Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-12 / 213. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 12., csütörtök (Folytatás a 3. oldalról. Állítását tűzték ki feladatukul, megalakították az ellenforradalmi emigráció vezérkarát, minden szükséges anyagi eszközzel ellát­ták őket, és az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve, a magyar ha­tárig, szabad mozgást biztosítot­tak számukra. Támogatták a kife­jezetten fasiszta emigráns szerve­zeteket, mint amilyen a kisbar- »aki Farkas Ferenc, volt Horthy- vezérezredes által vezetett ún. ■„Magyar Szabadság-mozgalom“, a „Magyar Harcosok Bajtársi Kö­zösségé"-!, amelyet Zakó András horthysta vezérőrnagy vezetett és vitéz Són.vi Hugó, volt horthysta vezérezredes csoportját. Támogat­ták a Szálasi-féle hitlerista poli­tikát folytató hungarista mozgal­mat is, amely Salzburgban lapot ad ki, g) A felsorolt szervezetek tevé­kenységével összhangban dolgozott számos nyugati hatalom budapesti követségének több vezetője és be­osztottja Is. Ezeknek a magyar belpolitika kérdéseiről szerzett ér­tesüléseit arra használták fel, hogy kidolgozzák a Magyarország tör­vényes rendje felforgatásának tak­tikáját. Errcvonatkozóan pl. a bu­dapesti amerikai követség 1949. április 28-1 A 340. sz. táviratában tett javaslatot. 1953-ban C. R Ravnal követ és George Abbot követségi tanácsos kidolgozta Ma­gyarország alkotmányos rendje felforgatásának részletes, taktikai programját. Ezek a jelentések az ország gazdasági és politikai fej­lődésének akadályozására Irányu­ló taktikai elképzeléseiket tartal­mazzák az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányának hivatalos po­litikájában is érvényesültek. A követségek beosztottjai közül töb­bet kémtevékenységen értek és emiatt ki kellett utasítani éket Or­szágunkból. Ezek a követségek az Ellenforradalom kirobbanása előtt, alatta és azt követően is szoros kapcsolatot tartottak a külföldi és a Magyarországon létrejött ellen- forradalmi szervezetekkel, taná­csokat adtak nekik, kapcsolatot létesítettek közöttük. Ilyen tevé­kenységet fejtett ki Cowiey, az Egyesült Királyság budapesti kö­vetségének katonai attaséja, aki az ellenforradalom ideje alatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn Maiéter Pállal, a fegyveres fel­kelés egyik katonai vezetőjével, Maiétert tanácsokkal látta el, tá­jékoztatta őt a magyar és szovjet fegyveres erők mozgásáról, egyben széleskörű adatgyűjtést folytatott a magyar néphadsereg felszerelé­sének megállapítására. A Maiéter és Cowiey között lefolytatott tár­gyalás után a Szabad Európa-rá- dió követelni kezdte Maiéter hon­védelmi minszterré való kinevezé­sét. Az ellenforradalom alatt az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti követsége a követségi épü­letben két titkos rádió adóvevő­állomást helyzett üzembe. Ezeken az adóállomásokon jelentéseket küldött, üzeneteket vett fel és to­vábbított. h) A nyugati imperialista körök az ellenforradalom ideje alatt Ausztriából, Nyugat-Németország- ból és máshonnan tömegesen dob­tak át fasiszta csoportokat. Vörös­keresztes szállítmányok ürügyén kézifegyvereket küldtek a láza­dóknak. A magyar hatóságok bir­tokába jutottak többek között az alábbi nyugati országokból szállí­tott fegyvereknek, amelyek között többféle, a második világháború idején még nem rendszeresített fegyvertípus is volt, mint 1. az amerikai gyártmányú US Carbine-géppisztoly, 2. M. P. 44. német gyártmányú villám-karabély, 3. angol gyártmányú legújabb típusú Thompson-géppisztoly, 4. Waffenfabrik Mauser Oben­dorf A. Neckar gyártmányú nyugatnémet automata-pisz­toly. i) Az imperialista körök durva beavatkozását nyilvánvalóvá teszi, hogy az ellenforradalom alatt és azt követően Nyugat-Németor­szágban már korábban kiképzett fegyveres alakulatokból fegyveres csoportokat dobtak át a magyar határon. A magyar hatóságok e- zek vezetői közül letartóztatták Katona Józsefet, al. 35 főnyi fegy­veres csoporttal lépte át a határi Ezt a csoportot az Amerikai Egye­sült Államok hírszerző szerveinek fedőszerveként működő salzburgi Caritas nevű szervezet küldte. Há­romszáz idegenlégiós átküldéséről vallott Nagy János, a strassburgi forradalmi tanács volt tagja stb. j) A nyugati beavatkozást bizo­nyltja továbbá, hogy az ellenfor­radalom alatt Magyarországra Irányítottak számos volt horthysta politikusi mint pl. Apponyi és Festettch gr ófokai Budapesten járt Lőwenstein herceg, aki Mind- szentyvel folytatott tárgyalásokat. Nagy Ferenc is Becsbe sietett, on­nan nem jutott tovább, de telefo­non utasításokat adott budapesti híveinek. k) Mikor imperialisták ve­zető politikusai úgy látták, hogy az ellenforradalmárok sikereket érnek el, már nem Is leplezték, hogy ők készítették elő az ellen- forradalmat. Allan Dulles, az amerikai külügyminszter fivére, az amerikai kémszolgálat vezető­je, újságírók kérdésére kijelentet­te, hogy a magyarországi felkelés­ről már jóval annak kirobbanása előtt tudott. Nem leplezve céljait a londoni rádió sem, amely most spontánnak nevezi ugyan a láza­dást, de októberben számos adá­sában a Magyar Népköztársaság államapparátusának lerombolásá­ra uszított. . III. A nyugati beavatkozás követ­keztében veszélybe került az or­szág függetlensége, a béke ügye, és az a közvetlen veszély fenye­gette a magyar népet, hogy a fa­sizmus uralomra kerül. Növelte a veszélyt, hogy Nagy Imre az or­szággyűlés által jóváhagyott és megerősített varsói szerződést ön­hatalmúan felmondta. Ezzel egy- időben a Dunántúlon, imperialista körök tanácsára ellenkormány a- lakult, amely az országot ketté a- arta szakítani. Ebben a helyzetben a kormány 6 minisztere, esküjéhez híven, az rszágr alkotmányos rendjének lelyreállítása és a háború elkerít­ése érdekében szembefordult az ruló Nagy Imre-csoporttal. A íagy Imre-csoporttal szembefor- luló miniszterek november 3-án ijjászervezték forradalmi mun- Lás-paraszt kormány néven a Ma- ,ryar Népköztársaság kormányát. I forradalmi munkás-paraszt kor­lány tagjait a Népköztársaság El­löki Tanácsa nevezte ki és azok etették a hivatali esküt. A forradalmi munkás-paraszt cormány felvette a harcot az el- enforradalommal szemben. Meg- icmmisítotte Nagy Imre és társai örvénytelen, alkotmányellenes in- ézkedéseit és kérte a szovjet kor- nánytól, hogy a Magyarországon artózkodó szovjet csapatok támo- rassák tovább a magyar fegyveres :rők harcát Budapesten is. A forradalmi munkás-paraszt iormány november 4-t után hely- eállította az ország alkotmányos rendjét. Politikai és gazdasági in­tézkedéseivel elnyerte a dolgozó tömegek bizalmát, amelyek több százezres tömeggyűléseken, a ter­melésben elért eredményeikkel adták tanújelét ennek a bizalom­nak. Az ipari termelés ez év au­gusztusában már elérte az október előtti termelési szint 98 százalékát. Az ország egészséges gazdasági é- letét, a növekvő bizalmat tükrözi, hogy a bankokban elhelyezett ta­karékbetétek összege, amely 1956 decemberére majdnem a felére csökkent, most már másfél száza­lékkal több, mint október 23-a e- lőtt volt. Az adófizetés az év első felében 6,2 százalékkal magasabb, mint tavaly. A kormány tevékenységét, m-] tézkedéseit az országgyűlés 1957 májusi ülésszakán (a megválasz­tott 298 képviselő közül jelen volt 293), egyhangúan helyeselte és jó­váhagyta. A kormány iránti bizalomnak vitathatatlan bizonyítéka az 1957 első felében lefolyt tanácsválasztá- j sok eredménye. Ez év tavaszán a tanácstagi helyek 7,7 százaléka üresedett meg. A választásokon 265 630 szavazatra jogosult válasz­tópolgár 94,95 százaléka adta le. szavazatát. Titkos választással a I választók a szavazatok 99,4 száza­lékát adták a Népfront jelöltjeire. IV. Egyes nyugati országok imperia­lista körei nem nyugszanak bele a kudarcba. Tovább folytatják az uszító propagandájukat. Ilyen célú irat az ENSZ különbizottságának jelentése is, amelynek nem az volt a célja, hogy a tényleges helyze­tet feltárja, hanem ellenséges agi- tációs hírverés a Magyar Népköz- társaság ellen. Nyilvánvalóvá te­szi ezt az Is, hogy kinyomtatták, nagy példányszámban több nyel­ven terjesztették, mielőtt az ENSZ közgyűlése a jelentés kérdésében állást foglalt volna. Ez az eljárás az Egyesült Nemzetek Szervezetét is kompromittálja. Ezt a propa­gandacélt szolgálja az Egyesült Ki­rályság kormányának külügymi­nisztere azzal is, hogy minden dip­lomáciai szokással ellentétben, a különbizottság jelentésének Ang­liában kiadott rövidített szövege elé maga irt előszót. Az ENSZ különbizottságának összetétele és az űn. „vizsgálat” módszerei nem felelnek meg sem az ENSZ alapokmánya rendelkezé­seinek, sem a nemzektözi jog szo­kásainak. Jellemző a bizottság ösz- szetételére, hogy annak elnöke, Andersen úr, aki a második világ­háború alatt mint Dánia hadügy­minisztere segített hazája hitleris­ta megszállását, kiszolgáltatta azt a náci haderőknek, amelyek rette­netes szenvedést zúdítottak Euró­pa népeire, ezek között nem utolsó sorban a magyar népre. Jellemző a bizottság tevékenysé­gére az Is. hogy jelentésében név­telen tanúkra és olyan személyek­re támaszkodik, mint pl. Király Béla, akit nálunk mint kémet lep­leztek le és ítéltek el. A különbi­zottság jelentésében nagy jelentő­séget tulajdonított Kéthly Anna nyilatkozatának, akit állandóan a Nagy Imre-kormány minisztere­ként emleget. A jelentés ez utóbbi állításával szemben az igazság az, hogy Kéthly Annát a Nagy Imre- kormány meghívta ugyan a Mi­nisztertanács tagjai közé, ő azon­ban —mint a birtokunkban lévő okmányok bizonyítják — még a hivatali esküjét sem tette le, az országot már október 30-án el­hagyta és így a magyar kormány­nak nem volt törvényesen kineve­zett tagja. Mindezek alapján a magyar kormány joggal állapítja meg, hogy az ötös bizottság összeállítá­sa és eljárási módja méltatlan az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A különbizottság jelentésében fog­laltak valótlanságáról egyébként Hammarksjöld úr is meggyőződ­het, ha elfogadja a magyar kor­mány meghívását és Magyaror­szágra látogat. A magyar kormány az előadot­takat részleteiben is dokumentál­ni kívánja a tagállamok jelenlévő képviselői között szétosztott bizo­nyító anyaggal. V. A magyar kormány szükséges­nek tartja, hogy a közgyűlés: 1. Állapítsa meg, hogy a külön­bizottság kiküldése ellentétes az ENSZ alapokmányának II. cikke, 7. pontjával, hatálytalanítsa Á 1132. sz. határozatát és oszlassa fel a különbizottságot. 2. ítélje el az ötös bizottság je­lentését mint a magyar belügyek- be való beavatkozást, rágalmazást és háborús (»szítást. ítélje el azo­kat az imperialista erőket, ame­lyek évek óta aknamunkát folytat­nak a Magyar Népköztársaság in­tézményei ellen, beavatkoznak a szuverén magyar állam bel ügyei­be és ezzel veszélyeztetik a békét. 3. Hívja fel az érdekelt országo­kat, bogy tiltsák be a Magyaror­szág elleni aknamunka folytatása érdekében létrehozott szervezete­ket, mint pl. a Szabad Európa-rá- diót. ítélje el az Egyesült Nemze­tek Szervezete az Ámerikai Egye­sült Államok kormányának eljá­rását és szólítsa fel, hogy vonja vissza azokat az anyagi eszközö­ket, amelyeket más államok belső rendjének aláaknázására már 1951-ben a „Kölcsönös Biztonsági Törvény” tárgyalása során ilyen célra megszavazott. 4. Foglalkozzon a magyar nép és a világ minden más népe bé­kéjének érdekében a nukleáris fegyverek betiltásával, a leszere­lés létfontosságú kérdéseivel, a magyar nép békéjét különösen ve­szélyeztető' német újrafelfcgyvcr- kezés betiltásával. 5. Á magyar kormány támogat­ja azoknak a tagállamoknak a ja­vaslatait, amelyek azt kívánják a közgyűléstől, hogy tűzze napirend­re az imperialisták algériai, cip­rusi, omani vérengzéseit. 6. A magy ar kormány végül tisz­telettel javasolja: a) Szólítsa fel az Egyesült Nem­zetek Szervezetének közgyűlése az összes érdekelt ny ugati kormányo­kat arra, hogy haladéktalanul en­gedjék és segítsék haza a területü­kön élő magyar kiskorúakat. b) Szüntessék meg azokat a jog­talan és embertelen intézkedése­ket, amelyek gátolják a Nyugatra került és mélységesen csalódott magyar emberek hazatérését. A magyar kormány fenti nyi­latkozata kedden lapzárta után érkezett, ezért közöljük egy nap­pal későbben. Az őszi munkákról tárgyaltak Békés megye, mezőgazdasági szakemberei Békés megye járási agronómu- sai és gépállomási főmezőgazdá­szai keddi békéscsabai értekez­letükön megállapították, hogy ed­dig 23 000-nél több hold földet ké­szítettek az őszi vetések alá a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok, az őszi kalászosok veté­se azonban még csak szórványo­san kezdődött meg. A szakemberek elhatározták, hogy a községek gazdasági fel­ügyelőinek bevonásával, a szö­vetkezetek vezetőivel a követke­ző napokban megszemlélik a tsz-ek talajelőkészítését s azok minőségétől függően az' őszi ta- karmánykeverék és az ösziárpa vetésének teljes erővel való meg-* indítását szorgalmazzák. Az egyé« ni termelőknél tovább folytatják a nyári munkák idején elhanya« golt szakmai tanácsadást a ter­méseredmény növelése érdekében, hogy az idén a tavalyinál 30 szá­zalékkal nagyobb területen ves­senek ősziárpát. A községi gazdasági felügyelők közreműködésével segítséget nyúj| tanak a jó árpa vetőmag kiváló gatáséban és—tekintve, hogy a je­lenlegi községi készletből nincsen elegendő mennyiség, — Most már a harmadik kaszálási lucerna­magot — kevés kivétellel — csépelni lehet A terméskilátások jók s az idő­ben és jó minőségben végzendő magcséplés által is növelni akar­ják a termelők kedvét, ezért úgy i döntöttek, hogy a még „pihenő” cséplőgépeket is haladéktalanul beállítják az aprómagcséplésbe. A gépállomási főmezőgazdászok a következő tíz napban valamennyi tsz-ben megvizsgálják a cukorré­pa és a kukorica minél gyorsabb betakarítási lehetőségeit. Ezután a járási és községi tanácsok mező- gazdasági szakemberei a betakarí­tás idejének rövidítését elősegítő javaslatokat készítenek a tsz ve­zetők részére. (MTI.) arányú megkezdéséig a gépállo­mási főmezőgazdászok előmozdít­ják a tsz-ek talajerősítési munká­it, hogy részben a szövetkezeti, részben a gépállomási jármüvek- kel minél nagyobb területre hord- 1 ják ki a trágyát. 12 földművesszövetkezet terüle-' tén központi csávázó egységeket állítanak fel, amelyeknél a cserét követően a termelők a csávázást megfelelő szakfelügyelet mellett azonnal elvégezhetik. , Az őszi szántás-vetés nagyobb- | tovább szorgalmazzák a minőségi őszi búza vetőmaacserét

Next

/
Thumbnails
Contents