Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-19 / 245. szám
1957, október 19., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG 5 NAGY KÖZÖNSÉGSIKER AZ OROSHÁZI ERKEL FERENC SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYÉN Szárnyaló dallamok, kitűnő zenekar, még kitűnőbb énekesek. így jellemezhetjük az Orosházi Erkel Ferenc szimfonikus zenekar első bérleti hangversenyét. Az Erkel Ferenc szimfonikus zenekar nem tekinthet vissza nagy múltra. Markó Leo, a zenekar karnagya elmondta: „A zenekar 1956-ban alakult meg O- rosháza zenekedvelő társadalmának támogatásával. Elődje, a Filharmonikus zenekar is jelentős sikerekről számolhat be. Ezzel az előadássorozattal az a célunk, hogy Orosháza közönségét a kultúra minél magasabb fokára e- meljük.” Az első hangversenyről elmondhatjuk, hogy mindaz, amit a zenekar célul tűzött ki, sikerült Komoly zenekari hangversenyen rég volt ilyen nagyszámú közönség jelen. A műsort Dimák Fe- enc bevezető beszédével nyitotta eg. Elmondta, hogy ez a hangversenysorozat, a kultúrház színjátszóinak előadásai, egyszóval a kultúra emelése és fejlődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak is köszönhető. A bevezető szavak után a zenekar Bizet: Carmen című operájának nyitányát játszotta. A nyitány elhangzása után Kollár Endre ismertette a műsorra kerülő műveket, a szerzők rövid életrajzát és hű leírást adott a múlt századközép Franciaországának zenei életéről. A „Carmen” Toreádor dala u- tán, melyet Sebestyén Sándor‘a- dott elő, Don Jose Virágáriáját Szabó Miklós énekelte. Saint- Saens: „Sámson és Delila” című operájából Szőnyi Olga énekelte a Csók-áriát. Guonod: Faust-jából Margit Ékszer-áriáját Jarolin Éva és a Rondót Sebestyén Sándor adia elő. Szünet után Offenbach: Orfeusz az alvilágban című operájából a nyitányt az Erkel Ferenc szimfonikus zenekar játszotta. A nyitány után műit század végi és e század eleji operettekből hallottunk néhány szép részletet. Zeller: Madarász, Johann Straus: Cigánybáró című operettjéből énekeltek még részleteket a szólisták, majd Barinkai belépőjét a Cigánybáró-ból Szabó Miklósnak meg kellett ismételnie. Szaffi dalát szintén a Cigánybáró-ból Jarolin Éva énekelte nagy sikerrel. Befejezésül Kálmán Cigány- prímás-ából a nyitányt játszotta a zenekar. Az első hangversenynek nagy volt a sikere felülmúlta a várakozást. Az elmúlt hónapok alatt a közönség általános közönyt tanúsított a komoly hangversenyek iránt. Ez a hangverseny megmutatta, hogy nemcsak a könnyű zenének, de a komoly zenének is vannak hívei Orosházán. Az énekesek, a zenekar tagjai mindent elkövettek, hogy színvonalas legyen az első hangverseny. És sikerült is. Jarolin Éva, Szőnyi Olga, Sebestyén Sándor és Szabó Miklós, a Szegedi Állami Operaház énekesei nagy «ikerrel szerepeltek, különösen Szabó Miklósnak volt igen nagy sikere, A művek ismertetője, Kollár Endre lelkiismeretes munkát végzett, a művek ismertetése igen színvonalas volt. A hallgatóság olyan élménnyel távozott, és bizonyos, hogy a többi hangversenyen is ilyen szép számmal vesznek majd részt, melyeken az Orosházi Erkel Ferenc Szimfonikus Zenekar tovább ö- regbítheti hírnevét. Sass Attila CUKORRÉPA- és KENDERTERMELÖK! KÖSSETEK TERMELÉSI SZERZŐDÉST CUKORRÉPÁRA és KENDERRE, a Tótkomlósi Földművesszövetkezettel. Ingyenes textilutalvány! Felvilágosítás az irodában. A Délmagyarországi V egyiany agnagy kereskedelmi Vállalat 2 .számú telepe, Békéscsaba, Orosházi út 103., értesíti vásárlóit, hogy október 30, 31 és november 1-én LELTÁROZÁST TART, mely leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. A NÉPÚJSÁGOT BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ Október 19-én este fél 8 órakor: CIGÁNYBÁRÓ Somlay bérlet 1 sz. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ KAMARA SZÍNPADÁNAK MŰSORA: Október 19-én este 7 órakor: váratlan vendég Bérletszünet. '(LOOT© megvette már a £ LOTTO szelvényei • Az öröm és a gond Gerendáson is együtt jár, de a gond naponta kevesebb Jambrik Józseffel, a gerendási tanácselnökkel beszélgetünk hivatali szobájában. Már ahogy ilyenkor szokott lenni: az újságíró kérdez, Jambrik elvtárs pedig szívesen válaszol mindenre, és alig beszélgetünk egy félórát, körvonalaiban is, és örömeiben, gondjaiban is megformálódik előttünk Gerendás község élete. A község fekvéséből adódik, hogy végérvényben egyik környező városhoz, vagy községhez sem orientálódik, és mégis mindegyikhez, — járásilag Orosházához tartozik, de sokszor Csorvás, vagy Csanádapáca van rá nagyobb befolyással. Ezt akkor tudtuk meg és értettük meg igazán, amikor Jambrik elvtárs arról beszélt, hogy nehezen fejlődik a községben a földművesszövetkezeti mozgalom. — Igaz, hogy négyszáz tagja van a helyi földművesszövetkezetnek, — mondja —, de a további fejlődés sehogyan sem akar megindulni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a lakosok nagy része a csor- vási szövetkezetbe lép be, vagy az orosháziba, oda járnak a piacra vásárolni és nem támogatják a helyi szövetkezetét. Pedig érdemes lenne támogatni! Miért? Azért, mert — bár a taglétszám nem emlkedik— a gerendási földművesszövetkezet mégis fejlődik. Fejlődik — hiszen a napokban egy új fióküzletet nyitott és most két rőlös és fűszerüzlete, valamint két italboltja működik. A másik gerendási probléma az, hogy a tanulók, igen sokat hiányoznak az iskolából, ami miatt Rajtár János igazgató szinte naponta jár el a tanácsházára. — Biztosan már máshol is taSZABADSAG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Bolond április. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4. S, 8 órakor, TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Dankó Pista Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Vetélytársak. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fa 6, PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 17—22: Kuruzsló. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, fi, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Okt. 19: Győzelem katonája. L Este fél 8 órakor, egy előadásban. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4 fél fi és fél fi órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 17—2fi: Romeo és Júlia. (Angol). Kezdés: h.: fél 6, fél fi, v.: fél 4. fél 6, tél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 17—22: Gyermek bíróság. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor, BÁSTYA MOZI. BÉKÉS Okt. 17—23: Koldusdiák. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 17—23: Aida. Kezdés: h.: fi, 8, v.: 4, 6, a órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Okt. 13—a: Külvárosi szálloda. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 4s 8 órakor, VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Okt. 13—21: Jelentéktelen emberek. Kezdés: h.: 7, V.: 3, 5, 7 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 19—21: Bet Ami. Kezdés: h.: 8, v,: 4, 6 és 8 órakor. pasztalták az elvtársak, hogy ilyenkor a szülők nem törődnek gyerekeik iskolai tanulásával és két-három napra, sőt egy hétre is elviszik a gyereknépet kukoricát törni, fosztani, vagy cukorrépát szedni. Nem jól van ez sehogy- sem! De megmondom őszintén, nem találtunk eddig semmiféle jó módszert, olyat, ami eredményes lett volna. Bírságot szabjunk ki? Ezt is megtettük. Legutóbb Kriszt Györgyöt büntettük meg 60 forintra, mert nyolcadik osztályos fia még nem is jelent meg az iskolában a tanítás kezdete óta. A szülők azt mondják, hogy a gyerek már túlkoros. Persze, ez nem így van és Kriszt György fiának el kell végezni a nyolcadik osztályt. — Mit gondol, a büntetés után elment iskolába a gyerek? Nem. Még rha sem jár. Beszéltek már a szülőkkel szépen is, okosan is — a szívükhöz. Mi is azt mondjuk: mindent meg kell próbálni, mert nem lehet szokásjog az a békési falvakban sem, hogy kukoricatöréskor, vagy fosztáskor a gyereknek otthon a helye, nem az iskolában. A Petőfi Tsz az öröm, a Viharsarok-a gond Ezt a megállapítást Jambrik Józseftől hallottuk, — érdekes és nagyon találó. Szóval: a Petőfi Tsz az öröm Gerendáson, a Vihar- harok meg a gond. Miért is van ez így? Miért öröm az egyik és miért gond a másik? Ezt kérdezzük Jambrik elvtárstól és amikor bővebben beszélgetünk a két szövetkezetről, hamarosan kitűnik, hogy jobban és találóbban nem is lehetne jellemezni a két szövetkezet munkáját,, életét. — Valamikor, nem is olyan régen. 1949-ben én is ott voltam a Petőfi alapító tagjai közt, — emlékezik vissza Jambrik József közel tíz évvel ezelőttre. — tizenhármán fogtunk össze idős Oláh Mihállyal, Brantus Jánossal, Korcsok Jánossal és a többiekkel. Én csak egy évig voltam benn, aztán a tanácshoz kerültem. Spigut András az elnök, mondhatom, — és nem dícsérgetés ez — Spigut And- rásék jól dolgoznak. Teherautójuk van, vontatójuk, kitűnő állattenyészetük, egyszóval szépen fejlődnek. Úgy, ahogy az „meg van írva“. A tanácselnök szavainak még mélyebb igazsásáról a Petőfi Tsz ben tett rövid látogatásunk is meggyőzött bennünket. Mert mit tapasztaltunk? Röviden a következőket: A tagok nemcsak magukra, hanem a közös erősítésére is sokat gondolnak Nem is fedi valahogy a teljes igazságot az, hogy; „gondolnak”. Nem azért, mert a Petőfi Tsz-ben a gondolatot követi a cselekedet is, ami aztán számtalan formában Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat liba- és kacsatömőket felvesz a Springer- tanyán lévő kacsatelepére. ÓRABÉR 4.50 forint. Jelentkezés: a BARNEVÁL október 6 utca 8. sz. telepén. jön elő, mutatkozik meg: magas terméseredményben, abban is, hogy az állatállományuk igen fejlett, — nemrégen kitűnő tenyész- lovakat adtak el, és most 50 ezer forint befektetéssel tíz tenyész- üszőt és 40 darab hízómarhát vásárolnak, — meg abban is, hogy nemcsak most, hanem októberben is jól állt a lábán ez a szövetkezet. Vidovenyecz Andrással, a könyvelővel és Kiss Róza adminisztrátorral beszélgetünk a tsz irodájában. Egyszerű számokat sorolnak fel arról, hogy milyen eredményeket értek el, de ezek a számok a hozzáértő ember előtt sok mindent elárulnak. Cukorrépatermésük átlaga meghaladja a 174 mázsát, a kukoricáról úgy beszélnek, hogy nem lesz kevesebb 30 mázsánál, sőt lehet, hogy több! Az őszi árpát már elvetették és most a kukoricatörés gyors befejezése a legfontosabb náluk, hogy őszi búza alá előkészíthessék a földet. A jó munkának nyilván megvan a fizettsége is. Negyvennyolc- negyvenkilenc formt lesz munkaegységenként, — így mondják — és a napokban osztottak előlegként 25 dekagramm cukrot minden eddigi munkaegységre, ezen kívül 8 forintot is, hogy a tagoknak ne csak természetben, hanem pénzben is adhasson már a szövetkezet. És miért gond a Viharsarok Tsz ? Ez az, amire olyan nehéz feleletet-adni. Jambrik eivtárs, a tanácselnök azt mondja: „Már az indul ás'se volt valami jó náluk, meg a vezetéssel is baj volt, — sokan kiléptek onnan az ősszel. Most nagyon kevesen vannak és lépten- nyomon áthágják az alapszabályt. A közös vagyonnal nem törődnek, csak a maguk hasznát nézik. Amikor a Petőfi Tsz-ben jártunk, megkérdeztük: a viharsarokbeliek átjönnek-e néha ide, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, vagy tanácsot kérjenek? Úgy gondoljuk ez lenne egyik legjobb módja annak, hogy a Viharsarok megcsappant tagsága végre összeszedje magát és kitől tanulhatna legtöbbet, ha nem a jól működő Petőfi Tsz-től? — őszinte legyek? — kérdezi Kiss Róza, de feleletet sem vár és niáris válaszol: akkor jönnek ők át ide hozzánk, ha valami nyomtatványhiányuk van, máskor színüket se látni. Ha ez így van, — és így is van — bizony elég helytelen. De miért várja azt a Petőfi Tsz, hogy a viíharsarokbeliek jöjjenek? Nekik is van kötelességük, még pedig az, hogy segítsék a gyengébbet, nézzenek el a portájukra és mondják meg, hogy hol a hiba. Megtették ezt? Ha megtették volna, talán a Viharsarok nem lenne gond Gerendáson, hanem u- gyanúgy öröm és a kollektív gazdálkodás előnyeinek jó példája, mint a Petőfi Termelőszövetkezet; Néhány kicsinynek tűnő dolgot írtunk meg e riportunkban, mégis elhatároztuk, amikor Gerendást elhagytuk, hogy néhány hét múlva, — talán még azelőtt, hogy lehull az első hó, — visszatérünk ide és megnézzük, hogy jár-e iskolába Kriszt György fia, fejlődik-e a földművesszövetkezet és gond-e még a Viharsarok Termelőszövetkezet? Mert hiszen nem baj az, ha gond, csak az a munka és a még jobb munka gondja legyen!... Sass Ervin
