Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-08 / 210. szám

1057. szeptember vasAwvap 3 / BÉKÉS megyei népüjsáo FOGADJAK SZERETETTEL Bulgária felszabadulásának IS* évfordulójára A szeptember 9-i fegyveres né­A kaszaperi Lenin Termelőszö­vetkezetben az idén bővebben ter- inett a föld, mint az egyénileg 'gazdálkodóké. Igaz, a tagság most jobban meg is dolgozott a ♦öbbtermelésért, mint a múlt években bármikor. Amíg a szö­vetkezet földjén 12,5 mázsa volt a búza átlag termése, addig az e- gyénileg gazdálkodók csak 8—9 mázsa holdankénti terméssel di­csekedhetnek. i Takács Mihályné, Kovács Ger­gely és több egyénileg gazdálko­dó még a eséplés idején kijelen­tette: „A Lenin szövetkezetből ki­lépett parasztok úgy látszik az Idén jó termést takarítanak be. De ez az eredmény nem az ő számlájukra, hanem a szövetke­zeti gazdálkodásra írandó.” (U- gyanis a szövetkezetből kilépé­sük alkalmával búzavetés terüle­tet kaptak.) A eséplés befejezésével, mi­után kiszámolták az átlag termé­seket és a Lenin tagjai megkap­ták az előleget, legtöbbjük húsz mázsa búzát, 18 mázsa árpát, a kisparasztok gondolkodni kezdtek Még úgy március táján elég la- [ za volt a munkafegyelem a Bé- j késcsabai Ruhagyárban. Szinte napirenden voltak a késések, sőt a munkaidő kihasználásával sem volt minden rendben. Mindez a- zonban mér a múlté. De, hogy el- múlt, abban sokat tettek a gyár vezetői, a pártszervezet és a szak- szervezet. A munkafegyelem ellen vétőket először szép szóval, meg­győzéssel próbálták a helyes út­ra vezetni, s akiknél ez nem hasz­nált, azokkal szemben — ha szük­ség volt rá — a gazdasági vezetés adminisztratív rendszabályokat is alkalmazott. Erre azonban mind­össze 8—10 esetben ha sor került. A munkafegyelem megszi­lárdításával az eredmények is javultak. ha egy kis összehasonlítást te­szünk a múlt szeptembere és 1957 márciusa között. Tavaly szeptem­berben 98.9 százalék volt a mi­nőségi mutatószám, ezen belül pe­dig 87,7 százalék volt az I. osztá­lyú készítmények aránya. Az idén márciusban már sokkalta jobbak voltak az eredmények. A 99 szá­zalékos minőségi mutatószómmal szemben az első osztályú áruk részaránya már 91,6 százalékra növekedett. A ruhagyáriak azonban ezzel sem elégedtek meg, mert maradt még jócskán javítanivaló. A gyár KISZ-fiataljai versenyt szervezlek a minőség javítására, s ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy minél tetszetősebb és jobb árut készít­hessenek a kereskedelemnek. A gyárban létrehozták az ön költségcsökken tési bizottságot, melynek brigádjai szakterületen­ként kezdték meg működésüket, s azt a célt tűzték maguk elé, hogy minden felesleges kiadástól men­tesítsék a gyárat. Nem volt hiába­való buzgalmuk ezt számtalan a- dat bizonyítja. A takarékossági mogzalom fejlesztésével a máso­dig negyedévben 63 ezer forintot sikerült megtakarítani, úgy, hogy a használható hulladékot is fel­dolgozták, s minden centiméter arnyagmegtakarításért— természe­tesen nem a készítmények mínő­ctki őszintén jön és érdeklődtek a szövetkezet «- gyób termelési adatai iránt. 1 községbeliek, mint jó példáról beszélgettek a szövetkezetben elért termelési eredményekről Több egyénileg gazdálkodó ez idő alatt felkereste a szövetkeze­tét, s elmondta: be akar lépni a közösbe, mert ott jobban bizto­sítottnak látja a megélhetését. A kérelmezők ügye a közgyűlés elé került. Néhány jelentkezőt felvettek, néhányat elmarasztal­tak. Ebből azután pletyka lett és azok az emberek, akiket vissza­utasították úgy érezték, hogy kö­zéjük, és a ku Iákok közé egyen- lősógi jelet raktak. Ezt természe­tesen több kaszaperi paraszt em­ber fájlalta és miután a közgyű­lés véleményét végighallgatták, nem volt annyi bátorságuk, hogy mégegyeszer „szerencsét” próbál­janak. „Úgysem lehet velük megegyezni" — mondták többen De ilyen hangok is voltak! ».Jól ségének rovására — küzdöttek. Helyes szervezéssel a fuvarkölt­ségek kiadásait 2000 forinttal csökkentették, de úgyszintén a közvetett termelési költsé­geknél is 9 ezer forintot "f 1 takarítottak meg. A brigádok általában mindenütj arra törekedtek, hogy mindaz, ami felesleges kiadás — megszűnjön. Egyedül a kellékköltségeket csök­kentő brigád a második negyed-' évben 80 000 forint megtakarítási ért el azzal, hogy a kellékanya­gok helyes, gazdaságos felhasz­nálására, a takarékosságra szorí­totta rá az itt foglalkoztatottakat. Nem csoda ezek után, hogy au­gusztusban, tehát öt hónap múl­tán, a gyár eredményein is meg- lószik a szilárd munkafegeylem, a KISZ-fiatalok versengése és az önköltségcsökkentési bizottság brigádjainak munkája. Augusztusban márciushoz képest 33500 darab készít­ménnyel gyártottak többet. Lényegesen javult a minőség is a múlt hónapban. Az öt hónap előt­ti, tehát a márciusi 99 százalékos minőségi mutatószámmal szem­ben 99,5 százalékot értek el. S ami ennél is jobb eredmény, hogy az akkori 91,6 százalék első osztályú áruval szemben a múlt hónapban már 94,8 százalékban el­ső osztályú árut adott a gyár a kereskedelemnek, a vásárlóknak, A minőség javítását ,a fokozott takarékosságot állandóan napi­renden tartják a gyárban, azért is, mert a tervteljesítésen kívül nagyrészt azon múlik, hogyan ala­kul majd az évvégi nyereségré­szesedés. Ez természetesen nem közömbös egyetlen dolgozó szá­mára sem. Az eddigi számítások alapján az átlagos egy heti mun­kabérnek megfelelő nyereségré­szesedésre van kilátás év végén. Hogy ez megvalósuljon, ahhoz a mostani termelési színt és minő­ség megtartása, illetve további ja­vítása szükséges. Mindez, már mint, hogy lesz-e nyereségrésze­sedés — amire most öt hónap múltán kilátás van — a gyár dol­gozóin, munkájukon múlik. Podirna Pétét osztottak, megelégedtek.” Ha megvizsgáljuk miért nem le­het a szövetkezet tagjaival meg­egyezni és mit rejt maga mögött a jól osztottak, megelégedtek maga­tartás, akkor a következőket ta­pasztaljuk: A Lenin Tsz-ből az ősszel kilé­pett — megtévesztett vágj' meg­ingott — parasztokat ellenfonra- dalmároknak nevezik. Azért nem akarják őket ismét visszafogadni, mert attól tartanak, hogy egy szép napon ismét cserben hagyják a szövetkezetét. Úgy véljük; a szö­vetkezet tagjainak ennyire szek- táns álláspontja a tagfelvétellel kapcsolatban alapszabály ellenes és pártunk parasztpolitikájával sem egyeztethető össze. Persze mi nem azt mondjuk, hogy minden jelentkezőt vegyenek föl, de kész- ákarva ne csináljanak a megté­vesztett parasztokból a népi hata­lom tudatos ellenségeit. Ez az ál­láspont — Kaszaperen — rendkí­vül akadályozza a párt szövetke­zeti politikáját. Éppen ezért ezzel a nézettel sürgősen szakítani kel! és a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről fel kell világosíta­ni az egyénileg gazdálkodókat, hogy minél több becsületes em­ber barátkozzon meg a nagyüze­mi gazdálkodás gondolatával. Amikor a tagság a kolletáv üzem alaptörvényének a mintaalapsza­bályzatot elfogadta, egyben köte­lezettséget is vállalt a közös gaz­daság fejlesztésére. Úgy véljük, hogy a jelenlegi elzáTkózottsóg- ra nincs szükség. Ha ez év tava­szán 15—20 fővel többen lettek voltak, akkor -most • félmillió fo­rinttal több lenne a jövedelmük. Ezért, ha a jövőben el akarják kerülni a hibákat, nyissák meg a szövetkezet kapuját és minden be­csületes dolgozó parasztot — még akkor is, ha októberben megtéve­dett — vegyék maguk közé, mert a most jelentkezőket nem a kény­szer, hanem a meggyőződés szóltí- ja a közösbe. Dupsi Károly iiffn——--­Többmilliós részjegy-emel­kedésre számítanak a borsodi földmíívesszövetkezetek Borsodban nagy visszhangra talált a SZÖVOSZ felhívása a földmúvesszöveftkezeti részjegy­alap növeléséről A járási igaz­gatóságokba választott egyénileg gazdálkodók és termelőszövetke­zeti tagok megyeszerte igazgatósá­gi ülésen együttesen ajánlatták fel egy, vagy két újabb teljes részjegy vásárlását; Cigándon a községi igazgatóság tagjai fejen­ként száz forint értékben, két-két részjegyet vásárolnak. Az eddigi eredmények alapján várható, hogy Borsod megye 130 000 föld­művesszövetkezeti tagja több mil­lió forintos részjegyvásrálással nö­veli a közös alapot. (MTI) Várható időjárás vasárnap estig Nappali felhőképződés, legfel­jebb a Tiszántúlon egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt szél. A nap­pali hőmérséklet emelkedik. Vár­ható legalacsonyabb hőmérséklet j éjjel 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 24—27 fok j közötti pi felkelés megmentette Bulgáriát a fenyegető nemzeti katasztrófá­tól, helyreállította az ország füg­getlenségét és szuverenitását, s egyszersmind fejlődésének is gyö­keresen új irányt szabott. Bulgá­ria a szocialista útra lépett! Az idei szeptember 9-e külö­nösen örömteli, ragyogó ünnep a bolgár nép számára. A haza fel- szabadulásának tizenharmadik év­fordulója egy sikerekben páratla­nul gazdag esztendő delelési pont­ja. Ez az éfv váltotta igazán va­lóra a történelmi jelentőségű Áp­rilisi Plenum határozatait, ez az év mutatta meg, milyen bölcsek és előrelátók voltak az akkor hozott határozatok. Hosszú és beszédes azoknak az intézkedéseknek a jegyzéke, amelyeket a kormány és a párt a dolgozók anyagi hely­zetének javítása, anyagi és kul­turális jólétük fokozása végett hozott. A munkabér megfelelő csökkentése nélkül két órával csökkentették a munkaszüneti map előtti munkanapot. Ez főkép a dolgozó nőknek okoz nagy örö­möt, mert ezután nyugodtabban készíthetik elő családjaik vasár­napi pihenését. Felemelték a kis­keresetű munkások és alkalma­zottak fizetését, s a minimális havi bért 400 lóvéban állapították meg. Csupán ennek az egy intéz­kedésnek a nyomán a bolgár dol­gozók évi 450 millió lévával növe­lik jövedelmüket. Emelték a mun­kások és alkalmazottak családi pótlékát, ami további 400 millió lévával egészíti ki évi bé­rüket. A termelőszövetkeze­tek idős dolgozóinak fize­tett nyugdíj 400 ' miihó 'lévával emeli a dolgozó parasztság jöve­delmét. Az állam magára vállalta az üzemi étkezdék fenntartási költségeit, úgyhogy a dolgozóknak csupán a felhasznált élelmiszerek nagykereskedelmi árait kell meg- fizetniök; ez az engedmény 25— 30 százalékkal csökkenti a közét­keztetési díjakat, s ezúton a mun­kásak és alkalmazottak újabb évi 150 millió lávát takarítanak meg. A kormány megszüntette ,a hegy­vidéki körzetek gabonabeadási kötelezettségét, s általánosan csökkentette a gabonabeadást kö­telezettség normáit. Megszűnt a szőlő, szilva, zab, széna, burgonya, tehén-, bivaly- és kecske tej-be­adási kötelezettség, a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gazdasá­ga után járó beadás mindenféle fajtája, s az állam ezeket a ter­ményeket immár szerződéses áron szerzi be a termelőktől. ! Jelentékenyen növekedtek azok az összegek .amelyeket az állam a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére for­dít. Az 1957. évi terv' szerint 465 000 000 lóvát költenek a kul­turális építés céljaira. Az egyéni és szövetkezeti lakóház-építés bá­torítására 200 000 000 lávát, vagyis az 1956. évi összegnek a kétsze­resét irányozták elő. Mindezeknek az intézkedések­nek az eredményeképpen a mun­kások és alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok re­áljövedelme a folyó • év' végéig 1952-höz képest 60 százalékkal nö­vekszik a második ötéves tervben előirányzott 40 százalék helj'ett. A dolgozók anyagi helyzetének javulását világosan tükrözi vásár­lóerejük növekedése. A kiskeres­kedelmi áruforgalom mennyisége a múlt év folyamán 1952-höz (az első ötéves terv utolsó évéhez! képest 182 százalékra emelkedett, s ezzel már tavalj' elérte a máso­dik ötéves terv utolsó évére, a fo­lyó évre előirányzott színvonalat. Végső fokon mi tét be ezt lehetővé? Az óriási arányú iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása! E két döntő tényező nélkül az életszínvonal ily nagyarányú emelkedése elképzelhetetlen vol­na. A bolgár népgazdaság szerke­zetében végbement gyökeres vári tozások híven tükröződnek a kül­kereskedelemben. 1939-ben az ipa­ri termelés a kivitel volumenjé- ben csupán 4,5 százalékkal szere­pel szemben a mezőgazdasági ter­melésre eső 95,5 százalékkal, de még a mezőgazdasági cikkek szá­mottevő része, 37,4 százaléka is feldolgozatlanul, nyersanyagként került kivitelre. 1956-ban a kép már gyökeresen más: a kivitel vo- lumenjének 54,6 százaléka az iparra esik, s a kivitelre kerüld mezőgazdasági terményeknek csu­pán 13,5 százaléka hagyja el fel­dolgozatlanul az országot. Bulgá­ria ma már nemcsak a szocialis­ta tábor országaival folytat gyü­mölcsöző kereskedelmet, hanem sok kapitalista országgal is. Bul­gária fiatal gépgyártása, vegyipa­ra, textilipara és élelmiszeripara keresett termékeivel .ipari or­szágként jelentkezik a világpia­con. Az életszínvonal emelkedésének másik döntő ténj'ezője a mezőgaz­daság szocialista átalakulása. A két ötéves terv alatt a kishozamú, sok százezernyi kisüzemre forgá­csolt individualista jellegű mező­gazdaság helj'ére az erősen gépe­sített, mind nagyobb terméshoza­mokat felmutató, nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaság lé ett. Megszűnt a föld kezdetleges meg- művelödési módja, a primitív me­zőgazdasági eszközök, élükön a faekével, ■ múzeumokba kerüllek, Szovjetunióból beho­zott, vagy bolgár földön gyártott nagyteljesítményű gépek foglal­ták el. A föld nagyüzemi, kollek­tív megművelését 208 gép- és traktorállomás végzi 25 000 tizenöt lóerőre átszámított traktorával, és 4250 kombájnjával. A mezőgazda- sági munkáknak mintegy 70 száza­lékát gépi erővel végzik, ami óri­ási terhet vesz le a dolgozó pa­rasztság válláról. Az öntözött te­rületek az 1939. évi 363 000 dekár- ról (1 dekár=0,18 hold) 1955-ben 4 millió dekárra növekedtek. A mezőgazdaság az 1939-ben hasz­nált 7500 tonna műtrágyával szemben 1956-ban több, mint 190 ezer tonna hazai gyártmányú mű­trágyát használt. A népgazdaság helyzetének, fej­lődési kilátásainak és a nép jó­létének legbiztosabb fokmérője a nemzeti jövedelem növekedése és megoszlása. A népgazdaság vala­mennyi ágának gyors fellendülése számottevően növelte a nemzeti jövedelmet. Az 1949. évi 49 milli- árdról a nemzeti jövedelem 1956- ban 99 milliárdra emelkedett. Az egyre gj'arapodó nemzeti jövede-t lem mind nagyobb hányada kerül fogj'asztásra, így az 1957. évi terv a nemzeti jövedelem 82 százalékát fogyasztásra, 18 százalékát akku­mulációra szánja. Ez a megosztás is azt bizonyítja, hogy a nemzeti jövedelem nagy részét, jóval több, mint háromnegyedét a dolgozók közvetlen szükségleteinek a kielé­gítésére fordítják. Bár az akku­muláció a nemzeti jövedelem köz­vetlenül fogyasztásra kerülő ré­széhez képest csökken, abszolút számban számottevően emelkedik, ami lehetővé teszi, hogy az ipar­ba és a mezőgazdaságba mind na­gyobb összegeket ruházzanak be. A bolgár nép legnagyobb nem­zeti ünnepén elégülten tekint visz- sza az elmúlt tizenhárom eszten­dő eredmónj'eire, s magabiztosan gondol kiteljesedő szocia'ista jö­vendőjére. ÖT HÓNAP UTÁN...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents