizlalni, hiszen a háztájiban is termeltek kukoricát. Itt meg kell jegyezni, hogy a Ha­ladás Tsz is adott minden tagnak 50—50 négyszögöl lucemaföldet, de levonta az alapszabály : - -int kimért 1 kát. hold háztáji föld­ből. A Haladás Tsz-nek nemcsak a jelene különbözik a Köztársaság Tsz-étől, hanem a jövője is jól megalapozott. Megalakulása — 1949 — óta egy 80 férőhelyes te­hénistállót, egy 30 férőhelyes ló­istállót, egy 30 férőhelyes sertés- fiaztatót, egy 150 férőhelyes hiz­laldát, egy 1000 férőhelyes ba­romfiólat és két dohánypajtát ké­szített. A Köztársaság Tsz, amely azonos minőségű földdel rendel­kezik, de amelynek tagjai csak a háztájival törődnek Inkább, még azokat az épületeket sem tartják rendbe, amit kaptak, nemhogy építkeztek volna. A két tsz példájából látható, milyen sokat jelent az alapsza­bály szerinti gazdálkodás, a jö­vővel való törődés. Az egyik csa- nádapácai tsz milliós közvagyon­nal rendelkezik, a másiknak alig van valamije, s férőhely hiányá­ban egy időre még lehetősége sincs gyarapodásra. Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents