Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-08 / 210. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 8>, vasára^ Néhány pere a mezőgazdasági kisgépek A vil'.'invmotortól az egyszerű láncig. s tejszeparátortól a kis kézidarálókig, kaszanyélig mindent megtalálhat itt az érdeklődő. — Legjobban annak örülünk, hogy a megyében igen nagy az érdeklődés a gépek iránt, — magyarázza az igazgató elvt De nemcsak vásárolni jönnek hozzánk, hanem érdeklődni, szaktanácsot kérni is. Számosán felkeresnek bennünket, hogy mit tudunk egy-egy újfajta gépről, valóban előnyös-e, érdemes lenne-e meghozatni, megvásárolni?- RT f k Egy gyönyörű díszkötésben lévő „SZŐVOSZ árjegyzéket” mutat: a vaskos könyvben művészi rajzok és magyarázó szöveg ismerteti a legbonyolultabb és legegyszerűbb gépeket, gyakorlati alkalmazását és a megvásárlási árat. — Van egy utazónk, — folytatja Back elvtárs —, aki ezt magával hordja és helyszínen ismerteti a különböző munkaeszközöket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóival. Ha vásárolni akarnak, ő veszi fel a rendelést és tetszés szerint értejönnek, vagy házhoz szállítjuk az árut. — Legfőbb feladatunknak azt tartjuk, hogy a párt mezőgazdasági téziseinek a gyakorlati megvalósítását a magunk vonalán — kis gépek és egyéb munkaeszközök beszerzésével — igyekezzünk elősegíteni. Kívánságra a gyárból közvetlenül a vevőnek szállítunk egyes árut. Most azt kutatjuk, hogy tájjellegnek megfelelően milyen gépeket érdemes megrendelni, nem szeretnénk felesleges szállítási költségeket és időpazarlást. Remélem, sokat segíthetünk a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésében. Ary Róza ÍLLJUKX MEG EGY SZÍRI! H IRKK Az első nap £$ btááis ttálastsúl&H Kékszínű munkaruhát viselő fiúkkal találkoztam tegnap Békésen. Az úton haladva csendesen beszélgettek, vitatkoztak, eigarettáztak. Amint végig néztem arcukon, láttam jórészük húsz éven aluli. Hozzájuk csatlakoztam. Beszélgetni kezdtünk. — Hova mennek fiúk? f— kérdeztem tőlük. — A tangazdaságba, — válaszolták többen. — Na és mit csinálnak ott? — hangzott a másik kérdés. Néhány másodpercig csend lett, majd a velük együtt lépkedő Zagyvái Péter gazdasági tanár válaszolt. — Első éves tanulók ezek a fiúk. Most vonultak be az intézetbe. A ma délutáni programunk, az ismerkedés. Végigjárjuk majd a tangazdaság állátszállásait! megmagyarázzuk mi hol található, hogy azután mi, tanárok megkezdjük a munkát, ők pedig a tanulást. Mikorra beértünk a gazdaság központjába, már fesztelenül beszélgettünk. A tanulók fiJ gyetíék az előadót. Kis jegyzetfüzetükbe szór* galmasan jegyezgettek. A gazdasági napló vezetéséhez adatokat gyűjtöttek. A diákók közül Ármás Istvánnal beszélgettünk. ö a köröstarcsai Petőfi Tsz-ből jött. Mindössze 17 éves, vékony legényke, de már odahaza munkacsapat-vezető volt. — Szeret tanulni? •— — kérdeztem tőle. — Igen — válaszolta röviden. — Mint elsőéves tanulónak, milyen tervei vannak? — érdeklődtem. — Egyelőre válaszúton vagyok, mert a szövetkezet tagsága nem akarja, hogy tanuljak, írtak az intézetbe egy levelet is, melyben csaknem megfenyegettek. „Ha nem jössz vissza az iskolából, akkor az ez évben szerzett 210 munkaegységedből levonást eszközlünk... A háztáji kukoricaföldet is elvesz- szük...” Kemény zsaroló szavak ezek, melyek nem tile-, nek a szövetkezet tagságához, így ítéltük meg közösen, ott valamennyien. — A közgyűlés hozzájárult, hogy iskolába jöjjön? — kérdeztük a fiútól. — Nem volt a közgyűlésen az iskolába küldésről szó. Én szóltam az elnöknek, meg nét hány tagnak, hogy kétéves mezőgazdasági szakiskolába szeretnék menni. Akkor semmilyen választ nem kaptam. Ennek ellenére mégis eljöttem, mert tanulni akarok. A szakiskola elvégzésével technikumba, azt elvégezve pedig az Agrártudományi Egyetemre szeretnék járni. Armás István tanulni akar. A szövetkezetnek a tanítás egy fillérjébe sem kerül — az állam fedezi a költségeket — mégis ellenzik. a szövetkezetben sem. A- zért akar tanulni, hogy néhány év múlva tudásával a nagyüzemi termelést, a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben szolgálja. ■A szövetkezet vezetői nem veszik észre, hogy jelenlegi magtartásukkal maguk alatt vágják a fát? Ügy véljük, helytelen álláspontra helyezkedtek. Véleményünk szerint Armás István törekvését nem ellenezni, hanem támogatni kellene. Amíg a fiúk vezetőikkel végigjárták a gazdaságot, Békéscsabára érkeztem. Útközben árrá gondoltam, hogy a szak* iskola diákjainak első napi küzdelmét, vívódását megírom, hogy az a 10—12 jelentkező, aki még nem érkezett meg. mert sorsa fölött az otthon levők talán úgy döntöttek, mint Ármás István esetében, változtassanak határozatukon és küldjék iskolába a fiata- Vajon lókat, mert az országnak nagy szüksége van jóiméért? A 17 éves fiú felismer- képzett mezőgazdasági te, hogy tudás nélkül szakemberekre, nines többtermelés, még D. K. kuláció, az iparengedély nélküli árusítás. Az ellenőrzés idején két- három engedélyes ószeres voltosak a piacon, ugyanakkor 20—30 „illegális”.árus működött. A rendelet szerint a saját háztartásban’ elhasznált dolgokat lehet érékesí- teni, igen sokan azonban olyan cikkeket is árusítanak, melyeket' megvásárolnak olcsón, vagy megbízásból 10—20 százalékos haszon fejében adnak el. Mások felújított, vagy új ruhákat, új műanyag táskákat, bakancsokat, vagy kerékpáralkatrészeket kinálgatnak. I- lyen Rácz György né, Sztanek Ilona, Pásztori nevezetű volt kerékpárműszerész és lehetne tovább sorolni. Első esetben ezeket az ellenőrző szervek figyelmeztették, nevüket felírták, de legközelebb büntetőeljárást indítanak ellenük. A bazár, bizsu-árasaknál I már nincs ilyen sok hivatalos mú, lasztás. A hivatalos árak feltüntetése, betartása terén példaképül kell állítani Búzás Józsefnét, aki gondosan vigyáz, hogy ne kövessen el mulasztást. Hasonlóan Farkas Sándotrné cukorkás, és Zsilák Mátyásné bazár- és díszmű árus is. Nem mondható ez Gajdács Mária bazárárúsra, aki elhanyagolta az árak kiírását, sőt a 16.— forintos nylon kendőt 18.— forintért a- karta eladni. Egyes kereskedők azért kérnek többet a számlaszerinti árnál, mert a vevő „úgyis alkudik”. Ilyen elvet ma már nem lehet alkalmazni. Koszti János büffés sültkolbászt árusított. Az alkalmazhat^ árra vonatkozóan kalkulációt není 'lke- szített és mérés nélkül, „szemrevételezés alapján”, nagyság szerint adta 6.60—7.40 Ft-ig. Bizony sok fogyasztót károsított így meg. Baj van a mérlegekkel, súlyokkal is A cukorkaárusok pontos mérleget, hitelesített súlyokat, a rövid bazárárusok hiteles méterrudat használtak. A zöldség-, gyümölcskereskedőknél ez elhanyagolt terület, mert többnél pontatlan a mérleg, kiütött, hitelesitetlen súly volt alkalmazásban. Rácz József 7 darab hitelesitetlen súlyt, ifj. Stráll Béla a hűsítő italhoiz hitelesítetlen poharakat használt. Az őstermelőknél hasonló a helyzet. Az egészségügyi óvintézkedésekről napjainkban sok szó esik. Fontosságát egészségügyi szerveink nem győzik hangsúlyozni. A piacokon bizony mégis igen sok a hiba. Az egészségügyi vizsgálatok az élelmiszer árusoknál általában hiányoznak. Sokan egészségügyi könyvecskével sem rendelkeznek. Többen földre rakják a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet, túrót és más tejterméket fedetlenül árusítják, a dinnye alá nem tesznek ponyvát. Rendezetlen még a házi tésztakészítők iparengedély és egészség- ügyi vizsgálatának kérdése. Szükségszerű, hogy aki iparszerűen készíti a tésztát, engedéllyel rendelkezzen és kötelező legyen az orvosi vizsgálat. Remélhető, hogy az ellenőrzés nyomán javul a piaci kereskedelem munkája. A spekulánsok, üzérek pedig összehúzzák magukat, mert vannak szervek, melyek tevékenységükre felfigyelnek és előbb-utóbb elnyerik méltó bűn’ tetésüket. Ezt a becsületesen dolgozó kereskedők és a fogyasztók érdeke egyaránt megkívánja. Huszon>égyeaer mázsa sílóta- karmán.vt készítettek eddig a Szol* lősi Állami Gazdaságban. »•* Motorkerékpár karambol volt pénteken, szeptember 6-án éjjel Békéscsabán a Sztálin úton. Két szembejövő motoros szabálytalanul hajtott és összeütközött. Súlyos sebesüléssel mindketten kórházba kerültek. • Több mint bét vagon kendert adnak át naponta Kaszaperen a termelők a Délrost Vállalatnak. *Állattenyésztési napot rendez a békési járási tanács mezőgazdasági osztálya Kétsopromyban szeptember 14-én. * Harmincöt-negyven mázsa kukoricatermést ígér holdanként a Muronyi Állami Gazdaság hibrid- kukoricája. * Négyszáz literrel több tejet fejnek ebben az évben a tehenektől, mint 1956-ban a Csudaballai Állami Gazdaságban. • Hatszáz gyermek különféle szakkörben tanul a Szarvasi Ifjú Természetkutatók Állomásán. Az Állami Népi Együttes nagy Sikerrel mutatta be Békéscsabán — a szabadtéri színpadon — pénteken este a Kisbojtár című há- romfelvonásos- tánc mesejátékot, amit szombaton este Mezőberényben is bemutattak. • Eddig. 670 vagon őszi búzát, őszi árpát vizsgáltak meg és fémzároltak a Békés megyei Állami vetőmagíelügyeiőség dolgozói. Térzenét ad a békéscsabai postás fúvószenekar ma, vasárnap délelőtt 11 órakor Békéscsabán, a Szabadság téren. Táncsics Mihály életnagysága bronzszobrát Orosházán ma délelőtt 10 órakor leplezik le a róla elnevezett gimnázium előtt. • ■ A Nagykőrösi FMSZ művészeti csoportja Dévavámyán szeptember 6-án tapasztalatcserével egybekötött előadást tartott. * Megyénkben 175 könyvtár működik az állami hálózatban. Száznegyvenezer kötet könyvet és 30—35 ezer rendszeres olvasót tartanak nyílván. Megkezdték a répa feldolgozd- sát ma reggel hat órakor a Mezőt hegyesi Cukorgyárban. • JÖN A TÉL, VÉDJE KEZEIT a hidegtől, viseljen kitűnő gyapjúból kötött norvég kesztyűt. Készíti a Gyomai Háziipari Szövetkezet, Készülnek gyermek, női és férfi mértékben, egy- és ötujjas kivitelben. Beszerezhető a divatáru üzletekben. • A BÉKÉSCSABAI Gyorsíró és Gépíró Iskolában a tanítás megkezdődött. • A 26-OS VÁLASZTÓKERÜLET tanácstagja, Vizsnyiczai Já- nosné, a 26-os és 27-es választó- kerület részére szeptember 11-én délután 4—6 óráig fogadóórát tart a Luther utcai iskolában. I't aztán valóban bő választék áll a vevők rendelkezésére hónap alatt több mint három és félmillió forint értékű kisgépet és különböző mezőgazdasági eszközt adtunk el, főleg állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság például tegnap 10 pótkocsit vásárolt egyszerre. Igyekszümc minden szükséges szállító — és j munkaeszközt beszerezni. Beszélgetés közben barátságosan invitál a zsúfolásig megrakott I hatalmas raktárba. „Minden jel arra mutat, hogy itt egy születőben lévő vállalattal találkozunk, hisz még az irodák sincsenek rendben, az udvaron ácsok, kőművesek tevékenykednek. — Pedig már nem is vagyunk egészen újak — fogad bennünket Back Gyula, a vállalat igazgatója. — Igaz, hogy mi csak augusztusban költöztünk ide, de az árusítást már július első napjaiban megkezdtük. Épp minap számoltuk össze, hogy nem egészen két „Békésmegyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat“ piros és zöldre festett mezőgazdasági gépek, vontató-potkocsik, fé- deres szekerek és egyéb eszközök A kapubejárat felett hatalmas, [frissen festett piros tábla hirdeti A békéscsabai vásártéren ke- resztülutazóknak már messziről szembetűnik a Szerdahelyi útról egy sárgára meszelt, új épület- j tömb, s az udvaron vadonatúj kék, j „birodalmában“ (Tudósítónktól.) Az utóbbi időben igen elter- tedt a piacokon a spekuláció, a tugárúsítás, a tisztaság elhanyagolása. A dolgozók jogosan for- iultak panasszal az illetékes tervekhez, hogy tegyenek rendet i piacokon. Az elmúlt napokban a Közegészségügyi és Járványügyi állomás, a Pénzügyőrség, a Rend- írség, a Tanács Kereskedelmi Osztálya és az Állami Kereske- ielmi Felügyelőség vizsgálatot ártott, hogy elejét vegye a további hibáknak. A zöldséir—ivümülcskereskedők t rendelkezés szerint csak reggel > óra utón vásárolhatnak ősterme- őktől. A tapasztalat szerint ezt lem tartják be és már előtte felvásárolják az árukat, természetesen ezzel az árak felveréséhez is íozzó járulnak. Némelyikőjük még ;zzel sem elégszik meg, hanem a megengedett haszonkulcs mellett még többet számol. Ilyen Polczer Ferencné, aki a tombác almát 4.80 lelvett 5.— Ft-ért. Rácz József az iszibarackot 9.60 helyett 10.— Ft- írt adta el. Bosszantó a lazaság e- ten a téren. A zöldség-gyümölcs pereskedők többsége az, hogy kitől, mikor, milyen áron vette az írut, igazolni nem tudta, vagy ha rendelkezett is bizonylattal, azon iátum, a beszerzési ár javítva van. Mi ez, ha nem spekuláció a dolgotok zsebére! Egyes kereskedők mi- írt nem tudnak bizonylatot felmutatni? Azért, mert a szegedi piaion, vagymásutt olcsón megvásárolják az árut, pl. a dinnyét vagy más gyümölcsöt és 100 százaléknál is nagyobb haszonnal adják el. Nyilván, ha felvásárlási árat jegyzékkel igazolnák, nem tudnának i- lyen nagy hasznot zsebrevágni. F eltétlen felelősségrevonásokat kell az ilyen mulasztók ellen alkalmazni. A zsibárusok, ószeresík területén is igen elterjedt a speRENDET a békéscsabai piacokon
