Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-15 / 216. szám

lost, szeptember IS., vasárnap békés megyei népüjsao 3 Csaba utcán végesteien végig . Tudósítás a Szegeden megtartott őszi forgalmi és szállítási értekezletről őszre fordult az idő. És ez a vasú tnak, a közlekedés minden dől gozójának fokozottabb munkát jelent. A cukorgyárak várják a cukorrépát, a kendergyárak a kendert, s még mennyi-mennyi tennivaló, hogy a szállítók elége­dettek legyenek. S mindez a mun­ka a vasútra, az autóközlekedési vállalatokra, BELSPED dolgozói­ra hárul. Ezért is rendezete meg pénteken a Szegedi Városi Ta­nács Béke termében — az eddi­giektől eltérően táj jellegnek meg­felelően, 3 nem országosan — Központi Szállítási Tanács, a Sze­gedi MÁV Igazgatóság, és a Sze­gedi Autóközlekedési Vállalat I- gazgatósága a három megyére ki­terjedő: Békés, Csongrád és Bács- Kiskunra vonatkozó őszi forkalmi és szállítási értekezletet. A tanácskozáson a közlekedés és a szállító vállalatok együttesen beszélték meg az őszi forgalom­mal kapcsolatos tennivalókat. Elő­ször Borsodi János, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetője beszélt az igazgatósághoz tartozó állomá­sok eddigi munkájáról és ezutáni tennivalókról. Amint hallottuk az áruszállítás már meghaladja az 1955 évit, azonban a múlt hónap­ban még 10 százalékkal szállítot­tak kevesebb árut az igazgatóság területén, mint 1956 azonos idő­szakában. Hogy egy kis fogal­munk legyen, milyen óriási mun­ka is vár a vasútra, elég annyit 'megemlíteni., hogy ebben a hónap­kirakodást csak béralaptúllépés­sel oldhatják meg, A vállalatok pedig inkább fizetik a kocsiállási díját, s a vagonok pedig a kirako­dó helyeken vesztegelnek. Pedig ez nem olcsó mulatság, mert az ada­tok szerint a múlt hónapban az igazgatóság területén 300 ezer fo­rint folyt be kocsiállási díjakból; Ezen kellene valamiképpen vál­toztatni! Jó példaként emlegették a Sarkadi Cukorgyárat, ahol min­dent elkövetnek azért, hogy a va­gonokat mielőbb kirakják, s a vasút rendelkezésére bocsássák. Irányvonalok beállítása Az őszi csúcsforgalom sikerét jól elő lehet mozdítani az irány­vonatok beállításával. A jövőben gondot fordítanak arra, hogy Kö­rösszakái, Komádi és Vésztő tér­ségéből irányvonattal adhassák fel a cukorrépát a Sarkadi Cu­korgyárba. Az építkezési anyag- szállítás meggyorsítása végett számítanak továbbra is a Békés­csabai Téglagyár irányvonataira. De lehetőség nyílna ama is, hogy az Orosházi Téglagyárak és a Hódmezővásárhelyi is — közösen — irányvonatot indítson. A zavartalan szállítás lebonyolí­tásában sokat tehetnek a BELS- PED-ek is, azonban hiányos fel­szerelésükön, munkásellátásukon javítani kell mielőbb. 100 ezer forint célprémium ban nem kevesebb, mint 386 ezef tonna áru vár elszállításra az Igazgatóság területén. Mindehhez pedig az szükséges — hallottuk a beszámolóból — hogy az eddig jól bevált komplex brigádok múmiája is elvenebbb, jobb legyen. A Központi Szállítási Tanács 100 ezer forint célprémiumot tű­zött ki. Ezt az összeget azok kö- I zött a vállalatok között osztják majd el, amelyek a munkaszüneti napokban a vagonok kirakásában a legjobb eredményt érik el. Egyenletes rakodást Sok gondot okoz a vasútnak az egyenlőtlen rakodás. A vállalatok, szállítók többsége szombaton dél­után, vasárnap és ünnepnap nem hajlandó sem ki- sem berakni a vagonokat. Mindezzel pedig hosz- sz '-boriik a kocsiforduló. De éjjel sem igen teszik meg ezt. A na­pokban Békéscsabán éjféltől reg­gel hat óráig a 63 vagonból mind­össze egyet raktak ki. A vállala­tok azért húzódoznak az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi be- és ki­rakodástól — s itt az Orosházi Téglagyárat és a Békés megyei építőipari Vállalatot is említették — mert kocsiállás fizetésére van keret, ellenben éjszakai és ünnepi Az őszi csúcsforgalom sikeres vérehajtásában a lsfizlekedés dol­gozói számítanak a párt- és szak- szervezetek támogatására. Ezen­kívül pedig a megyei tanácsok szállítási előadóira, akik eddig is I jól dolgoztak, segítették a közle­kedést. Az értekezleten sajnálat­tal nyilatkoztak arról, hogy ez a fontos munkakör Békéscsabán nincs betöltve, pedig nagy szük­ség lenne rá. A tehergépkocsi szállításról Józsi Ferenc, a Szegedi Autó- közlekedési Vállalat vezetője a gépkocsiszállításról tartott beszá­molót. Elmondta: azt kell elérni,, hogy a tehergépkocsi közlekedés­sel rövid idő alatt minél több árut szállítsanak. Majd néhány példát mondott el okulásképpen, hogy milyen sok az üresjárat, a gépko­csik rossz kihasználása. A Békés megyei Termónyforgalmi Vállalat­nál augusztusban a fuvarozó gép­kocsik 50 076 kilométert tettek meg, ebből 23 341 kilométert ra­kott kocsival, a többit pedig üres­járattal. Mindehhez a nagy távol­ságok, s a malmok is közreját­szottak, de ennek ellenére sok volt az üresjárat. Hasonló volt 3 helyzet a Békés megyei Állatfor- galirni Vállalatnál, ahol 21 048 ki­lométer útra 10 703 kilométer üresjárat jutott. Van tehát jócskán tennivaló, hogy a gépkocsival való szállítá­son javítsanak megyénkben is. Az értekezleten felszólalók is el­mondták, hogy mit várnak a közle­kedéstől. Többen szóvátették, hogy az előrejelzés a vagonök érkezésé­ről elég pontatlan, s nem minden esetben megbízható. így aztán sok esetben hiába mennek a vagont be-, vagy kirakni — semmittevés­re vannak kitéve a késés miatt. Druga Irén, a Békés megyei Ter- ményforgalmi Vállalat kiküldött­je a rizsszállítás zavartalanságá­nak biztosítására, időbeni és jó vagonellátásra kérte a MÁV igaz­gatóságot. Pusztai Zoltán (41-es AKÖV, Békéscsaba) elmondta, hogy a vállalat felkészült az őszi szállításra. Mindent megtesznek azért, hogy minél több árut szál­lítsanak, s maximálisan kihasznál­janak minden járművet. A tanácskozáson felszólalt Ja­kab Sándor, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium nyolcadik főosztályának vezetője is, aki a mi­nisztérium nevében jó munkát kí­vánt az őszi forgalom és szállítás lebonyolításában a közlekedés dol­gozóinak. Podina Péter Ülést tartott az SZMT elnöksége Pénteken délelőtt Békéscsabán a szakszervezetek székházában ülést tartott az SZMT elnöksége. Két napirendi pontot tárgyaltak meg. A többi között tárgyalták a gyulai Harisnyagyár, a békéscsa­bai Pamutszövő, a mezőberényi Alföld Szövőgyár szakszervezeti bizottságainak termeléssel kap­csolatos munkáját. Híradás a földekről Ha az ember telefonon érdeklődik megyeszerte a gazdaságoknál, egyetlenegy vezetőt, szak­embert sem talál az irodákban. Kint van mindenki a határban, — ez a felelet a kérdésre. Megkez­dődött az őszi betakarítási munka. A TÓTKOMLÓS! VIHARSAROK TSZ földjein is nagy odaadással szorgoskodnak a tagok. Trágyázzák a földet. A nyári mélyszántási munkákkal is előre állnak, hatszáz kát. holdon szántot­ták fel a talajt. A termelőszövetkezet tagsága pártolja a korai vetést és talán egyedülállóan a megyé­ben 150 kát. holdon elvégezték az ősziárpa vetését, és 17 kát. holdon az őszi takarmánykeveréket. A mezőgazdasági munkákkal jól előre állnak, két napja belefogtak az őszi búza vetésébe. Kenyérgabo­nából 450 kát. holdat terveztek és ebből 30 kát. holdat már bevetettek. A tagság egy része megkezdte a 100 kát. holdas cukorrépa szedését. Ezidáig 13 kát. holdat felszedtek, — amelynek átlagtermését 180—200 mázsára számolják. Rövidesen megkezdik a kukorica szedését, — ami szintén jó terméssel kecsegteti a tsz szorgos tagságát. DE A MEZÖHEGYESI ÁLLAMI gazdaságban is szorgoskodnak a földeken. 864 kát. holdon letakarították a kendert, aminek gyönyörű minőségi termése 45 mázsát adott kát. holdanként. Az 5 435 kát. holdon tervbe vett vető szántásból már 3 554 kát. holdon elvégezték a munkát. A jövő héten megkezdik az ősziárpa vetését. A FÜZESGYARMATI ARANYKALÄSZ TSZ földjeiről messziről dübörgő traktorhangokat hallani. A tsz négy darab saját traktora és a gépállomás traktoros brigádja készíti a vetőágyat az őszi gabonáknak, öt ven kát. holdon befejezték az őszi repce vetését és szerte a gazdaságban trá­gyázzák a földeket. Szín Béla Londonban sej, van számos utca... Ez u- gyan nem ts olyan különös, mert Békés­csabán is van belőle elég szépen. Sőt abla­kok is vannak a há­zakon. De az egész nagy Albionban... il­letve Békéscsabán nincs olyan ablak, mint ahonnan olyan kilátás nyílnék, ami­lyen a Csaba utcai ablakokból. Mert a Csaba utcán végeste­ien végig, minden kis ablak előtt szemét vi­rít. (Pont ilyen cég­jelzéses utcában ?!) Ez a szemét pedig olyan, ami nem hervad el sem télen, sem nyá­ron. Ha jól meggon- dolja az ember, eb­ben az utcában érde­mes lenne szemétnek lenni. Itt nem hábor­gatja őket semmi, és ha a fiatal szemetek egybekelnek, a szó szoros értelmében ö- rök hűséget hetnek egymásnak. A „mindenki seperjen a maga háza előtt" — közmondás elvesztet­te aktualitását, és ez a közmondás ma már csak inkább szájha­gyomány. Különösen a középületek lakói nem hajlandók ennek a közmondásnak a létjogosultságáit elis­merni, ami gyakorla­ti, valamint a szelle­mi csata vonalán egyaránt érvényre jut. (Főleg asszonyok között.) Lényeg az tehát, hogy a köz tulajdo­nát képező épületek lakói és dolgozói (eb­ben az utcában főleg ilyenek vannak) a Köztisztasági Válla­latra várnak, de az ő térképükről ez az ut­ca valószínűleg lema­radt. Meg kell mondani, hogy az aránylag nagy lovaskocsi for­galom emeli elsősor­ban az utca „színvo­nalát”. Ezek a kocsik főleg a napközi ott­honok konyhájába járnak be, és onnan ki. Meglepő, hogy a konyha előtti udvar milyen szép, tisztái Ez valószínűleg an­nak tulajdonítható, hogy a lovak jól ido­mítottak... De az ut­ca, az több a soknál. (A jó kövezés miatt) van itt kilötyögö, igen sok ételféleség is. Ha a Köztisztasági Vállalat nem hiszi el, hogy Csaba utca va­lóban van Békéscsa­bán, akkor küldjön expedíciót a felderí­tésre. A fent megje­lölt helyen megtalál­ható. De ezzel a mun­kával sietni kell, mert teljesen bizonytalan, hogy meddig lesz megtalálható. Később pedig már csak ása­tásokkal lehet ezt az utcát felszínre hozni, ami igen költséges... p. B. esküd­iliiás újításokat vezetnek be a mezoaazdasaabcm* Vasleloncsöves permetező öntözés Szilvássy Zoltán, a Földművelés­ügyi Minisztérium újítási csoport- vezetője az MTI-nek adott in­formációjában elmondotta többek között, a korábbi sérelmeket or­vosló újítási törvény most még új lendületet is adott a munkájuk­hoz. Noha a harmadik negyedév adatai még nem ismeretesek, ed­dig körülbelül kétezer újítás érke­zett be. A múlt évben mindössze 2 329 volt a beérkezett újítási ja­vaslat, amiből 1211-et be is vezet­tek, s mintegy 12 és félmillió ef­fektiv hasznot hajtottak egy év a- latt. 1957. első negyedében 721 újí­tást küldtek be, ebből 381-et elfo­gadtak, s 372-őt máris felhasznál­tak, amelyek évi tényleges hasz­na 11 millió 422 000 forint, Az idei találmányok, újítások közül részletesebben is érdemes néhányat megemlíteni: Mélyforgató, gördülő eke Szabó István a Debreceni Talaj­javító Vállalat volt igazgatója az Egerszegi-féle homokjavítási mód­szer gyakorlati kivitelezésére o- lyan aljtalajtrágyázó ekét készí­tett a szovjet PP—55 típusú Ri- gol-eke módosításával, amely már eddig is több millió forintnyi meg­takarítást eredményezett. Lényege, hogy a hatvan centiméter mélyen járó hatalmas eketest az erős csú- szósurlódását gördülő súrlódássá alakította. A Szabó-féle mélyfor­gató gördülő eke szabadalmát ed­dig 11 államnál jegyezték be. Gya­korlati előnye többek között, hogy holdanként több mint hatvan fo­rint a megtakarítás csupán az ü- zemanyagon, ezenkívül a hazai gyártmányú 54 lóerős traktorral is Jól el vontatható, míg az eredeti eke az importált 80 lóerős trak­torral Is csak nehezen működött. A homoki gazdák régi álmát — a jó öntözés lehetőségét — való­sította meg Papp Gyula feltaláló, a Budapesti Talajjavító Vállalat dolgozója. Az eddig használatos magasvezetésű és földcsatornás öntözési rendszer a homoktala­jokon nem vezetett jó eredmény­re: a 8—10 százalékos területki­esésen kívül igen sok víz elszivár­gót!; haszontalanul, s az elosztás is egyenletlen volt. Papp Gyula még gyermekkorában készített kis drótvázas öntözőcsövek tökéle­tesítése révén ma a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő vas­beton-csöveket készít a helyszínen, s a talaj felszíne szétágazó csövek­ből magasnyomású szórófejes rendszerrel öntöznek. Az öntöző­víznek szinte minden csepje hasz­nosul. Eddig körülbelül heteven gazdaság kertészetében vezették be a jólbevált vasbetoncsöves ön* tözési rendszert. Koptatott cukorrépa mag A cukorrépatermesztés rendkí­vül sok kézierőt igénylő munka. A Sopronhorpácsi Kutatóintézet há­romtagú újítócsoportja most — világviszonylatban elsőnek — o- lyan önkoptatási módszert dolgo­zott ki, amely a gomolyok külső pararétegét eltávolítja, ugyanak­kor a csírázóképességüket nem csökkenti. A kísérletek idei ered­ményei azt mutatják: ha a lekop­tatott répamag a Hutászi-féle pneumatikus szemenkint vető gép­pel vetik, akkor a cukorrépa e* gyelés holdankénti munkaszükség­letét 103 óráról 37 órára csökkent- hetik. Jó eredményekei biztat a kalo­csai kísérleti gazdaság dolgozói ál­tal konstruált palántaültető sép is.

Next

/
Thumbnails
Contents