Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-19 / 219. szám
ISST sjü'ntember 19., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NTCpCJSAG 5 títyth. U tnsst Két tankönyv fekszik előttünk az egyik 1912-ben jelent meg és címe „Az orosz birodalom földrajza”. A másik „A Szovjetunió gazdaság földrajza,*’ címmel 1956-ban látott napvilágot. Nézzük meg, mii mond a két tankönyv egy-egy városról. JAROS2LAVL4 az 1912-es tankönyvben: „Volgái kikötő, történelmi vá.-os, len- és pamutipara jelentős.” az 1956-os tankönyvben.,Hatalmas dieselmotor- és tehergépkocsi gyár épült— — villanymotorgyár és a többi más gépipari vállalat értékes berendeléseket ad a fafeldolgozó ipar számára. Ezenkívül a városban beton- vibrátorokat, folyami hajókat, s más ipartermékeket is gyártanak... A város vegyipara nagy gumi-azbeszt kombináttal és szintetikus kaaesukgyárral rendelkezik..." OMSZK az 1912-es tankönyvben: „A városiban bőrgyárat, faggyúolvasztó, szappanfőző és szeszfőző üzenet, malmokat, dohánygyárakat és mezőgazdasági raktárakat találunk, az 1956-os tankönyvben: „Omszk a szovjet hatalom éveiben mindenekelőtt hatalmas gépipari központtá vált, amelyben elektrotechnikai műszereket, precíziós eszközöket, motorokat, közlekedési és könnyűipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket és sok más cikket gyártanak. A város ipari profilját a vegyipari gyárak, különösen pedig a Baskírjából érkező olajat feldolgozó üzemek jellemzik. Az omszki olajfeldol- goaógyár benzinnel, diesel-olajjal és más fűtőanyaggal látja el Szibériát és Kazahsztán egy részét." OREL az 1912-es tankönyvben: „Kender, gabona és fakereskedelméről isimert. A városban nagy malmokat és kötélgyárakat találunk.’* az 1956-os tankönyvben: „Őre! gép-, könnyű- és élelmiszeripari központtá vált. A városban textilgépeket, érákat, kenderkészítményeket és különféle ^önnyű- és élelmiszeripari termékeket gyártanak." CSELJABINSZK az 1912-es tankönyvben: . „Fontes közvetítő állomás Oroszország európai része és Szibéria között.’* | Jeáü^-i,, . az 1956-os tankönyvben: „A mai Cseljabinszk 36 kilométer hosszú és 10 kilométer széles területet foglal el. A cseljabinszki kohászati, traktor és csőheugerlő gyárak több ezer hektárnyi területen helyezkednek el. A város termékeit a Szovjetunió minden részén ismerik.” Porcsávázás Porcsáv ázásra igen bevált: a • rmisan, higanyos porcsávázó- r. Hatóanyaga szerves higany- vegyület. Színe Mlásvörös, finom poranyag. Felhasználása: a Germisam por- esóvázószert a lenfenésedés, len- ragya (pazmó) és a búzakőüszög elleni védekezés céljából: a len- és búzavetőmagvak porcsávázásá- ra használhatják. A Germisan gombaölő hatását úgy fejti ki, hogy e porozószerrel bevont vetőmag a talajba jutva, a talajnedvesség hatására a szer feloldódik és elpusztítja a gabona- üszög spóráit. A porcsávázószer tehát csak kellő talajnedvesség mellett pusztítja el a gabonaüszög »pórákat! A porcsávázás előfelté\ Mind a Higosan nedves csává- ■ószer, mind a Germisan porcsávázószer erős méreg, ezért feltétlenül elkülönítve és száraz helyein tároljuk, mert nedvszívók. A Higosan nedves csóvázószer oldásakor vigyázzunk, hogy ne porlódjék és a por, vagy az oldata szembe, szájba, vagy bőrfelületre ne kerüljön. Csávázóoldatba kézzel nyúlni tilos! A mérgező csá- vázóoWattól az állatokat tartsuk távol. A fölösleges csávázóoldatot k úttól, vagy folyóvíztől távol, legalább 30 cm mélyre ásott gödörtele a magtisztítás. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium előírása alapján, csak előzetesen megtisztított, puffancsmentes búza- és lenmag porcsávázására használható fel a Germisan. A csávázási erre a célra szolgáló porcsávázó-készülékben kell végezni. Házilag is elkészíthejük a porcsávázókészüléket fahordóból. Igen jól használhatjuk por- csávázásra a gyári készítésű vas- hordó-dobot, kezelése könnyű, munkája jó. A porcsávázás során a hordót forgatókar segítségével legalább 5 percig kell lassan, e- gyenletesen forgatni. A porcsávázott vetőmag azonnal elvethető, de szükség esetén száraz helyen hosz- szabb ideig is tárolható. ¥ be öntsük és gondosan földeljük el. A Germisan porcsávázószerrel foglalkozókat lássuk el a por számára átjárhatatlan, csuklón és bokán beköthető munkaruhával, légzésvédővel és gumikesztyűvel. A dolgozók munka után, illetve étkezés előtt meleg vízben, szappannal mosakodjanak meg. A csávázott mag tárolására használt zsákokat csak alapos mosás után szabad takarmány tárolásra felhasználni. A csávázott magot élelmezési, vagy takarmányozási célra felhasználni tilos! Felhős, hűvös idő, több helyen, főleg nyugaton és é- szakon eső. Mérsékelt, ülőnként élénkebb nyugati szél, várható legalacsonyabb hőmérséklet 7—10, legmagasabb nappali hőmréséklet csütörtökön 15—18 fok között. Az Erkel-hónap záróünnepségeinek műsorából Megyénk három városában (szeptember 21-én Gyulán, 22-én Orosházán és 23-án Békéscsabán) Színiét vöröskeresztes üfttség érkezett Budapestre A Magyar Vöröskereszt meghívására szerdán három tagú szovjet vöröskeresztes küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője dr. Fjotr Gyi- vakov, a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság elnökségének tagja. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Geges* Kis Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Kárpáti József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Kárász Győző, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese és Koltai Fe- rencné, a Vöröskereszt külügyi osztályvezetője fogadta, ott volt a fogadáson J. Csernyakov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI) iHlfycsúfoü Szomorú esetnek voltam tortája szeptember 13-án délelőtt, a békéscsabai SZTK-rendelőben. Mint általában, zsúfolt volt a folyosó betegekkel, s azok hozzátartozóival Akinek hely jutott a pádon, sorra kerülvén, átadta azt másnak. Az egyik ballankabátos fiatalembert is beszólították vizsgálatra. Szemmel láthatóan nagyon beteg cigányasszony, aki már alig állt a lábán, megragadva az alkalmat, a helyért roskadt. Rövid idő múlva azonban a fiatalember visszatért, és minden figyelmességet, emberiességet félredobva, visszakövetelte a helyét, és az ottlévők nagy megdöbbenésére felállittatta a beteg asszonyt. Az nem szóit, csupán szájaszéle rándúlt fájdalmasan-, keserűen, talán arra gondolt, hogy ő csupán cigány, és ezért nem tehet semmit. Nagyon nehezére esett felállni, s mikor visszaadta a helyét, nyomban a földre ereszkedett, mert lábai már nem bírták. Nem vonom kétségbe, hogy a fiatalember is beteg volt, nyilván azért jött a rendelésre, de hogy a szemű rencsétlen cigányasszony még inkább az volt, az itt leírtakból is megállapítható. A ballonkabátos legalább ezt és a korkülönbséget tisztelhette volna a szánalomra méltó nőben. Sinkovicz Zsófia Békéscsaba, Orosházi út 88. az Operaház ismert magánénekesei Szecsődy Irén és Király Sándor, valamint Madarassy Albert zongoraművész az Erkel-hónap tiszteletére műsort adnak, melyben a következő számok szerepelnek: Erkel: Hunyadi Lászlóból — Palotás, Bánk bán-ból — Tiszái parti jelenet, — Hazám, hazám..; — és kettős a II. felvonóból. B- zenkívül műsorra kerülnek Verdi j Rigoletto, Aida, Végzet hatalma, Othello, Traviata című operáiból áriák és zenerészletek. Az ünnepi est keretében hangi zik el Gál György Sándor író, Era kel-kutató Hogyan írtam meg Erkel életregényét című előadása és a műsorszámokat összekötő ismertetése. A megyei művelődési osztály, a megyei TTIT továbbá a három város népművelési szervei és a vendégül látó járási művelődési házak nagy szeretettel és igyekezettel a- zon fáradoznak, hogy az eseményekben oly gazdag Erkel-hónap « kiemelkedő előadása Békéscsabán. Gyulán és Orosházán a dolgozok, a látogató közönség részére még sokáig tartó élményként kerüljön megrendezésre. Gazdagabbak vagyunk Megnyílt városunk második színháza | a kamaraszínháza Már az elmúlt színházi évad végén sok szó esett arról, hogy eredményesen működhetne-e Békéscsabán egy második színház? Sok éves tapasztalatok bizonyították a-i zok igazát, akik kiállták és sokszor harcoltak is érte, és ma már öröm-* mel mondhatjuk: gazdagabbak lettünk, megnyílik városunk második színháza, a Balassi Kultúrotthon kamaraszínház céljainak megfelelően kibővített és modernizált színháztermében. A tervek úgy határozták meg, hogy a kamarát ifjúsági és irodalmi jellegű színházzá kell tenni és műsorában „Omk teiitk mjMg,&dicut ütni“ Féltve óvok mindenkit — főleg ha nem benszülőtt Szarvason —, hogy vasárnap este beüljön az Árpád vendéglőbe, s ott abba a téves hitbe éljem ez vendéglátó vállalat, biztosan jól érezzük majd magunkat. Az egészből csak annyi igaz, hogy látják a vendéglőt, de italt ás egyéb szeszes folyadékot — nyílván, mert vigyáznak a vendégek testi és lelki épségére — nem szolgálnak ki egyhamar, főleg egy „Snubi"-nak nevezett pincér nem. Elmondok most ö- nöknek egy szomorú élményt, ami okot a- dott nekem arra, hogy ily módon nyilatkozzak a szarvasi vendéglátásról. Történt pedig e sajnálatos eset 1957 szeptember havának 15-ik napján a késő esti órákban, pontosabban meghatározva: éjfél előtt 36 perccel. Ketten ülünk az asztalnál, s várjuk, hogy majd csak felénk néz az a fehér kabátos bácsi, aki ép* pen a mellettünk le-* vő asztaltársaság mellett szorgoskodik. Látjuk elfoglalt, várunk türelmesen. Ám mikor azt gondolnánk, hogy most oda jön hozzánk, s megkérdezi fogyasztunk-e miamit, szélsebesen elhalad asztalunk mellett, egy pijkmtásra se méltatva oennün* két. No gondolom, majd hamarosan visz- szajön, s akkor rendelünk. Nem így történt. A percek «eszesen telnek és ,J>nubi’‘ csak nem tud felfedezni bennünket. Mát éjfél is elmúlt, mikor birkatürelmem végéi hez érve megkockázi toltam: lenne szíves kartárs. Meglepő volt a válasza: „Csak tessék nyugodtan ülni.” látszik, nem egészen nyu- a székemen, ha még erre ügy ültem godtan főként, figyelmeztetnek is, s ez a titok nyitja. Ebben a vendéglőben — eltérően más szokásoktól — csak akkor szolgálják ki az embert, ha nyugodtan ül. Mit tehettünk mást, nyugodtan ültünk még harminc percig. Nem éppen józan állapotban levő vendég telepszik le egy mellettünk megüresedett asztalnál, ö egészen nyugodtan van. mert az asztalra borulva alszik. Felfedezik, s megkérdi tőle a mi pincérünk, hogy mit parancsol. Az a- kadozó nyelvvel elmotyogja kívánságát, majd „Snubi" eltűnik megint, ö pedig az asztalt gyámolitja újra. Ekkor már nem bírtam tovább, pedig a barátom — akár csak a pincér — nyugalom ra intet, s mondta várjunk még egy kicsit. Nem vártam, hanem fogtam magam és elindultam, úgyszintén ezt cselekedte társam is. Óvakodtunk az ajtó felé, s vártam, mikor szól utánunk: „álljanak csak meg, maguk nem fizettek!” —mond a legjobb, legnagyobb sikert aratott színpadi alkotásokat kell bemutatni. Nos, az elképzelés megvalósul. A kamaraszínház szeptember 20- án nyit JVfpíjére: Tartuffe című há rpmvígjátékával és mvusórtérvében kitűnő művek szerepelnek. A Tartuffe-ben a színház vezető művészei lépnek színpadra: Ruttkay Mária, Radnóthy Éva, Kovács Márta, Kalmár Zsolt a, Pagonyi Nándor, Körösztös István, Lédeezy Antal, — hogy csak egynéhány nevet említsünk. A Jókai Színházban e napokban mindenki kamaraszínházi lázban ég. Falus György igazgató még részletesebben beszél a kamara terveiről és céljairól: — Feltétlenül létjogosult Békéscsabán egy második színház —i mondja. Célunk az, hogy a kamarában is a legkiválóbb művészeink szerepeljenek, a darabok kiállítása semmiben sem maradjon el a nagyszínházi produkcióktól és ami feltétlenül fejlődést jelent a me* gye színházkultúrájában: a kamaraszínház előadásait visszük tájra, a benti, kitűnő díszletekkel, jelmezekkel. Horváth Árpád, a nyitódarab, a Tartuffe rendezője is sokat mondhatna arról a valóban lelkiismeretes és művészi becsvágyakat biJ zonyító felkészülésről, mely a bemutatót megelőzi. — öt hete próbázunk, az együttes kitűnő. Kérem, csak olvassa el mindenki a szereposztást! Külön érdekessége még a Tartuffe bemutatójának, hogy a díszletterveket a fiatal és igen tehetséges Szabó Lajos készítette, aki most szerződött a Jókai Színházhoz és máris ilyen szép, komoly művészi munkát igénylő feladattal bízták meg. A kamaraszínház tehát megvalósult és minden pénteken, szombaton, vasárnap játszik. Most már a csabai színházkedvelő közönségen a sor, hogy ezt az új lehetőséget jól ki is használja. Még- egyszer: üdvözöljük a kamaraszínházat és Békéscsaba közönsége nevében küldjük elismerésünket mindazoknak, akik létrehozásában művészetet szerető szívvel fáradoztak. S. E.
