Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-31 / 255. szám
ÍÖS':. október 31., csütörtök Bf. KÉS MEGYEI NÉ PC JS AG A nagyszénást termelőszövetkezetek és az egyéniek A nagysaóoási tanácson sok jót hallottunk a termelőszövetkezeti tagok gazdálkodáséról és helytállásáról. Amikor azonban az egyéniekhez való viszony került szóba, bírálatra fordult a tanács vezetőinek a szava. „A mi szövetkezetünkben a tagság olyan keményen védi a közöst, hogy ember legyen a talpán, aki bejuthat közéjük, — mondja a tanács titkára, és bólint rá az elnök. Pedig sokan jelentkeztek, vagy jelentkeznének — fűzik tovább a gondolatot — volt tagok és új belépők is.” A felvétel azonban nagyon szigorú. A' közgyűlésen csak úgy pattognak a kérdések: „Mit csinált az ellenforradalom alatt?” „Miért a- kar visszalépni?" „Mennyi földje van?" és így-tovább a tagság alaposan megnézi kiket vesz maga közé. Ezt nagyon jói csinálják, hiszen senki nem kívánhatja, hogy mérges kígyót melengessenek a keblükön. De nem is itt van a hiba, inkább ott, hogy a hangulatból a kívülálló úgy érzi; a szigorúság mögött bizalmatlanság húzódik meg. És ebben van is valami igazság, mert a „Jól megnézzük kit veszünk fel!” „Nem udvarolunk senkinek!" „Ha kiléptél, próbálkozz magad” — jelszavak a szövetkezeteinknél gyakorlatilag azt Jelentik, hogy nem hívják az egyéneket a termelőszövetkezetbe, hadern csak várják őket és ha jelentkeznek, akkor „válogatnak” közöttük. A földnélkülieket sem veszik fel szívesen. Ezt mondják a tanács vezetői: Nézzük mit mondanak a. termelőszövetkezetiek ? A Dózsa Tsz felé nemrégen é- pített nyílegyenes kövesút vezet. A gazdasági épületek közé érve az udvaron szerteheverésző esőverte gépieszközöket látni. önkéntelenül is eszébe jut az embernek, hogy a hajdani uraság nem engedte volna így herdálni a vagyonát. Pedig úgy hallottam, hogy a Dózsából már zártak ki valakit, mert opt a a közöst. Ügy látszik azon- an, még nem szervezték meg minden tekintetben a termelőszövetkezeti tulajdon védelmét. Bent a szövetkezet irodájában éppen falatozás közben találtam Osgyán Jánost a pártalapszervezet vezetőségi tagját. Hamarosan pedig megszaporodtunk az ebérde érkezőkkel. Elmondottam, hogy a tanácson sok jót hallottam a termelőszövetkezetről, tudom, hogy jobban gazdálkodnak, mint az gyéniek. Viszont a termelőszövetkezetiek és az egyéniek kapcsolatáról már kevésbé jó hírek vannak. Mintha bezárt kapu mögül kémlelő nyíláson vizsgálnák a jelentkezőket, így hírlik. És elmondottam részleteesen amit hallót- tam. Egy kicsit bosszankodtak, egy kicsit csodálkoztak, majd elmondották, hogy ebben a hónapban a termelőszövetkezetbe visszavételét kérte Tóth Mihály és Sárközi Mihály, mindketten hat holdas gazdák. Azután jelentkezett egy állattenyésztő, aki azelőtt állami gazdaságban dolgozott Sáfrány György pedig a „Kossuth"-ból a- kar átjönni. Az orosházi Petőfiből egyik tehenész kéri felvételét, és vannak még néhányan, akik főiddel, vagy anélkül akarnak belépni • szövetkezetbe. A közgyűlés mán három jelentkezőt felvett, közöttük földnélkülit is. — A földnélkülit is felveszik? — kérdeztem közbe. — Fel hát — mondották egyszerre többen is, csak éppen földdel szíveseHV'n.n. mert annak eile-1 nére, hogy most vettünk át százhatvan katasztert az állami tartalékból, még mindig kevés. Osgyán elvtárs egy példát mondott el. Van olyan jelentkező, akinek voh földje, de eladta. Az ilyen gazdát a közgyűlés a mintea lapszabály értelmében csak akkor veszi fiel, ha a föld árát befizeti a szövetkezetnek. No és az ellenforradalom nyomására kilépettek nem vágynak vissza? — kérdeztem. Vágynak bizony a- zok közül többen is, most is jelentkeztek néhányan, de mi megnézzük kit veszünk vissza — adja a választ egy energikus megjelenésű KISZ-jelvényes fiatal és folytatja: aki a kilépés mellett még hőzön- gött is, csak bűnhődjön egy-kél évet, egyedül. Ez igen, gondoltam magamban tehát ott tartunk, hogy a szocialista nagyüzem eszméjében és előnyében meggyőződött szövetkezeti tagok büntetésnek vélik az egyéni gazdálkodásra való visszatérést. Ez jó, nagyon jó, de a baj ott van, hogy Nagyszénás község földterületének még nyolcvanhárom százalékán „bűnhődnek” a parasztok a megszokás púpjával a hátukon. S vajon a szövetkezet úttörői meggyőződésükkel hogyan segítik az új útra a régi módon gazdálkodókat? Ügy éreztem, el kell mondanom egy esetet, hogy a Szovjetunióban az egyik kolhoz tagjai, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében hogyan bocsáttattak meg annak a parasztasszonynak, aki őszintén megbánta, hogy felvételi kérelme előtt egy évvel a fenekét mutatta a kolhozgyűlésnek azzal a megjegyzéssel, hogy „nesze nektek kolhoz”. A példa me^iallgatása után a Dózsa tagjai elmondották, hogy a megbocsájtással náluk sem lesz baj. Sőt, nemcsak hogy bizalommal kitárják a szövetkezetük kapuit, de hívják is vissza maguk közé a kilépetteket, és minden becsületes szándékú egyéni gazdát. Hogy mégis megírtam, azt csak azért tettem, mert a termelőszövetkezetiek részéről történt megnyugtatás ellenére sem nyugodtam meg egészen, s remélem, így vannak ezzel a dologgal a nagyszénása termelőszövetkezet kommunistái is. Nem mehetünk el a tény mellett szó nélkül, hogy a nagyszénás! határban, akárhogy nézzük is, a földnek csak 16 százaléka szövetkezeti terület. Elsősorban a szövetkezetek kommunistáin és a tagságon múlik^iogy a példa és a baráti segítség erejével ez a szám lényegesen megnövekedjen. Boda Zoltán A holdbébi „apjának” cikke a Pravdában A Pravda keddi száma közli L. I. Szedov akadémikusnak, a holdbébi „apjának" "Fontos lépés az űrhajózás fejlődésében” című cikkét. A mesterséges hold felbocsátása fontos lépés az emberiség kultúrájának fejlődésében — írja cikkében Szedov. — Kinyílt a világűrbe vezető ajtó, megkezdődött a kozmikus repülés korszaka. A szovjet tudósok előadásokat tartottak Barcelónában a mesterséges hold élettartamáról, vizuális megfigyelésének szervezéséről a kozmikus sugárzásnak a mesterséges hold segítségével történő megfigyeléséről és a Holdba történő repülés problémáiról. Átnyújtották a kongresszusnak a szovjet fizika eredményeiről a kozmikus repülés problémáiról szóló kétkötetes gyűjteményt is. A kongresz- szus a szövetség egyik hivátaloe nyelvévé tette az orosz nyelvet. — Külföldi kollégáimat igen meglepte a mesterséges hold súlya — írja a továbbiakban Szedov, Az amerikaiak régebben bejelentették, hogy első mesterséges holdjuk körülbelül 10 kg súlyú lesz s a közeljövőben valószínűleg nem tudnak ennél súlyosabbat felbocsátani. Sokan kérdezték tőlem: nem történt valami hiba a közlemény fordításában? Talán nem 83,6 kilogramm a mesterséges hold súlya, hanem 8,36 kilogramm? Sokszor megkérdezték tőlem mennyi ideig kering a mesterséges hold a Föld körül, s minden alkalommal elcsodálkoztak, amikor el- modottam, hogy minden valószínűség szerint meglehetősen sokáig. A mesterséges hold iránt külföldön megnyilvánuló rendkívül soha nem látott érdeklődés nemcsu- pán a szenzációval magyarázható — állapítja meg a cikk. — A laikus közvélemény előtt világossá vált, hogy a Szovjetunióban jelentős tudományos esemény ment végbe, amely az önfeláldozó kollektív munka gyümölcse s ez az e- semény áldásosán hozzájárul a világ tudományának fejlődéséhez. A mesterséges hold folytatja földkörüU útját. Megtettük a kozmikus repülés fejlődésének első lépését — de ez csak a kezdet. A soron következő feladat: sok mesterséges holdat felbocsátani, igen sok műszerrel megfigyelések céljára. Meg kell még oldani a mesterséges hold visszatérésének nehéz feladatát. Felmerül az élőlényeket szállitő műhold fellövésének problémája és napirendre kell kerülnie a Hold-utazás illetve a Holdról történő felszállás és a Földre való visszatérés kérdésének is — fejezi be cikkét Szedov akadémikus. (MTI) KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET - KÉTFÉLE GAZDÁLKODÁSA csanádapAcán ■ W8C A székház udvarán lévő istálló végénél álldogált Kiss András. A szabadon futkározó csikók játszadozásét nézegette. Beszédes természetű ember. — A nappali dolgokról én nem sokat tudok, mivel csak éjjel járok a tsz-be, éjjeliőr vagyok. Most a kukoricajárandóságért jöttem de nem érkezik a kocsi. — Mennyi kukoricát kap munkaegységenként ? — Egyelőre 13 kilót. De nem örülök én ennek, fiam. Tapasztalt. 64 éves ember vagyok, s már öt éve tsz-tag. Mondtam, hogy minek kiosztani ennyi kukoricát? Vigyázzatok, nehogy tavasszal megint Légráditól kelljen venni, mint tavaly! — Bizonyára maradt elég a közös állatállománynak is. — Maradt, dehát mennyi a mi jószágállományunk? Ez a hat csikó, tíz ló és kilenc tehén, három növendék üsző, nyolc anyakoca harminc malac, tizenkilenc hízómarha. Nagyon kevés ez 460 hold földhöz. — S nem tervezték, hogy vásárolnak hozzá? — Erről még nem esett szó, majd szaporít a meglévő jószág. Aztán György Istvánnal és Molnár István név al boncolgattuk a tsz vagyoni helyzetét. Elmondották, hogy jó volt ez a gazdasági év. jó termés volt, s bőven jut mindenből a ledolgozott munkaegységekre. Körülbelül 4,50 kg búzát, 8 kg árpát és zabot, 14—15 kg kukoricát osztanak. — Nem értek én egyet ezzel a sok kukoricaosztással — jelenti ki határozottan György István, anélkül, hogy valami megjegyzést tettem volna. — György elvtárs se ért egyet. Kiss elvtárs se — hát akkor kik határoztak így? — A többség. Pedig így milyen : -'fii szövetkezet ez a miénk? Közösen termeljük a takarmányt és ki-ki odahaza gazdálkodik vele. Feleteti a háztáji jószággal, meg eladogatja. Vannak, akik 400, meg öOC munkaegységet kerestek. Ha 40C munkaegységet számítunk, csak 13 kilójával, akkor i6 55 mázsa csöves kukorica jut egy tagiak. Megálltunk számolni. Egy mázsa csöves kukorica ára 120 forint. Egy mázsa csöves egyenlő 63 kilő májusi morzsolt kukoricával. Ez hízóba érett süldővel feletetve legalább 12 kiló élősúlyt gyarapít. Ennek az ára 16 forintjával 172 forint, ötvenkét formt külömbség. Mennyi 52 forinthoz jutna a tsz, ha nem osztaná ki a rengeteg kukoricát, hanem sertéseket hizlalna S a hizlalásból tudna beruházást eszközölni, főleg előleget osztani tavasszal a tagoknak. Ebben az évben is csak kétszer osztott, egyszer 5, egyszer pedig 2 forintot. Bezzeg megy a hizlalás, meg az ál- jj lattenyésztés a háztájiban. Molnárié 11 kacsát fogott tömőbe. Az időközben érkező Csóti István azzal dicsekedett, hogy minden háztájiban van legalább 12 ser Neki 17 sertése van, de azt mondja, hogy még több Vesz, mert hamarosan lemalaeozik az egyik kocája. Igaza van György Istvánnak: közösen termelnek és egyénileg gazdálkodnak. Lényegében nem i közöst, hanem a háztájit tekintik fő jövedelemforrásnak. Emiatt lépten-nyomon megsértik az alapszabályt. Például a háztáji földterületet is eltúlozták, vannak akik; 2200 négyszögölet kaptak. Ráadásul a lucernaföldből is hozzácsaptak a háztájihoz 40—40 négyszögölet. Hat éve alakult a Népköztársaság Tsz, s eddig alig fordítottak gondot a közös vagyon fejlesztésére, építkezésekre, segédüzemek, daráló, tejház és egyebek létesítésére. A Haladás Tsz irodája zárva van. De csakhamar előkerül a könyvelő és később az elnök. A könyvelő Orosházán volt, vajat vitt, hozta is érte a pénzt. Száz valamennyi forintot, az eddigi 28 ezerhez, amit az április óta üzemeltetett saját tejüzemük termelt. A Haladás Tsz-nek mindössze 138 Íróiddal van több földje, mint a Népköztársaság Tsz-nek, mégis jóval nagyobb az állatállománya: 48 szarvasmarha és 197 sertés. A 82 fejőstehén tejhozamát feldolgozzák vajnak, tejszínnek, túrónak és így értékesítik. A soványtejet pedig a 89 darab sonka süldőnek és a hetven darab választott malacnak adják. A Haladás Tsz nem küzdött ta- karmányhiánnyal, még feleslege is van: 83 mázsa korpa, 620 mázsa árpa, zab és borsó keverék és 1119 mázsa tavalyi kukorica. Jelentős az a 77,5 mázsa takarmány- gabona is, amit tavaly november 1 óta a bérdarálásért kaptak, de érméi jóval több az a mennyiség, amit nem kellett kiadni vámra, mivel saját darálójuk van. Egész évben ugyanis sokra rúgott volna a vám. hiszen hízottsertéseik tíznaponként húsz—harminc mázsa darát is fogyasztottak. Most is hízik 99 darab. Ebben az évben már eladtak 95 hízott sertést. A hízókért és az állati termékért ebben az évben eddig 304 889 forintot bevételeztek. Egy hónappal ezelőtt kifizették az adójukat, a banknak mlndösz- sze 8 ezer forinttal tartoznak, a gépállomásnak pedig csak annyival. amennyit most, ebben a dekádban dolgozik. A tagoknak nem kétszer, hanem négyszer osztott pénzelőleget. Például Targa János májusban 581, júniusban 249, júliusban 856, augusztusban 894 forint előteret kapott Vannak, aod e at« — jíi ■ ■ • j * •iv-itaálív — kik jóval többet kaptak, mivel a 6—8 forint előleget a ledolgozott munkaegységek arányában osztották. Zárszámadáskor is kapnak pénzt tagok. Hiszen mintegy 100 000 forintot kapnak a cukorrépáért, száz—százhúszezer forintot, a dohányért és 120 ezret pedig a jelenleg hizlalt sertésekért. Az elnök elvtárs elmondta: az a tervük, hogy minden negyedévre legalább 60—70 eladó hízó jusson. Takarmányuk van bőven, pedig ők sem szűkmarkúak a kukoricaosztásnál, munkaegységenként igencsak 10 kiló jut. A tagok bőségesen tudnak hizlalni, hiszen a háztájiban is termeltek kukoricát. Itt meg kell jegyezni, hogy a Haladás Tsz is adott minden tagnak 50—50 négyszögöl lucemaföldet, de levonta az alapszabály : - -int kimért 1 kát. hold háztáji földből. A Haladás Tsz-nek nemcsak a jelene különbözik a Köztársaság Tsz-étől, hanem a jövője is jól megalapozott. Megalakulása — 1949 — óta egy 80 férőhelyes tehénistállót, egy 30 férőhelyes lóistállót, egy 30 férőhelyes sertés- fiaztatót, egy 150 férőhelyes hizlaldát, egy 1000 férőhelyes baromfiólat és két dohánypajtát készített. A Köztársaság Tsz, amely azonos minőségű földdel rendelkezik, de amelynek tagjai csak a háztájival törődnek Inkább, még azokat az épületeket sem tartják rendbe, amit kaptak, nemhogy építkeztek volna. A két tsz példájából látható, milyen sokat jelent az alapszabály szerinti gazdálkodás, a jövővel való törődés. Az egyik csa- nádapácai tsz milliós közvagyonnal rendelkezik, a másiknak alig van valamije, s férőhely hiányában egy időre még lehetősége sincs gyarapodásra. Kukk Imre
