Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-24 / 249. szám
1957. október 24., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉFÜJSAG 3 A gépállomások a mezőgazdaság segítői int-jloi A gépállomások 8—9 éves fenn- állác óta kézzelfoghatóan bebi- zony»_ották a dolgozó parasztoknak falun, hogy jobb géppel aratni, szántani, vetni, mint fogattal, és sokkal olcsóbb is és hasznosabb. A traktorosok és mezőgazdászok új és korszerű agrotechnikai módszereket honosítottak meg szerte a megyében. Melyik jól működő termelőszövetkezetnél tagadhatnánk hogy a nagyüzemi gazdálkodás fölénye éppen a gépek segítségével bontakozott ki? Sokszor hallani több termelőszö- vetkezti vezető szájából, hogy a gépállomások nem tudják minden munkaigényüket kielégíteni. Ez így igaz, mert a gépállomások technikai felszerelése hiányos és egyoldalú. Nem olyan gépekkel látták el a gépállomásokat, legalább is nem úgy, amilyent éppen a helyi adottság, a talaj, a művelendő terület megkövetel. Sok helyen sok a G—35-ös traktor, de a minden munkafolyamatra használható univerzális erőgép kevés például Zetor, vagy Lamzbul- dog. Hiányzik a felszerelésekből a jó aprómagcséplőgép. A meglévő, elavulttal viszont a legjobb munkákifejtéssel sem dol- zhatnak megfelelően. Sorol'hat- nk még tovább az ilyenféle bajokat. Mindezekről azonban nem a gépállomások dolgozói és vezetői tehetnek, hanem a géptervezők, a gépesítést irányító szakemberek, A szövetkezetek és gépállomások közötti együttműködést hiba lenne úgy tekinteni, mint egymásra u- talt üzem kapcsolatát. Nem, itt sokkal többről van szó. Nagyon sokan nem akarják, vagy talán nem tudják ’ megérteni azt a megyében, hogy a gépállomások önmagukban nem alkotnak külön termelési egységet, csak a termelőszövetkezetekkel, egyéni dolgozó parasztokkal együtt. Az együttműködés hasznosságát, vagy ha- szontalanságát pedig terméshozamokkal lehet mérni. Bizonyára emlékezünk rá, hogy ezelőtt csak a normálhöldak teljesítésével mértük. Erre épült a munkaver- seny is. Nagyon örvendetes, hogy napjainkban már megváltozott ez a gyakorlat, s jelenleg mindinkább a termésnövekedést használjuk mércének. Hozzá kell tenni, hogy a gépállomásoknak nemcsak az a feladatuk, hogy szántsanak, vessenek, arassanak, hanem egyéb hivatásuk is van, mégpedig a mezőgazdasági termelés szocialista kialakításának segítése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gépek nemcsak gépek, hanem azok ésszerűen kihasználva hatalmas szervező erőt is képeznek Már a múltban is, de különösen az önelszámolási rendszer bevezetése óta tapasztalhatjuk, hogy megyénkben több gépállomás úgy dolgozik, mint aféle „vállalat”. Irányélvük az, hogy a költségvetési tervet teljesítsék. Szó se róla, fontos, a gépállomások jövedelmező gazdálkodása. De nem mindenáron! Hasznosabb, mondjuk az őszi munkák idején, ha műtrágyáznak, mintha téglát hordanak az egyéni építkezésekhez, még akkor is, ha a téglahordás nagyobb jövedelmet ad. Több helyen a termelőszövetke- »•zctS ttnőkök csak ^üzletfelet” látnak a gépállomás vezetőiben, de mondhatjuk fordítva is, ez „íratlan törvény”. A csabai gépállomás igazgatója, Hidi elvtárs elmondta, hogy az együttműködés a csabai termelőszövetkezetekkel nem kielégítő. A csabai Kossuth Termelőszövetkezet egylátalán nem törődik a kollektív megállapodással, rá se hederít a tavasszal megkötött szerződésre. „Ha viszont benyújtjuk nekik a kötbért, csak ci- vódás lesz a dologból” — tette hozzá Hidi elvtárs. Ügy véljük: szigorúan be kell nyújtani, mert enélkül nem tudnak tiszta vizet önteni sohasem a pohárba. Mostanában az is rontja a gépállomások és termelőszövetkezetek közötti viszonyt, hogy a termelőszövetkezetek is rendelkeznek traktorokkal, munkagépekkel. Ebből adódó ellentét megmutatkozik Szarvason, Békéscsabán, de máshol is. A szarvasi Táncsics és a csabai Kossuth Tsz-ek annak ellenére, hogy nagy területtel rendelkeznek, kevés munkát végeztetnek a gépállomással. Nem az a baj, hogy saját géppel dolgoznak, a szövetkezetek, hanem az, hogy elfogultak. Pedig a saját szántás ráfizetést jelent a termelőszövetkezeteknek, mégsem fordulnak a gépállomáshoz. Mindebből az következik, hogy a kölcsönös együttműködés nemzetgazdasági jelentőségét szükséges minden vonatkozásban tis^ tázni — a szervezeti intézkedési ken túl. Csakis így tudjuk azt a hatalmas segítő erőt jól hasznosítani, melyet az állam a gépállomásokkal nyújt és nyújtott a mezőgazdaságnak. San Béla Rizshéjjal, forr ósí tott levegővel fűtenek a Dévaványai Rizshántolóban Egyik új őrlőüzemünkben, aDévaványai Rizshántolóban negyvenháromezer forintos költséggel légfúvásos fűtőberendezést építettek. A kazánt rizshéjjal fűtik s százötven Celsius fokra melegített levegőt árasztanak csöveken a télen igen hideg vasbeton épület munkatermeibe. Az újfajta fűtést a napokban próbálták ki s remélik, hogy azzal a legcsikorgóbb téli fagyban is kellemessé változtatják a hántoló légkörét, amelyben egy hónap óta éjjel-nappal az új rizstermést hántolják. A múlt hét óta az előirt tíz vagonos napi teljesítményt rendszeresen túlszárnyalják. Előreláthatóan a tavaszig tartó idényben 1200—1400 vagon rizst dolgoznak fel. A jó minőségű magyar rizsből sokat szállítanak a nyugat-európai államokba: Ausztriába, Hollandiába, Angliába, Nyugat-Németországba és Lengyelországba is. Számoló mezőgazdaság Román vadászok Magyarországon Nem kell meglepődni, nem azért jöttek a román vadászok Magyar- ^^»rszágra, mintha hazájukban ke- *^^vés volna a vad. Van ott fácántól a medvéig minden bőven. Tavaly októberben a magyar vadászok képviselői — akik tapasztalatcsere-látogatáson voltak kint — különböző trófeák között, medvebőröket is hoztak haza. A román halász- és vadászszövetség öt — országos és tartományi — vezetője a tavalyi látogatást jött viszonozni. Október 19-én érkeztek hazánkba, s a Magyar Vadászok Országos Szövetségének nagymágocsi vadásztelepén fócánoztak. Este érkeztek Békés megyébe, s 22-én reggel a gyomai és a köröstarcsai területeken fácánoztak volna, de az esős idő meggátolta őket. A- zért nem csüggedtek el, mert bíznak benne, hogy tíz napi magyar- országi tartózkodásuk idején rájuk mosolyog a „vadászszerencse”, s nemcsak tapasztalatokat, hanem trófeákat is visznek magukkal. Az első jó benyomásuk egyike, amiért megdicsérték a gyomai vadászokat, az volt, hogy azokon a területeken, amelyeket bejártak, csak egyetlen duvadat láttak. Gyomárról Mórra utaztak, ahol az ottani vadásztársaság vendégeiként, vagy két napig vaddisznóra vadásznak. Majd ellátogatnak az Erdészeti Főigazgatóság területeire és néhány horgász- egyesülethez is. Azt nem lehet tudni, hogyan kedvez majd számukra a vadász- és halászszerencse az elkövetkezendő napokban. Egy azonban bizonyos: az ő vi- szontlátogatásuk is egy láncszem a magyar és a román nép széttép- hetetlen barátságában. Felhős, hűvös idő Erősen felhős idő, sok helyen eső. Mérsékelt légáramlás. Hűvös idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: éjjel 5—«, legmagasabb nappali hőmérséklet 8—12 fok között. Ot perc a nagyszénási tanácselnöknél Lestyán András tanácselnök éppen e- bédelni készült, amikor beléptem hozzá az irodába. A kérdésre, hogy: mi újság Nagyszénáson? — elmondotta, hogy befejezték a kukorica törését és a szár letakarítása 70— 80 százalékig megtörtént. Az idén ismételten bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetek fölényben vannak az egyéniek termelésével szemben — mondotta és máris adatokkal bizonyította megállapítását. Átlagosan számolva: amíg az egyéniek kukoricából kataszteri holdanként 13—15 mázsát termeltek, a termelőszövetkezetekben megtermelték a 25—29 mázsát. Igaz, az e- gyéniek között is voltak, akik jó gazdálkodással 23—25 mázsát termeltek. A különbséget azonban jobban a búzatermés összehasonlítása mutatja. Az egyénieknél kb. 9 mázsa, a termelőszövetkezetekben 12 mázsán felüli átlagtermést takarítottak be kataszteri holdanként. Az idén, a munkásparaszt kormány ren deletei nyomán a községben mindkét gazdálkodási formában jobb volt a termelési kedv, mint az előző években Jobb munkát végeztek a növényápolásban is. A termelő- szövetkezetek tagjai hajnalban mentek munkába, csakúgy, mint az egyéniek. A szövetkezetieknél a- zonban a közös, és magasabb termelési technikával végzett munka nagyobb e- redményeket hozott. A községben az idén jobban hasznosították a szervestrágyát és a műtrágyaféleségeket is. Az egyéniek 730 mázsa műtrágyát vettek át a földművesszövetkezettöl, t lyen mennyiséget a nagyszénási egyéni gazdák még egy évben sem szórtak ki földjeikre. Az egyéniek és a termelőszövetkezetek terméseredményeinek és jövedelmének összevetése viszont azt mutatja, hogy többet és gazdaságosabban termelni mégis csak legjobban a szocialista nagyüzemben lehet. A községben viszont szövetkezeti gazdálkodás a termőterületnek csupán 16 százalékán van. Ebből is látható, milyen nagy felelősség hárul a községben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás úttörőire. Nem e- légedhetnek meg azzal, hogy saját maguk már utat találtak. Példájukkal, fel- világosító szavukkal erre az útra kell vezetniük barátaikat, a még egyénileg dolgozókat. Boda Zoltán A román mezőgazdaság eredményei Románia búzából és kukoricából az idén érte el a legnagyobb össztermést a második világháború óta. Az Idén ősszel 3,1 millió hektáron vetnek búzát és rozsot és el akarják érni, hogy a jövő évi termés legalább 4,3 millió tonnát tegyen ki. Az ulmeni új rizstermesztő telepen, ahol az ország első úszószivattyú-állomása működik, a 350 hektáros rizsföld átlagtermése mázsával szárnyalta túl az előirányzatot. Újabb szűzföldek meghódítása a Szovjetunióban Tizenhárom szibériai, illetve al- táji terület felajánlotta, hogy az idén mintegy 3“ millió hektár területet szánt fel újonnan. A legfrissebb jelentések szerint a kolhozok, szovhozok és gépállomások a feladat ötödrészét már megoldották, s eddig 600 000 hektár szűzföldet szántottak fel. A világ kukoricatermelése Az FAO nemrégiben tette köz zé jelentését a világ kukoricatermeléséről. Eszerint a termésátlagok között a világ különböző részein igen nagy eltérés mutatkozik. Amíg ugyanis a hektáronkénti termésátlag ■'■Indonéziában 9,2 mázsa, addig Kanadában 39 mázsa, Ausztriában 27,1 mázsa, Egyiptomban 22,3 mázsa. A szocialista államok termésátlagát a jelentés nem közli; A vártnál gyengébb termés Franciaországban Francia jelentések hírül adják, hogy a gabonatermés a vártnál rosszabb volt. Egyes mezőgazdasági körök éppen ezért sürgetik a gabonaárak emelését. Egyelőre a kormány ebbe vonakodik beleegyezni, mert fél, hogy az ismét több árucikk árának emelkedését vonja maga után. Búzaválság Kanadában Kanada 16 százalékkal csökkentette ugyan a búza vetésterületét, így is azonban olyan magas raktári készletekkel rendelkezik, mint még sohasem. A kanadai export súlyosan érinti, hogy az amerikai kormány a veszteségekkel nem törődve, erőlteti a kivitelt, hogy ezzel szabadulni tudjon a feleslegétől. Az ottawai konferencián a kanadai kormány szeretné megvitatni ezt a kérdést és a birodalmi államoktól valamiféle előnyt szerezni az amerikai importtal szemben. A világ bortermése A nemrégiben közzétett statisztikai adatok szerint a világ legnagyobb bortermő államai a következők: USA 1085 ezer tonna; NSZK 221 ezer tonna; Olaszország 5858 ezer tonna; Franciaország 6105 ezer tonna; Algír 1438 ezer tonna; Spanyolország 1612 ezer tonna; Jugoszlávia 530 ezer tonna; Magyarország 337 ezer tonna; Románia 410 ezer tonna. Az élelmiszerek világtermelése A FAO most közzétett jelentése szerint 1956—57-ben az élelmiszerek világtermelése mintegy 3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a lakosság szaporodása csak 1,8 százalékos volt, tehát az arány kedvezően alakult. A gazdaságilag kevésbé fejlett területeken a mezőgazdasági termelés emelkedése nagyobb volt, mint a gazdaságilag fejlett helyeken. A FAO kiemeli, hogy ennek ellenére az előbbi területeken még igen jelentős emelkedésre van szükség a lakosság jobb élelmiszerellátásának biztosítására s a jelenlegi emelkedés még nem sokat jelent; A termésemelkedés legerősebb volt a Távol-Keleten, elég jó volt Afrikában és a Közel-Keleten, viszont Latim-Amerika erősen elmaradt tervei mögött.;. pályázati felhívás: A Gyulát 613-as számú Munkácsy Mihály Iparitanuló Intézet vezetősége pályázatot hirdet veztő tanári állásra. Pályázhatnak mindazok .akik tanítói vagy tanári oklevéllel rendelkeznek. Fizetés besorolás szerint, plusz 100 Ft vezető tanári pótlék. Ezenkívül napi négyszeri étkezés 5.20 Ft-ért, Határidő: 1957 november 15: Az intézet elme: Gyula, Szt. István út 3*. Helyreigazítás A Népújság 1957 október 22-i számának első oldalán megjelent „Jelentés az őszi munkákról” című hír második sorának utolsó mondata helyesen Így hangzik: „A megye területén mintegy 215 ezer holdon végezték el a kukoricatörést...” A számhibát Kukk Imre, lapunk munkatársa követte el felületesség következtében. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG
